Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-03 / 28. szám

A P-E S f M EG Y;E I. HÍRL A P K |j l Ó R K 1 A-D Á S A X. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1968. FEBRUAR 3., SZOMBAT Zárszámadás előtt ROZS - 24 HELYEN Rabolni jár a talajvíz — Építőbrigádot szerveznek Folyamatos, biztos fejlődés Csévharaszton A zárszámadó közgyűlések szezonjában eddig a járás nagy termelőszövetkezeteiről esett szó, olyanokról, melyek nagy területen gazdálkodnak, sok­féle tervvel, elképzeléssel vágtak neki az új évnek. A csévharaszti Egyetértés Tsz egyike a járás legkisebb és legmostohább körülményei kö­zött dolgozó közös gazdasá­goknak. Területükből 50—55 holdat szinte minden évben el­rabol a talajvíz, a homokten­gerben csak egy-egy kis sziget a jó föld. A rozsot 21 helyen vetet­ték el, a 100 hold kukorica legalább húsz apró táb­lácskába került. Közbeékelődnek a háztáji föl­dek — az összterületnek csak 40 százaléka szántó. A víz a legjobban kidolgozott részeket lepi el. Milyen hangulatú zárszám­adó közgyűlésre számít Nagy Lajos, a tsz elnöke? — A tavalyinál biztos jobb lesz a hangulat, mert ha ugrásszerű fejlődésről nem is számolhatunk be, azért — szerény körülmé­nyeinkhez képest — egy év alatt is gazdagodtunk. 1966-ban az egy tsz-tagra jutó évi jövedelem 13 ezer 979 fo­rint volt, most 14 ezer 347 fo­rintra emelkedett. Egy munka­egység értéke tavalyelőtt 26,80 volt, 1967-ben 30,90 forint. Kö­zös vagyonunk 1966-ban 2 mil­lió 278 ezer forint, 1967-ben 2 millió 296 ezer forint. — Ha a föld nem kedvez a növénytermelésnek, nem gon­dolnak az állattenyésztés fej­lesztésére? — összesen 987 holdon gaz­dálkodunk — a terveink csak szerények lehetnek. Juhásza- tunk van, minden évben be­váltja a reményeket. Ezen kí­vül 8000 pecsenyecsibét neve­lünk fel évente. 1961 óta háromszor próbál­koztunk sertéstenyésztéssel. Sajnos, a néhány sertés a szó szoros értelmében elvitte a ju­hok felét. A betegség gazdája a sertés volt, megkapták tő­lük a juhok és elpusztult az ál­lományunk fele. A szarvas­marha-tenyésztésre nem gon­dolunk, komoly állományt nem állíthatunk be, ahhoz nincse­nek meg a lehetőségeink, ke­véssel meg nem érdemes kez­deni. — Milyen tervekkel kezdték el az 1968-as esztendőt? — 1952-ben kutat fúrtak a határban, '58-ban tovább mé­lyítették. Eredménytelenül, mert vizet nem adott. Kiszed­ték belőle a csöveket, és most saját erővel szeret­nénk kutat fúrni, hogy a kertészetünket öntözhes­sük. Eddig nem volt külön kerté­szetünk, bár termeltünk kerté­szeti növényeket. Jól fizettek, ezért úgy határoztunk, hogy érdemes nagyobb gondot for­dítani a termelésükre. A ho­mokos, azelőtt legelőnek hasz­nált földben jó közepes termést hozott a dinnye, a sárgarépa, és szereti ezt a földet a para­dicsom is. Reméljük, hogy ebben az év­ben nem látogat meg bennün­ket a talajvíz, mert az elmúlt években ilyenkor már elöntöt­Elveszett a monori FŰSZERT fiók 4451 —4500 sorszámú rózsaszínű lapok­ból álló SZÁLLÍTÓ TÖMBJE. A meqtaláió 300 forint jutalomban részesül. te a földet. Távolabbi ter­vünk, hogy tsz-építőbrigádot alakítunk. Jelentkező már van. A brigád nemcsak a tsz-ben dolgozna, hanem a község­fejlesztési munkákban is részt venne. (deli) Közgyűlés KávÚriban A járás hat közös gazdasága tartotta meg eddig zárszám­adó közgyűlését. Ma délután ötórai kezdettel a kávai Haladás Tsz vezetőd számolnak be az elmúlt gaz­dasági év eredményeiről. Február 6-án az úri Béke Tsz tartja zárszámadó köz­gyűlését, délelőtt kilencórai kezdettel a községi művelődési házban. TANÁCSÜLÉS Üllőn, ma délelőtt kilencórai kezdettel tanácsülést tartanak, ahol beszámolnak a lakosság kereskedelmi és vendéglátó­ipari ellátottságáról, és a köz­ségi művelődési otthon mun­káját értékelik. Ügyeletes orvos Gyömrőn: dr. Balogh Sán­dor, Monoron: dr. Bató Lász­ló, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Simon Sándor tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a Vörös Hadsereg úti, Ve­csésen a János utcai. Tizenhatan versenyeznek Szombaton kezdődik A szak­ma kiváló tanulója verseny országos elődöntőjének írás­beli fordulója. A monori 205. számú szak­munkásképző iskola 46 har­madéves tanulója is részt vesz a versenyben. TEAEST MAGLÓDON A községi nőtanács és a Vö­röskereszt vezetősége február 3-án, szombaton este ötórai kezdettel a pártház kistermé­ben zenés teaestet rendez, melynek tiszta jövedelmét az öregek napja megrendezésére fordítják. Barkácsoló óvó nénik Repülőgép, piros légcsavarral Az új monori óvoda nem­csak a gyerekeknek, hanem egy érdekes és figyelemre méltó ötlet kivitelezőinek is otthont adott. A monori járás óvónői barkácsoló munkakö­zösséget alakítottak, és három­hetenként jönnek össze, hogy ötleteiket közösen játékokká, formás szemléltető eszközök­ké varázsolják. A részvétel önkéntes jelentkezés alapján történt, s nem lehet véletlen, hogy majdnem minden óvo­da elküldte képviselőjét, így egy-egy alkalommal 18—20 résztvevő munkálkodik az óvo­da egyik termében. Érdemes alaposan szem­ügyre venni a készülő játé­kokat, az embernek szinte kedve támad leülni, játszani, még ha alaposan túl is lépte már az óvodáskort. A leg­szebbek a fakanálbábok. Az óvónők fürge, ügyes ujjai színes ruhákba öltöztetik őket. Egy pillanatig sem kétséges, hogy a gyerekek kedvencei lesznek. Övó nénik, munka közben légcsavarral, Álba pasztásdo- boz'oól kismozdony, sőt egy egész szerelvény készül. Sö­tét filc vagy posztó alapon helyezik el az úgynevezett ta­Megkezdődött a zsűrizés. A műanyagjátékokat is meg kell csodálni: fehér Mos 6-os dobozból repülőgép, piros A múlt esztendő mérlege Személyi változások, leltárhiány az üllői fogyasztási szövetkezetnél Az Üllő és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értéke­sítési Szövetkezetben terme­lési tanácskozást tartottak. Az értekezleten a szövetkezet üllői, monori, vecsési és pé- teri dolgozói valamennyien megjelentek. Vágner József megbízott igazgatósági elnök bejelentet­te, hogy dr. Pásztor László igazgatósági elnök január 31- ével lemondott állásáról, le­mondását a MÉSZÖV elfo­gadta. Közölte továbbá, hogy Boda Jánosné december 20- ával a szövetkezettől kilé­pett, s nagyobb mérvű leltár­hiány miatt bűnvádi eljárás indult ellene. Dombóvári Lászlóné munkaviszonyát a szövetkezet megszüntette, mert szintén sorozatos leltárhiá­nya volt. Ferencz András kereskedel­mi osztályvezető ismertette a munkaverseny eredményeit. Megyei szinten, 114,1 száza­lékkal az ötödik helyen végez­tek, míg járási viszonylatban az elsők lettek. A kiskereske­delem dolgozói jó munkát vé­geztek, mert tavaly 39 mil­liót forgalmaztak, az előző évi 34 millióval szemben. Ferencz András ezután egyenként ismertette az egy­ségek múlt évi eredményét. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak: az üllői hatos szá­mú önkiszolgáló bolt, a ruhá­zati bolt, a vas-műszaki bolt. a kettes számú önkiszolgáló bolt, a 11-es, a 22-es, a péteri 12-es és 13-as élelmiszer- boltok. Tervüket 100 száza­lékon felül teljesítette még a 7-es, a 8-as löbpusztai, hosz- szúbereki élelmiszerboltok és a monori könyvesbolt. Nagy Imre szb-titkár érté­kelte az üllői szövetkezet ö‘ 'zccialista brigádjának mű­ködését. Első helyre a 6-os számú önkiszolgáló bolt, má­sodiknak a kereskedelmi osz­tály és harmadiknak a köny­velés szocialista brigádját ja­vasolta. Javasolta továbbá, hogy a kiváló bolt minősí­tést kapja meg a 6-os számú önkiszolgáló bolt és a 3-as szá­mú élelmiszerbolt, majd ja­vaslatot tett kiváló dolgo­zói minősítésre: Erős István- nét, Zakal Jánosnét, Pólyák P étemét és Nagy Imrét a dolgozók egyhangúlag elfo­gadták. Felszólaltak Gál József, dr. Nemeskey Miklós, Havasi Irén, Duró Károly, Erős Ist­vánná, Csorba Ferenc alap­szervi párttitkár. Juhász Já­nos csúcstitkár a pártszerve­zet és szakszervezet felelős­ségét emelte ki a szövetkezet­nél történt visszaélésekkel kapcsolatban. E. M. padó formákat, a textilből ki­vágott gombaházikót, teddy- bárányj, őzet. Az alapanya­gok kimeríthetetlenek: szal­mából mini-szalvétatartó, láb­törlő a babaszobába és mó­kás figurák alakulnak. Ipar­művészeknek is becsületére vájna az, amit a legelső össze­jövetelen készítettek az óvó­nők. Szívesen csinálják, és valóban: még elkészíteni is élvezet, hát még játszani a bá­jos játékokkal! Ki volt a kezdeményezője a vállalkozásnak? — Mint meg­tudtuk, a megyei pedagógus­szakszervezet óvodai tagoza­ta. Az óvodák ugyanis nem rendelkeznek elég szemléltető eszközzel, játékkal, főleg olyasmivel nem, ami a gyere­keknek nagyobb örömet okoz, mint egy boltban vásá­rolt hajasbaba. Ezeket a bá­bokat ők maguk mozgatják majd, s a szemléltető eszkö­zöket is úgy készítik, hogy já­tékosan tanulhassanak segít­ségükkel. Következő össze­jövetelükön előadást tart dr. Mészáros Vincéné, aki báb­tervező, sőt bábjátékok írója is. Nagy érdeklődéssel vár­ják. Egyéves munkatervet ké­szítettek és mindenki abban segít, amihez a legnagyobb kedvet, tehetséget érez. Per­jés Józsefné vezető óvónő, Szabó Lászlóné és Györfjy Mária a műanyagjáték-készí- tés „nagymesterei”. Az alapanyagok költségeit egyrészt az óvodai költségve­tésből fedezik, de a ktsz-ek is nagy segítséget nyújtanak munkájukhoz. A Vecsési Há­ziipari Szövetkezettől textil­hulladékot kaptak, s a nőta­nács közvetítésével a gyöm- rőiek is sokat segítettek. Érdemes lenne egy kiállítá­son is bemutatni az elkészí­tett játékokat. Ügy tervezik, hogy év végén a legszebb da­rabokból összeállítanak egy bemutatót. Szöveg: K. Zs. Kcp: P. I. Az első kétkapuzás Bár a vecsési pályát hó bo- ve ez labdájával Nógrádi vi­rította és a játékosok fázósan húzódtak össze a melegítőjük­ben, de a labda előkerülése már a tavasz közeledtét ígér­te. És a kezdet az első perc­ben sokat ígérő volt: Makó­Farkasok világa Adalékok Monor történetéhez A közeli nádas négylábú la­kói végső nyomorúságukban — ha más nem kerülközik — kutyahúsra szánták el magu­kat. Pásztortanyára bemerész­kedve, csillagok hideg ragyo­gásánál, a tanya védelmére tartott örvös komondorokkal néhány „kikodult féreg” élet­halálharcot kezdett. A telelte­tő pásztorok egy darabig nem tartották szükségesnek a meg­szokott eseménybe avatkozni. De mikor a putrijuk fölött is megkezdődött a viadal, éppen úgy volt már, hogy közbelép­nek, a tető váratlanul besza­kadt és a pásztorok közé egy jól megtermett farkas zuhant. Nem támadott. A szintén meghökkent emberek között, állt rémülten, a putri tűzhe­lyének fényében. Az általános meglepetésből először a csi­kósok ocsúdtak fel. Szűrt ha­jítottak testére, s fokossal bunkósbottal véglegesen kiad­ták útját a hívatlan vendég­nek. Borzsák Endre (Folytatjuk) lámgyorsan kitört és Bogár — aki a tartalékok kapuját véd­te — tehetetlen volt. Az első húsz perc jó játéka később fokozatosan alábbha­gyott és csúszkálásba, a téli sportok és a futball valami­lyen érdekes keverékébe ment át. Szotyori edző is egyre töb­bet használta a sípját: a csa­tárok sokat cipelték a labdát. — Kitűnő egyéni játéko­saink vannak, csak csapatot kell csinálni belőlük — je­gyezte meg valaki a nézőtéren a kint didergő néhány szur­koló közül. Annyit mindenesetre már most megállapíthattunk, hogy csatársorunk lényegesen meg­erősödött az átigazolásokkal. A „nagy találkozó" végül is a „nagyok” 6:4-es győzelmével végződött, bár a fiatalok sze­rint ez csak az önbizalom ked­véért volt. Erre úgyis nagy szükségük lesz az év folyamán. Végül az év első góllövői: Nógrádi (3). Makovecz (2), Ka­lász, illetve Fekete Cs., Kiss G., Kalmár és Pál. (szatti) MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Az utolsó vérbosszú, -lyömrő: Az algíri csata. Maglód: Az özvegy és a százados. Mende: A kis potyautas. Monor: Orvosság a szerelemre. Nyáregyháza: A győztes Robin Hood. Péteri: Foly­tassa cowbcy. Pilis: Stan és Pan, a nagy nevettetők. Tápiósáp: A ha- ók a kikötőben robbannak. Űri: A keppányi aga testamentuma. Üllő: Agyaggalamb. Vecsés: Eg^ pikoló világos. (3.) Szántóföldi művelés van a Kenderesalján, Paplaposon, a környékén és a harmincas évek óta a helységtől északra eső első két dűlőn. Tanyavilá­gunk II. József császár ide­jén az országút mellett kezd elindulni. (Az Alsó-tanyákon „1786”, a Hegyesben pedig „ANNO 1790”-es ajtószem- öldökfa véseteket találtam.) Az országút és csévi út ke­resztezésén állott Kistói-csár- da mikor épült, nem tudom, de az előttem fekvő sárgult írás azt bizonyítja, hogy a „Kis-tói vendégfogadósnak azon 19 itze bor árát, melyet az utat mérő embereknek Czabay Szolga Bíró Ur ada­tott” a helység perceptora f számvevő pénztáros) 1782- ben már megfizette. (Csárda lebontása 1923-ban (?) tör­tént.) A csárdához fenyegetően xlasötétlett Pótharasztjának tízezer holdas őserdő maradványa. Ilyenformán képet nyújtott az Ujfalusi erdő (Monori Erdő) is, ahol gyakori volt a rövid, vastag kötélkíjó (keresztes vi­pera?), amelyik „tzájába kap­ta a farkát” és sebes karika­ként kergette az háborítókat. Nemigen találunk itt egye­bet, csak erdőt, nádast, kaszá­lót és végtelen, egymásba kapcsolódó gulya-ménesjárást. Az első, igazán szűzi han- gulatzavaró az 1847-ben lefek­tetett pest—ceglédi vasútvonal egyetlen sínpárja mentén bi­zonytalankodó kis, monori „indoház”. Egyébként az egész vidék a nyolcvanas évekig — bátran állíthatjuk —, erősen magánhordta még a török vi­lág végén keletkezett elnép­telenedés bélyegét. Ilyen környezetben tehát a farkas, melynek egyik létföl­tétele a teljes nyugalom volt, elég vígan szaporodhatott. Legelső farkasos emlékünk — a múlt század első negye­déből — különben messze, a monori árendában levő Maiké pusztára visz el bennünket. Kemény tél köszöntött be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents