Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-28 / 49. szám
1968. FEBRUAR 28.. SZERDA MSI MEGYEI x Kivim* Autót/t/úri hétköznapok (3.) Munkaidő, túlóra, ebédpénz A megye legnagyobb üzeme, tízezer dolgozójával valóban sűrítője annak, hogy az új irányítási rendszer — most nem a nagy dolgok, hanem a hétköznapok színvonalán — milyen hatásokkal jelentkezett és jelentkezik az egyes embernél? A bérjavításról már szóltunk. Van azonban más is. A kollektív szerződés tervezetének megvitatásakor több, mint négyszáz hasznos, okos javaslat hangzott el. Tizennégy olyan kérdés volt, amelyben a vállalati szakszervezeti tanács ülése elé — és ezen, dicsérendő módon jelen voltak a gyáregységek vezetői, a mű- helybizotts^gok titkárai, a pártalapszervezetek titkárai is — több javaslat került. Így, több lehetőség között választva hozták meg tehát a döntést. Voltak vitatott kérdések, s a mai helyzet is azt igazolja: okkal vitáztak. Így például a munkaidőn, a túlórán, az ebédpénzen. © Első cikkünkben szerepelt sgy panaszos levél részlete: „ ... számunkra úgy kezdődött a reform, hogy félórával nőtt a munkaidőnk.. ” A kollektív szerződés kimondja: „a vállalat a munkaidőt munkás és alkalmazotti dolgozókra vonatkozóan egységesen heti 48 órában írja elő. A munkaidőn belül biztosítja az .étkezés lehetőségét." Miért támadt hát Vihar az oly természetesnek tűnő 48 óra körül? (Olyannyira, hogy voltak, akik még az országgyűlési képviselő fogadóóráján is panaszt tettek emiatt.) Azért, mert eddig — á csökkentett munkaidővel dolgozó . speciális területeket különválasztva — volt 48 órás, Sl órás és 47 és fél órás munkahét a gyárban. A 48 órát a váltóműszakosok, az 51 órát az egy műszakban dolgozók teljesítették — az étkezési idő térítése miatt volt 6x‘/2 órával több a munkaidejük —, a 47 és fél órát pedig az alkalmazottak nagyobb része, akik szombaton fél egykor végeztek. Az új mechanizmus, s veA Pest megyei Tanács Építőipari Vállalat felvess t ács-állványozó, kőműves, vasbetonszerelő, villanyszerelő, vízszerelő és festő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés: Vác, Elhurcoltak tere 4. (Munkaerőgazdálkodás) Segédgépkocsivezetőket budapesti telephelyre gyakorlat nélkül FELVESZÜNK Előnyben részesülnek: katonaságtól leszerelt, autójavító szakmabeliek. A gyakorlat megszerzése után jó kereseti lehetőség. Gyakorlott gépkocsivezetőket is FELVESZÜNK Vidékiek részére munkásszállást és utazási költségtérítést nyújtunk. Jelentkezés: ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI V. 1. SZÁMÚ SZÁLLÍTÁSI ÜZEMEGYSÉGE (1. ÉPFU) Bp XIII., Rozsnyay út 6. sz. (Forgalmi Osztály) le szoros összefüggésben a kollektív szerződés, ésszerű és jogos döntéssel jelentkezett: 48 óra mindenki munkaideje. Ezen belül étkezési lehetőség mindenki számára van. Ez az egységesítés tiszta és áttekinthető helyzetet teremtett, még akkor is, ha azok szemében, akik most szombatonként fél órával többet dolgoznak, a döntés nem örvendett népszerűségnek. Túlóra. A gyár — s az okok ismertetése most nem feladatunk — nehézségei, a létszámgondok, a rekonstrukció, a rendkívül szerteágazó kooperáció stb., stb. sokszor vezetnek túlóráztatáshoz. Évről évre ismétlődő gond volt ez. Ma sem kevés szó esik róla. Itt ugyancsak a „tiszta helyzetet” elvet érvényesítette — a pártbizottság ösztönzése alapján — a szakszervezeti bizottság. A kollektív szerződés kimondja: „Egy Jő, egy hónapban 16 óránál több túlmunka végzésére nem kötelezhető.” Egy másik bekezdés: „Egy személy egy napon 4, egy hónapban legfeljebb 30 túlórát végezhet...” És a zárópasz- szus: „A túlmunka, valamint a havi időalap együttes óraszáma a havi 300 órát nem haladhatja meg.” A munkások közül az elégedetlenkedők azt mondják: eddig csak nyolc túlórára kötelezhették az embert. A többit vagy vállalta, vagy nemi Tehát — mondják — most srófoltak egyet... A szakszervezeti bizottság titkára, Turjánszky Mihály elvtárs: — Ezek a vélemények előttünk sem ismeretlenek. A következőt tudom mondani: megítélésünk szerint a szak- szervezeti bizottság, s a vállalati szakszervezeti tanács hibás álláspontra helyezkedett volna, ha irreális követelésekkel, azaz követelődzéssel lép fel. Nem demagógiára, hanem józan realitásra van szükségünk. A túlóra: realitás. LeÉvente csak egészségügyimunkavédelmi célokra 66 millió forintot fordít az autógyár. Fillérrel sem csökkent az elmúlt évekhez viszonyítva egyetlen szociális juttatás ösz- szege, a munkaruha-ellátás is azonos szinten maradt az 1967 évivel. Több dolgot, így például a művelődési ház fenntartásával összefüggő kérdéseket, sikerült nyugvópontra juttatni, éppen azzal, hogy a gyár önállóan határoz e pénzösszegei felhasználásáról. Miért pont az ebédpénzhez kellett „hozzányúlni”, ahogy ezt kér- dezték-megfogalmazták? Kiderült: úgy nyúltak az j ebédpénzhez, hogy a vállalati hozzájárulás — növekedett! Eddig ugyanis a menühöz három forint ötven fillér, az étlap szerinti étkezéshez pedig két forint hozzájárulást adott a gyár. Most, ismét csak az ésszerűség, s az igazságosság jegyében egységesítettek: mindkét étkezési formában három forint lett a vállalati hozzájárulás. Az elmúlt hetekben megnőtt éppen ezért az étlap szerinti étkezés: pozitívum az is, hogy a kisebb fizetésű munkás választhat étlap szerint, s nem okvetlen a menüre kényszerül. (Az más kérdés, hogy egyszeriben emelkedni kezdtek az á Iá carte árak; most vizsgálják ennek okait, jogosságát a szakszervezet társadalmi ellenőrei...) Tehát: nem- hogy elvett volna, hanem éppen adott a vállalat. Akik tehát értetlenkedtek, éppen a tényeket hagyják figyelmen kívül. Ez pedig öreg hiba. Mert vitatkozni, elégedetlenkedni, csak tények alapján lehet... gyen meg a gazdasági vezető joga arra, hogy — 16 óra erejéig — valóban azt tartsa ott túlórázni, akire szüksége van, s nem azt, aki éppen hajlandó maradni. Legyen módja arra is, hogy átlagosan harminc túlórát végeztethessen, sőt, kivételes esetekben — ahogy azt a kollektív szerződés is rögzíti — a túlóra a kilencvenet is elérheti. Csakhogy: túl azon, hogy a szakszervezeti bizottság itt, s a gyáregységekben egyaránt, rendszeres ellenőre a túlóráztatásnak, a most megadott lehetőség nem valami örökös jog, nem bianco csekk, melyet évről évre ki- tölthetnek az egyes termelő- egységekben, más részlegekben, Ahol rendszeres a nagyfokú túlóráztatás, .ahol — s ezt mindig a konkrét eset dönti el — ráhagyatkoznak erre, ahelyett, hogy műszaki fejlesztéssel, a gyártásszervezés tökéletesítésével előbbre jutnának, ott a gazdasági vezetésnek teljes felelősséget kell viselnie ezért. Ez a felelősség p>edig nem valami elvi, megfoghatatlan felelősséget, hanem nagyonis gyakorlati következményeket jelent. Ma ez a helyzet. A kollektív szerződés csakis az adott helyzetet rögzíthette. A „lesz” típusú ígérgetésnek a kollektív szerződésiben nincs helye. Ezt a „lesz”-t másutt kell megfogalmazni: a vállalati műszaki fejlesztési tervekben s így tovább. Ez a kollektív szerződés egy évre szóL Jó, hogy megkötése után is az emberek ennyire, foglalkoznak vele, illetve a gyakorlattal. Ez hozzásegíti a gyárat ahhoz, s most gyár alatt éppúgy értem a gazdasági vezetést, mint a szakszervezetet, hogy a jövő esztendei szerződés megkötéséhez . nem csak ' elvi- alapokkal rendelkezzék . — ez most is megvolt —, hanem a gyakorlati próba mindennél fontosabb tap>asztalataival is. Mészáros Ottó Következik: A 7. IGAZGATÓI KÖRRENDELET ZÁRSZÁMADÁS UTÁN Előkészítették jelentős fejlődésre számítanak Tsz-nézőben Tárnokon Az asszony zavartan lépett közelebb, keze kabátja gombján matatott. Pirospozsgás, fiatal asszony volt, vidékies, de nem falusi öltözetű. — Azért jöttem, elnök elvtárs ... szeretném, ha felvennének engem is. El-elbotló nyelvvel mondta ki óhaját. — Tagnak? Hát az nem fog menni. Legalábbis egyelőre nem. Előbb meg kell mutatnia, mennyit ér. Alkalmi munkát esetleg majd kaphat, ha lesz. Fölírom a nevét, címét, mondja csak. — Köszönöm — rebegi Tih mámé, és alig találja meg az ajtókilincset. — Ez az asszony volt talán a századik, aki közénk állna — mosolyog az elnök —, de mi már csak olyanokat veszünk fel, akik egy-két éve nálunk dolgoznak, és bebizonyították, hogy mindenben lehet rájuk számítani. Gyakran hallatszik mostanában: persze, már jönnének, mert úgy vélik, hogy kikapartuk nekik a gesztenyét. A kikapart gesztenye Nem kérek magyarázatot. Fél órával ezelőtt az udvaron néhány fogatos és traktoros már megszagoltatta velem azt a bizonyos sült gesztenyét. Gyűrűbe fogtak, és kezdték azzal, hogy visszaemlékeztek a február 10-i közgyűlésre,, majd, kérdezés nélkül, ez is, az is hozzátett valamit, szigorúan ellenőrizve, hogy minden fontosat feljegyzek-e. Íme! 2883 hold földön gazdálkodik a 198 tagot számláló, 16 millió 687 ezer forint értékű közös vagyonnal rendelkező Lenin Tsz Tárnokon. Háromszázkilencvenöt számosállata van, 2200 hold szántójából másfél száz holdat engedett át háztáji gazdálkodásra. Múlt évi eredményei alapján a dolgozók átlagos jövedelme 21433 forintra emelkedett, * — ; : ? * ! ppa. | rri * r * Utak mentén, lavaszi frizura... kertek ,aHán egyre gyakoribb vendég a fák fodrásza. Az eddig kedvező időjárás bíztatta, hogy a tavasznak és divatnak megfelelő új frizurát adjon bokroknak és fáknak Foto: Gábor hatezerrel többre, mint az 1966-os esztendőben. — Nálunk ugyanis nincs munkaegység — tartotta fontosnak megjegyezni valamelyikük. — Egy-egy tízórás munkanap után 97 forint üti a markunkat. Minden hó 15-én kapjuk a fizetést, 80 százalékát készpénzben, a többiért terményt vásárolhatunk. — Nekünk meg, traktorosoknak, műhelyeseknek s mindazoknak, akik alkalmazottként dolgoznak, 500-tól 2000-ig-terjedő összegekben, 40 ezer forint jutalmat osztottak ki a közgyűlésen — fűzte tovább egy pufajkás, tagbaszakadt fiatalember. — Még idős apám is kivette a részét az örömből — kotyan- tott közbe egy hallgatódzni mellénk somfordáit menyecske. — A szociális bizottság, mint minden nyugdíjast, őt is felkereste, és 500 forint segélyt tett az asztalára gavallé- rosan. Tehenek, kocák, kukorica A tízhelyiséges új irodaépületben újabb gyűrű fog körül. Tóth Gábor elnök, Lovas Géza elnökhelyettes, Varga János főagronómus, Faragó Imre párttitkár és Pirók Ilona főkönyvelő, a tsz vezérkara, a jövőt rajzolja elém. — Mindenekelőtt állattenyésztésünket szeretnénk fejleszteni — így a főagronómus. — Jelenleg 129 tehenünk és 117 kocánk van. Tehénállományunkat, 1970-ig, 300-ra, sertésállományunkat, egy éven belül, 200*-ra növeljük. — Ehhez, pjersze, épületek szükségesek — veszi át a szót az elnök. — Az idén 140 férőhelyes borjúnevelő, jövőre, a központi majorban, újabb 100 férőhelyes tehénistálló épül. A Berki-tanyán, út- és vízvezetékhálózattal, a sertéstelepjét is korszerűsítjük, két, 30—30 férőhelyes, takarmányozóval ellátott úgynevezett ellető épületet emelünk. Ujfent a főagronómus beszél: — Ahhoz, hogy ezt a sok állatot el tudjuk tartani, erőteljesen fokoznunk kell növény- termelésünk hozamait. 426 hold kukoricásunkból most 325 holdat magas hozamú, jugoszláv és martonvásári, egyszeres keresztezésű kukoricával vetünk be, a talajt alaposan műtrágyázzuk, és szerves trágyával is feljavítjuk. — Évről évre sok állatunk elhullott. Az egészségügyi feltételek biztosítása érdekében állatorvost alkalmazunk szakvezetőnek. Az orvos március elsején foglalja el munkahelyét — szúr a levegőbe tollával a főkönyvelőnő. A tsz történetében először! Az elnök már a gabonatermelésről beszél. Holdanként 4—5 mázsa műtrágyát szórtak el, jó vetőmag került a földbe: a búza átlagtermését is növelni akarják. A Lenin Tsz tör- ténetében először: az őszi vetést október 15-re, a szántást november 7-re befejezték; a csapadékmentes időjárást kihasználva felszántották azt a körülbelül 150 hold területet is, mely, a belvíz miatt, évekig pjarlagon hevert. A repülőgéppel végzett tavaszi fej- trágyázás február 15-én ért véget. — Teljes elismerés illeti a traktorosok 18 tagú szociálisul brigádját — hangsúlyozza a párttitkár. — Minden vállalásukat határidőre, s 104 százalékra teljesítették. A járási versenyben, a DT—54-es kategóriában, Zaharán László az első helyezést érte el, a traktorosok egyéni versenyében pedig harmadik lett. A melléküzemek terveit az elnökhelyettes ismerteti: — A múlt év végén létesült textilrészleg, mely a tsz asz- szonyainak téli foglalkoztatását biztosítja, bérmunkában fonalat orsóz és a szabáshulladékot válogatja a Gyapjúfonó Vállalatnak. Kiselejtezett gépeket vásároltunk, melyeket lakatosrészlegünk tett ismét üzemképessé. Rövidesen a textilhulladék újbóli nyersanyaggá való feltépését is vállaljuk. Március elsején megkezdjük a tormareszelést. Fiz ugyancsak új vállalkozás. Mellesleg, úgy kötjük meg a szerződéseket az egyes melléküzemek dolgozóival, hogy szükség esetén mezőgazdasági munkát is kell végezniük, mert az állattenyésztés és növénytermesztés fejlesztése az elsődleges. A tárnoki Lenin Tsz tagjainak bizakodó hangulatát fokozza az a döntés, melyet a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága hozott: még az idén megépítik a közpjonti major bekötő útját, mely esős időben járhatatlan. Egyébként a major az idén szociális létesítménnyel is gazdagodik: a tsz 7 millió forintos beruházásából zuhanyozók készülnek a mezőről hazatérőknek. Az őszi munkák időbeni befejezése lehetővé tette, hogy 300 vagon burgonyát elvermeljenek. A vermeket határ>- szerte most bontják. Mire végeznek vele, itt lesz a tavasz. Akkor aztán, hajrá, kezdhetik sorra megvalósítani a terveket, hogy esztendő múlva se lógjon az orra senkinek. Polgár István Most a legkedvezőbb A VEMHESÜSZŐ VÁSÁRLÁS HÁZTÁJI ÉS EGYÉNI ÁLLATTARTÓK 5000 Ft árkedvezménnyel vásárolhatnak héthónapos vemhességet elért tenyészüszőt a l*ost-I\Y*t/rútl mvtfigvi Á llatfaryalni i Vállalattól