Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-11 / 35. szám
t Dobi István üzenete a körösiekhez: Legyenek ezután is jé gazdák „A magyar parasztok közt sok a kiváló, okos ember..." A napokban meglátogattam Dobi Istvánt, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsú'- nak nyugalmazott elnökét, alti a múlt esztendőben vonult nyugdíjba. Az egyik budai hegyre kapaszkodó kis utcában van a villája, s ott él a feleségével. Mosolygós vidéki menyecske ve-tói háztartásukat. Az nyitott ajtót, midőn a házőrző kis fekete puli jelezte érkezésemet. A hetvenéves elnök közvetlen kedvességgel fogadott. A nyugalomban töltött hónapok szinte megfiatalították. Pedig tulajdonképpen most sem pihen. Gondosan rajta tartja a kezét a politikai és főleg a gazdasági élet ütőerein. Nemrégiben választották az Országos Szövetkezeti Tanács elnökévé, amely a termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági és | ipari szövetkezeti szervek problémáit egyengeti. Beszélgetésünk során elsősorban a magyar paraszti élet küzdelmes múltjára em- ; lékeztünk, melynek harcaiba 1 Dobi István, az akkori ellenzéki 1 pártok keretében, közel fél i évszázaddal ezelőtt kapcsöló- I dott bele. Majd a felszabadulás után, mint földművelésügyi miniszter, később miniszter- elnök, majd mint államelnök dolgozott a magyar jövő és a ! szocializmus építésén. A napi kérdésekre térve, megkérdeztem az elnököt, 1 hogy véleménye szerint, milyen hatással lesz a paraszti, termelőszövetkezeti életre az új gazdasági mechanizmus? — Éz a rendszer — mondotta — több lehetőséget biztosít az előrehaladásra, de egyben több gondot és felelősséget rak a szövetkezetek vál- laira. Fontos, hogy mindenki szorgalmasan dolgozzon a maga posztján, ■ akkor meglesz a várt, kedvező eredmény. Ajánlom a termelő- szövetkezetek vezetőinek, hogy ha valami problémájuk van, beszéljék azt meg a tagokkal, mert a magyar parasztok között sok a kiváló, okos ember s mindig akad, aki segít a problémákat megoldani. Végül megkérdeztem, hogy mit üzen a körösi népnek, s különösképpen a szövetkezeti gazdáknak? — Nagyrabecsülésem kifejezése mellett — fejezte be nyilatkozatát Dobi István — jó egészséget és eredményes munkát kívánok mindnyájuknak. A termelőszövetkezetekben legyenek ezután is jó gazdák, amilyenek a magyar parasztok minden időben voltak. Kopa László ISMERŐSÖK SZÓLTAK „...négy gyerek még Zárszámadás után kigyúl a fény Lencsés éknél, Feketén Ismerősök hívták fel rá a figyelmemet. Nagyon szorgalmas család — mondogatták. A Szabadság Termelőszövetkezet feketei üzemegységében megkerestem Lencsés Kálmán állatgondozót. De a sertések körül csak két suttyó legénykét találtam, amint éppen csúzlit fabrikáltak a napos fal mellett. — Azonnal hívom az apámat — szólt az idősebbik, és máris rohant. — Itt lakunk a hizlalda tövében. Néhány perc múlva csakugyan jött is Lencsés Kálmán — de harmadmagával. Disznótor van a háznál. Illően bocsánatot kértem, hogy e nagy, eseménynél zavartam meg. — Nem tesz semmit — mondta —, vannak bent elegen, addig legalább pihenek. — Ügy hírlik, szereti a sertéseket? — Így igaz, most is 246 darab hízik a kezünk alatt, a múlt évben 640 hízott. Az idén körülbelül 900-at szeretnék meghizlalni. — Az utánpótlás honnan jön? — A hangácsi üzemegységünkből. — Mennyi idő alatt tudja a tervezett súlyt felszedetni? — Hét hónap alatt. — Megéri a fáradságot? — Meg. Nem panaszkodom, jól keresek. Ketten végezzük a fiammal már két éve. KálI mán fiam szerződéses állat- gondozója a tsz-nek. — Te, Kálmánka, szereted ezt a munkát? — Szeretem. Itt is akarok maradni apám mellett. Szépen keresek, meg nem is nehéz. — És a kislány? — Ágnes a növénytermesztésnél dolgozik, de szíve az állattenyésztéshez húzza — mondja a fiú. — És ez a pöttöm? — mutatok rá a legénykére. — Ez is az én fiam. Ha el- j végzi a nyolc általánost, a te- j henészetbe megy dolgozni. — Több gyerek nincs? n — Dehogynem. Négy gyerek még iskolás, az egyik lányom j pedig már férjhez ment. — Hol töltik a szabad idejüket a gyerekek? — Feketére járnak, a KISZ- be táncolni stb. De a zárszámadás után, úgy határozott a család, hogy bevezettetjük a villanyt, utána azonnal veszünk tv-t, rádiót meg mosógépet. Képzelheti, hogy várják már a zárszámadást. (fehér) ismét jönnek Zoránék Március 1-én a művelődési ház műsorában a filmszínházban kétszer is fellép a Metró- zenekar, Zorán Sztevanovity i vezetésével» . . I Az előadás délután fél 5 j órakor és este fél 8 órakor | kezdődik. IITT A HŰBDSIIS BESZELNEK Miért nincs szűrés, amikor kiírják? A napokban én is megkaptam a tüdőszűréshez hívó hivatalos papírt. Pontosan meghatározták benne, hogy délután 5 órakor jelenjek meg. Február 6-án délután 17 óra 10 perckor megjelentem a tüdőgondozóban, de ekkor már nem szűrtek, sőt a takarítónő az ajtón keresztül közölte velem, hogy szűrés ma már nincs. Ebben nem is lenne semmi meglepő, ha az ajtóra nem lett volna kiírva, hogy kedden 15 órától 18 óráig van szűrés. Vajon miért nem juthattunk be, amikor velem együtt még öten is várakoztak a szűrésre? Teljes aláírás A PESTMEGVEI H I R.LA P MHONKIAPAóA XII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1968. FEBRUÁR 11., VASÁRNAP A PETŐFI TSZ KERTÉSZETÉBEN LÁTTUK, HALLOTTUK Náluk már beköszöntött a tavasz- FŰTENI AZÉRT MÉG KELLENE — HOL KÉSIK A FELSZERELÉS? 'Meteorológus és medve nélkül is érezzük, hogy itt a tavasz. De aki nem hinné, az nézzen körül a Petőfi Tsz kertészetében, ott meggyőződhet róla. Már megkezdték a hollandi ágyak rendezését, hordják a trágyát, egyszóval: náluk már beköszöntött a tavasz. Pedig ez azonban csupán az első benyomás. Aki jobban odafigyel, az észreveszi, hogy ! kétszáz ládában dugja kifelé leveleit a ce- cei paprika, az ötven láda csípős, hegyes paprikapalánta pedig kifejezetten szépen növekedik. Kikelt harminckét ablakalja retek is. Sőt, nem is állnak meg a tavasznál, már egyenesen a nyárra gondolnak. Ügy tervezik, hogy lesz kilenc hold őszi salátájuk, húsz hold uborkájuk és negyven hold paradicsomuk. Ezeket a táblákat harmincötnegyven százalékos részesművelésre adják ki. Ettől a megoldástól azt várják, hogy megszűnnek a munkaerőgondok és vele együtt a múlté lesz a bonyolult elszámolási rendszer. Sajnos, ha a Petőfi kertészetében tavasz is van már, az igazi, a nagy tavasz még nem érkezett el. S ezért — bármennyire kedvező az időjárás — nagy gondban vannak. A hajtatóházat alig tudják melegen tartani. A TÜZÉP-nél nincs semmi más szén, csak német brikett, azzal pedig a hajtatóházakat fűteni nem lehet, nem is szólva arról, hogy azzal kissé drága lenne. Átmenetileg egy másik telepüktől kaptak fahulladékot, de az bizony erősen fogytán van. S ezzel a Petőfi kertészeinek gondjai még nem értek véget. Évek óta tervezgetik, hogy bevezetik a fólia alatti primőr- termesztést. Mind ez ideig ez csak álom maradt, mert a fólia nem jött meg. Ugyanígy késik valahol a megrendelt huszonöt hollandiágy- keret, amellyel az elkorhadt, tönkrement kereteket akarták pótolni. Ügy tűnik, hogy valahol, ahol ezeket az ügyeket intézik, jó lenne tudomásul venniük: az emberek szorgalma, igyekezete a tsz-ben nem elég, a piacra csak jó és friss áruval lehet betörni, ahhoz pedig bizonyos anyagi, technikai feltételek kellenek. (0 A KIOSZ figyelmeztetése tagjaihoz: a szabad kézzel visszaélni nem szabad! ÚJ HASZONKULCS § FORGALMIADÓ-MENTESSÉG © ÉS AZ ÁRAK? Az év elején életbe lépett árintézkedések bizonyos tanácstalanságot okoztak a kisiparosok körében. Legtöbbjük a lakosság szolgálatában áll és mivel náluk a tél nem „holt szezon”, sürgős kérdésekre kell feleletet kapniuk. A KIOSZ tájékoztatókat szervez, amelyeken főként arról esik szó, hogy az új árrendszer hogyan érinti a kisiparosokat. Az új rendelet a kisipari munkák zömét a szabad ár kategóriájába sorolta. Mivel ez tág teret enged az árak megállapítására, a KIOSZ megyei adóközössége óva int mindenkit a túlkapástól. Az új rendelet nagy súlyt helyez az építőiparosok tevékenységére. Az árakat itt úgy szabják meg, hogy az építő és építtető egyaránt megtalálhassa a számítását. Változás történt a többi közt a haszonkulcs meghatározásában, a forgalmi adó és a munkabér rendszerében is. Egyes készítmények, mint például a mezőgazdasági gépek, alkatrészek, épületasztalos-munkák mentesek lettek a forgalmi adótól. Kedvező ártételek érvényesülnek a használati cikkeknél,"a gye nme kruháknál és játékszereknek ' Tilos a látogatás a kórházban! A városi kórház valameny- nyi osztályán — a további intézkedésig — tilos a beteg- látogatás. A tilalom feloldásáról lapunk hírt ad. S PORT Minden megyei versenyt megnyertek TAVALYI KINIZSI TORNÁSZMÉRLEG SZÁNTÓ ISTVÁN: Homolytája dűlő 2. Mi is az az erkölcs? V. ÜCSÖRGŐK a telepi nábob szobájában és azon tanakodunk, hogy miért is van annyi baj az itteniekkel? Kolompár Ferenc tétován kockáztatja meg: — Mert nincsen igazság: — Miért nincs igazság? Tűnődve mondja: — Azelőtt mindig szabad volt böngészni, most meg már azért is büntetnek. Börtönt kap, aki böngész. Még szerencse, hogy ismerem az ügyet. A telepről néhányan elmentek a tsz krumpliföldjére és még az hagyján, hogy a felszedett bokrok alját megnézték, de az érintetlen területen álltak neki szüretelni. Jó nagy darabon kirángatták a bokrokat, a gumók javát felszedték, az apraját meg otthagyták. Csúnya pusztítást műveltek. — Az lopás volt —, mondom. — Lopás? — csodálkozik. — Hiszen a földből vették ki, ők, maguk. 2s ők hordták haza ... Megdolgoztak érte. Nézem az arcát, gúnyolódik-e? De nem. Halálosan komolyan igyekszik meggyőzni igazáról. Oiyan a gondolkodásmódja, mint egy tízéves gyereké. — És a rablás? A Tóth Jolán ügye? — Az igen, az csúnya volt. Veszekedni nem szabad. Mert megegyezhetett volna a kocsmában az öreggel. Kapott volna még talán kétszáz forintot is — a szerelméért... Felesége most ábrándosán felsóhajt: — Kétszázat azért... — Igen, kétszázat is ... Vagy ha már elvették a pénzét, verni akkor sem kellett volna ... Veszekedni, azt nem szabad. Nagyot nyelek. Veszekedni — eszméletlenre verték az öregembert, mielőtt kirabolták volna. Felesége még mindig az összegen tűnődik. \ — Kétszázat — mondja. Hangjában irigykedést érzek. — A Jolánnak igazán nem kellett volna veszekedni. Asszony és azzal nem rövidült volna meg. Még inkább tesznek hozzá — mondja a férfi és cinkosan kacsint. — Es ha már el is vették a pénzt, de még veszekedni is ... RÁZZA A FEJET. — Nem, ez erkölcstelen volt. Kezdek attól tartani, hogy rámszakad a mennyezet. Hát hol él ez az ember... Pontosabban, hol élnek ezek az emberek? Hogyan lehet ennyire távoli az ő világuk a miénktől. Egyáltalában, hogyan kerülhetett arra sor, hogy ezt, s így írhassam le: ők és mi. Kialakult ott, a Homolytája dűlőben egy külön közösség, amelynek más törvényei, más erkölcse, más szemlélete van, mint a néhány száz méterrel távolabb lakóknak. Ahol a dűlőút keresztezi a vasutat, kis őrház áll. Bájos szöszke gyereke, olyan öt év körüli kislánya van a vasutasnak. Az udvaron játszott, amikor arra jártam. Kérdeztem valamit tőle. Előbb jól megnézett — hiszen a telep felől jöttem —, s csak azután bátorodott közelébb. Mert ő fél a telepiektől — Bántották már? — kérdeztem. — Nem, dehogy, miért is bántották volna? — Akkor, miért félsz? Miért? Nem tudja. Most valami nagyon furcsát fogok leírni. Jóllehet meghökkentő, én mégis igaznak érzem. Ezek a telepiek félnek a városiaktól. Legalább annyira, mint teszem azt, a kislány tőlük. Érhette őket egy egész sereg vélt, vagy valós igazságtalanság és emiatt húzódtak félre, mint csiga a házába. Ezért alakították ki a maguk külön világát. Persze, ez nem valami újkeletű dolog. DE MOST MAR éppen ideje lenne felszámolni, egyszer s mindenkorra eloszlatni ezt a nagy-nagy bizalmatlanságot. Végtére el kellene érnünk, hogy egyfajta erkölcsi normát ismerjünk Persze, hogy nehéz. Valahogy úgy kel! elkezdeni, mint amikor okos és tisztességes, szerető szívű felnőtt magyaráz a gyermeknek. Emberséggel. Mert mit ér a büntetés, ha bűntelen- nck érzi valaki magát? A Kinizsi Sportkör torna- szakosztálya 1967. május óta működik. A múlt évben csak serdülő fiú versenyzői voltak, ennek ellenére a Medve László edző vezetésével működő tornászok figyelemre méltó eredményeket értek el. A szakosztály edzéseit többnyire az általános iskolások látogatták tavaly. Már három éve foglalkozik velük az edző. A fiatal fiúk az edző által kitűzött célt teljesítették. A serdülők első osztályú csapatbajnokságában az volt a cél, hogy az első négy hely egyikét elérjék a vidéki bajnokságon, A csapat a második lett. Az országos bajnokságban cél volt az első tíz közé jutás. A csapat ötödik, és ezzel a vidék legjobbja lett. Egyéniben minden megyei versenyt megnyertek. A területi bajnokságban valamennyien az első hat között végeztek. Az egyéni bajnokságot a Kinizsiben Sebestyén Gábor nyerte. A serdülő II. osztályú csapata az országos bajnokságban szintén jól szerepelt. Egyénileg kiemelkedő eredményt mutatott fel Sebestyén Gábor az országos bajnokságban, talajon; Petrik József és Donáth Ferenc a serdülő tornászok dunaúivárosi edzőtá- i borozásán; Hüllner Péter. ! Faragó Sándor, Rácz Zsolt. I Hurkái Péter, Zsoldos Zoltán, Tóth József és Rózsás László a serdülő II. osztálynak országos csapatbajnokságán. Az 1968-as tervek? Már vannak ifjúsági versenyzők is. Ök egyéniben a II. és a III. osztályban indulnak, a serdülők az I. és a II. osztályban. Céljuk az elmúlt évi eredmény tartása, valamint az utánpótlás biztosítása. S. Z. Moziműsor Tanulmány a nőkről. Zenés magyar filmvígjáték. Rendezte: Keleti Márton. Főszereplők: Ruttkai Éva, Kiss Manyi, Venczel Vera, Páger Antal, Latinovits Zoltán, Bodrogi Gyula. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőm űsor: Olaszország vágtában. Előadás kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. Matiné: Szent Péter esernyője. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakar. Hétfői műsor: A bosszúállók. Lélegzetelállító kalandok színes, szovjet filmen. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Szín, mint élmény. Magyar híradó. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. I I ft
