Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-15 / 38. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST TlLAIl rKVUálAKJAI/ EllTEMILJEI EK < MEGYEI M K/unan AZ MSZMP PEST'MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ÁRA 70 FILLÉR 1968- FEBRUAR 15., CSÜTÖRTÖK Oícrvi Salonen látogatása Budapesten Nagy József né, könnyűipari jnkiiszter meghívására szerdán Budapestre érkezett Olavi Salonen, a Finn Köztársaság Ipar- és kereskedelemügyi minisztere és felesége. Elkísérte a minisztert budapesti útjára a finn gazdasági és közélet több vezető képviselője. A magyar—holland egyezmények aláírása A magyar—holland tárgyalások eredményeképpen szerdán Budapesten magyar—holland gazdasági, műszaki és ipari együttműködési, valamint kulturális egyezményt írtak alá. A magyar kormány nevében Péter János külügyminiszter, a A* ENSZ vilájjiírbizoítságának elnöke szerint Hamarosan ember lép a Holdra Kurt Waldheim, az ENSZ 1 világűr-bizottságának osztrák j elnöke kedden búcsút vett az I ENSZ-nél akkreditált újság- ! íróktól. Az osztrák diplomatát j ugyanis január közepén kine- | vezték hazája külügyminiszterévé, s nemsokára visszautazik Bécs be, hogy átvegye hivatalát. I Waldheim búcsúzóul annyit mondott a köréje sereglett újságíróknak, hogy „az ember holdra jutása immáron a legközelebbi jövő kérdése”. Nem részletezte, hogy véleménye szerint szovjet vagy amerikai asztronauták lépnek-e elsőnek földünk „társutasának” felszínére. holland kormány képviseletében dr. J. M. A. H. Luns külügyminiszter írta alá az egyezményeket. Az egyezmény aláírásakor Péter János és dr. J. M. A. H. Luns beszédet mondott. Péter János utalt a magyar— holland kapcsolatok múltjára, majd hangsúlyozta: az egyezmények a két ország kormányának azt a törekvését fejezik ki, hogy kapcsolataikat bővítsék. „Nagy figyelmet fordítottunk tanácskozásainkon az európai biztonság kérdéseire is, s ezt abban a tudatban tettük, hogy azok a feszültségek és háborús veszélyek, amelyek Délkelet-Ázsiából, a Távol- és Közel-Keletről erednek, beárnyékolják az európai biztonság kérdéseinek megoldását is." Dr. J. M. A. H. Luns válaszbeszédében elmondta: — Teljesen egyetértünk azzal, amit ön mondott. A kis országok néha könnyebb helyzetben vannak, mint egyes nagyhatalmak, s az önök hazájának, mint Európa szívében fekvő országnak, a lehetőségei e téren különösen jelentősek lehetnek. Megbeszéléseink őszinték, nyíltak, hasznosak voltak, s bár természetesen nem oldhattuk meg az európai problémákat, tanácskozásunk értékes lépést jelentett ebben az irányban. U Thant Párizsban Az ENSZ-főtitkdr erőfeszítései a vietnami béke érdekében Hegyomlás Nem természeti jelenség, nem katasztrófa; az ember mesterségesen idézi elő időről időre a diós- di vidéken. Az itteni ásványbánya vagonszámra adja a mészport, hogy legyen mivel javítani a szikes és savanyú talajokat. Markológép, kalapács és őrlőberendezés ezen munkálkodik. De innen viszik a budapesti öntödéknek a nélkülözhetetlen homokot is. Már csaknem az egész országra kiterjedt az influenza Az influenzajárvány harmadik hetének végén erősödött a betegség támadása. A megbetegedések száma Budapesten kedden is meghaladta a húszezret. Az iskolai hiányzások is tovább emelkedtek, s elérték a 11,6 százalékot. A betegség lefolyása változatlanul enyhe, egy százalék körüli szövődménynyel. Pécsett és Baranya megyében a járvány harmadik hetében az előző hetinek csaknem felére csökkent a megbetegedé- | sek száma. Ezzel szemben az I influenza ma már az ország j majdnem minden megyéjében j jelentkezik, bár egyelőre vi- I szonylag kevés, 2—3 ezer meg- I betegedést okoz megyénként. Gyümölcsfametszés puskával PETKÓ ZSIGMOND BALATONFÜREDI EZERMESTER HIDRAULIKUS ÄGVÄGÖT EZERKESZTETT, AMELY A GYÜMÖLCSFAMETSZÉS NEHÉZ FIZIKAI MUNKÁJÁT KÖNNYÍTI MEG. AZ ÁTALAKÍTOTT PUSKA OLAJNYOMÁSSAL MŰKÖDIK. EZZEL A FAMETSZÖ „FEGXVERREL” ÁLLVÁNY ÉS LÉTRA NÉLKÜL, A FÖLDRŐL LEHET LEVÁGNI A GYÜMÖLCSFÁK AGAIT. ENSZ-restancia Az ENSZ nagy problémája a túl sok beszéd. 1954-ben az ENSZ-ben még mindössze 2373 ülés zajlott le, 1967-oen már 5388. Ennek következménye az, hogy a fordítók képtelenek megbirkózni a megnövekedett feladatokkal. A restancia: 2150 oldal, amit angolra, 11 688 oldal, amit oroszra és 10 046 oldal, amit kínaira kell efordítani. Korszerű technikai javaslatom... — A technika korában élünk, kérem, és... Sokan kezdik így, mert valóban a technika, sőt a technikai forradalom korában élünk és... Igen: és sokan nagyon furcsán képzelik el a korszerű technika alkalmazását és felhasználását. Ügy gondolom, semmi helye olyasfajta hebehurgyaság- nak, miszerint a kibernetika, az automatizálás, az elektronika és az „stb.” legújabb vívmányait, teszem azt, a kibernetikában, az atomenergia békés felhasználásában, vagy az elektronikában gyümölcsözte ssék. Magam és Povács Hugó okleveles nyárspolgár megbeszéltük néhány tudományos vívmány cél- és okszerű fel- használásának módszereit. Jelszavunk: nem az a fontos, hogy mibe kerül, hanem, hogy kinek kerül... a háztartásába. Mindezek után engedjék meg, hogy szerteágazó és az élet minden területére kiterjedő kutatásainkból e tárgyra vonatkozóan néhány témát, ötletet, megvalósítandó javaslatot nyújtsunk át a tudomány és a gifakorlat illetékeseinek. Javasoljuk a korszerű, világszínvonalú sugárhajtású vasvilla bevezetését, különös tekintettel a háztáji gazdaságra, amelyek önműködő trágyamérővel és oszcillográffal vannak ellátva. Modem háztájiban nélkülözhetetlen az oszcillátor. Kockacukor Jiázi porcukorrá való változtatásának korszerű és minden szempontból kívánatos eszköze lehet a másodpercenként 10 003 452, esetleg 10 003 453 csapást végző automatizált mozsár, amellyel kis átalakítással fát is lehet vágni. Feszmérő beépítése kívánatos. Nagy szolgálatot tehet a 70 millió tranzisztorral működő elektronikus agy, amely elfér egy hokedlin, s amelybe az ember felül bedobja a lottószelvényét, majd másfél perces zúgás után a gép alul kidobja a másfél milliót. Megjegyzem, az igazi világszínvonalnál teljesen felesleges időpocsékolás a másfél másodperc... Dekát nálunk ... mit várjon az ember. Legfeljebb ezt. Feltétlenül itt az ideje az atomenergia békés és gyakorlati felhasználásának nálunk is. Éppen ezért szükség lenne építeni egy 800 megawattos villany erőművet villanyborotvám, és egy másikat, az lehet kisebb is, Povács Hugó hajszárítója részére. Korszerű háztartási kisgépekhez korszerű energiatermelést! ... £s végül feltétlenül javasoljuk a technika minden vívmányával felszerelt ama grillsütőt, amely másodperceken belül beszerzi, megsüti és szárnyra bocsátván, szánkba juttatja a sült galambot, amelyből az utóbbi időben, minden kétséget kizáróan, egyre kevesebb jut a magyar nem dolgozó népnek. Sült galambot minden ember asztalára! Jó, ha sült galamb nincs, nekem a libamadár is megfelel, korszerű, világszínvonalat képviselő májával, amit kész vagyok a régi technikát képviselő tíz ujjammal is megenni. Gyurkó Géza A nemzetközi diplomáciai életet izgalomban tartó legfontosabb esemény pillanatnyilag U Thant ENSZ>-főtitkár párizsi látogatása. Mint ismeretes, V Thant utazásának — Párizs előtt Londonban, Üj- Delhipen és Moszkvában járt — fő célja az volt, hogy a vietnami probléma tárgyalásos megoldását segítse elő. U Thant azt tervezte, hogy Londonból a világszervezet székhelyére, New Yorkba repül, de váratlanul bejelentette, Pártosba utazik. A francia fővárosban a főtitkár első útja Mai Van Bo- hoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőjéhez vezetett, s csak ezután került sor tárgyalásaira Coute de Murville külügyminiszterrel és De Gaulle elnökkel. ü Thant megbeszélése a VDK párizsi megbízottjával 75 percig tartott, de arról semmiféle hivatalos nyilatkozatot nem tett. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ez folytatását jelenti azoknak á tárgyalásoknak, amelyeket á főtitkár Űj‘-Delhiben kezdett a VDK ottani képviselőjével. Több lapkommentár szerint (Folytatás a 2. oldalon) A térkép új színei A brit birodalom együk nagy rátörő miniszterelnöke, Joseph Chamberlain mondotta a századforduló táján: „Anglia birtokain sohasem megy le a nap és sohasem szárad fel a vér...” Ez volt az az időszak, amikor a térképen a híres és hírhedt brit királyi rózsaszín és még négy-öt gyarmatosító hatalom színei borították a területek többségét. Mint csepp a tengert, tükrözte a helyzetet a világ eddigi legrövidebb háborúja is. Brit ultimátumot adtak át a zanzi- bári uralkodónak, s elegendő volt egyetlen angol cirkálónak tüzet nyitnia a szultán palotájára, hogy harminckét perc múlva kitűzzék a megadást jelentő fehér zászlót. Századunk második felében azonban alapvetően megváltozott a világtérkép. Korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kora, de ennek keretében a nemzeti felszabadulási mozgalom nagy sikereinek időszaka is. A szocialista világrendszer létrejötte mellett jogosan tartják az elmúlt két évtized legfontosabb eseménysorozatának a harmadik világ kialakulását, összeomlott a gyarmati rendszer és helyét fiatal, független országok foglalták el. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni néhány számadatot. 1914-ben a föld lakott területének több mint hetven százaléka, lakosságának 62 százaléka a gyarmatokra jutott. Ma a föld népességének csupán egy százaléka él gyarmatokon. A folyamatra jellemző, hogy 1945 és 1960 között huszonnégy volt gyarmat szabadult fel. 19G0 és 1963 között szinte földcsuszamlásszerűen 32 ország lett független, közülük csupán Afrikában 23. A legutóbbi fél évtizedben pedig ismét tucatnyi ország nyerte el önállóságát. A „legfiatalabbak” a Dél-jemeni Népi Köztársaság. valamint az idei márciusban függetlenné váló Mauritius-sziget. A gyarmati rendszer felbomlása azért történhetett ilyen viszonylagos gyorsasággal, mert kedvező belső és külső körülmények alakultak ki. Ami a belső tényezőket illeti: általános antiimperialista tömegmozgalom bontakozott ki. A nagy tömegeket érintő megmozdulás élén a kommunista pártok, illetve olyan haladó nacionalista szervezetek álltak, amelyekre közvetett módon ugyancsak nagy hatást gyakoroltak a szocialista eszmék. A külső körülmények pedig különösen kedvezően alakultak, hiszen létrejött és megizmosodott a szocialista világrendszer, megváltoztak az erőviszonyok. Az alapvetően új helyzet, a nagy eredmények új problémákat is felvetnek. A nemzeti felszabadításért folyó küzdelem nem érhetett véset a gyarmati rendszer összeomlásával, folytatódik tovább, sokszor változott formában, új jelenségek figyelembevételével. Valóban vázlatszerűen felvetítve, elég az alábbi három tő kérdésre irányítani a figyelmet: 1. Bizonyos területeken, elsősorban Afrika déli felén, még kemény utóvédharcot vív maga a klasszikus gyarmatosítás is. Elsősorban a portugál kolonializmusról van szó, illetőleg olyan hivatalosan független országokról, amelyekben egy fajüldöző kisebbség elnyomja az afrikai többséget (Rhodesia, Dél-Afrika). Az imperialista nagyhatalmak lényegében támogatják őket. Portugália közismerten tagja a NATO-nak, az atlanti szövetségesektől kapott' fegyverekkel folytat gyarmati háborút Angolában, Mocambique- ban és Portugál-Guineában. Rhodesia és Dél-Aírika ellen ugyan érvényes ENSZ-bojkott- határozatok vannak, de a nyugati hatalmak ezt nem veszik figyelembe. 2. A már függetlenné vált országokban kulcskérdés a gazdasági önállóság megszerzése. A nagy nyugati monopóliumok befolyása azonban egyelőre változatlanul erőteljes Afrika. Ázsia és Latin- Amerika számos pontján, sőt a neokolonial ista (újgyarmatosító) próbálkozások egyes államokban további térnyereségre vezettek. 3. Miután előkészítették a, talajt, az imperialisták mind kevésbé vetik el a nyílt beavatkozás eszközeit. Ez megnyilvánulhat jobboldali katonai puccsok formájában (például Ghana vagy Indonézia), amikor imperialistabarát garnitúrát segítenek az ország élére. A módszerek közé tartozik a helyi háború Is, méghozzá két fő változatban. Egyrészt felhasználják helyi szövetségeseiket, hogy haladó szomszédaikra nyomást gyakoroljanak. Ebbe a keretbe illik az izraeli agresszió a progresz- szív arab államok ellen, vagy Szaúd-Arábia beavatkozása a Jemeni Köztársaság ügyeibe. De mind több példája van annak, hogy az imperializmus, mindenekelőtt a világ csendőrének szerepére törő Egyesült Államok maga visel háborút, A nemzeti felszabadulásért küzdő erőknek számot kell vetniök tehát azzal a ténnyel, hogy az imperializmus — sokat emlegetett globális stratégiájának keretében — biztosítani kívánja közvetett vagy közvetlen uralmát a harmadik világban. Ez az ellentámadás hallatlanul bonyolulttá tette Afrika, Ázsia és Latin-Ameri- ka politikai viszonyait. Volt, ahol átmeneti sikert hoztak a jobboldali rohamok, másutt viszont éppen az antiimperialista ellenállást kristályosították ki. Megint szólnunk kell a haladó harmadik világbeli országok és a szocialista erők hatékony harci szövetségéről, Az elmondottakból következően a nemzetközi munkás- mozgalom feladatai közé tartozik a harmadik világban kialakult helyzet alapos elemzése, a mozgásfolyamatok feltárása, a lehetőségek számbavétele. Egy kommunista világtanácskozás az antiimperialisía harc időszerű kérdéseiről foly-r tatott tanácskozásai során nyilvánvalóan érinti majd a harmadik világ eseményeit. Szükség van a pozitív és a negatív jelenségek értékelésére, hogy azok alapján alakulhasson ki a helyes magatartás, amely egyaránt fontos a kommunista mozgalom, a nemzeti felszabadulási mozgalom és a világ békéjének ügyét illetően, így lehet az imperializmus globális stratégiájával szemben a leghatékonyabb és eredményes globális, anliimperia- llsta egységet szembeállítani. * / Réti Ervin
