Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-22 / 44. szám

VÁC I UAPLO I __ii n - - , ' —- _, — A PEST MEGYEI HÍRUP K 0 l Ö N K I A 0 Á S A XII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1968. FEBRUAR 22., CSÜTÖRTÖK Ha idejében jelentkezünk ez évben gazdag IBUSZ-program vár ránk Ä 1“SS'.Í TÉL VÉGÉN POZSONYBA cai kirakatába Sokan meg- JÚLIUSBAN PRÁGÁBA állták, elolvastak a felhívást, amely szerint a következő BECSRŐL „operettbusz” március 17-én, iytttmito vasarnap indul Vácrol Pest- LEMARAD UJNIYí Első siker: a Nagyszálon A szaklapok megegyeztek arról, hogy ötven éve folytatja irodalmi tevékenységét dr. Bo­ros Ádám professzor, a bioló­giai tudományok doktora, a londoni British Byological So­ciety tiszteletbeli tagja. A tudós a sajtó munkatár­sai előtt felelevenítette pálya­kezdésének egy kedves epi­zódját. Alig múlt 17 éves, ami­kor már cikke jelent meg a Botanikai Közleményekben. Ebben adott hírt arról, hogy fürtös kőtöröfű terem a Vác melletti Nagyszálon. Ezt akkor alig akarták elhinni: meg kel­lett' mutatnia a helyszínen. S § | 3t£ fán terem’? | ^ § ^ Az építők művelődési ^ > otthona kedd estére san- ^ ^ zonestet hirdetett meg. A ^ § meghívott sanzonénekesnő $ ^ meg is jelent, azonban $ ^ mindössze kétfönyi közön- \ ^ ség volt kíváncsi a sanzon- \ J műsorra. & Az est természetesen el-fc ^ maradt, a rendezőség a két í § belépőjegy árát visszafi- $ ^ zette. Ez rendben is volna. ^ ^ De az egész ügy valahogy ^ ^ mégis nagyon szomorú. ^ | Lehet, hogy városunkban | 5 — amely Vox Humánét 5 5 adott az országnak és oly ^ § büszke kultúrájára — csak ^ ^ két ember tudja: mi fán ^ terem a sanzon? fc O V \ *ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss)l HOGYAN? HOGYAN? re. A szép melódiákkal tele­tűzdelt Schubert operettre március 5-ig lehet jelentkez­ni. — Milyen az érdeklődés az IBUSZ programjai iránt? — kérdezzük P ászthory Lóránt irodavezetőt. — Nem panaszkod hatunk a forgalomra, csak az a baj, hogy a váci közönség meglehe­tősen lassan reagál az év utazási lehetőségeire. így erősen fenyeget a veszély, hogy nem tudjuk az igénye­ket kielégíteni, ha későn ren­delik meg az idei kollektív utazásokat. — Volt erre példa? — Igen. Már karácsony előtt kiküldtem minden na­gyobb vállalatnak és termelő- szövetkezetnek felhívást az üzemi szervezésű bécsi utak­hoz. Február elejéig senki nem reagált rá, hivatalosan. Bár tudom, hogy egyes válla­latoknál már folyik a szerve­zés, de ha az országban máshon­nan frissebben jelentkez­nek, kátyúba eshet a vá­ciak bécsi utazása. — Más külföldi utak? — Elkészült a részletes programunk. Március 16-án indítjuk az első túrát. Utasaink három és félnapos szép tél végét töltenek el Pozsonyban és Pöstyénben. A. májusi szász svájc—bastél utat száz százalékosan lek öl­tötték és sok előjegyzésünk van a júniusi jugoszláviai körutazásra is. — Mit kapunk a nyári hó­napokban? — A váci bélyeggyűjtők népes táborát biztosan érdek­li, hogy az IBUSZ különvonatot indít a júniusi prágai bé­lyeg-világkiállításra. Filateldstáink erre máris je­lentkezhetnek. Vonaton és autóbuszon viszünk váciakat nyári üdülésre Zakopánéba, Brassóba és környékére. Idei utolsó rendezvényünk egy nagy szlovák körutazás lesz. Hatnapos út: Vác—Léva— Nyitra—Kassa—Rozsnyó út­vonalon. Önálló csoportok ré­szére — legalább 30 jelentke­zőnek — külön utakat is szer­vezünk. <p. r.) HOGYAN? Síkvidékünk, dombvidékünk termőföldjéért Vita a járás talajvédelméről és a vízgazdálkodásról Jtta^o&wuíó& Mi legyen Csöröggel és gyógyvizével? Csörögben, közel egymáshoz, két forrás volt, az egyik hideg, a másik meleg. A település legutolsó földesura, Gajáry Géza, a Széchenyi fürdőtől szakértőket kért, akik aztán megállapították, hogy a meleg­vizű, kénes szagú forrás: gyógyvíz. A Széchenyi fürdő igazgatósága vállalta is volna a fürdő felépítését, haszonbér­leti alapon. Gajáry ötven szá­zalékos részesedéshez ragasz­kodott, s ezért a Széchenyi fürdővel nem jött létre az egyezség. A régebbi sződi Aranykalász Tsz vezetősége a meleg forrás környékén tőzeget sejtett, de a szakértők nem találtak tőzeg­telepet. Szód község kommu­nális kiadásai felemésztik a községfejlesztési alapot, így a csörögi gyógyfürdőből mindez- ideig nem lett semmi. A villanyhálózat bővítése is kilátástalan, pedig tizenhárom oszloppal az összes igényt ki lehetne elégíteni. A napközi, óvoda ügye szintén a megol­dásra váró feladatok listájára került. Egyelőre a gyerekek utazgatásának megszüntetésé­ről szó sem lehet. A sződi tanács hivatása ma­gaslatán áll, de anyagi lehető­ségei meggátolják a csörögi igények teljesítését. Segítő­készségét bizonyítja a tavaly Csörögben végzett nagyarányú tereprendezés. Csörögnek egy negyede a források miatt vize­nyős volt, ezt húsz betoncső elhelyezésével és nagy meny- nyiségű földfeltöltéssel meg­szüntették. Csörögben az utak vízlevezető árkok szerepét töl­tötték be. Mintegy negyven teherautó vörös salak elterí­tésével a tűrhetetlen állapot­ban levő utakat rendbehozták. Szödnek csupán tehertétel Csörög. Szívesen lemondana róla Vác javára. Ügy tudjuk: örömmel adná hozzájárulását az átcsatoláshoz, s akkor a Váccal határos csörögi gyógy­fürdőből is lehetne valami, hi­szen a nagy ütemben fejlődő Vácnak arra nagy szüksége lenne. Skultéty Elemér Sződ-Csörög ■ Három szólista a döntőben A bírálóbizottság hétfő este meghallgatta a Ki mit tud? harmadik elődöntőjére jelent­kező zenészeket, hangszeres szólistákat. A nem túl népes mezőnyből Kurucz Ilona (gi­tár), Pusztai Róbert (klarinét) és Zalai György (zongora) ka­pott annyi pontszámot, hogy részt vehet a február 29-i vá­rosi döntőn. Ma délútán: Trisztán A Déryné Színház bemutatója Ma ismét Vácra látogat a Déryné Színház modern ekhós- szekere. Este fél nyolc órai kezdettel mutatják be a Ma­dách Imre Művelődési Házban Vas István—Illés Endre: Trisz­tán című háromfelvonásos drá­máját. A címszerepben Rajna Mihályt látjuk, Izolda szerepét Táncsics Mária alakítja. Az előadást Petrik József rendez­te. II. A politikai gazdaságtan nyelvén: a föld a mezőgazda- sági termelés jellegét megha­tározó alapvető termelőesz­köz. Tulajdonsága és egyben lényege: természetes termő- képessége. A földbe fektetett munkának az a célja, hogy a termőképességet kihasználja és fokozza. A növényterme­lés a talajból sok tápanya­got von el, amelynek folyama­tos visszapótlásáról szerves és műtrágya alkalmazásával gondoskodni kell. A visszapót­lásnak a talaj termőképessé­gének fokozását kell ered­ményeznie. A hétfői értekezleten részt vett szakemberek véleménye szerint a járás termelőszövet­kezeteiben a 'alajerő vissza*■ pótlás rendszere nincs kidol­gozva. Ebből törvényszerűen adódik a feladat: minden ter­melőszövetkezetben számba kell venni a szervestrágya- produkálás lehetőségeit, vár­ható mennyiségét és azokat a forrásokat, amelyekből ezt növelni lehet. Világos tehát az állattartás fontossága, az is­tállótrágya helyes kezelésé­nek szükségessége. Hozzászólásában erről be­szélt L aczkovics Miklós, a rádi termelőszövetkezet el­nöke; Elmondta: nagyon helytelennek tartja azt, hogy a szerves trágyát el­viszik a járásból. A szerves trágya gyűjtő vállalat minde­nekelőtt a saját érdekeit tart­ja szem előtt. Véleménye sze­rint a szövetkezeteknek fon­tolóra kellene vennie egy kö­zös tsz-vállalkozás alapítását a szerves trágya kitermelésé­re é§ elosztására, de addig is akadályozzák meg, hogy az álomszalmát elvigyék a já­rás területéről. Másik fontos feladat, hogy megállapítsák a szövetkezet földjeinek humusztartalmát. Ám a nagy parcellákon belül is. egyes sávoknak más és más az adottsága. Éppen ezért, dr. Újvárosi Miklós profesz- szqr szerint minden szövet­kezetben meg kell rajzolni a talajtérképet, amely tartalmazza a terűiét részeinek tulajdonságait, adott­ságait. Laczkovics Miklós eh­hez a kérdéshez annyit tett hozzá, hogy a rádi tsz-ben ismét visszatérnek a kisebb parcellák rendszeréhez, ami könnyebbé teszi a művelést, inert az azonos tulajdonságú talajon eredményesebb a ter­hielés. Ez természetesen nem hadrágszíjparcellákat jelent, célja csupán az, hogy ki­sebb, azonos tulajdonságú föl­deken egységes legyen a ta­lajművelés. A második nagy feladat a talajvédelem és a talajjavítás. Ez összetett tevékenység, amely magába foglal agro­technikai, biológiai és mű­szaki eljárásokat. Ezen belül pillanatnyilag legfontosabb­nak tűnik a vízelvezető és tá­rozó rendszerek kialakítása. Ide tartozik a patakszabályo­zás is. Az elkövetkező három évben több millió forintot köl­tenek a patakszabályozásra. Az elmúlt évben a Hártyám patakot szabályozták, a közel­jövőben 630 ezer forintot köl­tenek a Felső-Gombásra, 390 ezer forintot a Cselőtére, 340 ezret a Kosdira. Egymillió­kétszázezer forintba fog ke­rülni a Gombás-patak szabá­lyozása. A belső területek vízrende­zésére háromszázezer forin­tot kap Felsőgöd — 1969-ben. 1970-ben Penc százezer fo­rintért, Rád kétszázezer forin­tért és Szód háromszázezer fo­rintért rendezi belső vizeit. Ebben az évben a váchartyáni tsz 119 ezer forintot, az ör- szentmiklósi tsz ,-edig 210 ezer forint állami támoga- t’st kap az üzemi vízrende­zéshez — tájékoztatta a je­lenlevőket Sivó Antal ta­nácselnök-helyettes. Ez már szorosan hozzákapcsolódik a harmadik nagy feladathoz — a vízrendezéshez. Hiszen a három csak együtt hozhat eredményt. Laczkovics Miklós o rádi kísérletről számolt be. Négy parcellát alakítottak ki, az első par­cellát Gramoxonnal kezelték, s nem szántották. A második parcellát 30 centiméter mé­lyen, a harmadikat 60—70 cen­timéter mélyen szántották fel, a negyediket hagyományos módon művelték. Harminc méterenként hordalékfogó ár­kot húztak, ér pálcákon mé­rik az eső után lehordott talaj mennyiségét. A legjobb eredményt hozó (legkevésbé pusztuló) talajművelést sze­retnék meghonosítani. Pornói István, a mezőgaz­dasági technikum igazgatója, az istállótrágyázás fontossá­gáról beszélt. Arról, hogy előbb földjeink félszázalékos humusztartalmát kell meg»• növelni, és utána lehet csak mütrágyázni, öntözni. Ehhez viszont szerves trágya kell. Beszélt arról is. milyen fon­tos lenne a talajtani labora­tóriumok munkája. Addig is, javasolta: kapcsolatba kellene lépni a földmérő és geológiai felsőfokú technikummal. Len­ne rá mód, hogy a hallgatók gyakorlatuk alatt elvégezzék mindazokat a méréseket, ame­lyekre a termelőszövetkeze­A MÁTYÁS KIRÁLY korá­ban kivirágzott , hazai rene­szánsz stílus — mint arra már előző közleményünkben utal­tunk — városunkban is meg­honosodott. Milyen lehetett Vác ebben az időben más magyar váro­sokhoz viszonyítva? Erre csak egy példát: Karcsú Arzén Vác történetéről írott könyvében megemlíti, hogy Vácon 1489- ben már ablaküveget lehetett kapni, míg Esztergomban még üveges sem volt, és az eszter­gomi, de még az egri érsek ab­lakain, még fél évszázad múlva is, csak papír és vászon fe­szült — üveg helyett. A kevés megbízható törté­nelmi forrásból és a legújabb, már általam végzett Géza ki­rály téri ásatásokból, még a következőket állíthatjuk csak­nem bizonyosan: Báthori Mik­lós püspök nem épített új pa­lotát, hanem a meglevőt rene­szánsz homlokzattal látta el és belül is megújította -reneszánsz stílusban. Az eredeti alapfala­kat annál is inkább meghagy­ta, mert ezek szerkezetileg ki­egészíthetek voltak az akkori technológia és építési módszer; szerint. Legfeljebb a födéme­ket újította meg. Az biztos, hogy új székesegyházat nem épített. A KORABELI ÍRÓK dics­himnuszait éppen úgy nem szabad szó szerint venni, mint példaképeikét, a római törté­netírókéit sem. Bizonyos azon­ban, hogy a javításra szoruló részeket reneszánsz épület­plasztikával és szobrokkal bo­rították és igaznak tekinthető az a korabeli tudósítás — bár az ásatásoknál egyértelmű nyomai nem kerültek elő —, hogy a székesegyház meílé re­neszánsz kápolnát építettek. Ezt úgy kell elképzelnünk, ingyen jogi tanácsadás Ma délután öt órától hat óráig ingyenes jogi tanácsadás lesz a Lenin úti tömegszerve­zeti székházban, az első emeleti fogadóhelyiségben. Ez alka­lommal dr. Markó Jenő, a já­rási ügyvédi munkaközösség mint az ugyanakkor készült esztergomi Bakócz-kápolnát, melynek belseje ma is épség­ben pompázik. Ezeket az épülettesteket, sőt a város többi nagyobb épüle­teit is összekötötték kertekkel, parkokkal, fasorokkal, halas­tavakkal, utakkal — egészen ki a szőlőkig. TERVBE VETTÜK Vác makettjeinek elkészítését a különböző történelmi korok­ból. E munkálatokat egyelőre a város tudományos történeté­nek megírása és a múzeum sok másirányú munkája kés­lelteti, de — addig is — hadd mutassunk be itt egy rekonst­rukciós rajzot Vác reneszánsz városközpontjáról, mely a mai Géza király tér helyén volt, az egykori vár központjában. Stefaits István múzeumigazgató Ma este magyarnótaest a C-telepi munkásszálláson Kovács Apollónia magyarnó- ta-énekes vendégszerepei ma este hét órakor a C-telepi mun­kásszálláson. SPORT fit cselgáncsbajnok Pest megye és Budapest BM felnőtt cselgáncsbaj nokságát most bonyolították le Vácott. A következők nyertek bajnok­ságot: 63 kg: Mándli Elek (Bu­dapest), 70 kg: Farkas Sándor (Vác), 80 kg: Strupka István (Budapest), 93 kg: Mészáros László (Budapest) és nehéz­súly: Három László (Vác). Ováry Sándor, a versenybi­zottság elnöke, megdicsérte a kitűnő rendezést, a mérkőzé­sek színvonalát. Egy szó kimaradt lapunk február 15-i számában a Mátyás király olasz meste­rei városunkban című helytör­téneti cikk 33. sorában kezdő­dő mondatból, ; s e kihagyás történelmi tévedésnek tűnhet Helyesen: Mátyás király az Anjouk utódai alatt egyezett meg Giskra cseh huszita ve­zérrel. Giskra az Anjouk ide­jén még nem élt... Felvételre keresünk öntödei segédmunkásokat lakatosokat ♦ 204. SÍ. IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET VÁC, Csikós J. u. 8. teknek szükségük van. <b. h.) (Folytatjuk) Ha a történelem viharai megkímélik: milyen volna Vác reneszánsz városközpontja?

Next

/
Thumbnails
Contents