Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
MST MEGYEI ^fCiritSD 1968. FEBRUAR 20., KEDD Jogi ismeretterjesztés Az új gazdasági mechanizmus néhány állam- és jogelméleti kérdése DR. SAMU MIHÁLY ELŐADÁSA A gazdaságvezetés új rendszere bevezetésének határnapja ez év január elseje volt, valójában azonban ez a dátum ,egy folyamat kezdetét jelenti, amelynek során gazdaságunk minden relációjában kialakulhatnak az új, vagy újszerű vonatkozások. Következésképp tartósan előtérbe kerülnek az új gazdasági mechanizmus jogi — pontosabban: állam- és jogelméleti — kérdései is, amelyek széles körű érdeklődésre tarthatnak számok A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat különösen sokait tesz és tehet ebben a vonatkozásban; erre utal az a két Kiskönyvtár ^kiadvány is, amelyet eddig az új gazdasági mechanizmus jogi kérdéseivel kapcsolatban a társulat megjelentetett; ezt célozzák az eddigi megrendezett ma- gasszínvonaiú konzultációk és előadások, többek között dr. Samu Mihály egyetemi tanszékvezető docensnek, az új gazdasági mechanizmus állam- és jogelméleti vonatkozásaival foglalkozó előadása is. Az előadás első része az állam és gazdaság kapcsolatának %rroblémakörével foglalkozott. Általánosan elfogadott marxista tétel: az államot a gazdaság határozza meg és az állam — mint a gazdaság fokozata — visszahat a gazdaságra. Az államnak a gazdaságra való hatása úgy fogható meg, hogy az állam a gazdasággal kapcsolatban szervező-irányító tevékenységet végez. Ennek két elméleti vonatkozása van. Az egyik: az állam viszonylagos önállóságának kérdése (az állam a társadalomban, mint különálló társadalmi erő, társadalmi jelenség, mint a munkamegosztás külön ága jött létre); a másik vonatkozás: az állam, mint a munkamegosztás külön ága, maga is differenciálódik. A szocialista államban — hangsúlyozta az előadó — a munkamegosztás bonyolultabb, mint az előző társadalmi formák államaiban, mint az előző államtípusokban. Az államszervezet azonban nemcsak a képviseleti, az államigazgatási, az igazságszolgáltatási feladatok szerint differenciálódik, hanem kialakul más jellegű differenciálódás is. Az államrendszer egyik része a politikai tevékenységgel kapcsolatos igazgatási szerveket öleli fel, a másik pedig a gazdasági igazgatással összefüggő szerveket. Tehát a szocialista államszervezetben a differenciáltság azt is jelenti, hogy egymással szorosan összefüggő, de mégis elváló külön gazdasági igazgatási apparátus és sülön politikai igazgatási apparátus alakul ki. Ennek a tételnek a hang- súlyozása nagyon fontos és nagyon jelentős — különösen az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban — mert ezt a személyi kultusz időszakában elfelejtették. Az előadó ezután kifejtette: a gazdasági életnek és az állami életnek összefüggése, a gazdasági igazgatás szervezetének elkülönítése és sajátosságainak felismerése azon alapszik, hogy a modern gazdasági életben az igazgatás hozzátartozik a termeléshez. A modem szocialista termelésben sajátosan bontakozik ki, hogy az igazgatási apparátus szükségszerűen összeépül a termelési folyamattal, s a termelési folyamatban az állam igazgatási tevékenysége a termelés részeként jelentkezik. A gazdasági-igazgatási szervezetben nem az adminisztratív-politikai vezetési módszernek, hanem a gazdasági módszereknek, a gazdasági befolyásolás sajátos szervezeti-igazgatási módszereinek van elsődlegességük. Az előadás második része a jog és gazdaság összefüggéseit tárgyalta. A kiinduló pont: a gazdaság a jogra — mint fel- építményi elemre — nem közvetlenül hat, hanem áttételesen, közvetítő tényezőkön keresztül. Ezek a közvetítő tényezők magyarázzák meg azt, hogy azonos jellegű társadalmi formációkon belül különböző államok más és más jogi megoldásokat alakítanak ki, illetőleg alkalmaznak. A közvetítő tényezők között az előadó elsősorban azt emelte ki, hogy a gazdasági fejlődés követelményei érdek formájában jelennek meg. A gazdasági érdek felmerülése után jelentkezik az osztályérdek, majd az állami érdek. Az állami érdek kifejeződik jogpolitikai követelményben, a jogpolitikai igény pedig a jogalkotási aktusban és a jog alkalmazás elveiben, gyakorlatában. Ezek a különböző tényezők más és más mozzanatok által befolyásoltak. Az érdekkifejeződés befolyásolt lehet például az adott társadalomban levő politikai stabilitás szintjétől, a nemzetközi viszonyoktól, a tudományos köz- gazdasági felismerésektől és a gazdasági vezetési módszerektől, államszervezeti megoldásoktól, sőt a megcsontosodott joggyakorlattól is. Ezek a tényezők azután közvetítések és befolyásolások alapján fejeződhetnek ki bizonyos jogpolitikai követelésekben, bizonyos jogalkotási aktusokban. A különböző közvetítő tényezők hatására alakult ki szocialista társadalmunkban a jogrendszer. A jog a maga eszközeivel védi — különböző szankciórendszerekkel — a társadalom rendjét, védi a társadalom termelési berendezkedését, a tulajdonviszonyokat, az elosztási viszonyokat. A jog e vonatkozásban nem közvetlenül a cselekvést szabályozza (hogy milyen tevékenységet, magatartást kell tanúsítani az adott termelési tevékenységben), hanem a termelés feltételeinek külső védelmét látja el. A jog különböző előírások teljesítésére való késztetésen keresztül védi az adott termelési feltételeket, az adott termelési viszonyokat. A jog normái tehát a gazdasági viszonyokra közvetlenül és közvetve hatnak —, a közbiztonság, a jogrend védelmével. Ezzel kapcsolatban merül fel a társadalmi normák további differenciálódásának kérdése, főképpen az igazgatási és a jogi normák elkülönítésének problematikája. Az előadó hangsúlyozta: az elkülönítés nagyon lényeges. A normák differenciálódása azt jelenti, hogy az erkölcsi normák, továbbá a politikai normák mellett kialakulnak az igazgatási normák is. Ezek az igazgatási normák elsősorban az adott szerv belső működésével kapcsolatos technikai szabályokat jelentenek, amelyek kimondják, hogy mi az egyes szervek feladata, mi az ügyköre, hatásköre, s mit kell tenni az igazgatási szervezet eredményes működése érdekében. A jogalkotással kapcsolatban az előadó megemlítette, hogy az új követelményeknek megfelelő újszerű joganyag-elrendezés is szükséges. A jog belső struktúráját hozzá kell alakítani az új követelményekhez és ennek egyik kifejeződési formája az —, ami m,ég nem általánosan elfogadott —, hogy szükség van az államigazgatási jog és a polgári jog határán kialakuló új joganyag elkülönítésére és ennek megfelelő jogalkotási megoldások kialakítására. Vagyis: szükség van arra, hogy a vállalati joganyag elkülönült kodifikálása bekövetkezzék. Az előadó ezután a jogforrási rendszer tökéletesítésének, a jogalkalmazásnak, az alkotmányjogi szabályozás fejlesztésének néhány kérdését tárgyalta. Dr. D. F. A dunakeszi járműjavító közreműködésével megkezdődik a személyvonatok dieselesítése Kitűnően sikerült a próba Egyenletes hőmérséklet a kocsikban A napokban fejezte be pró- baútját a MÁV vonalain hónapok óta szaladó két villamos fűtőkocsi. Jól vizsgáztak, s ezzel megnyílt a lehetőség nálunk is a személyszállító vonatok Diesel-mozdonyokkal történő vontatására. A diese- lesítési program megvalósítását ugyanis eddig csak a te- hervonatoknál kezdhette meg a MÄV, minthogy a Dieselmozdonyokról nem oldható meg a személyszállító kocsik fűtése. A villamos fűtőkocsik a GANZ fővállalkozásában készülnek, de azok futóművét, kocsi- szekrényét és belső berendezését a MÁV dunakeszi járműjavító üzeme gyártja. A próbaüzemelésről és a további tervekről Kalmár János, a járműjavító főmérnöke a következőket mondotta: — A nullszériában gyártott két villamos fűtőkocsi teljesen megfelelt a várakozásnak, s csupán jelentéktelen módosításokat kell eszközölnünk, melyek elvégzése után rövidesen megkezdődik a sorozatgyártás. A tervek szerint ösz- szesen húsz villamos fűtőko- kocsit gyártunk a hazai vasúti személyforgalom számára. Egy-egy fűtőkocsi tizenkét személykocsiból álló szerelvény fűtését tudja ellátni. Egy érdekes szabadalom is hozzájárul a villamos fűtőkocsik alkalmazásához. A járműjavító tervező technikusa, Baji Béla egy szabadalmát, a villanyfűtési automatikus hőszabályozót már korábban alkalmazták a Bah sorozatú, négytengelyű személykocsik fűtésénél. Ez a berendezés huszonkét Celsius-foknál automatikusan kikapcsolja a fűtést, és amikor a hőmérséklet 18 fokra süllyed, újra bekapcsol, így biztosítva az egyenletes meleget. A villamos fűtés alkalmazásánál — mint mondotta a főmérnök — sikerült megoldani a legteljesebb érintésvédelmet, s ezáltal nemcsak az utasok kényelmét szolgálja a kocsik elektromos fűtése, hanem biztonságos is. (s. I.) CS ÜLI A „PÓTMAMA // „Kilőtték" a tiszai jégdugót Hősies munkát végeztek szombat délutántól vasárnap délig a felsőtiszai árvízvédelmi osztagok. A felsőtiszavidé- ki vízügyi igazgatóság műszaki alakulatai, a tokaji kőbánya robbantó brigádja és a központi árvízvédelmi készenléti szolgálat perforációs osztaga a pár nappal ezelőtt még •12 kilométer hosszú tiszai-jég- torlaszt vasárnap délután 14 órára „kilőtte”. Vasárnap délelőtt három láncrobbantásos akcióval az öt kilométer hosszú, sok helyen öt méternél is vastagabb torlaszban nyitottak utat a magas víz levonulásának. Megindult a rendkívüli gyors apadás, s így a délutáni órákban az árvízvédelmi készültséget is megszüntették a Tiszán. Az Állatkert újszülött párduckölykét anyja nem vette védőszárnyai alá, ezért a magára hagyott kis állatot Csuli, a fekete puli neveli fel. Képünkön: Huszár Sándor főápoló, a párduckölyökkel és a „pótmamával” Három fiú heverészett a keskeny vasúti fülkében. Az ajtót magukra zárták. A függönyt azonban neon húzták le. Lesték az érkező utasokat. Ha lányok sorakoztak, kicsúszott az ajtó nagyot csapódva. Aprókat füttyentettek. Hét vége volt, szombat, koradélután. Mind a hárman hazautaztak falujukba. Kétszázötven kilométer átszállással s mindezt azért, hogy mutogathassák magukat. A lányok duzzogva továbbvándoroltak. Rögtön észrevették a fölényeskedő fintorokat és a legényeske- dő megjegyzéseket. Erre a fiúk berántották az ajtót, jelezve, hogy nincs hely! A csomagtartó alatt Réti József 48-as honvéd temetése című festményének reprodukciója látszott. A fiúk hirtelen összemarakodtak. — Lódulj az italért — rúgott előre Sándor. — Ne parancsolj — feleselt Gyuri. A legkisebbnek látszott, de nem ijedt meg egy csöppet sem. — Vissza a pénzt! — Az enyémet is — támadt rá Dezső is. Jobb kezén két ujj hiányzott. — Keressétek a kerekek alatt. Ott ni! — Nem érdekel. — Engem még úgysem! Sándor tűzről pattant Megragadta Gyurka kabátját. Fel akarta rángatni az ülésről. Dezső meg az ajtót nyitotta. — Ne játssz — ellenkezett a legkisebb. A legdühösebben toporzékolt hármójuk közt. Arca kipirosodott. — Egy litert hozol. Indulj, amíg szépen vagy! — Vigyázz, mert nem ismernek rád otthon, ha makacskodo]! — Nehogy úgy legyen már! Amikor betolatták a szerelvényt, akkor ugráltaik fel. Gyurka egy üveg rumot szorított kezében. Eltévesztette a lépést. Visszaesett a mozgó vonatról. Neki egy másik szerelvénynek, mert a túlsó oldalról próbálkozott. Az üveg összetört. Közösen adták rá a pénzt. Gyurka nem árulta el, de az olcsóbból vásárolt. A maradék pénzt elit- ta. Ezért nem bosszankodott. De azt már nem sejtette, hogy elmúlt vasárnap, amikor visszautaztak a fővárosba, kiejtett zsebéből ötven forintot és azt Sándorék nem adták oda neki. Kuncogtak rajta egész héten. — Kidobom a csomagodat — kiáltott Dezső. — Repülsz, te is! — Elég legyen. Hozd az italt! Zörögtek az ajtón. Hirtelen lecsendesedtek és kibékültek. Idősebb férfi verte az ajtót. Sok csomagja elbarikádozta az utat a folyosón. — Nyissák ki — ordította. Benn kibámultak az ablakon, az ellenkező oldalra. Titokban mosolyogtak. A folyosón meg dagadt a zsibon- gás. — Menjen az útból! — Bezárták az ajtót, üres a kupé! — Nincs foglalt haly! — Hívják ide a kalauzt! Fiatal asszonykát akart elküldeni az idős férfi. Hevesen lökdöste a feljáró felé. — A kalauz majd kinyitja. A kalauz majd rendet teremt! Gyurka hirtelen felugrott és kicsapta az ajtót. — Mit akarnak? Ennivalóért mentek el Egész nap dolgoztunk! — Hányán — követelőzött a sok csomagos utas. Ha nem beszélt, épp olyan hangosan szuszogott. Gyurka nem válaszolt, a társaihoz fordult vissza. — Nézzetek már ki, hol a fenében csatangolnak — kérdezte türelmetlenül. — Elszédülök az éhségtől. Amazok berontottak a folyosóról. — Majd; ha megjönnek, felüliünk! Ketten telepedtek le. Azonnal becsapták az ajtót. Abban a pillanatban helyre is állt a nyugalom. A fiataloknak így is sikerült két helyet fenntartani. Az asszonyka kinn szorult a folyosón. — Itt a kártya? — kérdezte Dezső kis idő elteltével. — Űj csomagott vettem — lelkesedett Gyurka. — Várjunk még — intette le őket Sándor. Suttogva beszéltek. Bizalmasan. — Zsigmond jön? — kérdezte Dezső. — Nem láttam a héten — mesélte Sándor. — Messze elkerült. — Nem sokat ehetett — jegyezte meg Gyurka. — Nem csomagolt az asszony. Morzsát sem! Felkacagtak cinkosan. — Kapott pénzt — érdeklődött Dezső. Sándor bólintott. — Tegnap. Este már főzőcské2ett. — Majd én osztok megint — jelentette ki Gyurka. — Figyeljetek rám! — Mennyit vesztett? — Vasárnap délelőtt a Temető utcán jöttem fel. Benéztem a kerítésen. Zsigmond az udvaron kódorgóit. Az asszony meg kiabált. Hallottátok volna — Nem sokat adott haza, az biztos. — Pirosnak megint nő a hasa. — Akkor jön a negyedik. Nekem egy koszos se kéne. Szalonnázhat, amíg felneveli. Üj utasok szóltak be. A szuszogó utasította vissza őket. Ahogy az elterpeszkedett! — Százharmincat szedtél össze — kérdezte Sándor. — Százhatvankettőt — jelentette ki büszkén Gyurka. — Én csak hetvenet — jegyezte meg Dezső. — Zsigmond állandóan a zsebében kotorászott — nevetett Gyurka. — Szedte a tízeseket. — Minek játszik, ha nem tud? — Hát, igen — helyeselt Dezső. — Hogy dadogott, mint az iskolában, ha nyaggatták. — Jösztök a bálba — kezdett újba Gyurka. — Éva hozza a paliját. A párnásba ültek be. Láttam! Gyertek el este a bálba. Megkapja a magáét. Győrfi feni a fogát. Majd Zsigából kinyomjuk a beugróra valót. Én osztok. Ismét nevettek. Dezső felugrott. Kihajolt az ablakon. — Zsigmond — kiáltotta. — Gyere, foglaltunk helyet! — Majd elküldjük italért! Néhány pillanat elteltével szí kár, meggörnyedt férfi furakodott s fűikébe. Kimondottan öregembernél; látszott, pedig majdnem egyidős lehetett a fiúkkal. Nyűtt aktatáskája szíjjal megtoldva lógott a vállán Bakancsa új portéka volt, de a szürke esőkabátja foltozott. — Jó napot — köszönt hangosan. — Itt a helyed Zsigmond — mutatott az előtte levő padra Dezső készségesen. — Hoztál valamit — kérdezte Gyurka. — Egy ü-üveg bort. De, de nem nektek. — Hát kinek? Ülj le már, mit vacakolsz annyit! — Az asszonynak! Kártya sincs! A fiúk kacagtak. — A múltkor is ezzel kezdted — ugratta Gyurka. — Nem lehet! — Jobban telik az idő. Ezért foglaltunk helyet. Állhatnál hazáig. Zökkent a szerelvény. Most tolatott rá a mozdony. G. Szűcs László i
