Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

TO

rear

u ter Ft

%/űriop

1968. FEBRUÁR 4., VASÁRNAP

Heti jegi tanácsaink

Február 6-tól

divatbemutató

Az ingatlan cseréjéről...

A gyermekgondozási segélyről... és a jubileumi jutalomról...

Megengedhető-e olyan lakáscsere, hogy ennek folytán az ingatlan tulajdonjogát is megszerezze a bérlő?

H. J., vecsési olvasónk szakad rendelkezésű lakás tulajdonosa által lakott budapesti lakásba akar költözni, a tulajdonos pedig olvasónk lakásába

Olvasónk kérdezi, kell-e ilyen esetben a lakáscserét illetékes szerveknek jóváhagyás végett bejelenteni, és megszerezheti-e a csere folytán a budapesti lakás, illetne ingatlan tulajdonjogát.

Az említett esetben nem a bérleti jogok kölcsönös átruházásáról van szó, mert olvasónk a tulajdonos laká- Eába kíván költözni, amelyet az a tulajdonjog és nem pedig a bérleti jog alapján használ. Tehát ilyen alapon nem a bérleti jog átruházásáról van szó, így olvasónk megszerezheti a lakás tulajdonosa által használt lakrész tulajdonjogát anélkül, hogy ezáltal jogszabályi tilalomba ütköző cselekményt követne el.

Minthogy azonban az egyik lakás állami tulajdonban van, a lakásügyi hatósághoz és az illetékes ingatlanközvetítő vállalathoz való bejelentés nem nélkülözhető.

Felhívjuk azonban olvasónk figyelmét arra, hogy a fővárosban ingatlan tulajdonjogát, illetve lakásbérleti jogot csak abban az esetben lehet szerezni, ha legalább öt évi budapesti bejelentett lakással, illetve munkaviszonynyal is rendelkezik.

Meg lehet-e szakítani a gyermek gondozására engedélyezett fizetés nélküli szabadságot.

Z. I., ceglédberceli olvasónk gyermekgondozás címén fizetés nélküli szabadságon van. Levelében tanácsot kér, hogy van-e mód arra, hogy a fizetés nélküli szabadságot megszakítsa, tekintettel férje betegségére, mert a havi 600,— Ft gyermekgondozási segély és férje táppénze nem elegendő a család eltartására.

Olvasónk kérdésére közöljük, hogy a levelében említett eset olyan, amelynek alapján indokoltan meg lehet szakítani a fizetés nélküli szabadságot, és újból van lehetőség férje gyógyulása után arra, hogy fizetés nélküli szabadságot vegyen ki, illetőleg, hogy a gyermekgondozási segélyt ismét igénybe vegye.

Abban az esetben azonban, ha a gyermekgondozási segélyre jogosult anya • fizetés nélküli szabadságának megszakítását nem indokolt esetben kéri (indokolt eset: betegség, szülés, válás, katonai szolgálat stb.), akkor a vállalat mérlegelésére van bízva, a segély újbóli folyósításának engedélyezése,

Kinek jár jubileumi jutalom az új Munka Törvénykönyve szerint?

Z. J., üllői lakos kérdezi, hogy 35 év után is jár-e jubileumi jutalom. Olvasónk 1931 májustól 1967 október végéig a MÁV-nál dolgozott, akkor betegsége miatt nyugdíjazták. Kérdezi, hogy 37 évi munka után most megilleti-e őt a jutalom?

Az új Munka Törvénykönyve szerint, amely ez év január 1. napjával lépett életbe, a 40, illetőleg 50 éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazásakor 35, illetőleg 45 évi munkaviszonya van.

Olvasónk még a múlt év folyamán ment nyugdíjba, viszont ez az ismertetett rendelkezés január 1. napjától lépett életbe, és nincs visz- szamenő hatálya, így a korábbi rendelkezések értelmében nem illeti meg munka- viszonyának megszűnése után a jubileumi jutalom.

A jubileumi jutalom kifizetésével kapcsolatban olvasóink közül többen tévesen értelmezik az új Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezéseket. Úgy gondolják, hogy aki 25 év munkaviszonyban eltöltött időt igazol, függetlenül attól, hogy miképpen szűnt meg korábban munkaviszonya, és hogy az egyes munkaviszonyok között mennyi kiesés volt, megilleti őket a jubilumi jutalom.

A jubileumi jutalommal kapcsolatos 33/1964. (XII. 18.) Korm. síz. rendelet 18. §. (3) bekezdése továbbra is érvényes jogszabály. E szerint ebben az évben, vagyis 1968- ban az jogosult a jubileumi jutalomra, akinek az Mt. V. korábbi 93. §-a szerint 1965. január 1. napján legalább 15 évi megszakítás nélküli munkaviszonya volt. Ez alatt azt kell érteni, hogy egy munkahelyen dolgozott, illetőleg áthelyezéssel került egyik munkahelyről a másikra, vagy az előbb említett rendelkezésben felsorolt olyan okok gátolták (baloldali politikai magatartás, faji üldözés miatt történt elbocsátás, katonai szolgálat, hadifogság) munka- viszonyának fenntartásában, amelyeket a jogszabályok olyan időnek ismernek .el, mint amelyek" a ' náunkavi- szony folyamatosságát nem szakították meg.

A 10/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet 8. §-a szerint azonban a vállalat az előbb említett rendelkezésben foglaltaktól a dolgozó javára eltekinthet.

Dr. M. J.

A nemzetközi divatbemutatón, Berlinben, a Divattervező Vállalat is részt vesz kollekciójával. A képen ebből látunk egy modellt. Ezüst műbőrből készült délutáni lemberdzsekes kosztüm, fehér szőrmével.

VILLANY

Az „évszazad vörös bora'

44

A villányi borászati szakemberek az „évszázad vörös- borá”-nak nevezték el az őszszel szüretelt oportót. Sem a 20 éve fennálló állami gazdaság, sem a régóta itt élő szőlősgazdáik hordóiba nem .került még ilyen tüzes bor. A második fejtés után kialakult az oportó jellege: nehéz, gazdag tartalmú, mélysötét borrá vált. Leginkább az erős, súlyos spanyol és portugál borokhoz hasonlít. És nem is kis mennyiség, öt és fél ezer hektoliter termett belőle a gazdaságnak.

GYERMEKNEVELES

A középső

Az elsőszülött helyzetét tárgyalva már utaltunk a középső gyermek családban elfoglalt szerepére. Sokan azt állítják, hogy a középső helyzete a legrosszabb. Nem nagy, akire büszke lehet a szülő, és nem kicsi, akit dédelgetnek. A középsőből lesz a közepes, jelentették ki sokan. Elszürkül, kilóg a családból. Milyen is

a valódi helyzete,

ez nézzük meg a már múltkori példák tükrében.

Kati nővére, Jutka, az eminens, aki helyzeti előnyéért elég nagy árat fizet. Kati sokáig volt ugyan kicsi, mert 10 éves volt, amikor Zsuzsa született, de mint kicsi is inkább csak Jutka árnyékában húzódott meg. Csodálta és irigyelte nővérét, akit soha nem érhet utói, hiszen idősebb, okosabb nála. Vigaszt talált azonban a szülői kedveskedésben. Ö volt anyu „kis csibéje”, igaz, a becézésben volt valami elnéző sajnálkozás, amiért ő nem olyan tehetséges, mint Jutka. Amikor megszületett Zsuzsa, Kati elvesztette azt az előnyét, amit a család legkisebbje élvezhet. Kati megváltozott. Amíg Jutka gyengéd kedvességgel vette körül Zsuzsát, Kati nem is titkolta ellenséges érzelmeit a kis jövevénnyel szemben. Sértődökeny, haragos volt, majd egy idő múlva iskolában bohóckodásával hívta fel magára a figyelmet. Zsuzsa születése után Jutkával is elromlott a kapcsolata. Csodálata ellenségeskedésbe csapott. A legnagyobb és a legkisebb frontot alakítottak a középsővel szemben. A szülőket nagyon elkeserítette Kati magatartása, és sajnos, hibát hiba után követtek el. Katit állandóan büntették, mert mindig „csinált valamit”. Az iskolában romlott magatartása és tanulmányi eredménye is.

Laciéknál

az ikrek — Béla és Mari — véd- és dacszövetségben éltek, amikor Panni megszületett.

Panni léte csak még inkább erősítette az ikrek kapcsolatát, és még inkább eltávolodtak Lacitól. A kicsivel csak ritkán foglalkoztak. Az ikrek vannak a legelőnyösebb helyzetben a családban. Meglátszik ez tanulmányi eredményükön is. Nem mondhatjuk azonban, hogy kapcsolatuk zavartalan a testvérekkel és a szülőkkel, önzőek minden vonatkozásban.

A középső gyerek helyzete nem könnyű, hiszen ő egy személyben idősebb és fiatalabb testvér. Szerencsés esetben ezt a kétféle hátrányt ellensúlyozza a kétféle előny. Ez a helyzet a 13 éves Pistinél. Csilla a legidősebb. Pisti lovagiasságát igénybe veszi, és számít is öccsére. Pisti viszont kedvességet, kismama bánásmódot kap Csillától. Péter a legkisebb, csodálja bátyja erejét, és élvezi védelmét.

Pistinek nemcsak azért nem jelent hátrányt középsőnek

lenni, mert idősebb testvére lány, hanem azért sem, meri a szülők magatartása, nevelési módszere minden gyermek számára megfelelő. Pistit épper úgy meghallgatják, elismerik mint a másik két testvért. Vigyáznak arra, hogy neki is meglegyen a tekintélye épper úgy, mint Csillának, és felelősség is legyen rajta. Hibái mindig a gyermek szerint él nem a testvér sorban elfoglal' helyzete szerint értékelik.

A szülőtől

a középső gyermek igényli s legtöbb megértést és figyelmet. A középső gyermek — ha jó a családi légkör —szerencsés helyzetben van. Na gyobb testvérétől sok minden elsajátíthat, előbb, mint kortársai, amellett kisebb testve rét segítve, élvezheti a tanítá örömét is. Erős egyéniségű, a emberi kapcsolatokban jó helytálló felnőtté válik.

Dr. H. A.

FaHlVJUK AZ ALLAMI VÁLLALATOK, A SZÖVETKEZETEK, AZ EGYESÜLÉSEK, A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDALKODASI SZERVEK FIGYELMÉT, HOGY

. A KÖZÜLETI SZEMÉLYGÉPKOCSIKAT _

«s 1969. évhen is as

ER TE KE SÍ TI

Kérjük kedves vevőinket, hogy rendeléseiket

1968. FEBRUÁR 15-IG

küldjék meg.

Az eddig — Autókerhez vagy Merkúrhoz — feladott rendeléseiket nem kell megismételni.

Felvilágosítást ad: Rikk Károly, telefon: 494—738.

AUTOKER

AUTÓKERESKEDELEM Budapest XIII., Gogol u. 13.

Nekem nem volt nagymamám

A

pám sem volt. Meghalt, két hónappal a születésem előtt. Ez a lehetőség is az élet egyik furcsasága. A szomszédunkban lakott egy fiú, Ferinek hívták, neki volt apja is, nagyanyja is és én főleg az utóbbiért irigyeltem, ötéves lehettem, amikor először összevesztünk. Csúfolt — Neked nincs , is apád — mondta és lökdösődni kezdett.

Ezután már csak egyszer sírtam Amikor meghalt az apám. Mert apám aztán lett, de nagymamám soha.

Mondanom sem kell, hogy Feri mindenben szerencsésebb volt nálam. Egyetlen fölényem abból eredt hogy ő szeptemberben született, így csak egy évvel később iratkozhatott be az iskolába, mint én. Persze, akkor még ez is úgy tűnt, mintha neki lett volna nagyobb szerencséje. Egyszer kapott a nagymamájától egy könyvet, az Odisszeát, gondolhatják, hogy dicsekedett vele. Nem is tudtam sokáig hallgatni. Hazaszaladtam és addig nyúztam otthon anyámat, amíg megvette nekem is. Egyszerre olvastuk. Feri Achillesnek szurkolt, nekem viszont Hector volt a rokonszenvesebb, így az ő győzelméért izgultam. Csaknem minden isten Achiiiest támogatta, hát világos, hogy az én helyem ott volt a trójai vezér mellett. Achilles természetesen legyőzte Hectort. Ezen össze is verekedtünk és két óráig haragban voltunk. Aztán Achiiiest is legyőzték, emlékeznek talán, a sarkával volt valami disznóság, de a vesztes fél akkor is én maradtam.

Később együtt kezdtünk pingpongozni Az nekem ment jobban, de hiába győztem le, mindig, hazafelé menet ilyenkor elkezdett valami hülyeséget ismételgetni. Például arra szólított fel, hogy képzeljem el, mi lenne, ha egyszer kiszáradna a Duna.

— De nem száradhat ki — válaszoltam dühösen.

— De ha mégis, kiszáradna! — mondta ő megint,

rpiltakoztam, nem az nem létezik,

I mi a fenének képzeljek el olyasmit, ami teljességgel lehetetlen. Ezen is összeverekedtünk, s mivel erősebb volt nálam, igazam tudatában bátran álltam ütéseit.

Nagymamáját viszont nagyon szerettem. Mindenki szerette a nénit a házban, igaz ez is. Olyan, született nagymama volt, töpörödött, hajlotthátú, mindig a konyhában matatott, és feledékeny is volt már, ha Ferit leküldte a piacra vásárolni, 3—4 forint megmaradt mindig. Rohantunk is olyankor Sipos bácsi boltjába, ahol 20 fillérért zsákbamacskát húztunk. Igaz, hogy én csak nézhettem többnyire, de azért Feri gyakran hagyta, hogy én húzzak helyette. Nos, engem ebben az egész dologban az bántott, hogy a nénit nagymamának szólította az egész ház. Ilyenkor borzasztóan dühös voltam. Mi jogon mondja neki Széles Laci, a második emeletről, hogy nagymama, amikor ő csak a Feri nagymamája. Titokban elhatároztam ugyan, hogy egyszer én is így fogom szólítani, de nem tudtam megtenni soha, amire odáig került volna a sor, hát csak azt mondtam neki, hogy Bér néni, kérem, így, meg úgy: nem jött ki az az irigyelt szó a számon, hiába is erőlködtem.

Ferit azonban egyáltalán nem zavarta a dolog, mármint az, hogy mások is kisajátítják az o nagymamáját. Ö is állandóan olvasott, akárcsak én, de a fene egye meg, csak előbb tudta meg az igazságot nálam Azt is tőle hallottam először, hogyan születik a gyerek. A lépcsőn ültünk, az ajtónk előtt és ő csak mondta, mondta, tudálékos-kegyetlen képpel az igazságot, amit én nem hittem, nem akartam elhinni. És az atomokról is előbb hallott nálam. Azt tudtam, én is, hogy van valami atombomba. olvastam az újságban Hirosimáról, féltem is nagyon, de azon nem gondolkodtam, mitől is robban olyan nagyot az a bomba. Feri viszont tudta. Skarláté« voltam éppen,

i

nem mehettem ki a folyosóra, de ő egyszer megzörgette a konyhaablakot és orrunkat az üveghez nyomva, ismét csak pokolian összevesztünk.

— Tudd meg —, hogy az egész föld atomokból áll.

— Hülye vagy — válaszoltam fölényesen, de ő nem adta meg magát.

— Igen, az égvilágon minden atomokból áll — harsogta és rám öltötte a nyelvét.

M

egpróbáltam az értelmére hatni csakhogy meggyőzzem.

— Ide figyelj — üvöltöttem — ide figyelj, ha minden atomokból állna, akkor csak egy bombát lehetne felrobbantani, olyan atomost, tudod, és akikor vége lenne a világnak.

Hiába sejtettem meg a láncreakciót, gondolkodott rajta, de csakhamar visszavágott.

— Én tudom, hogy miért robban olyan nagyot az atombomba. Azért, mert minden atomból áll, tudd meg! — és azzal otthagyott a skarlátommal és a kétségbeesésemmel az ablaküveg mögött.

Ha jó kedve volt Bér néninek, akkor gombozhattunk náluk a nagy íróasztalon. A mi íróasztalunkon mindig lehetett gombozni, de az egy öreg asztal volt, egyenetlen, az övék viszont sima, politúrozott, azóta sem tudok elképzelni annál jobb pályát a gombfocihoz. Persze, mondanom sem kell, hogy ő Honvéd-drukker volt, én pedig, akár a bátyám, a Vasasnak szurkoltam. Akkoriban mindig a Honvéd győzött, kivéve a gombfocit, ahol szerencsére az én Vasasom távozott többnyire győztesen a pályáról. A gombjainkat magunk ragasztottuk és reszeltük, én olyan pusztítást végeztem a télikabátomon, hogy két csapatra való játékost sikerült összegyűjtenem. Anyámtól megkaptam érte a magamét, no de az összeszurkozott, leszerelt gombokra már nem tartott igényt Volt két csatárom, sohasem használtam azokat, mert nem ment velük a játék, hát elcseréltem Ferivel. ö nyomban átkeresztelte őket, az egyik lett a Kocsis, a másik pedig a Puskás. Attól kezdve mindig kikaptam. És az én saját gombjaim

okozták a vesztemet. Olyan gólokat lőtt nekem velük, hogy csak úgy rezgeti mindig a háló. Kértem, könyörögtem, hogy csináljuk vissza a cserét, világos, hogy hiába. Csak nyolc év múlva szereztem vissza két hűtlen gombomat, de akkor már nem játszottuk a gombfocit.

A lányoknál nekem volt nagyobb szerencsém, de nehogy azt gondolják, hogy ezzel fölénybe kerültem nála. Hiába dicsekedtem neki, hogy pornográf könyveket olvasunk a lányokkal a téren, ő nem törődött vele. Egyszer egy névnapon, lehettem akkor már 14 éves, három barátommal megittunk két üveg sört és csak este 8-kor mentem haza, mert lányok is voltak velünk és csó- kolóztunk is, bizony! Kicsit szédeleg- tem, de beosontam volna a szobámba, ha nem jön a Feri, hogy adjam kölcsön az irodalmi naplóm. Az irodalmi naplóm persze, mindig kellett neki. Keresni kezdtem a lakásban, közben többször is nekiestem a szekrénynek, hát anyám és apára észre is vették, hogy ittam, hűh, mii kaptam akkor! Karácsonykor viszonl mindig bejött értem az igaz, nálunk sohasem volt fenyőfa, de ő megengedte nekem, hogy segítsek neki a fát feldíszíteni. Engem csak egy évvel az érettségi után vettek fel az egyetemre, őt felvették rögtöni Én csak a felét végeztem el, de aztán elkezdtem, majd abbahagytam égj másik egyetemet is, ő persze befejezte azt az egyet, amit elkezdett Előbb nősültem meg, mint ő, de aztán elváltam. Feri mostanában vet! el egy lányt, ugye nem kételkednek abban, hogy az övé egy jó kis házasság lesz. ' Mostanában ritkán találkozunk, de tegnap este összefutottunk a városban és tudja a fene, miért, de nagyon megörültünk egymásnak. Beültünk egy kisvendéglőbe, én konyakot ittam, ő fröccsöt, de egy óra alatt nagyon berúgott a fiú ráborult a vállamra és ha hiszik, ha nem, könnyes szemmel bevallotta, hogy egész életében engem irigyelt engem, értik, engem.

Pedig nekem nem volt nagymamám. Beeeeee!

Benedek B. István