Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-03 / 1. szám
XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM 1968. JANUÁR 3., SZERDA 1969. július 20-26: országos kertészeti kiállítás városunkban EZ ITT A KÉRDÉS: nedves vagy aszályos lesz az idei év? ♦ Se sivatag, se tocsogó ♦ Zsilip kerül a Körös-érre Az elmúlt esztendők erősein csapadékos időjárása, az ár- és a talajvíz gok kárt okozott a mezőgazdaságban. Ellensúlyozására nálunk, Nagykőrösön, és az országban mindenfelé komoly vízszabályozás és csatornázás kezdődött. Erről beszélgettem a napokban S. Hegedűs László ország- gyűlési képviselővel és Huszár Kálmánnal, a Hunyadi Tsz elnökével. Megemlítettem nekik, hogy nemrégiben olyan gazdasági szakemberekkel találkoztam, akik a következő évekre szárazabb időjárásra számítanak. — Figyelembe veszik-e ezt a vízlevezetési munkálatoknál? — tettem fel a kérdést —, mert sajnos, a múltban már megtörtént, hogy a kellő körültekintés nélküli vizle vezetéssel termőföldeket tettek terméketlen sivataggá... — Bizony, ez nagyon megfon tojandó kérdés — mondotta Huszár Kálmán. — Távol áll tőlem, hogy a csatornázás ellen beszéljek. De azt úgy kell megoldani, hogy ha szükség van a vízre, azt ne vigye el a csatorna. Mert az a helyzet, hogy egy vizes esztendő péi- dául a mi termelőszövetkezetünkben körülbelül húsz százalék -kárt okoz. A kár azonban száraz, aszályos esztendőben, ha nem vigyázunk, nyolcvan százalékra is felemelkedhet. — A vízszabályozást és a csatornázást szakemberek végzik — nyugtatott meg bennünket S. Hegedűs László. — Természetesen tekintettel vannak az időjárási periódusok hét—tizenegy esztendős változásaira. A Körös-ér szabályozásánál zsilipek beiktatásával oldják meg a problémát. A zsilipeket száraz időjárás esetén el lehet zárni, sőt tavaszidőben a csatornák vízét a rétekre ki is lehet öntetni, ami a szénatermést megsokszorozza. (kopa) A jubileum fényéért — Mi lesz a hatás ? — Kié Nagykőrös várossá nyilvánításának 600. évfordulóján, az idei jubileumi ünnepségek keretében, nagyszabású országos kertészeti kiállítást rendeznek július 20- és 28-a között. Pancsovai Nándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi csoportvezetője elmondotta, hogy már készülnek a rendezvényre a kertészkedő közös gazdaságok, állami gazdaságok. A nyári gyümölcs- és zöldségtermésük legjavát szándékoznak bemutatni. Különösen a cseresznye, a meggy, a barack és a nyári alma kerül előtérbe. Tegnap óta elhordják a szemetet Az elmúlt esztendőben többször írtunk arról, hogy a Városgazdálkodási Vállalat megkezdi a háziszemét rendszeres elhordását. A régi tervek most, 1968 januárjában realizálódtak. Tegnap óta szemeteskocsik járják a várost és elhordják a szemetet a Szabadság tér, Széchenyi tér, Deák tér valamennyi házából, hasonlóan az Encsi, Rákóczi, Jókai és a Hétvezér utcából, a tormási új lakótelep házaiból, a Szolnoki útról a 44. számú házig, a Kecskeméti út 19. és a Kossuth Lajos utca 29. számú házig. A Városgazdálkodási Vállalat ISO darab 50 literes sze- méttartályt vásárolt, az emeletes házak részére. Ebbe gyűjtik a szemetet a ház lakói és innen kerül a kocsiba. Egyelőre — pénz hiányában — több szeméttárolót nem tudtak venni. A szeméthordási díj —, mint már közöltük — főbérlőnként havi 10 forint. Az első kísérletek után döntenek arról, hogy mely utcákat tudnák még bekapcsolni a rendszeres szemétszállításba. hiszen e gyümölcsök termesztésénél mutatkozik visszaesés. A kiállítás alatt nagyszabású ankétot tartanák. Neves szakemberek ismertetik majd a gyümölcstermesztés és a kertészkedés legújabb eredményeit, s foglalkoznak a megoldásra váró gondokkal. A bemutató gazdaságok ismerik feladataikat, s már a télen, de a tavasszal is a legszebb gyümölcs megkülönböztetett gonddal ápolják a mintapar- ccllákat. A kiállításon egyébként nemcsak a termelő gazdaságok egész sora, de a feldolgozó ipar is részt vesz. Ott lesz a Nagykőrösi Konzervgyár és a kecskeméti üzem. A kiállítást versennyel kapcsolják össze, a legszebb termékeket díjazzák. Arany János és Nagykőrös /. „A hon egén tornyosuló borongás44 VÁROSUNK református egyháztanácsa 1851. október elején egyhangúlag Arany Jánosit, a mór ismert nevű költőt választotta meg a körösi gimnázium magyar irodalom tanárának. Miután vasút akkor még csak az ország kis részében járt, a költő november 10-én egy nagy sátoros szekéren érkezett meg városunkba feleségével, kislányával és kisfiával. A tanártársak szeretettel várták őket. Mentovich Ferencéknél gyülekeztek össze, és sok kedvességgel igyekeztek felderíteni az ismerkedés óráit. Másnap megtekintették Aranyék a tanártársak által ajánlott lakásokat, és a mostani Dalmady Győző utcai Lisznai-féle házat választották, melynek bérét fél évre kifizette az egyháztanács. Az ideköltözés költségére pedig 120 forintot küldtek. AZ ÜJ TANÄR sötétszürke, széles karimájú kalapban, galléros köpenyben és csizmában járt Az emberek eleinte gyanakodva süvegel- ték meg. Mert furcsa, szomorú világ volt akkoriban Kőrösön. Nagy- és dédapáink csaik a legbizalmasabb rokonnal és baráttal mertek bizalmas szót váltani. Minden bokorban osztrák spiclit sejtettek. Ennek meg is volt az alapja. A szabadságharc gyászos vége óta a bécsi hatalom igyekezett úgy berendezkedni, hogy a magyar nemzeti érzés lángja többé soha fel ne gyulladjon. A börtönökben még sok szabadsághős sinylődött, s még mindig sok magyar emberit hurcoltak el koholt vádakkal. A TÖBB SZÁZ ESZTENDŐS öreg körösi gimnáziumban Arany Jánost nagy és nehéz feladat várta. A sok fekete- sárga császári utasítás és megkötöttség közepette úgy tanítani az ifjúságot, hogy a szíve magyar maradjon. A hon egén tornyosuló borongás ránehezedett a lelkére, csak családja, tanártársai, barátai és tanítványai részéről megnyilvánuló sok szeretet adott neki új és új erőt. Költő és író barátaival: Tompa Mihállyal, Jókai Mórral, Gyulai Pállal és több mással a kapcsolatot fenntartotta, úgyszintén a pesti szerkesztőkkel és könyvkiadókkal, akikkel könyvei kiadását egyengette. Nagykőrösön elsőnek az „Itthon” című versét írta, mely így kezdődik: Mint a madár a fészkére Szomjú vándor hűvös érre, Mint a gyermek anyaölbe: Vágyom én a nyájas körbe... Nagykőrösi tanárkodása alatt írta Arany János költeményeinek jelentékeny részét. 1852. JŰNIÜS 11-ÉN következett el I. Ferenc József császár látogatása, aki országos körútja során útjába ejtette Kőröst is. A városkapuknál zöld gallyas diadalívet, a piactéren ünnepi sátort emeltek. Mindenfelé kirakták az addig tiltott nemzetiszín zászlókat. Az osztrák császár és kísérete hintókon érkezett A város egyházi és világi vezetői hódolattal fogadták a nagy vendéget, aki pár szóval érdeklődött a körösi viszonyok felől, s azután újra kocsijába szállt. Mint egykori tanítványai elmondották, Arany János nem volt ott az ünnepségen, csak este felé látták, amikor elgondolkozva Lopni tudott, számolni nem Csirkék a szerszámosládában — Az orgazda is lebukott Kezdjük azon, hogy az élő állatok szállításánál egy bizonyos elhullás természetes dolog. Tudják ezt jól a tenyésztők, tisztában vannak vele az átvevők és nagyon jól megjegyzik maguknak azok, akik ezt a lehetőséget bűnös célra kívánják felhasználni. Balogh András (Tabán u. 13.) kihasználta a szállításnál javára írt kállót. A közös gazdaságból szállított csirkéket darabszámra és súlyra vette át, az átadásnál azonban senki sem kereste darabszám szerint a csirkéket, kizárólag a súly volt a fontos, amiből a százalék szerinti apadást leszámították. Hamarosan akadtak cimborák is a latorsághoz. 1967. május 18-án Balogh András kocsiján szállított baromfit egy kiskunhalasi termelőszövetkezetből. A kocsikísérő Varga Imre budapesti lakos volt, aki figyelmesen hallgatta Balogh tájékoztatását arról, hogy kereken tíz kiló baromfi apadását számolhatja el az átadásnál. Varga Imrének is megvolt a saját, különbejáratú ötlete: megveszi a tíz kilónyi baromfit — és rögtön le is guberált Balogh Andrásnak kétszáz forintot. Aki nem tudná, annak leírjuk, hogy a tíz kiló baromfi piaci értéke körülbelül háromszázhúsz forintot tett ki. Lopni tudott Balogh András, de számolni nem. A tíz kiló baromfi lényegesen több volt, mint a megengedett apadás, s ezért a vállalat őt kártérítésre kötelezte. De arra is jó volt az eset, hogy felhívja a figyelmet Balogh Andrásra. Szállítás közben Balogh András többször haladt át Nagykőrösön. Néha megállt sétálgatott a református temetőben. A költő Kőrösre jövetele után beiratkozott az úri kaszinóba is. Amikor elment, éppen arról folyt a vita, hogy az orosz—török háború során Mencsikov tábornok feladja-e Szevasztopolt. Más alkalommal arról beszélgettek, hogy Bogár Mátyás szegedi asztalos feltalálta az örökmozgó gépet. Arany János nem is ment el többé a kaszinóba. HIRE JÁRT egy alkalommal, hogy a császári fennhatóság a professzorok bajusz- és szakállviseletét is meg- rendszabályozza. Ezt megelőzendő, Arany bajuszát rövi- debbre vágatta, és a szakáikat lenyíratta... Minden délben eleven szemű kis barna Laci fiával ment hazafelé, aki már gimnáziumba járt. Az iskolából jövet jobbról állt a sárga öreg városháza, balról a nagyvendéglő, odább a Bordács-ház, amely mellett abban az időben bontották le a város nagy kőpincéjét. Őszi és tavaszidőben bizony sokszor bokáig ért mindenfelé a sár. A Laci gyerek rendesen előreszaladt, és a kis- aj tóban többnyire ott várta már őket testvére, a szép kis Juliska. EGY DÉLUTÁN Arany komótoson rágyújtott nagy taj- tékpipájára, melyet Tompától egy szuszra a Cifra Csárdánál. Itt ismerkedett meg Pintér Bálintnéval, a vendéglő vezetőhelyettesével. Szóba került, hogy a gépkocsivezető itt-ott szolgálhatna olcsó csirkével. Pintér Bálintnénak tetszett az ötlet és beleegyezöen bólintott. Május 31-én, pontosan két héttel azután, hogy Balogh a Varga félé üzletet lebonyolította, a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezetből szállítottak csirkét Budapestre. Ekkor Pulius Ernő, kecskeméti lakos volt a kocsikísérő. Persze, ő Is benne volt a buliban. Útközben húsz darab csirkét begyömöszöltek a szerszámosládába, s amikor hazafelé tartottak, megálltak a Cifra Csárdánál, felajánlották Pintémé- nek az olcsó vásárt. Tíz pár csirke nem is volt drága páronként negyvenöt forintért. Szabadpiacon még a nyolcszáz forintért is olcsó lett volna. Június 16-án a kocséri Petőfi Termelőszövetkezetből Az űj év első A kocséri tsz-sportkör sakkozói élénken készülődnek Ragó István iskolaigazgató vezetésével a ceglédi járási sakkcsapatbajnokság idei küzdelmeire. Tavaly a bajnokságot megnyerték, s az új évre is ezt tűzték ki célul. A sakkcsapat tagjai többnyire pedagógusok: Bender Alajos, Baky Nándor, Pecze Szilveszter, Horváth László, Barabás Ferenc. Az asztaliteniszezök a járási spartokiádra készülnek, amelynek versenyeit februárkapott ajándékba, és írni készült, amikor kopogtattak. Pakompartos, szúrós szemű, idegen öltözetű úriember lépett be. — Karl Müller vagyok — mondotta németes kiejtéssel —, a tanügyi főhatóságtól, és Arany tanár úr kérésem... — Én vagyok — szólt Arany János, s kezet fogott, és leültette a vendéget. — Egy kis statisztika — folytatta az erőltetett mosollyal az idegen, és röpködtek a kérdések, a válaszok: Arany János 34 éves. Helvét hitvallású. Nős. Tanult filozófiát, jogi és természettudományokat. Beszél magyarul, németet, ért latin, görög, francia és angol nyelven. Tanít magyar irodalmat. Előbb jegyző volt Nagyszalontán. Fizetése 550 pengőforint. A tanárok 1848—49 alatt és utáni viselkedése után sokszor nyomoztak, és értük az egyháztanácsnak felelősséget kellett vállalni. Érthető hát, hogy Aranyt ez a látogatás felizgatta. Másnap nagy fejfájásról és fülzúgásról panaszkodva ment el öreg barátjához, Károlyi Sámuel orvoshoz, aki megnyugtatta: — Nincs komoly baj. Egy kis beképzelés... Írok valami jó port... Kopa László (Folytatjuk) szállítottak. Ekkor Balogh András körösi lakásán tettek le tizenkét csirkét, majd tovább haladtak és Pintérnének ismét eladtak tizenhat darab baromfit, háromszázhatvan forintért. A huszonnyolc csirke súlya 39 kiló volt és testvérek között is megérte az ezerkétszáz forintot ... A városi bíróság Balogh Andrást és Pulius Ernőt társadalmi tulajdont károsító folytatólagos sikkasztásban mondotta ki bűnösnek és ezért Balogh Andrást tízhónapi szabadságvesztésre és hatszáz forint pénzbüntetésre ítélte, míg Pulius Ernő felfüggesztett héthónapi szabadságvesztést és nyolcszáz forint pénzbüntetést kapott. Pintér Bálintnét társadalmi tulajdont károsító, visz- szaesőként elkövetett orgazdaságban mondotta ki bűnösnek a bíróság és ezért kilenchónapi szabadságvesztésre ítélte. Varga Imre orgazdasággal elkövetett kisebb súlyú bűntettben bűnös, amiért kilencszáz forint pénzbüntetést kapott. sportmozaikja ban rendezik, szintén Cegléden. Boros László tanító vezetésével a téli estéket Simo- nyi Dezső, ifjú Antal Domokos. Barabás Ferenc edzéssel tölti. Előkészítő mérkőzéseket a körösi csapatokkal szeretnének játszani. ★ Újjászervezik a tavalyi évben tétlenkedő labdarúgócsapatot, s ez idén benevezik a ceglédi járási bajnokságba. Van sok fiatal játékos, akiket az ősszel leszerelt katonák közül többen erősítenek majd. Probléma viszont, hogy a pálya talaja egészen laza, s így az edzéseket csak tavasszal kezdhetik majd el. S. Z. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Tóth Dénes és Zatykó Erzsébet: Erzsébet, Huszár Sándor és Nagy Ilona: Zita, Eszenyi Mihály és Rajta Erzsébet: Eszter, Biró János és Suiyák Rozália: János, Zöldi Ferenc és Varga Mária: Zsuzsanna, Gácsi Lajos és Juhász Erzsébet: Erzsébet, Juhász Ferenc és Szrapkó Mária: Mária nevű gyermeke. Meghalt: Szurmó Sándor (Zalán u. 15.), Czizmadi Já- nosné Kubák Mária, Csemő II. k. 128, Zöldi Zsuzsánna, Tanárky u. 7. Hit látunk ma a moziban? Az algíri csata. Feszült pillanatok, drámai merényletek, magyarul beszélő olasz filmen. Korhatár nélkül megnézhető. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik férjem elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánították, özv. Bartha Fe- rencné és családja. FÁZÓSAN - TAVASZVÁRÓN... Muttft &ammL - á ' ■ a ft sas vr <k:3£ - ;
