Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-16 / 39. szám

t A tavasz hírnöke: megy a mag a tsz-ekbe Bár még itt a tél, a konzerv­gyár termeltetési osztályán már megkezdődött a tavaszi szezon. Az idei zöldség- és gyümölcsszerződések megala­pozásár a” küldik már a vető­magot a termelőszövetkeze­tekbe. Közben a tsz-ek sem tét­lenkednek. Javítják a borsó- cséplőgépeket. Az idén nyolc újabbat állítanak be, vagyis összesen már húsz borsócsép- lőgépük lesz. A borsót pedig ez évben is szakaszosan ve­tik, hogy a konzervgyár a szezont meg tudja nyújtani. Talán még csak annyit, hogy nem rossz üzlet ez a borsó­termesztés, mert tavaly pél­dául az állami gazdaság 200 holdon foglalkozott vele, hol­danként 8318 forint bevétel­lel. A PEST/WEIGVEI H i RLAP KÜ LON K I A P A« A XII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1968. FEBRUÁR 16., PÉNTEK KODÁLY ZOLTÁN NÖVENDÉKE VOLT A Hét bolygó szvit a rádióban Túl az ezer méteren: lesz-e meleg víz? Állandóan folyik a fúrás a strandfürdőn. Jelenleg 1060 méter mélyen jár a fúró és a nyomokból ítélve remélik, hogy meleg vizet találnak a kútfúrók. 1100 méterig kap­tak lefúrási engedélyt, most már tehát csak néhány nap és eldől: hideg vagy melegvíz szökik-e a magasba. Tavaly már írt a Nagykőrö­si Híradó zeneiskolánk kiváló tanáráról: Kerekes Farkas Lászlóról, aJci amellet, hogy a hegedűszakon sok tudással és szeretettel tanitgatja nö­vendékeit, szabad idejében, sokszor éjszakákba nyúló fára­dozással, a zeneművészet el­méletének csodálatos, új útjait egyengeti. A Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán tanítványa volt és húsz esztendeje keresi, HANGJEGYEK, SZÍNEK ES FIZIKA ZENETÉRKÉP A DEBUSSY CSALÁDNAK és munkálja ezeket az új uta­kat. Onnan ind tilt ki, hogy a zeneművek hangjegyeit színekkel helyettesítette. Ennek főleg a gyermekek ze­nei nevelésében szánt nagy szerepet. A továbbiakban cé­lul tűzte ki, hogy a zeneművé­szetet összhangba hozza a csil­Békét... békét... békét...! lagászattal, a biológiával, az oceánografiával és a többi természettudományokkal. El­méletéről előadásokat tartott több hazai és külföldi tudomá­nyos intézetben. Számos újság elismeréssel méltatta munkás­ságát. Ebben a szellemben megírta szvitjét a Hét bolygóról, melyet a rádió elfogadott előadásra. Mint művéről ő maga el­mondotta: az kidomborítja a zenei, az élvezeti, az esztéti­kai és a természettudományi összefüggéseket. A zenei oktá- vok például megfelelnek a tengervíz rétegeződésének. A legmelegebb hang az óceán fenekének mélységével egyen­lő, a legmagasabb a tenger felszínével. A hangmagasság a hegységek magasságát jelké­pezi. E zenei alkotás „vászonra vetítve” olyanformán festene, mint valami „hegy- és vízrajzi térkép”, melyen a zenei idő­mérték kilométerekben is le­olvasható, s vörös, narancssár­ga, zöldessárga, zöld, kék és lila színek juttatnák kifejezés­re a zenei és természettudomá­nyi adottságokat. Kerekes Farkas László tanár vallja azt a zenetudományi felfogást, hogy a zenei hangoknak., a ze­nei élménynek csak 55 százaléka jut hozzánk a fülünkön keresztül, SPORTHÍREK Asztaliteniszvívósiker — kosárlabdakudarc Mit látnak ma a moziban? Vadölő. Skalp vad ászok föld­jén. Színes NDK film Cooper regényéből. Korhatár nélkül. Kísérőműsor: A torna mes­terei. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. a többi szívünkön és más test­részeinken keresztül hat ránk. A zeneszerző tanár egyéb­ként most Kodály Psalmus Hungaricus című nagy művé­nek zenetérképre való átírásán dolgozik s nemrégiben ültette át Debussy: La Meer című ze­neművét az ő elmélete szerinti hangtérképre, s ezt a francia nagykövetség útján elküldte a halhatatlan zeneszerző csa­ládjának. (kopa) A kollektíva döntött SOKALLTÁK AZ EBÉD ÁRÁT - BEZÁRT A KONYHA Ezután a konzervgyárból hozzák az ételt Mérgelődik néhány ember a ládagyárban. Különösen déí>- tájt emlegetik a szenteket, harangozás után, tehát olyan­kor, amikor azelőtt már ja­vában kanalazták a frissen főtt üzemi ebédet. A körösi üzemben átlag hatszázan dolgoznak. Tavaly százötvenen-kétszázan ebédel­tek az étkezdében. Mivel a hozzájárulás a nyereség ter­hére megy, a kollektív szer­ződésben elhatározták: ön­költségi áron adják eztán az ebédet. Kiszámították ugyan­is, hogy 1200 forinttal több­höz jutott az, aki az üzemi konyhán étkezett, minit a töb­biek. Igazságot úgy tehetné­nek, ha a nem ebédelők kész­pénzben kapnák meg a ha­vi százast. Ez persze, így nem meev. Végül is úgy döntöt­tek, hogy a tavalyi 4,50 he­lyett 7,50 lesz az ebéd ára. Bizony nagy különbség. Csu­pán az nyugtathatja az em­bert, hogy az év végén — ha lesz nyereség — egy ö&z- szegben felveszik a pénzt, amit különben részle­tekben, hozzájárulás címén kaptak eddig. A konyha személyzete már másutt dolgozik. Csupán ket­ten maradtak, a szakácsnő és a konyhavezető. Ezt Hatvaniné mondja: — Már csak negyven sze­mélyre főzünk, ezt a mun­kát ketten a szakácsnővel is győzzük. A jövő héttől pedig a szomszédból szállítjuk áj az ételt. Szerződést kötö*• tünk a konzervgyárral. Ma­gam is átmegyek oda. Majd nyáron, ha lesz több jelent­kező, főzünk újra. Betértem a telepvezető iro­dájába is. Pusztai János így nyilatkozott: — A kollektíva döntött. Egyebet nem tehettem, mint hogy próbálkoztam valami kiskaput találni, olcsóbban, nagy teher nélkül fenntartani a konyhát. De nem megy. A legtöbb, amit elértem: egy szakácsnő marad, melegít, rendbentartja az étkezdét. A vállalat fizeti. Ennél több, úgy látszik, nem kel.1. Olyan kevesen jelentkeztek ebédre, hogy azért valóban nem ér demes a nagy terhet visel­ni ... <s*> „Ez már igazi tanítás..." Körösi lányok tanítanak a Petőfi iskolában Végzős tanárjelöltek tanítási gyakorlaton vesznek részt a Petőfi iskolában. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyelik, vajon melyik osztályban taní­tanak majd az új tanár nénik? Héjjas Irénnel és Kis Zsu­zsával a tanári szobában ülünk és beszélgetünk. — Körösiek vagyunk mind­ketten — mondja Héjjas Irén. — Nagyon örülünk, hogy szü­lővárosunkban lehetünk a há*- romhetes tanítási gyakorlaton. — Bizony az első óra előtt nagyón izgultunk. Mégiscsak más ez az iskola, mint a fő­iskola gyakorlóiskolája. Itt valahogy minden igazibb. A gyerekek sincsenek úgy hozzá­szokva a „gyakorlótanárok­hoz”, mint ott. Igaz, hogy óráinkon még az osztály taná­rai is bent vannak, de ez már mégis igazi iskola, igazi ta­nítás. — Terveink? Inkább a vá- gyainkról. Ha minden vá­gyunk teljesülhet, azt kíván­nánk: itt Nagykőrösön tanít­hassunk. (szabó) Kutya pótoltás Szombaton lesz az ebek pót- oltása a városi állatorvosi rendelőben, reggel 8 órától 12 óráig. Mat Zárszámadás a Ráhácaiban Ma reggel 8 órakor kezdi zárszámadó közgyűlését a Rá­kóczi Termelőszövetkezet tag­sága. A zárszámadást közpon­ti helyükön ,a Gál-kastélyban tartják. Holnap: Z« f's zó in ft this a Hunyadiban Holnap reggel 8 órai kezdet­tel zárszámadó közgyűlést tart a Hunyadi Termelőszövetkezet az Arany János Filmszínház­ban. Debrecenben bonyolították le a junior vívók (18—20 éve­sek) területi vívóbajnokságát. A kinizsisek jól szerepeltek. Az egyéni kardversenyben Pattantyús Péter bejutott a nyolcas döntőbe. Ezzel az eredménnyel „bevívta” magát ez országos vidéki bajnokság mezőnyébe. Női tőrcsapatunk is dobogóra került. A Zsikla Mária, Boross Éva, Szokola Erzsébet, Száraz Klára ösz- szetételű együttes bronzérmes lett. ★ A középiskolás kosárlabda- bajnokság országos közép­döntőjén a nők A-korcsoport- jábain a Szolnoki Tisza-parti Gimnázium csapata legyőzte a Nagykőrösi Arany János Gimnáziumot 51:26 (23:11) arányban. Mivel a körösi csapat itthon is kikapott, ki­esett a további küzdelemből. Pest megye asztalitenisz- . csapatbajnokságában fiaink ! Kiskunlacházán álltak a&ztal- j hoz. A Kinizsi felnőtt együt­tese 11:5 arányban győzte le a hazai csapatot. Pusztai 4, Hargitai 4, Erdei 3 győzelmet aratott: Horváth Endre nye­retlen maradt. A férfi ifjúsági csapat 9:0- ra nyert a lacházi ifik ellen. Papp Zsuzsa, Gábor Csaba és Papp László egyaránt 3—3 győzelmet aratott. Itt jegyezzük meg, hogy Papp Zsuzsa és Vass-Andrá­si Katalin engedélyt kapott a férfi ifjúsági csapatban való szereplésre. s. z. A szakember eloszlatja a tévhiteket A Pándy és a nagykőrösi meggy a legjobb Európában it W«»a.v« Tsa .«sás haltlai hírűn telepíteni Asztalitenisz: Szombat 15 ó.: Kinizsi-székház, Nagykőrös férfi felnőtt Tizek bajnoksága. Vasárnap Gödöllőn megyei ifjúsági és serdülődöntő, in­dul: Papp Zsuzsa, Vass-And­rási Katalin, Papp László, Gá­bor Csaba, Nánási József és Szabó József. Birkózás: A 14—16 éveseik kötött és szabadfogású megyei kiválasztó versenye, vasárnap Abonyban. Labdarúgás: Végre mérkő­zés! Vasárnap az Építők-pá- tyán 12.30-kor a Kinizsi ifjú­sági—Kinizsi XI, 14 órakor Ki­nizsi megyei—Bem SE. Síelés: Szombaton és vasár­nap Páhán Katalin, Dónáth Éva, Máté Ilona, Kollár Zsu­zsa, Fejes Gyöngyi Galyatetőn az országos ifjúsági síbajnok- ságb^n szerepel. Sportlövészet: Petőfi-iskola, légpuskás verseny, a négy ál­talános iskola fiúversenyzői között Torna: A gimnázium torna­termében vasárnap 10-kor me­gyei férfi középiskolás tor­nászbajnokság. A gimnázium és az élelmiszeripari szakkö­zépiskola is indul. Nyújtó Ferenc, a Duna—Ti­sza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet gyümölcstermesz­tési osztályvezetője a művelő­dési házban több mint 50 fő­nyi hallgatóság előtt ismertette gyümölcstermesztésünk, fo­gyasztásunk és kivitelünk fej­lődését. Mint mondotta, hazánkban a gyümölcsfogyasztás 1950 óta kétszeresére növekedett, s most évi 60 kilogramm fejenként. Ebben a déligyümölcsök is benne vannak. A felvásárolt gyümölcs mennyiségéből azon­ban alig 15 százalék a meggy, cseresznye és kajszibarack. Főleg a meggy- és a cseresz­nyetermelés növelése indokolt. A meggyexport 53 forinttal szerez egy dollárt, a kajszi 70—80 forinttal, a téli alma 97 forinttal, a szőlő 100 forinttal. Kedvező a málna és a szamóca exportja is. A téli- alma-kivitel lehetősége korlá­tozott az olasz verseny miatt. Nyugat-Európa sok almát ter­mel, majdnem teljesen megter­meli almaszüksiégletét. Az al­mából sok almalevet és alma­bort készítenek. bői és meggyből Olaszország és Franciaország egyenként nem termel többet mint hazánk, ezért szükséges termésritkítás a re­kordhozamú években. Ilyenkor bővebb tápanyag-utánpótlás is kívánatos. Cél, hogy a kajszi- baracknál elérjük a holdan- kénti 50 mázsás termést. Je­lenleg ennek a felénél tartunk. A Pándy- vagy nagykőrösi meggy a legjobb minőségű Európában. Valamikor Nagy­kőrös városa értékes, egy hold területű meggykísérleti telepet állított be, melyet sajnos az 1950-es évek elején elhanya­goltak. Pedig a meggy termé­keny ülése ma is probléma. Termékenyítéshez a cseresz­nye és a 215-ös cigánymeggy jó. A germersdorfi cseresznye megtermékenyítésé­hez legalkalmasabb a redelfin- geni cseresznye, a solymári fagyérzékeny. Meggynél 7,5— 4,5 méteres telepítés kívánatos, így 173 darab fa jut holdan­ként. Termőívesnek nevelve a harmadik-negyedik évben te­rem. A Dózsa Tsz 100 hold megy- gyet kíván telepíteni. Mivel egy szedő napi 25—50 kilót tud szedni, munkaerőgondok miatt Nyújtó Ferenc kezdetben csak 50 hold telepítését javasolja: 50 százalékban Pándy-, 50 szá­zalékban cigánymeggyét. Az előadó egyben felajánlotta szakmai segítségét a Dózsá­nak a meggy telepítéséhez, a megtermékenyítő fajták kivá­lasztásához. Dr. Konrád Zoltán Idehaza az 1965—1966. évi felvásárlási átlagár az almánál kilónként 4—4,40 forint, a szil­vánál 1,90—2,15 forint, a meggynél 7,30—8,10 forint, a cseresznyénél 6,56—7,55 forint, a kajszinál 4,25—4,60 forint volt. Almát megtanultunk termel­ni: a 70—100 mázsás termés holdanként közepesnek szá­mít, 150—200 mázsát is ter­melnek holdanként. Alacsony viszont a meggy, a cseresznye és a kajszi átlagtermés. Sok a molyos és szeplős (clasterospo- riumos) és a 35 milliméter át­mérő alatti kajszi. Ez öreg hi­ba, mert csak a 40 milliméter átmérőjű és ennél nagyobb lcajszi alkalmas exportra és konzerv befőtt-gyártásra. Nálunk átlagban évente 9000 vagon sárgabarack terem. Európában ennél csak a spa­nyolok és franciák termelnek valamivel többet. Cseresznyé­e két gyümölcs alkalmasabbnak látszik ré­szünkre. A jövedelmezőség a termésátlag növelésétől függ. Téves az a felfogás, hogy a j kajszi jól érzi magát a sovány i homokon. Igaz, megél benne, | de kevés termést ad. A kajszi első agyagszlntet vagy löszta­lajt kíván, ha felül van is le­pelhomok. Régebben 90 kajszi­barackfát telepítettek holdan­ként, ebből 20—30 százalék tönkrement, mielőtt termőre fordult volna. A nagyobb ter­méshez sűrűbb faállomány j szükséges: a' holdankénti 90— j 130 darab helyett 180—230 da­rab. Bevált a kajszi termelése alacsony törzsön, termőíves or­són, 7,5 méterszer 4,5 méter kötésben. így 173 darab fa jut egy holdra. Jól terem 5x5 mé­ter kötésben is, amikor 230 darab fa jut egy holdra, de A hét vége sportműsora

Next

/
Thumbnails
Contents