Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

Vecsésen lesz a járás egyik legmodernebb mozija Befejezéséhez közelednek a vecsési filmszínház felújítási, illetve korszerűsítési munkái. Az' építést már tavaly ősszel elkezdték, azért télen hosszú ideig szüneteltetni kellett az előadásokat. Most már csak a terem belső burkolását kell elvégezni. El­készült a különböző színű tég­lalapokból álló, mozaikszerű, vászonburkolatú mennyezet, továbbá a műbőrborítású ol­dalfalak faváza, a rejtett lám­pás világítással. Ha elkészül, a járás egyik legmodernebb mo­zija lesz a vecsési. Vereckei Valéria, a film­színház üzemvezetője éveken át tartó jó munkájának jutal­mául a Pest megyei Moziüze­mi Vállalat munkaügyi osztá­lyának vezetője lett. Tótfalusi Károly mozigépész pedig nyug­díjba ment január 31-vel. (pápay) HONOM Pénteken rendezték az or­szág valamennyi járásában az általános iskolások matemati­kaversenyét. A feladatokat a központ egységesen küldte ki és a boríték felbontására a verseny kezdetén, a verseny­zők jelenlétében került sor. Mind a hetedik, mind a nyol­cadik osztályosok számára ko­moly erőpróbát jelentett a fel­adatok megoldása. Még a leg­jobb eredményt elért tanuló is — a maximális 25 pont he­lyett — csak tizennégyet szer­zett. Eredmény: VII. osztályban J. Selmeczi Erzsébet, Vecsés Központ. 2. Szőnyi Sándor, Monor, Munkásőr iskola. 3. Kisvárt Zoltán, Monor, Ady. A nyolcadikosok eredménye: 1. Kása András Üllő, 2. Bá­rány Endre, Gyömrő, Központ. 3. Halász István, Maglód. A megyei versenyen ők kép­viselik járásunkat Kisvári Zoltán kivételével, aki mint járási győztes, a fizikai ver­senyen vesz részt, s így he­lyette a negyedik helyen vég­zett Kátai István monori- erdei pajtás jut tovább. Hétfőn a kémia és magyar irodalmi verseny zárta a sort. Kémiából a leányok arattak fölényes győzelmet, magas pontszámmal szerezték meg az első három helyet. Továbbju­tott Koczka Klára (Pilis), Hagy Irén (Gyömrő), Sípos Mária (Maglód). A legnépe­sebb volt a magyar nyelv és irodalom vetélkedője. Több mint negyven úttörő indult három kategóriában. Az ötödikesek és hatodiko­sok együtt versenyeztek. Ki­emelkedett két felsőszöllősi pajtás. Rozman István, aki ötödikes létére felvette a ver­senyt a hatodikosokkal, sőt az 5. helyen végzett, Czira István hatodikos pedig negyedik lett. Eredmények: V—VI. osztály­ban 1. Marton János, Monor, Ady. 2. Kassa Katalin, Pilis, Központ, 3. Kárpáti Erzsébet, Vegyés, Központ. VII. osztály­ban 1. Halm Tamás, Monor, Kossuth. 2. Böjté Veronika, Vecsés, Martinovics tér (ő vesz részt a megyei versenyen, mivel Halm Tamás a földrajzi versenyen képviseli járásun­kat), 3. Peszeki Ibolya. Györr,'- rő, Kossuth-iskola. VIII. osz­tályban 1. Bódis Judit, Péteri, 2. Nagy Éva, Vecsés, Martino­vics, 3. Karsai Zsuzsa, Vecsés, telepi iskola. ★ A Maglódi Központi Iskola úttörőotthon építését vette tervbe. Az építéshez még eb­ben az éyVen hozzá is fognák. Segítséget a községi tanácstól és a szülői munkaközösségtől kapnak. A járási úttörőelnök­ség anyagi segítséget kér az építkezéshez a megyei KISZ- bizottságtól. ★ Vasárnap Monoron a József Attila Gimnáziumban rende­zik az úttörők tornaversenyét az „A” kategóriából. A csapa­tok már hónapok óta készül­nek a nehéz gyakorlatok mű­vészi bemutatójára. Nehezítik munkájukat, hogy az összeál­lított csapat tagjait több he­lyen helyettesíteni kell az inf­luenzajárvány miatt. PEST MEGYII. HÍRLAP Kfí-l ÓNK I A P A S A X. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1968. FEBRUAR 29., CSÜTÖRTÖK NÉPSZERŰ A PEST MEGYEI HÍRLAP Esztergomot is megelőzték A lapterjesztést értékelte a monori pártbizottság Az újságok terjesztése ha­zánkban a felszabadulás előtt az egyes lapkiadók és alkal­mazásukban levő bizományo­sok feladata volt. Ez a ter­jesztési mód nem tudott ele­get ter.ni a szocialista lapter­jesztés feladatainak. Ezen vál­toztatni kellett. — Így kezdte beszámolóját Varró Imre, a Monori Postahivatal vezetője a községi pártbizottság tagjai előtt. Majd elmondta: a Nép- gazdasági Tanács 1950. már­cius 31-én kelt 504/26 számú határozatában a postára bízta a szocialista saj tóterjesztés szervezetét és lebonyolítását; s a monori postahivatal 1951. április 1-én kapcsolódott be a hírlapterjesztésbe. Ebben az időben egy hírlap- felelős irányítása mellett öt belterületi (postai) kézbesítő, egy lapkihordó, egy külterü­leti kézbesítő (Monori erdőn) és egy hírlapárus foglalkozott a lap terjesztésével. Első feladat volt akkor: 560 előfizetői példány rendszeres kézbesítése és az árusítás fokozása. említett kézbesítők mellett egy mozgó lapárus, és a Kossuth Lajos u. 77. számú ház előtt egy hírlapárus foglalkozott terjesztéssel. Az újságok és folyóiratok spárgára voltak erősítve, s nem volt ritkaság a szeggel feltűzdelt újság sem. Csak az 1959-es év végén biz­tosított a Budapestvidéki Pos­taigazgatóság egy hírlapeláru­sító pavilont. Ettől az esztendőtől kezdve rohamos fejlődésein ment keresztül a monori járás­ban a lapterjesztés. Megszervezték a piaci és pá- lyaudvari árusítást és a rákö­vetkező években újabb hír­lappavilon felállításával segí­tette a Postaigazgatóság a mo­nori hivatal munkáját. 1961-ben a Pest megyei Hírlapra mindössze 498-an fizettek elő. Ma ez a szám 1429-re emelkedett. 1961-ben a különböző napi­lapokból 1682 előfizetőt tartot­tak nyilván a mostani 2513- mal szemben. Hetilapokkal együtt jelenleg 6533 sajtóorgá- A község területén a már i numra fizetnek elő Monoron. Napozókifutó, vizikifutó Kacsapecsenye - egész évben Sóik országban, hoztak létre olyan célgazdaságokat, spe­ciális mezőgazdasági üzeme­ket, ahol csak kacsahús elő­állítására vállalkoznak. En­nek megfelelően alakítják ki épületeiket, takarmányozási rendszerüket, belső üzemszer­vezésüket, feldolgozóipari üze­meiket és értékesítési kap­csolataikat. Az egymáshoz közéleső épü­leteket jó utaknak, vízveze- tékrendszemek kell össze­kötnie. Egy modern kacsafarm­nak tehát komplex üzem­nek kell lennie. Az egyenletes, egész évben folyamatosan „termelő” ka­csafarm akkor működik jól, ha szigorúan betartják az előírásokat a férőhelysűrű­ségben, bőségesen etetik a kacsákat száraz, préselt erő­takarmánnyal. A törzsállo­mány tojóit és a pecsenye- kacsákat kisebb csoportok­ban tartják, ahol napozóki­futó is rendelkezésükre áll. Sok helyen vízikifutót nem is alkalmaznak, de mély al­rokmag, kukorica, árpa, bú­zacsíra, búzakorpa, szójada­ra, fiiliszt, élesztő, vitaminu- zott halliszt, csontliszt, vér­liszt és mész. Érdemes meg­jegyeznünk, hogy ugyanezek a tényezők egy 12 ezer állat­ból álló törzsállomány keze­lését három dolgozóra bíz­ták. A tojók napi vizsgá­lata, a tojások összegyűjté­se, az itatók és etetők szem­mel tartása, az alom eltaka­rítása is a feladatokhoz tar­tozik. Ez a szám a leghívebben tük­rözi vissza a Monori Postahi­vatal dolgozóinak eredményes munkáját A sajtóterjesztési eredményt értékelve igen rangos helyet foglal el a járási székhely. Napilapokból száz családra 23.65 példány jut. Ez az ered­mény különösen jó, ha figye­lembe vesszük a Pest megyei átlagot (13.74 példány) vala­mint a vidék átlagát (18.20 példányt). Ha Monort besorolnák a városok közé, akkor a saj­tóterjesztési versenyben olyanokat előzne meg, mint Esztergom, Gödöllő, Jászberény és Ózd. A legjobban ellátott terület a Monori Űjtelep, ahol Zika János vezetőkezelő kézbesít. De igen eredményes terjesztő Bokros Gábor, Saskó Pál, Zsí­ros Sándorné és Kiss Gyula is. Közülük Zika János és Sas­kó Pál kiváló dolgozó jelvényt és vezérigazgatói elismerést kapott, s a többiek is okleve­les kiváló dolgozók. A Monori Postahivatal eredményes sajtóterjesztési tevékenysége tehát nem kam­pányfeladat, hanem kitartó, rendszeres munka, alapos, kö­rültekintő szervezés eredmé­nye. így kívánják a jövőben is megoldani a példányszám emelését, hogy minden család­hoz eljuthasson újságaink kö­zül valamelyik. H. J. Közgyűlések Hat heti pluszfizetés A Maglódi Vas- és Fémipari K tsz-ben évzáró közgyűlést tartanak pénteken. A tagok számára hatheti fizetést oszta­nak ki részesedés címén. A Vecsési Fehérnemű Ktss szombaton délután négy órai kezdettel tartja mérlegzárő közgyűlését a művelődési ott­honban. Álarcosbál Régi hagyományt elevenítet­tek fel Vecsésen: a művelődé­si otthon álarcos-jelmezes bált rendezett. Többen jelmezben is jöttek, de sokan, bár álarcuk volt, nem vették föl. A leg­nagyobb sikert a hattagú Csinn-bumm zenekar aratta, kitűnő hangulatot teremtve zenés bevonulásukkal. Az ötlet és a helyiség színes dekorálása Stillár Mátyásé, aki társaival igen sok társa­dalmi munkát végzett az est sikere érdekében. Hagyományos jelmezbálra készülnek a monori Ady End­re úti iskolában. Szombaton délután kerül sor a bálra. A legötletesebb jelmezek tulaj­donosai jutalmat kapnak. Szebb Kossuth és Terv A Debreceni Dohánygyárban az idén a Kossuth és a Terv cigaretta csomagolását szebbé- jobbá teszik: finomabb papír­ban, tetszetősebb színű cso­magban kapják kézhez a do­hányosok az év közepétől a debreceni gyárban készülő Kossuthot és Tervet. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Fény a redőny mögött. Nyáregyháza: Ki ölte meg Jessytt Űri: Bomba 10.10-kor. Vasad: Senki sem akart meghalni. CIPOPERTLI Szereplők: Harsány Benő és Torok Gyuri, a „Monor II Mindent Bele” futballcsapat törzsszurkolói, valamint Érik Tóbiás, a tartalékcsapait kö­zéppályás tartalékjának játé­kosa. — Hát elment? — El, sajnos, elüldözték. — Kár. Megmondtam pe­dig, lesz még ennek böjtje. — Már van is. Akkor lesz itt gól, ha mi játszunk. — Meg kell hagyni, nagy bombagólokat rúgott! — Pedig milyen kis ember. — Az apja is olyan kicsi. — Emlékszel a zsebken­dőjére? Mindig ott hordta a nadrágjába tűzve. — Hát még a szerelése mi­lyen volt...! — Keménykötésü játékos volt. ■— A fia is olyaru — Csak meg ne ártson neki, — Mitől félsz, ott nem keli • mázsákat szállítani. I — De az ossz játéka... i — Majd fejlődik. | — önző ... j — Minden játékos az, aki | szeret gólt rúgni: \ — Fejjátéka, nincs!... ; — De gyors és kemény. S — De csak hazai pályán. \ — Bízd az edzőre, van itt 1 tehetség. \ — Igaz. ! — Mi az eredmény? ! — 0:0. \ (Ekkor Érik Tóbiás átki* ; győzik az üllői védőkön, lö- > vésne lendíti a lábát, de lám, ; mi történt? Elesik, pedig nem • is volt a közelében senki.) i — Pechje volt, nagy pechj* ! volt. : — Megint az az átkozott | cipőpertli. : — Tóbiás fia! Miért nem | cseréled ki a pertut? \ — Hiába, nem vette be az | ellenfél. i — Szegény gyerek, pedig ! van taktikai érzéke. : — Van, majd beérik. i — Na, és játszott már? : — Játszott, és a sporiújság­! ban is benne volt i — Mit játszott? ! — Balszélsőt. — Ott nincs tolongás. — Nincs. — Bezzeg, ha belsőcsatár lenne... — Mi az, vége a meccsnek? — Ugylátom, vége. — Na, cimbora, amondó va­gyok, egyideig a pálya kör­nyékére se jövök. — Miért? — Még egy icipici gólt sí láthat az ember! Na, hallod. (hörőmpő) MAJDNEM GÓL A zöld hályog — nem hályog it vakság lejtőjén A STATISZTIKUSOK meg­állapítása szerint: a negyven­évesnél idősebbek két száza­léka glaukómás. E betegség tehát hússzor gyakoribb a tü­dőbajnál és ötször a ráknál. Magyarországon százötven- kettőszázezerre tehető a glau- kómában (zöld hályogban) szenvedők száma. A betegség lényege a szem­golyó megkeményedése, ami­nek következtében a szem- golyó nagy nyomással nehe­zedik a látóidegre: hatására a látás romlik. A magyar el­nevezés tehát helytelen: nem hályogról, hanem nyomán- emelkedésről van szó, gyó­gyításának, műtétjének is a szemgolyó megpuhítása a célja, s nem a hályog eltávolítása, mint a szürke hályog eseté­ben. A GLAUKÓMÁNAK két megjelenési formája van: az egyszerű glaukóma és a glau­kómás roham. Az egyszerű glaukóma alattomos beteg­ség: nem jár fájdalommal, ezért csak előrehaladottabb szakaszában ismerhető fel. Hetven százalékban idősebb, érelmeszesedéses férfiaknál fordul elő. A látás fokoza­tosan romlik és a gyógyítás sem eredményezhet gyökeres javulást. Csak a gyengült lá­tás megmentése lehet az or­vos célja, mivel a sérült vagy elpusztult látórostokat pótolni nem lehet.. A gyógyítás lényege, hogy a felgyülemlett csarnokvizet el­vezetik. A modern diagnosz­tika legnagyobb eredménye, hogy a fokozódó szemnyomást az úgynevezett elektromos to- nométerrel olyankor is ki lehet mutatni, amikor a tüne­tek még alig jelentkeztek. A glaukómás roham igen erős fájdalommal jár. A be­teg a hajnali órákban félol­dali fejfájással, hányinger­rel ébred, és az egyik sze­mével nem lát. A szem vörös színű, a pupilla tág. Ha gyors segítség nem érkezik, a ro­ham csak napok múlva oi­dódik és esetleg a látás nem tér vissza. jj A glaukóma egyik érdekes ^ és jellemző tünete a látótér ^ leszűkülése, ezért gyakori, ^ hogy a beteg nekimegy az ol- ^ dalt levő fának, embernek, vagy járműnek. A SZEMGOLYÓ megpuhi-$ tása történhet szemcseppek- ^ kel, gyógyszerekkel Ha a be-^ tegség már rohamokban je- ^ lentkezik, negyvennyolc órdn^ belül operálni kell. A műtét ^ egy életre biztonságot nyújt ^ abban a tekintetben, hogy ^ újabb roham azon a szemen ^ nem keletkezhet (igaz, állan-5 dóan szemcseppeket kell | használni). ? Fontos az étrend! A betegr-jj ség kimenetelében nagy jo- lentősége van a fegyelmezett >' étrendnek. Fontos az orvos [: utasításainak pontos betartása • a szemcseppek használatára '■ Káros a sok folyadék (kávé. ‘ tea, leves víz) felvétele. t A glaukómás beteg kerülje a sötét helyeket, mert a pu- > pilla itt kitágul, ami növeli r ; szemnyomást. Moziba csak, orvosi engedéllyel mehet, de; ilyenkor is előadás előtt, szü-J; netben, előadás után csepeg- j: tetni kell a szemébe. Televi- J; ziót is csak módjával, vilá- ^ gos szobában szabad nézni, fc Igaz, döntetlenül és 0:0-ra végződött a Monor—Üllő talál­kozó —, de a kép mégis becses, hiszen az idény első mér­kőzéséről készült / mot vetnek alájuk. A törzsál­lomány többszörös felfrissí­tésével biztosítani lehet, hogj megfelelő tartási viszonyod mellett a tojástermelés az év egyetlen időszakában se szüneteljen. A törzsállomány-utánpótlási periodikusan, a november vé­gi, január eleji, február vég: és március eleji keltetésbő: biztosítják. Kéthónapos ko­rukig a „növendék”-kacsái és a pecsenyekacsák tartásá­ban nem keli különbségei tenni. Ezután azonban a te­nyésztésre szánt állományi már egységes tartási felté­telek közé vonhatjuk az idő * sebbekkel. Az etetésben ter­mészetesen még különbség mutatkozik. Fontos, hogy a legmeg­felelőbb egyedeket vá­lasszuk ki tenyésztési cé­lokra. Német kutatók és tenyész­tők egész éven át ugyanazt a keveréket javasolják a tojók­nak. Főbb alkotóelemei: ci­HETI ÚTTÖRŐKRÓNIKA „Magas'' volt a 25 pont Befejeződtek a járási tanulmányi versenyek

Next

/
Thumbnails
Contents