Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-15 / 38. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Határidő után: Dupla adó, sintértelep! PÓT KUTYAOLTÁST TARTANAK A CEGLÉDI JÁRÁS ág CEfóL XII. ÉVFOLYAM. 38. SZÁM 1968. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK 's'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS.^ X Jel-mezesek \ ; Lám, a farsang a televi- ^ 5 zióban is jelentkezik! Jel- ^ 5 2d, hogy sok helyen már ^ > teljes lelkesedéssel áldoz- ^ ! nak a régi, római szatur- ^ 1 náliák emlékének. Valame- ^ ! lyik este is: bekapcsolom a í ! tv-t, alakul a kép, tucat- í ! njrf jelmezes alak cikázik a $ ; jobb sarokból a bal Sarolt- § j ba, majd vissza. Azután ^ ; ide-oda. Fura, álarcos figu- ^ ! rák. § 2 > ! Néhány perc múlva a % (szokástól eltérően nem 5 ; Karnevál hercege, hanem § ! két fura valaki jele**« meg $ > a képernyőn. Mintha re- § ! pülő csészealjból léptek § 1 volna ki. Jöttükre meg- ^ : szűnt a cikázás, a mozgás ^ : — sípszó hangzott és elkez- ^ ! dödött a Szovjetunió—USA s : olimpiai jégkorong-mérkőj zés helyszíni közvetítése... ^ | (—klap—) | $ % tSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*' ORVOSCSERE Van már szemorvosunk! A városi tanács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Kása Miklós, beosztása .»'ól, saját kérelmére, felmentést kapott. Ezután 'mint körzeti orvos működik városunkban. Pár nappal ezelőtt foglalta el helyét utóda, dr. Bogye Gábor főorvos, aki Szolnokról jött. Vele együtt városunkba került felesége is, aki szemész szakorvos, és ő látja el a szemészeti szakrendelést ezentúl az SZTK rendelőintézetében. „AKI ŐSZ AKAR LENNI MÁR FIATALON../' Szombaton a városi döntőben szerepelnek A tv-ben szeretnének bemutatkozni Lapunkban több alkalommal is hírt adtunk arról, hogy a veszett rókák és egyéb állatok garázdálkodása miatt miilyen sokan kerültek kórházba, védőoltásra vagy kivizsgár lásra. A megyében elrendelték a kutyák védőoltását. Ez a munka városunkban lassan a befejezéshez közeledik. Február 15-én és 16-án állatorvosaink még pótoltási napokat tartanak. Aki még nem oltatta be ebét, okvetlen vigye oltásra, mert a határidő lejárta után kétszeres adót kell fizetni, kutyát pedig az a veszedelem fenyegeti, hogy megjelenik érte a sintér és a gyepmerterteiepre szállítja. A beoltatlan ebeket ebben I az évben sokkal szigorúbban I gyűjtik össze, mint más évek- ' ben, mert ilyen komolyan a rzeszettség veszedelme nem kényszerítette még a hatóságot a védekezési előírások be- ■ tartására. Többéin arra vár- j nak, hogy csekket, felhívást kézbesít részükre a posta. Ez már megtörtént. Ne várjon tehát senki felszólításra, hanem fogja a Pici, a Bodri, a Betyár, a Mackó, a Pajtás, a Sajó, s ki tudná felsorolni milyen névre hallgató kutyusok pórázát s vezesse sürgősen a pótoltó helyekre. Az oltási helyeket a falragaszok közük. A szürke falakon vidám színek: rózsaszín plakátok hívják fel a figyelmét arra, hogy szombat este a Kossuth Művelődési Házban tartják meg a KISZ KB és a Magyar Televízió országos ifjúsági vetélkedőjének, a Ki mit tudnak a városi selejtezőjét. Igaz, akik tovább jutnak, azoknak még a megyei, szerencsés esetben az országos vetélkedő számos akadályán kell átküzdeniük magukat, ha a győztesek székébe szeretnének kerülni. Az igyekezet és az önbizalom még nem minden, tudni is kell, de nagyon ! A nemrég lezajlott járási döntőn is csak kevesen juthattak tovább. A ceglédi jelentkezők szinte minden idejüket próbára, gyakorlásra fordítják. Az előirt öt kategóriából négyre jelentkeztek: népi tánccsoport, hangszeres szólisták, tánczenekarok énekesekkel, és pol-beat együttesek lépnek fel a helyi döntőben. A városi selejtező szombat este hat órakor kezdődik. Nem lesz zártkörű: népes közönséget várnak erre az alkalomra, hisz a zsűri véleményéhez a közönség tetszése nem egy esetben hozzájárul. Volt már erre példa. Azok, akik tovább jutnak, márciusban a megyei, területi döntőn léphetnek fel, amelyen már — a televízió illetékeseiből álló „szigorított zsűri” bírálja el a bemutatott műsorszámokat. A megyei döntőt szintén Cegléden tartják meg. <—es) Tavaszi utazás Kijevbe, Moszkvába ZONGORAÓRA SPORT IOSÁRLABDA BÚCSÚ A KÖZÉPISKOLÁS BAJNOKSÁGTÓL A Kossuth Gimnázium kosarasai vasárnap játszották visszavágó mérkőzésüket a Szegedi Radnóti Gimnázium együttese ellen. A szegedi j á t; kcsamokba n a közönség óriási buzdítása közepette kezdték a csapatok. A nagy hangorkán ellenére a mieink kezdtek jobban, - és aiár 10:6 arányban elhúztak. Síikor felcsillant némi remény, Iztgy talán-talán sikerül behozni a húszpontos hátrányt és kiharcolni a továbbjutást. Sajnos, a remény ha- xiar szertefoszlott Az olimpiai kerettag, Zolid vezérletével sikerült a ha- laiaknak erősíteni, és a félidő MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVIIÓlYAP, 196S — hirdetik a plakátok. A járásban egyik legalkalmasabb terjesztője a korszerű mező- gazdasági kiadványoknak a művelődési autó. A ceglédi Táncsics Tsz után kedden a csemői Űj Élet Tsz-ben tartott előadást Nyújtó Ferenc tudományos kutató, aki a „Gyümölcsfák kártevői” című filmhez fűzött részlétes magyarázatot. A kiállított mezőgazda- sági szakkönyvek hamar gazdára találnak, és több mint ütvén szépirodalmi könyvet is kölcsönöztek Fekete Pálné- tól, a járási könyvtár letéti könyvtárosától, akinek jó szervezését dicséri a százötvenegy résztvevő. (O. V.)» Szerencsés társbérlet Összefért a ponty a pecsenyekacsákkal Kétnyaras pontyivadékokat helyeztek el tavaly a ceglédi Dózsa Népe Tsz halastavában. A pontyok igen jól érezték magukat ebben a környezetben —, ez abból látszik, hogy zárszámadásig 35 és félezer forintot hoztak a házhoz. Ízletes húsuk miatt szívesen vásárolták, fogyasztották -az alföldi potykát. De nemcsak a halaké volt a halastó, hanem a kacsák birodalma is. Több, mint 7 és félezer pecsenyekacsát neveltek tel. Az idén sem szüntetik meg tzt a szerencsés társbérletet. végéve 34:24 lett az eredmény a hazaiak javára. A második játékrészben még tovább növelték előnyüket, és végeredményben 89:59- re megnyerték a mérkőzést. Ebben az is közrejátszott, hogy két játékosunkat kipontozták és Sallai és Vass játéka csalódást keltett A találkozó nem volt túlzottan színvonalas, de jóiramú, élvezetes küzdelem volt A rövid krónika: Szegedi Radnóti— Ceglédi Kossuth 85:59 (34:24) Cegléd: Horváth 5, Udvardi 6. Vass 18, Szabó 1, Sallai 3, Füle 2, Nyúl 21, Szűcs, Túri 3, Szúnvogh. A következő mérkőzés — az MVR-ben — a jövő szombaton Cegléden, az NB I-es Csepel Autó ellen lesz. <6. i.) Foto: Gábor Szovjetunióbeli utazásokat szervez tavaszra a TIT ceglédi városi és járási szervezete. Április 12-én repülőgéppel indul Moszkvába az egyik csoport. A részvevőik idegenvezetővel tekintik meg a város nevezetességeit, a többi közt a Tretyakov-képtávat, a Lomonoszov Egyetemet, a népgazdasági kiállítást és a híres metrót. A másik csoport útja — külömvonattal — Kijev— Moszkva lesz. Ez az út hétnapos, és részvevői egy napot töltenek Kijevben. A külön vonat indulási ideje április 8. Részletes tájékoztatást a Kossuth Művelődési Házban és a Földváty iskolában kaphatnak az érdeklődők. Jelentkezni azonnal lehet, az idő rövidsége miatt. Féítucat ember, egy perben Félresikerült vásár A 31 éves ifj. Lendvai Istvánt társadalmi tulajdont károsító rendszeres lopás, — a 32 éves Kummer Mihályt társadalmi tulajdont károsító lopás és orgazdaság, — a 63 éves Tóth Józsefet társadalmi tulajdont károsító orgazdaság, — az 53 éves Bakos Lászlónét, a 29 éves Kánya Istvánnét és Tóth Antal 22 éves fiatalembert szintén társadalmi tulajdon elleni lopás /miatt vonta felelősségre a bíróság. 1967 júliusában a Szolnoki Állami Gazdaság kőröstetétleni üzemegységénél ifj. Lendvai István brigádvezető volt és az ő ellenőrzésével folyt az aratás. A learatott, kicsépelt termést Kummer Mihály fuvarozta pótkocsis vontatóval a gazdaság központjába. Tóth József tanyája mellett vitt el az út. Ifj. Lendvai összetalálkozott egy alkalommal Tóthtal. Beszélgettek és megállapodtak, hogy egy kocsira való gabonát Tóth megvásárol tőle. Szólt is Kummer Mihálynak, Cegléd alapítóinak történelmi felelőssége RÉGEBBEN, mint ezer évvel ezelőtt lehetett az a hatalmas tűzvész, amely végigtarolta az öreghegyi erdőt. Akkor nyílott szabad út Cegléd felé a berceli határon leselkedő homokbuckák számára. A buckák egészen a bronzkori településig törtek előre és az azt körülvevő mocsárgyűrű nyugati felét öt-hat méter vastagon homokkal feltöltöttek. Ha a vizenyős talaj újjásarjadt növényzete útját nem adta volna a futohomok- nak, akkor a Téglagyár dűlőtől a Beloiannisz utcáig ferjedő területet egykettőre beborította volna 2—3 méter magas réteggel. Ezek után már ezt a régi települést az ellenséges lóvascsapatok a szélhordta töltésen keresztül veszély nélkül megközelíthették. Viszont akkor még a ceglédi emelkedést mocsárgyűrű védte, amelyben nyáron hamar elsüly- lyedt a lovas. Télen pedig könnyen elvágódott a ló a jégen, mivel a régi üzletekben is hiánycikk lehetett a patkósa rok. Az őslakosság, amelyről nem tudjuk, milyen nyelven beszélt, a mai Ceglédre tette át szállását. Talán éppen a honfoglaló magyarságtól való félelmében. Hiszen akkor is voltak rémhírter- jesztök. Csak amikor már az átköltözöt- tek meggyőződtek arról, hogy nem vagyunk olyan vadak, mint a hírünk, vegyültek velünk és lettek ők is magyarokká. MÉG A TATÄROK is féltek a mocsarainktól. A szájhagyomány szerint csak egy volt olyan bátor, hogy a menekülő fehérnépek után lovagolt a térdig érő iszapban. A nagyhangú, kövér Márit utol is érte, rögtön nyeregbe kapta, de visszafelé már elvétette az utat és lovastul együtt elnyelte az ingo^rány. A kövér Márit pedig egy másik tatár mentette ki és vitte el. A Csikósszélen egyszer gödörásás közben találtak is egy ember- és egy lócsontvázat. Mellettük tatárkészítményű nyílhegyet is. Ez is igazolni látszik a monda tartalmának valóságát. Hogy a tatár legények közül ki volt a szerencsésebb, az aki az ingoványba süllyedt el, vagy pedig az, aki a kövér Móri gömbölyű karjai között, erre a kérdésre még nem derítettek fényt az ásatások. A régi szlávok és jászok inkább telepedtek mocsaras környezetbe, a magyarok és hunok pedig lóval járható, partosabb terepre. Szárazabb helyen a népbetegségek nem pusztítottak oly nagy mértékben. Amíg itt a „morbus Hungaricus” háromezrelékes vámot szedett évente, addig a vizenyős környezetben négyet. Viszont a lovas tatárcsapatok éppen a szárazabb terepen épült településeket pusztították el — a többi között Kámánt, Bécset, Csekét és Mátét. CEGLÉD ALAPÍTÓIT nagyon köny- nyű egy ezredév után hibáztatni, amiért lapályos környezetbe telepedtek le. Pedig az ő helyzetükben t^lán mi sem cselekedtünk volna másképp. Honnan gondoltak volna őseink arra, hogy még a huszadik században is csupa penészes falú házban laknak utódaik? Hogy a Cserhát nyúlványairól leszaladó víz a városunk körül reked meg, mert sokáig luxusköltségnek tartottuk csatornáink kiépítését? Még ha azt feltétlez- ték is az alapítók, hogy a Calvin-hegy- ről, a Bónafikáról kiirtjuk a csapadékot visszatartó fákat, cserjéket, de azt nem képzelték el, hogy mi ezeken a dombokon nem a rétegvonallal, hanem a lejtő irányával párhuzamosan szántjuk a barázdákat, még a nagy táblák kialakulása után is. Mintha azon lennénk, hogy minél több vizet eresszünk a lapályra. Az így gyorsan lefolyó vizet nem volna gazdaságosabb azokon a száraz partokon, dombokon tárolni, mint a ceglédi pincékben? ŐSEINK még nem számíthattak arra sem, hogy mi a föld mélyéből artézi kutakból hozzuk felszínre' a vizet. Ugyanakkor utcáinkból, udvarainkból kiirtjuk a nedvességpárologtató nyárfákat, fűzfákat. Nincs erkölcsi jogunk bírálni ősapáinkat, amiért nem láttak ezer évvel előre. Ók legfeljebb csak az élet iskoláját járták ki, mi pedig deciméter pontossággal ' térképeztük fel a talajszint magasságát. Vegyelemzéssel is meg tudjuk állapítani talajrétegeinkben -a talajvíz járatának alsó és felső holtpontját. Mégis — sok tudásunk ellenére — utcasorokat építettünk mocsárfészekbe. MA MÁR sem a tatár sem a török nem kerülgeti asszonyainkat, jószágainkat. Nem gyújtják ránk roskadozó hajlékunkat. Ma már a népbetegségek visz- szaszorítása a legfontosabb harci teendőnk. Ezen feladatunknak csak úgy tudunk jelentős mértékben eleget tenni, ha minél több egészséges lakóházat építünk, minél megfelelőbb terepre. Igaz, sok költséggel jár az építkezés. Túlságosan sokkal. De ezt az áldozatot jövőnkért, népünk egészségéért meg kell hoznunk. Ezért nekünk kell viselni a történelmi felelősséget! Egy tanyai öreg paraszt hogy a gabonából az utolsó fuvart Tóth József tanyájában rakja le. Kummer Mihály a lerakott 9 és fél mázsa búzáért 1400 forintot kért, de Tóth csak 800 forintot tudott kifizetni, mert nem volt több pénze. Másnap ifj. Lendvai Bakos Lászlónével újabb vásárt beszélt meg. Bakosné rögtön szólt Kányánénak is, aki szintén bekapcsolódott az üzletbe. Délután ifj, Lendvai felkereste Kümmert, áld éppen azzal foglalkozott, hogy a kombájnból a pótkocsijára felfogja a búzát. Ez azonban nem egészen sikerült, a gabona nagyobb része leszóródott a földre. Lendvai innen Bakos Lászlónéhoz ment s közölte vele: elszállíthatja a tarlón levő, leszóródott búzát. — 1100 forintot kért érte, és a kapott pénzen Kum- merral megosztozott. Bakosné — Kánya Istvánméval együtt — kiment a búzaföldre. A kiömlött gabonából Bakosné kettő, Kányáné négy zsákot töltött meg. Mikor ezzel megvoltak, szóltak Tóth Antalnak, hogy fogatával „segítse kihúzatni Bakosék elakadt gépkocsiját”. — 'A helyszínre érve mondták csak meg Tóthnak, hogy nem gépkocsit kell kihúzatni, hanem az összeszedett búzát kell a lakásukra szállítani. — Tóth Antal — noha tudta, hogy a gazdaság búzájáról van szó, segített nekik. Bakosék tanyájához érve Sinket Jánossal találkoztak. Sín- kának gyanús volt a „fuvar”, és mondta is: jelentést tesz róla. Miután a feljelentés megtörtént, Bakosné arra kérte Sinka Jánost: ha tanúként kihallgatják, vallja azt, hogy ittas volt, amikor őket tetten érte, és hogy a zsákokban nem búza, hanem törek volt. De hiába: Sinka a tárgyaláson elmondta az igazat. A hat ember több mint 6 ezer forint kárt okozott a közösnek. A járásbíróság ifj. Lendvai Istvánt hathónapi szabadságvesztésre és 500 forint pénzbüntetésre, — Kummer Mihályt ha ti lónapi — 3 évre felfüggesztett — szabadság- vesztésre és 1000 forint pénz- büntetésre. — Tóth Józsefet 3 hónapi, 3 évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 800 forint pénzbüntetésre, — Bakes Lászlónét négyhónapi — 3 évre felfüggesztett — szabadság- vesztésre és 2000 forint pénz- büntetésre, — Kánya Istvánnét 3 évi próbaidőre felfüggesztett öthónapi szabadságvesztésre, — Tóth Antalt pedig szintén 3 évre felfüggesztett négyhavi szabadságvesztésre, valamint 400 forint pénzbüntetésre ítélte.
