Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-15 / 38. szám
1968. FEBRUAR 15., CSÜTÖRTÖK 3 Falugyűlés Dunabogdányban Megválasztották az új népfrontbizottságot A Hazafias Népfront IV. kongresszusára készülődünk. E hó végéig befejeződnek a népfront helyi bizottságainak újjáválasztásai. Dunabogdány- ban hétfő este került sor a választói gyűlésre. A rossz idő ellenére több mint háromszázan jelentek meg a művelődési házban, ahol a gyűlés előtt tűzoltó- és úttörőzenekar szórakoztatta a megjelenteket. Hoch Antal népfrontelnök beszámolója részletesen ismertette négyéves tevékenységüket. Sorra vette, hol, miképpen vettek részt a községfejlesztés munkálataiban, hogyan mozgósítottak a társadalmi munkára. A lakosság — alig háromezer ember — majd kilencszázezer forint értékű felajánlást tett és teljesített faluja szépítésére. Hosszú lista az is, amit még meg kell oldaniuk a községfejlesztésben. Hogy megteszik, arra a gyűlés hangulata is biztosíték. Az új népfrontbizottsági tagokat a falu lakosai javasolták. Arra kérték őket, segítsenek hozzá, hogy az emberek még jobb gazdái legyenek saját életüknek, jobban használják ki a megnövekedett községgazdálkodási lehetőségeket. Befejezésül megválasztották a járási és a megyei népfronttanácskozás dunabogdányi küldötteit. Toll tengeren túlra A Baromfiipari Országos Vállalat albertirsai üzemegységében egy amerikai cég számára bérmunkában pulykatollat válogatnak. Nemrég 13 ezer kg fehér toll érkezett a tengeren túlról. Pécsi tejporgyár az NDK-ban A pécsi tervező vállalat nagy kapacitású tejporgyárat tervez az NDK-nak. A gyár Magdeburg mellett épül fel. A pécsi tervező vállalat hat mérnöke a múlt héten személyesen mutatta be Magdeburgban az előterveket, amelyek nagy sikert arattak. A GAZDAGSÁG TITKA Galgahévízi zárszámadás 2800 hold - 700 tag Egy munkaegység: 85 forint Közös vagyon: 24 millió Tartalékalap: 5 millió gondolunk a holnapra. Ez az állítás is valótlan. Tavaly három és fél milliós tartalékalappal zártuk az esztendőt és ehhez az összeghez most újabb másfél milliót tettünk. A biztonság számunkra mindennél fontosabb! Gpndolom, ötmillió forint pénztartalék már biztonságot jelent. o Reggeltől reggelig ünnep volt Galgahévízen. Közgyűlés nz elmúlt esztendő végzett munkájáról és színházi előadás jutalomképpen, aztán estétől reggelig tartó bál két zenekarral és nagyon sok vidámságfal. Okkal és joggal. Nincs példa rá, hogy a termelőszövetkezetek megalakulása óta nyolcvanöt forint jusson egy munkaegységre a Pest megyei közös gazdaságban. A munkaegység értéke esztendők óta Galgahévízen ér a legtöbbet. Tavaly nyolcvan lurintot fizettek, de az idén még ezt is megtoldották öt forinttal. így is másfél millióval nőtt a tartalékalap egy esztendő alatt és már meghaladja az ötmillió forintot. Maguk a puszta számok is sokat mondanak ebben a Galga-menti községben. Egy-, tízórás munkanap értéke: százharminchat forint! Az egy tagra jutó átlagjövedelem közel jár a huszonhatezerhez. Az egyéni jövedelmek alakulása azonban ennél is beszédesebb. Lukács Antal traktoros, 664 munkaegység, 56 440 forint, érni 4703 forintos havi átlag- keresetnek felel meg! Basa István gépkocsivezető, 644 munkaegység, 54 740 forint. Kolessza András fogatos, 533 munkaegység (a vasár- és ünnepnapokon kívül még harminchat munkanapon nem dolgozott!), 45 305 forint Bence János fogatos, 532 munkaegység, 45 230 forint. Juhász Sándorné növénytermesztő, 441 munkaegység (alig több, mint nyolchónapi munkával!), 87 485 forint. Katona Mihály- né növénytermesztő, 435 munkaegység, 36 975 forint. Száraz Mihályné növénytermesztő, 429 munkaegység, 36 465 forint. Az említett jövedelmeket kiegészíti még az egy hold háztáji termelési értéke és a földjáradék. Az elnöki iroda falát tizenöt oklevél díszíti. Közülük nem egy a forradalmi munkás-paraszt kormány elismerését fejezi ki a galgahévízi Rákóczi Termelőszövetkezet vezetőségének és tagságának az eredményekben gazdag munkáért. Kérdezem az elnököt, Gádor Mihályt, mi a magyarázata a szövetkezet milliókban mérhető gazdagságának, hiszen a termelőszövetkezet közös vagyona meghaladja a huszonnégy millió forintot? — A mi falunkban nagyon tudnak dolgozni az emberek — ez a csendes szavú válasz. — Nemcsak a már említett kiemelkedő példák bizonyítják ezt. A fejők munkaegység átlaga például 564, ami havi keresetben négyezer forintot jelent! Vagy: a növénytermesztésben dolgozó tíz legszorgalmasabb asszony kereseti átlaga is meghaladja a harminckétezer forintot! Igaz, hogy ez szezonidőben tizenhat-tizenhét órás munkát is jelent. Egy érdekes példát említenék csupán a sok közül. Száraz Mihályné eaerhatszáz négyszögöl uborkát vállait az elmúlt esztendőben. Két iskolás lányával dolgozott ezen a területen. Tessék, itt van a kartonja, nézzük meg, mit mutat egy napja. Július 16. Hajnaltól késő estig leszedtek 3555 forint értékű uborkát. Értékének hetvenhat és fél százalékát a területvállaló tag kapja a kézi munka elvégzéséért, amely jelen esetben 2720 forintot jelentett. Azaz Száraz Mihályné két lányával egyetlen nap alatt harminckét munkaegység értékét kereste meg! Elhallgat kis időre. Gondterhelt az arca. — Tudom, hogy egyesek kétkedve fogadják eredményeinket. Hallottam már olyan szóbeszédet, hogy azért nagy nálunk a munkaegység értéke, mert termékeink előállítására kevés munkaegységet használunk fel. Ez nem igaz. A 2352 hold közös szántóra 163 513 munkaegységet használtunk fel. Ez azt jelenti, hogy egy katasztrális hold közös szántóra kereken hetven munkaegység jutott, ami tudomásom szerint a gödöllői járásban a legmagasabbak közé tartozik. De cáfolni tudjuk azokat is, akik azt hangoztatják, hogy csak a mának élünk és nem A kimagasló eredmények oka az elnök véleménye szerint: — A tagság szorgalmas munkája mellett a korszerű gazdálkodási módszerekben és a kedvező időjárási adottságokban keresendő. Példákkal bizonyíthatom ezt is. Hatszázhetven holdon termeltünk búzát és a több éves átlagot figyelembe véve tizennégy mázsás termésre számítottunk. (1966-ban csak tizenhárom és fél mázsa termett.) Ezzel szemben közel tizennyolc mázsás termést takarítottunk be, ami huszonöt vagon többlettermést jelentett Kétszáztíz hold burgonyánk is jól fizetett: a tervezett holdankénti hetven mázsa helyett kilenc- venhét mázsa termést hozott. Pedig, s ez tudott dolog, főiterményünk az uborka és a zöldborsó. Uborkából hárommilliószázezer forint, zöldborsóból pedig közel másfél millió forint volt csak a többletbevételünk. E két termék együtt több, mint nyolc és fél millió forintot jövedelmezett a gazdaságnak. Ügy gondolom, az elmondott néhány számadat is munkánk eredményességét igazolja. Ami szintén azt bizonyítja, hogy a holnapra igenis gondolnak a gazdaság vezetői: kétmilliórhétszázezer forintot fordítottak az elmúlt esztendőben építkezésre és gépek vásárlására. Az idei esztendőben többek között száz férőhelyes tehénistálló, sertés- fiaztató, gépszín, üzemanyagtároló, hajtatóház és péküzem megépítése, illetve lánctalpas traktor, gabonakombájn, három darab Zetor, két billenős pótkocsi vásárlása szerepel. Sőt, elkészült 1969—70 beruházási terve is, amelyben például két darab háromszáz férőhelyes sertéshizlaló és egy újabb sertésfiaztató is helyet kapott. o Reggeltől reggelig ünnep ünnep volt Galgahévízen. Okr kal és joggal. Egy nagyon gazdag munkás esztendő végére tett pontot ezen a napon hét- száz termelőszövetkezeti gazda. Prukner Pál SZÁZHALOMBATTA Új város születik... Idén befejeződik a százhalombattai lakótelep első szakaszának építése. A hőerőmű és az olajfinomító közötti területen 759 távfűtéses lakás készüL Hétszázba már beköltöztek a két óriási üzem dolgozói. Jelenleg 2500-an laknak a korszerű telepen. Tanítanak már a 16 tantermes általános iskolában. A még hátralevő 59 lakás kulcsait április végén adják át a tulajdonosoknak. Az építési programban levő hatvanszemélyes bölcsőde, száz gyermek óvodája, az ABC-áruház, az étterem, az orvosi rendelő, a gyógyszertár, a mentőállomás és a különféle szolgáltatásokat nyújtó üzletsor a harmadik negyedévben nyílik meg Az épületek környékének rendezését, csinosítását előreláthatólag az idén már nem tudják befejezni, ezek a műveletek áthúzódnak a jövő évre. Az időközben jóváhagyott program szerint a Dunai Kőolajipari Vállalat építése folytatódik, s az eredetileg tervezett évi hárommillió tonna nyersolaj-feldolgozás 1973-ra megduplázódik. Természetesen ezzel arányoson emelkedik majd a műszakiak és a szakmunkások száma is. Többségüknek lakásra lesz szüksége. Ezért már összeállították 1117 újabb lakás beruházási programját. A beruházási program jóváhagyása után hozzálátnak a Lakótelep bővítéséhez. A következő években tehát új szocialista város keletkezik majd a százhalombattai Duna-part közelében. Lehetséges, hogy lakosainak száma a régi községével együtt megközelíti majd a tízezret 3 millió forint nyereség A péceli fogyasztási szövetkezet 1967-ben érte el eddigi legmagasabb nyereségét, 3 millió forintot. Az új gazdasági mechanizmusban az elárusítók jövedelme a forgalom alakulásától függ. Ezért öntevékenyen szerezték be az árukat, s ügyeltek arra, hogy a keresett cikkekből ne legyen hiány. A termelőszövetkezetekkel, ktsz-ekkel, valamint az állami gazdaságokkal kiépíte.t kapcsolataik révén a közületi árusítás forgalma megkétszereződött. Mindezek eredményeként egyhavi fizetésnek megfelelő nyereséget osztanak szét közöttük. „Úttörők a biztonságos otthonért“ Ragyogó hangulatban, legalább ötven csillogó szempár tapad Mágócsi Kárölyné úttörő vezetőre. A Gödöllői Járási Tanács nagytermében rendezték meg tegnap az évi „Úttörők a biztonságos otthonért” balesetelhárítási mozgalom megyei díjkiosztóit. Az értékes nyereményekért — s nemcsak ezért, hanem családjuk s önmaguk védelméért — 137 őrs küzdött BemecebarátitóL Kocsérig. A balesetelhárításról szóló színes, rajzokkal-ké- pekkel díszített füzeteket a gyerekek az ifjúsági Vöröskereszt-szervezethez küldték be, ahol a versenyt szervező Úttörő Szövetség és az Állami Biztosító képviselői bírálták el: melyik napló méltó rá, hogy a sorsolásban részt vegyen. A nagy asztalon, gazdájukra várón tizenhárom értékes nyeremény sorakozik: asztali futball, sok sárga futball-labda, tollaslabdakésizlet, sakk, pingpongfelszerelés, táborozásnál kincset érő bogrács. De a nagy pillanat még hátravan. A kórus fellépése és a szavalat után még játszanak a gyerekek, egészségügyi „Ki mit tud” van műsoron. Az ügyesen pergő, sokszor nehéz kérdésekre, ugyanolyan ügyesen pergőn válaszolnak. Látni, jól ismerik a KRESZ, vagy az elektromos háztartási készülékek előírásait Hópelyhek ü) G renoble-ban már több mint egy hete 120 kilométeres óránkénti sebességgel száguldoznak a sízők. Kecses testtartással veszik a kapukat, 80 métereket ugranak és közben vigyázzállásban „utaznak” a levegőben. A mi fiaink valószínű, valamiféle különleges szer hatására, jóval kisebb sebességgel száguldoznak és kisebbeket ugranak. Nem lehet könnyű olyan meredek és síkos pályákon így visszatartani magukat. Mindegy, a tény tény marad és ezért nevüket az eredménylistán a szerény, de mindenképpen tisztes utolsók között találjuk. De nem erről akarok csevegni, hiszen nem az eredmény, hanem a részvétel a döntő! Igaz, a műkorcsolyázók között (nem is tudom már milyen színű és mivel díszített ruhában), hatodig lett a mi aranyos kislányunk. De nem erről akarok csevegni. Bár a részvétel mellett az eredmény is fontos. V an a tarsolyomban egy kis „bezzegügy”. Azzal szeretnék előrehozakodni. Vállalom a kockázatot, hogy néhányan agyonvernek érte. Nemrég a bölcs és erkölcsös sportatyák úgy döntöttek, hogy odakinn a fehér olimpián bárkit interjúvolnak is, bárkit fényképeznek is, az ember csak önmagát adhatja, a fénykép csak síléc nélkül készülhet, mert az olimpia az nem üzlet, nem tőzsdepalota és legkevésbé reklám. Szóval (játszom a gondolattal), rossz üzlet az, ha egy magyar versenyző ott kinn Grenoble-ban, a világ összes képes magazin tudósítójának őszintén bevallaná. amint éppen en face fényképezik, nos őszintén bevallaná, hogy ő „elviaszolta” magát, mert Schmoll-pasztával kente be a lécét, Schmoll-cipőpasztával azért, mert kémei félrevezették. Itt széttárná a karját, s akkor mindenki értené, hogy ezért az elviasáolásért lett az utolsóelőtti. Ez esetben (fűzöm tovább a gondolatot) ez a koma egy huncut vasat sem kapna Schmolléktól. Ez tiszta ügy lenne, ebbe maga az öreg amerikai elnök sem tudna belekötni, sőt megdicsérné a fiút. D e nem mindenki ilyen tájékozatlan a viaszok és az üzlet világában. (És nem is mindenki öntudatos). Gondolom, a francia sí-Napoleon, ha megengedték volna, igencsak elmondta volna a kíváncsi zsurnalisztáknak, hogy ő bizony hikori léccel száguldott az aranyért, már mint az olimpiai aranyérmekért. De hát azért csak leesett volna némi arany a gyártól is, ahol, amelyben a lécet gyártották. Persze, a magyar fiú is kaphatott volna némi kis dohányt, még akkor is, ha Schmoll- pasztával kente a léceket. Tudniillik, neki is hikori léce volt, csupán le kellett volna tagadnia a Schmoil-cipőpasztát és kész. Sőt, még járhatóbb és célravezetőbb út lett volna (ha tágabb a lelkiismerete és színesebb a fantáziája), ha azt mondja: „Nem is Schmoll- pasztával kentem, hanem Kakas-cipőpasztá- val! Ez esetben a konkurrencia sikeres lejáratásáért dupla gázsit kapott volna Schmolléktól. De mit is hordok itt össze hetet-havat? Hiszen Schmoll cipőpaszta, Kakas cipőpaszta már régen nincs, illetve elég régen volt. Amikor mi síztünk éppen akkor. Amikor Mátraházán egy kisnövésű, de csodálatos egyensúly- érzékű bátor haverom a magyar ifjúsági síugró bajnokságon második lett és háromszor egymás után egy fehérre mázolt katonai sílécen „utazott” 50 métert a levegőben. Ott szorítottam neki a sánc mellett, mert az én bakancsomban ugrott a fiú és a padlóviaszt, amivel bekente ’écét, otthonról loptam volt. A mikor megkapta az ezüstöt, azt kérdezte tőle Fekete Nagy Károly főhadnagy úr, leventeoktatónk és síparancsnokunk: — Milyen odafenn a klíma, fiú? — Főhadhagy úr, alázatosan jelentem, jó, csak egy kicsit fúj a szél — válaszolta a haver. — No, lám —, mondta elgondolkozva a főhadnagy úr és elővette vaskos, nehéz veretű ezüst cigarettatárcáját, mely tömve volt Memphis cigarettával. Felénk nyújtotta, aztán szórakozott arccal visszahúzta. — A-léceket holnap hozzátok be a parancsnokságra — mormogta és ezzel otthagyott bennünket. (suha)
