Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-21 / 43. szám

1968. FEBRUÁR 21., SZERDA "T/ifiríop 3 Miniszánkó. Balatonkenesén a „Sirály” Ktsz-ben újfajta szánkó gyártását kezdték meg. Az úgynevezett „Snow Cárt” üvegszálas erősítésű poliészter­ből készül. A mindössze 2—3 kg súlyú szánkót hátul két fékkarral szerelték fel, s ezek kormányzásra is alkalmasak A hárombetűs bank NÖVEKSZIK A Tavaly vajon hogyan takarékoskodtak az emberek? A kérdés s a rá adott válasz azért tarthat különös érdeklődésre számot, mert az elmúlt év, a gazdaságirányítás új rendjének előkészítése jegyében telt el és különböző, gyakran téves érte­sülések, találgatások is elterjedtek, főként az új árrendszerrel kapcsolatban. Nos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai „tőzsde” is reagál, sőt indokolatlanul is érzékeny a várható gazlasági vátozásokra. o Erről beszélgettünk a na­pokban az Országos Takarék- pénztár Pest megvei igazga­tóságán, Pogány Miklós igaz­gatóval és Zsigmondi István­nal, a helyettesével. A fenti megállapítások realitását ne­kik, akik a megyében a „nép bankjának” hálózatát irányít­ják, módjuk van talán a leg­jobban igazolni. 1967-ben ugyanis Pest megyében már májusban elérték a célt: a ta­karékbetétek összege túllépett az egymilliárd forinton. Az előző esztendők átlagos ta­pasztalatai arra engedtek vol­na következtetni, hogy a meg­takarított forintok száma to­vább növekszik egész évben. Most azonban az utolsó há­rom-négy hónapban meglepő fordulat következett be: a be­Metonvár as áttomás Jó elnézegetni ezeket a ha­talmas, egymásba kapaszkodó betonhengereket. Fentről, on­nét a karimájuk környékéről inár bizonyára aprónak lát­szanak az itt lent jövő-menő emberek, s messzire nyílik kilátás. — Már éppen fel lehetne «nenni — mondta Borics Sán- 4er művezető az épület lábá­nál, s mutatta a létrákat, hogy merre vezet a feljárat. No, nem — ezt egyelőre el­halasztjuk. Ám lent bejárjuk a készülő gabonatárházat. Ha­sonlóan nagy épület nincs a nagykátai járásban. Mert tes­sék elképzelni —■ mondom ezt azoknak, akik nem járnak Nagykátán, s nem látják az állomás melletti építkezést — tessék elképzelni a következő­ket: Pontosan tizenkét betonhenger kapcsolódik össze, amelyek 33 méter 80 centi magasak, az át­mérőjük pedig kishaján 5 mé­ter. Ehhez a hengerrendszer­hez kapcsolódik — valójában együtt épült vele — egy szög­letesen képzett, kilenc szin­tes torony, az úgynevezett géptér, amelynek magassága 39 méter 40 centi. Ez így ön­álló, tömör egység. A géptér mellett keskeny beton árok következik — éppen mint va­lami vár tövében —, s túlnan négyszintes, szakszerű kifeje­zéssel szólva: padozatos tárló épül, amelyet híd köt majd össze a géptérrel. Az egészet tehát úgy kell elképzelni, mintha egy mo­dern, lapos és szögletes, há­romemeletes építmény mellé egy 40 méter magas szög'etes tornyot, s 12 egymásba tolt hengertornyot építenének a játékos kedvű, merész fantá­ziájú építészek. Persze itt nem a játékos kedv, s nem a me­rész fantázia érvényesül, ha­nem a szigorú célszerűség, szakértelem ... Ennyit a látványról, követ­kezzék néhány szóban, hogy mekkora munkát követelt ed­dig ez az építkezés. Szívesen beszélt erről Borics Sándor művezető és Csörgő Tibor, aki ugyan nem építész, de többet mozog itt. mintha az volna. Érthetően: ő a „ter­ményforgalmi” — pontosabb, de borzasztóan hosszú nevén: a Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat — nagykátai ki- rendeltségének vezetője. — Az egész építmény, tehát a tornyok és a padozatos rész is — magyarázta a műveze­tő —, egyetlen nagy betontek­nőn áll. Az alapozáskor két­ezer köbméter földet emeltek ki. — Hogy mennyi cement és vas van beépítve eddig? — tűnődött a művezető. — Ezt most így nem tudnám még- ' mondani. A tornyok fala 14 centiméter vastag beton. Csörgő Tibor tudni vélte, hogy 120 vagon vasat hasz­náltak fel a betonban, összes­ségében, ez a 600 vagon ter­mény befogadására szolgáló gabonatárház — 22 millió fo­rintba kerül. Ennek a gabonatárháznak az ügye nem egészen másfél esztendeje — egész pontosan: a IX. kongresszust megelőző megyei pártértekezleten — még csupán vitatéma volt. Szenvedélyes vita témája — hogy úgy mondjam —, amely­re ma már Antalfia Jenő, a Nagykátai Járási Pártbizott­ság első titkára mosolyogva emlékezik. Akkor ugyanis még úgy látszott, hogy várni kell a nagykátaiaknak ezzel a gabonatárházzal. A járási el­ső titkár pedig bizonyított, ér­velt, hogy nem lehet várni, hi­szen a járás termésének, éven­te több mint 11 ezer tonna kenyérgabonának a biztonsá­gos elhelyezéséről van szó. A zárszóban ekkor csupán ígé­ret hangzott el, hogy „termé­szetesen minden lehetőt meg­teszünk ...” És most a befejezéséhez kö­zeledik az építkezés... Tehát rövidesen befejeződik az építkezés. Közelebbről mi­kor? — Nagyon elégedettek le­szünk, ha az esztendő végére, de még akkor is, ha csak a jö­vő év első felében adják át a gabonatárházat A határidő különben is december végére szól — mondotta Antalfia Je­nő elvtárs, a járási első titkár. — Az építők, s ezt kérem, hogy hangsúlyozza: így is minden elismerést megérde­melnek ... Az ÉM Szolnok megyei Épí­tőipari Vállalatról van szó; ők az építők. — Egyébként — fűzte hoz­zá Antalfia Jenő —, biztatnak bennünket mind az építők, mind a gabor.afelvásárló vál­lalat, hogy még az idén elké­szülnek az építkezéssel, sőt, a berendezést is felszerelik: ho­vatovább megkezdik az üze­met ... Hogy mit szólunk eh­tétállomány 40 millió forint­tal csökkent. Persze az előző évhez, 1966-hoz képest a de­cember 31-i mérleg még így is 46 milliós emelkedést mutat, azonban tény, hogy sokan, a különböző híresztelések nyo­mán, kivették pénzüket és vá­sárolni kezdtek. <D hez? Hát, mi mindenesetre még az idén nem számítunk erre a gabonatárházra... Biz­tos, ami biztos ... Ha azonban az ígéret valóra válik; állunk elébe... Való igaz, nem teszik a szí­vükre a kezüket sem Borics Sándor művezető, sem Csör­gő Tibor kirendeltségvezető, amikor arról beszélgetünk, hogy valóban bekerülhet-e már az idei termés az űj tár­ház silóiba. — Megpróbáljuk — mondta a művezető. — Vállalatunk valóban tett olyan ígéretet, hogy minden erőnket latba vetjük, s a lehetőségekhez ké­pest elkészülünk augusztus végére... — Ha pedig ez így lesz — mondta Csörgő Tibor —, ak­kor valóban munkát kezdünk még a szezonban. A berende­zések, a gépek már itt vannak Nagykátán. A legmodernebb szállítókészülékek, szalagok, felvonók, tisztító berendezé­sek, automata, tartályosmérle­gek ... Körülbelül egymillió 200 ezer forint értékű gépi berendezést tároltunk itt... — Mikorra kellene átadni ezt a gabonatárházat, ahhoz, hogy az idén még valóban hasznát vehessék? — Még szeptemberben is nagyon jó hasznát vennénk. Ugyanis azt nem kellene meg­várnunk, hogy az egész épít­kezést befejezzék. Amelyik részen befejeződik a munka, már kezdjük is a gépek szere­lését ... — Végül is: lehetséges ter­hét, hogy a megyei pártérte­kezlet után két esztendővel már ott lesz az új termés a gabonatárházban? — Lehetséges. — Valószínű. Hogyan is mondta a járási első titkár? „Állunk elébe ..." Igaz is; ez volna aztán a kel­lemes csalódás... Dékiss János Nézzük, mit mutatnak a számok? Elsősorban roham kezdődött, az ingatlanok, a telkek és az építőanyagok után. Tavaly a ház, és lakás­építés üteme meggyorsult Pest megyében: míg az előző évben 2510 családi és társasház épí­tését fejezték be, tavaly 3458 új otthonba költözhettek az emberek. S az természetes, hogy vagy saját, vagy roko­nok megtakarított pénzét, leg­alább is annak egy jelentős részét, erre fordították. De hozzájárult az OTP maga is ahhoz, hogy szaporodjék a la­kások száma, méghozzá közel kétszázzal a saját beruházásá­ban épített társasházakban. Mindehhez a takarékpénztár összesen 180 millió forint köl­csönt folyósított. Figyelmet érdemel o telek­forgalom is. A főváros közelé­ben levő községekben a csalá­di és a hétvégi házakhoz szükséges telkek iránt meg­nyilvánuló nagy keresletet most sem lehetett kielégíteni. Viszont a megye más vidékéin ugyanakkor 2800 telek vár gazdára. A legnagyobb a ke­reslet a Dunakanyarban, de új jelenség: Ráckeve és Alsó- göd parcellázása. Hogy mepyT nyi az igénylés, mutatja: az alsógödi tanács tavaly 69 tel­ket mért ki s adott át az OTP- nek és erre több, mint 500 vá­sárló jelentkezett. Tovább te­rebélyesedik Surány üdülőte­lep is: a most árusításra ke­rült 70 víkendparcellára is várható a többszörös igény­lés. Nem éppen örvendetes, de a nagyobb kereslet nyomán ható objektív gazdasági tör­vény: a telkek ára mintegy 15 százalékkal emelkedett. S ez betétállomány hitelnyújtás csak az OTP által eladott par­cellákra vonatkozik, a magán­kézben levőké sokkal nagyobb áremelkedést mutat. © A takarék másik üzletága, az áruhitel folyósítása. Ezt 37 ezer esetben vették tavaly igénybe és 136 millió forint értékű használati cikket vásá­roltak rá Pest megyében. Még­hozzá sokkal előnyösebb kö­rülmények között, mert új formát vezettek be: a vásár­lónak az üzletben kellett csak kitöltenie egy nyomtatványt, s az előleget lefizetve már vi­hette is haza a tv-t, a rádiót, a bútort, a motort, vagy más iparcikket. A másik ágazat, a személyi kölcsön összege is te­temes volt tavaly: 59 millió forintot tett ki. Ezzel szemben csak igen kevesen vettek igénybe mezőgazdasági hitelt, amelyet pedig mindenki kap­hat háztáji gazdasága, vagy kertje fejlesztésére, gyümölcs­szőlő telepítésre, kisállatte­nyésztésre, egyebekre. ^S/SfSSMSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*^ IA bátorság | I milliói \ N S ^ Sokszor fizet busás haszon- x nal a bátorságért, kezdeménye- ^ zőkészségért az élet. Mint pél- S ^ dául. . • mint például Vladár x § György és három társa eseté- s S ben. A gépészmérnök és há- s s rom vegyész társa olyasmibe s $ fogott, ami eddig itthon nem S § volt. Kidolgozták a magné-^ ^ ziumkarbonát és a kalciumkar- § § bonát dolomitkőből történő x x gyártástechnológiáját. Ezt az s S igen fontos, ún, fehér töltő- s ^ anyagot nem nélkülözheti sem ^ ^ a gyógyszer-, sem a festék-, N ^ gumi- és műanyagipar. Hazai § gyártás nem lévén, évente több c S tízezer tonna importanyagra * x volt szükség. A feltalálók, mert s x eljárásukra szabadalmat kap- S ^ tak, az import fokozatos csők- ^ § kentéséhez nyitottak utat. S A Pest megyei Vegyi- és § § Kézműipari Vállalat győmrői § x üzemében már sikerrel túlju- s ^ tottak a kísérleti időszakon, a ^ ^ csőreaktor, mely a dolomitpor ^ bontását végzi, kitűnően vizs- S gázott. Most már ún. objektív § N akadályok elhárítása van hát- s S ra, így a többi között a jelen- § $ tős villamosenergia-szükséglet S ^ kielégítésének biztosítása, s § § megkezdődhet a nagy mennyi- S S ségű gyártás. A találmány reá- x X lizálása jelentette haszon tér-« S mészetesén nem érdemtelenül s ^ kerül a vállalat pénztárába, hi- S ^ szén áldoztak és áldoznak rá. ^ Mégis a legfőbb haszon a nép- S gazdaságnál jelentkezik, mért § S csökken az importigény, x Az új mechanizmus kapcsán s sok szó esik a vállalatoknál az ^ S importlehetőségek bővüléséről. S Jó dolog, hogy az új irányítási X x rendszer erre módot ad, de s x még jobb, hogy a vállalatok S ^ egy része nem hagyja veszni a ^ hazai lehetőségeket sem. Mint ^ S ebben , az esetben is. Mert öreg S hiba lenne szem elől téveszte- s S ni, hogy csak akkor menjen a s ^ szomszédba az ember, ha oda- S ^ haza már végképp nem boldo- S gul. Márpedig a boldogulásnak S sokszor feltétele a bátorság: S újat kezdeni. A feltalálók ezt c S tették, s szerencsére a válla- s § lattól megkapták hozzá a kel- S ^ lő segítséget. Az azonban ma ^ ^ még csak jámbor óhaj, hogy ^ mindenütt így legyen ... S (m. o.) S § S © Tavaly is nagyon sokan re­ménykedtek a szerencsében: 20 millió totó- és lottószel­vényt vásároltak az emberek a megyében. A siker sokak szá­mára nem is maradt el: ezút­tal ugyan szűkebb hazánkban ötös találata nem volt senki­nek, de négyes után egész sorozatban fizettek 20 ezertől 200 ezer forintokig, s a nyere­mények teljes összege 15 mil­liót tesz ki. Ám azok sem csalatkoztak, akik megtakarított pénzükért cserébe, a biztos kamat he­lyett, az autónyerés lehető­ségét választották. Tavaly az OTP-autótulajdonosok tábora 160-ra növekedett. Hogy az esélyeket milyen sokan tartják elérhetőnek, azt a 1Ö0 milliót kitevő betétállomány mutat­ja. Végezetül valamit az új esz­tendőről is. A kezdet érdekes és biztató, a kedélyek megnyu­godtak, az új mechanizmus megerősítette a bizalmat a fo­rintban: 1968 januárjában 47 millió forinttal emelkedett az OTP-re bízott betétállomány Pest megyében. Ismét túl van az egymilliár- don. (h. f. p.) „Káposztafamag" Japánba A japán szakemberek kéré­sére „káposztafamagot” szál­lított a Keszthelyi Agrártudo­mányi Főiskola a távol-keleti országba. A felfelé terjeszkedő, valóban fává növő keszthelyi nemesítésű új takarmánynö­vény holdankénti hozama meg­haladja a 600 mázsát, ugyan­akkor a fehérjehozama is két­szerese a silókukoricáénak, a nagy népsűrűségű Japánban^ ahol a lakosság számához vi­szonyítva rendkívül kevés a termőföld, érthető módon ér­deklődnek az ígéretes takar­mánynövény iránt. Papír a tégla útjában Még az ősszel került ke­zembe az alábbi rajz: a ta- hitótfalui KISZ-házak táv­lati képe. Nagyon tetszett. El­határoztam, ha legközelebb arra visz az utam, megnézem, állnak-e már a falak? De hiába tekingettem jobbra- balra, építkezésnek nyomát sem találtam a leányfalui határ és a Vö- röskő-vendéglő közötti sí­kon. Karácsonytájt telefonon ér­deklődtem Bálint József ta­nácselnöktől, megkezdték-e a munkálatokat Szomorúan mondta a telefonba: — Nem lesz itt semmiféle lakótelep, sorra visszalépnek az emberek. Tökéletes a káosz. Január végén tálán már többet mondhatok. És most, február közepén óriási iratkötegben lapozunk a tanácsházán. — Jó éve múlt, hogy leül­tünk megbeszélni, mi legyen tovább a Vöröskő melletti 14 holdas szántóval, amit régóta parcellázni akarunk. A földda­rab természetesen nem Ro- binson-sziget, 96 ember ma­gántulajdona és elszórtan há­zak is állnak rajta. A Geodé­ziai Vállalatnál három éve megrendeltük a parcellázási­kisajátítási tervet, tehát már azzal is rendelkeztünk. A szükséges kisajátítási költsé­gekre az OTP kétmillió fo­rintot tartalékolt számunkra. Azt hittük, egyenesben va­gyunk ... — Csakhogy kiderült: a három éve készült kisa­játítási terv nem jó. Legalább is a járási igazgatá­si osztály ezt állítja. Szerin­tünk azonban jó. Elképzel heteden, hogy a Geodéziai Intézet, amely évente annyi ilyen tervet készít — éppen a miénket rontotta volna el. Az OTP-ben most rendelke­zésünkre áll a kétmillió, de egyáltalán nem biztos, hogy fél év múlva még megkapjuk. — Februárt írunk. Rövide­sen megkezdik a tavaszi mun­kát. Míg a szántó a tulajdo­nosok kezén van, adót kell fizetniük utána. Márpedig, ha adót fizetnek, jövedelmet is akarnak, tehát újra megmű­velik. Ha később mégis a je­lenlegi formában fogadják el a tervet: vagy zöl.-Kárt fizetünk, vagy ismét megvárjuk a betakarítást, de ki tudja, mi lesz addigra a tartalékolt pénzzel! — A parcellázás híre már tavaly szétsza’-dt, a faluból, még Pestről is naponta jön­nek érdeklődni, mikor vásá­rolhatnak telket. Mások épít­kezni szeretn ..ek a már meg­levő telkükön, de nem mer­nek hozzákezdeni s mi sem adhatunk ér _si engedélyt. így látja a helyzetet Bálint József tanácselnök. Hogy va­lóban ennyir- sötét-e, azt nem a mi dolgunk eldönteni. De ha márciusig nem tisztáz­zák a nézeteltérést, még idén karácsonykor sem húzzák a KISZ-házak falait. k. m. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents