Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

v//////////>sr/sssyssyrsssssssyrssssss^fsss^ Korcsolyázunk és fizetünk? S A Vitray közvetítette^ § jégtáncbajnolcság semmi ® ^ ahhoz képest, amit réggé- § ^ lenként látunk o váci jár- ^ dákon. Alig akad ház, üz- ^ ' lethelyiség — s uram bo- § csá’, közterület is! — me-| lyek előtt letakarították § volna a havat a járdákról. ^ Valóságos jégpálya ran mindenfelé a városban a í járdáidon. Bizony csak óva- $ tosan lehet rajtuk tipegni, ^ ha nem akarjuk, hogy jég- ^ táncnak is beillő mutatva-^ nyokkal szórakoztassuk fe- ^ lebarátainkat. Félre azon- ^ ban a humorral, mert kar- ^ és lábtörés is lehet e vá-fc rosszerte húzódó korcso-1 lyapályákon járkálás ered- S ménye. | Egyébként már hallót- ^ tűk, hogy néhány házigaz- ^ dát, boltvezetőt már a ^ rendőr is figyelmeztetett eddig elmulasztott köteles- fc ségére. Többek ellen meg- § indult a szabálysértési el- \ járás is ... Nem lenne jobb mindezt ^ megelőzni? VÁCI KlAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1968. JAAJtiAH 11.. ISU IlyK'iOK A fóti „akrobaták" útven méter magasban ­Tíz évvel ezelőtt települt Foton az Országos Táv­vezetéképítő Vállalat egyik üzeme. Az elmúlt évtizedben mintegy kilencszáz kilométer hosszúságú, különböző feszült­ségű távvezetéket építettek a fővárostól északra hozzájuk tartozó nyolcvan kilométeres körzetben. A hőmérő higanyszála a községben is fagypont alatt van, a hideg téli szél erejét mérséklik a házak, a táweze­Négyheti nyereségrészesedés a FORTE-ban Három ember havi félmilliót adminisztrál... Az elmúlt másfél hónapban nem múlt e) nap anélkül, hogy ne tettek volna három-négy testes közlönyt, hivatalos la­pot a vállalatok gazdasági fő­nökeinek asztalára. „Ömleszt­ve” jöttek a rendjeletek, utasít tások — ha jól összeszámoljuk — vagy kétezer oldalon. — Még mindig nem tudunk mindent — zsörtölődik Merész Mátyás, a Forte-gyár főköny­velője. — Sok tekintetben ké­sik a felsőbb állásfoglalás, a pontos utasítás. Egy példa: lassan január köizepén vá­gtáink, és még mindig nincs döntés egyik fontos anyagunk, az ezüstnitrát ára tekinteté­ben. — A Forte a város egyik legnagyobb üzeme. Megtörténi a készletek számbavétele? — Körülbelül nyolcvanon segítettek a leltározásban. Az adatok felvétele volt az első lépés. Most minden anyagnak meg kell határozni az új árát. Megváltozik a számlakeretünk, módosul a hitelkonstrukció, más lesz az inkasszó — s mind­ez a gazdasági vezetők számá­ra jelentős változás. — Nincs sok baj a menet­jegyek új elszámolásával? — Nem kis gond ez a mi vállalatunknál. Kétszázhetvenkét bejárónk van, az összlétszám egyharmada. Jelenleg három munkatársam dolgozik a vállalatot terhelő hozzájárulás adminisztrálásán. Kiszámítottuk: gyárunkat évenként félmillió forinttal terheli ez a hozzájárulás. — S ha nem korai a kérdés: lesz-e tizenharmadik havi fi­j zetés? — Természetesen január el­ső felében még nincsenek pon­tos mérlegadataink, de már most örömmel körölhetem, hogy maximális nyereségrésze­sedést fizetünk; négy hetet, ' pontosan huszonhat munkanap ! bérének megfelelő átlagot, í (p. r.) Munkahelyük a levegőben Első a Tyitov-biigád téket építők „munkahelyén” — húsz-ötven méter magas, vas oszlopszerkezeteken — hány fokot, jelezne a hőmérő, ha valakinek eszébe jutna ki­tenni a hőmérőt? — Ügyesség, bátorság, s mondhatnám: merészség kell ehhez a „magaslati” munkához, s nem utolsó sorban igen­igen nagy szakmaszeretet — magyarázza Potys József építésvezető. A hóban topog­va nézzük az akrobaták ügyes­ségével a zúzmarás traverze­ken mozgó szerelőket, ahogy ott, dacolva a dermesztő hi­deggel, forgatják kezükben a szerszámot, s a porcelán szi­getelőkre illesztik a légveze­tékeket. Télen a hideg, nyáron a forró napsugár nehezíti a mun­kát, de szerelőink hősies erőfeszí­téssel helytállnak — folytatja az építésvezető. — Jelenleg hat szocialista brigá­dunk van. Közülük a Tyitov nevét viselő jár az élen. Ne­héz munkájukat a vállalat anyagiakban is megbecsüli, s ennek köszönhető, hogy az 1958-ban idejött embe­rek negyven százaléka most is itt dolgozik. Százhatvan munkavállalónk közül sokan 150—200 kilomé­ter távolságra laknak és csak szombatonként utaznak haza, családjukhoz. — Milyen célt szolgál az itteni távvezeték építése? — A szovjet—magyar barát­ság távvezeték vonul itt át. Az építkezést tavaly kezdtük, s az idén fejezzük be a második 130 kilométeres szakaszt — mondotta a fóti üzem építés- vezetője. (solymosi) Mivel tölti az első szabad szombatját? Aranyat ér ez a két nap A MÁV dunakeszi járműja­vítójában negyvenkét éves fennállása óta először dolgoz­nak heti 44 órás munkaidőben. — Mivel töltik első szabad szombatjukat e hét végén? — ezt a kérdést tettem fel az üzemben néhány embernek. Csulik Mihály villanyszerelő Vácról jár be kilenc éve. — Az első szabad szombato­mat, a vasárnappal együtt, tel­jesen a családomnak szente­lem. Nyolchónapos kislányom­nak bemutatom életének első telét. Örülök a kettős hét végi munkaszüneti napnak, mert több időm jut ezután kedvelt hobbymra, a fotózásra. Juhász Ferencné takarítónő Vácdukáról jár be naponta harmadik éve. — Nagyon várom ezt az el­ső szombati napot. Két gyer­mekem van, s ezután többet le­hetek velük. Valószínűleg ha­zautazunk Keszthelyre a szü­léimhez. Havasi Károly fényező tíz éve naponta jár be az üzembe Zebegényből. — Sok tennivaló van a ház körül. Pontosan még nem tu­dom, mi lesz az első szabad szombati programunk, min­denesetre — úgy gondolom — szombatonként elvégezzük s házi teendőket, és vasárnapon­ként feleségemmel és két fiam­mal hosszú kirándulásokat te­szünk. Egri István 14 éve brigádve­zető, 28 éve dolgozik az üzem­ben, Dunakeszin lakik. — Egy kissé megfáradtam a munkában, s úgy érzem, első szabad szombatomat pihenésre fordítom. Név szerint négy ember programját jegyeztük fel ide. Többen a tavaszi és nyári szombatokról és vasárnapok­ról beszéltek, amikor majd iga­zán aranyat ér nekik ez a két nap — akár szórakozás ­ról, akár háztáji kertjük meg munkálásáról lesz szó. (s.1.) Ma Ingyen jogi tanácsadás Ma, csütörtökön délután öl órától dr. Csömör András, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tagja ingyenes jogi tanácsadó- órát tart a Lenin úti párt- é' tömegszervezeti székházban. A vidám nyertesek nyílástól zárásig vették fel pénzüket A máskor is forgalmas pos­tahivatal hétfőn reggel a szo­kottnál népesebbé vált. Két kisegítő pénztár is kevésnek bizonyult, olyan nagy szám­ban jelentkeztek a békeköl­csönök boldog nyertesei. Bé­kés Imre Felsőgödről jött be a ruhaboltba vásárolni, s közben beváltotta 2x200 fo­rintos nyereményét. Sáfár Géza a szomszédos Lenin útról lépett be, s már kapta is ke­zéhez a ropogós százasokat. Az első nap forgalma na­gyon erős volt, de a posta pénztára bírta az iramot. Bír­aMMaHnOBRIISIBKK: ta is, este hétig, amikor már nyolcszáz felé közeledett a kis ablaknál jelentkezők szá­ma. Itt nagyobb nyereményt nem fizettek ki, mert a posta ötszáz forintnál magasabb nye­reményt nem fizethet ki. Hová menjen, akire nagyob­bat mosolygott Fortuna asz- szony ? Két sarokkal odébb: az Or­szágos Takarékpénztár váci fiókjához. Itt is beállítottak egy kisegítő pénztárost. Hétfő estig négyszáz kötvényt vál­tottak be. Zömében névértékes kötvényeket, de jelentkezett egy 10 000 forintos nyere­mény résztulajdonosa is. Egy- negyedes, 50t forintos kötvé­nye volt, amelyre 2500 forin­tot kapott Kedden, némileg kisebb for­galommal, nyitástól- zárásig tartott a kötvénybeváltás. Piaci nap volt, ami növelte a járásbeliek jelentkezését. A hivatalos jegyzékek kézről kézre jártak. Az OTP díjmen­tes tanácsadó szolgálata non­stop működött. (p. r.) Mit mond a szájhagyomány és a tudomány Vác város alapításáról? Helytörténeti sorozatunkban elmondtuk már, hogy Vác te­rületén — földrajzi kulcshely­zete ellenére —, egy római ka­tonai hídfőt és kereskedőállo­mást leszámítva, a magyar államalapításig (1000) jelentős település nem volt. Hogy pontosan mikor és ki kíkdte el építeni a mai Géza király tér területén a föld­sánccal körülvett székesegyhá­zat és palotákat, nem tudjuk. Egyes szájhagyományok sze­rint már l. István (1000—1038) megalapította a váci püspök­séget. Bizonyos azonban, hogy I. Géza idején (1074—1077) már állott a hozzá tartozó épületekkel a román stílusú templom, ahová végül is Gé­zát eltemették. A garamszent- benedeki apátság 1075-ben kelt alapítólevelében többször szerepel a „Wac civitas” kifejezés, ami városra utal. Az összefüggés a két település között az volt, hogy I. Géza uralkodásának egyetlen, vi­szonylag békés évében, amikor az Árpád-házi trónviszályok és a német támadások egyaránt alábbhagytak — alapította ezt az apátságot, és valószínűleg magát a váci püspökséget is. Az egykori székesegyház, amelyet a történelem viharai — minden bizonnyal a király H idegen zúgott a novemberi szél. Az asszony fát do­bott a tűzre. Re­ménytelenül nézett utána: az utolsó da­rab volt, lesz-e vajon holnap. Becsukta a kályha ajtaját, s sze­mét behunyta egy pillanatra. Meddig bírja még a nyomor­nak ezt az ágaskodá­sát? A kenyértelen, garastálan életet? A gondokban őrlődő ál­matlan éjszakákat? Mikor veti szét agyát a tengersok gond, mely nyüzsög, zsong, mint milliónyi méh? Ma még? Vagy talán holnap? Évike sírt fel az ágy csíkos vánkosán. Éhes ez a gyerek — villant át agyán. Valamit főzni kelle­ne neki. Felvette a várna mellé lecsú­szott, laposra szopott cumit és betette a ki- 'st szájába. Gyurika sem talál­ta helyét a lakásban, nyűgös volt, nyafo­gott, egy behorpadt autót rugdosott. Dunakeszin §zakorvosi rendelő A községi tanács építőbri­gádja január közepén kezdi meg a község új szakorvosi rendelőjének kialakítását az egykori Kalmár házban. Az át­alakítás befejezése után itt bonyolítják le a belgyógyász, sebész, gyermekgyógyász és szülész szakrendeléseket. Jjnuár 15-ig: jövedelemadó-bevallás A városi tanács pénzügyi osztálya közli, hogy a tavalyi évben folytatott ipari, szelle­mi, vagy egyéb — adó alá eső — tevékenységről általános jövedelemadó-bevallást kell adni. A szükséges nyomtatvá­nyokat kiküldik, azokat gon­dosan és pontosan kitöltve január 15-ig kell benyújtani a tanácsháza földszinti 10. szá­mú szobájában. Pályázat — Élménybeszámoló — Aktképek Váci totósok képei Franciaországban Zsíros kenyeret adjál... Román stílusú fej a XI. szá­zadban épült váci várból a múzeumban sírjával együtt — többször az alapjáig feldúltak, a mai nyomda helyén állott. Bejára­ta, a homlokzat és a két to­rony, a Dunára nézett. A pa­loták a másik oldalon voltak a feltárások alkalmával, szám szerint háromnak a nyomai kerültek eddig elő. A jobbá­gyok félig földbe vájt putrijai körülöttük, a földfalon kívül helyezkedtek el. Az 19G0-as évek elején — • z asszony vizet /1. töltött egy lá­bosba, s rátétté a kályhára. Két zacskót kotort elő a szekrény­ből. Egyikben cukor volt, a másikban gríz. Megint a kocsmá­ban van — gondolta és az órára nézett. El­issza minden kerese­tét. Azt a keveset is, amit ma keresett ... Alkalmi munkával. Mert nem fűlik a foga az állandó mun­kára ... A kocsma, mindig csak a kocs­ma. Ha pár forintja van — elissza. Leg­alább egy kiló kenye­ret hozna haza... A lábasban zubog­ni kezdett a víz. Né­hány kanál cukrot és grízt tett bele. — Kenyeret kérek, nem grízt! — visított Gyurika, amikor meglátta a szürkés színű, gőzölgő kását. — Kenyér nincs — válaszolt keserűen az asszony —, itt a jó kása, egyél... — Nem kell! — da­colt a gyerek. De csak egy ideig, mert az éhség győzött az undorán. Egy-két ka­nálnyit lenyelt, a harmadikat vissza­köpte a tányérba. — Kenyeret kérek — nyafogta —-, zsíros kenyeret! Az asszony a kis­baba kásáját kavar- gatta, hogy hűljön már. Minden pilla­natban felsírhat a ki­csi... * kása nehezen /J hűlt. Évike pe­dig egyre nyugtala­nabbul forgolódott a párnán. Már a cumit is kiköpte, s a követ­kező percben éktelen sírásba kezdett. Megfújta a kanálra vett grízpapit, s a gyerek szájába tette. Engedelmesen nyelte a vizes kását, azután behunyta kis szemét és elaludt. Gyurika nem akart lefeküdni, pedig nyolr óra volt már. — Kenyeret adjál! — nyúzta az anyját. — Nincs kenyér, értsed meg — mond­ta most már ingerül­ten az asszony. — Gyurikának ke­nyér kell! — ordítot­ta kétségbeesetten a gyerek. — Kenyér kell! Zsíros kenyerei adjál! * 2 asszonyt elön- cl tötte az indulat és a keserűség érdes keveréke, és egy vá­ratlan mozdulattal szájon ütötte a gyere­ket. Gyurika a várat­lan ütéstől és ijedt­ségtől hirtelen meg­szeppent, de azután még keservesebb zo­kogásban tört ki. Fe­jét kezébe hajtva zo­kogott az asszony is, görcsösen vigaszta­lan fájdalommal. Kinn zúgott a hi­deg novemberi szél. Az asszony zsibbad­tan feküdt az alvó gyerek mellett, egyre csak azt figyelve, nem koppannak-e lépések az udvar köveze­tén ... Müritz Valéria i % — Ki készítette a negyedév legjobb képét? — érdeklődünk Kocsis Ivántól, a Dunakanyar Futóklubban. — Pénteken kellett volna dönteni, de sajnos a zsűrizés elmaradt. Ugyanis október— december hónapokban nem ér­kezett be megfelelő képanyag. — Máshová sem küldtek ké­peket? — De igen. Franciaország­ban, a calaisi Hotel de Vilié­ben, az október 29-től novem­ber 12-ig tartott kiállításon Magyarországot egyedül a Du­nakanyar Fotoklub képviselte. Kiállították Cserny Gábor Pa­pucs, Néninger Géza lmpresz- szió, Tahin Gyula Metamorfó­zis és az én Nyitott ablak cí­mű képemet. — A januári program? Most pénteken folytatja dr. Tahin Gyuláné Utazás hét ten­geren című diavetítéses él­ménybeszámolóját. Tizenkilen­cedikén tartjuk évi közgyű­lésünket, a hónap utolsó pén­tekjén kerül sor Jaroslav Vav- ra csehszlovák fotóművész akt­fotóinak bemutatására. Mástól tudjuk meg, hogy az Élet és Tudomány 1967. évi pályázatán Kocsis Iván III. dí­jat nyert Páva című képével. Két IBUSZ-út Szász-Svájcba Tavaly sokan lemaradtak az NDK legszebb területére, a Szász-Svájcba indított IBUSZ- útról. Most sikerült a váci IBUSZ-fióknak két utat szer­veznie a váciaknak Szász- Svájc legszebb pontjára, a Basteire. Az első csoport má­jus 19—28-a, a második szép- I tember 16—23-a között utazik, mindkét esetben 40—40 rész­vevővel. Az utazásokra február 15-ig lehet jelentkezni, az IBUSZ- | irodában. több korábbi kutatás után — a váci múzeum rendszeres, több évig tartó feltáró ásatást végzett, amelynek során az 1075. évi járószimtet a mai talajszint alatt mintegy kilenc pvéterre talál­tuk meg. A föld elszíneződésé­ben megmutatkoztak az egy­kori földsánc nyomai is. Elő­került egy hatalmas, több má­zsás román stílusú vállkő (konzol) az első váci kőépüle­tek egyikéről. Magának az épületnek már az alapjait sem sikerült megtalálni. Az egy ­kori épületek valamelyikéről származik a váci múzeumban őrzött szép szoborfej, valószí­nűleg akkor dőlt romba, ami­kor 1241. március 17-én a tatá­rok felgyújtották a várost. A szobor, amely még töredéké­ben is a magyarországi ro­mán stílus kiemelkedő alko­tása, az úgynevezett jáki isko Iára vall. Feltehető, hogy még egyszer visszakerült az épü­letre, amikor ÍV. Béla 1255-re nemcsak helyreállíttatta a vá­rost, hanem megkezdte a föld- falak kicserélését kőfalakra amelyeknek alapozását a ké­sőbbi ostromok, bontások ti építkezések miatti feltöltődés következtében, a mai talaj­szint alatt nyolc méterre talál tűk meg. Stefaits István múzeumigazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents