Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
Tito Rawalpindiben Tito jugoszláv köztársasági elnök és felesége szerdán Afganisztán fővárosából, Kabulból Rawalpindibe, Pakisztán fővárosába érkezett egyhetes hivatalos látogatásra. Fegyveres összecsapások Rhodesiában Szerdán heves fegyveres összecsapásokról érkeztek jelentések Afrika olyan területéről, amely hetek óta nem szerepelt a világsajtó jelentéseiben. Rhodesiában harcra került sor az afrikai gerillák és Ian Smith fegyveres erői között. A legfrissebb híradások szerint Rhodesiában országszerte úttorlaszokat állítanak fel és minden járművet átkutatnak. A fehér farmerek fegyveres alakulatokat szerveznek a felbukkanó partizánok ellen: a hadseregben szolgáló afrikai katonákat ugyanis már nem tartják megbízhatónak a partizánok elleni harcra. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XII. ÉVFOLYAM. 8. SZÄM ÁHA 70 FILLÉR 1968. JANUAR 11., CSÜTÖRTÖK ÉLÉNK DIPLOMÁCIAI TEVÉKENYSÉG KÖZEL-KELETEN Az EAK fővárosában hivatalosan bejelentették, hogy Husszein jordániai király a hét végén hivatalos látogatást tesz Kairóban. Az árak és a gazdasági fejlődés A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével egyidejűleg árrendszerünk is megváltozott. Korábban a termelői, a mezőgazdasági, a külkereskedelmi és fogyasztói árak többsége hatósági ár volt, s a piaci feltételeket, a fogyasztó értékítéletét tükröző szabad árak csak szűk körben érvényesültek. A hatósági árakat a stabilitás, a gazdasági változásokkal szembeni merevség, érzéktelenség jellemezte. Ezek az árak nem tájékoztattak sem a költségviszonyokról, sem a piacon végbemenő változásokról; nem befolyásolták sem a termelés, sem a fogyasztás összetételét. A termelői, a külkereskedelmi és a fogyasztói árak egymástól is elkülönültek. A hatósági árak tehát alkalmatlanok voltak az értékarányok kifejezésére, állandósították a társadalmi és a vállalati érdek ellentétét, nem adtak információkat a gazdasági döntésekhez, nem segítették a gazdaság belső aránytalanságainak felszámolását, végső soron a fejlődés ütemét is fékezték. A gazdaságirányítás új rendszerének az a legfőbb célja, hogy meggyorsítsa a gazdasági fejlődést. Nyilvánvaló, hogy ez a cél csak erre alkalmas árrendszer segítségével valósítható meg. Ebből az összefüggésből az is kitűnik, hogy az új árrendszer nem egyike a számos mechanizmuselemeknek, hanem azok legfontosabbika, amely nélkül nem kapcsolható össze a tervszerű központi irányítás és a piaci mechanizmus. Mi jellemzi az új árakat? A termelői árak általában a társadalmi ráfordításokat — tehát az értékviszonyokat — veszik alapul. Szerves kapcsolat létesült a külkereskedelmi és a termelői árak között; a vállalatok exportból származó bevételét és az importtal kapcsolatos költségeit a külső piacok értékítélete, a devizaár Szabja meg. Megváltozott a fogyasztói árrendszer is. Eddig a lakosság árualapjának mintegy 10 százaléka került forgalomba az értéknek megfelelő áron; a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások zöme a közgazdaságilag indokolt árnál drágább vagy olcsóbb volt. A fogyasztói árreform (éves szinten 3,8 milliárd forintot kitevő árcsökkentéssel és 2,4 milliárdos áremeléssel) szerény mértékben kiszélesítette a fogyasztói, valamint a külkereskedelmi és a termelői árak kapcsolatát; azaz a fogyasztói árakat a társadalmilag szükséges ráfordításokhoz közelítette. Am mindez — az új termelői árak kialakítása, a fogyasztási cikkek jelentős részére kiterjedő ármódosítás — még nem árreform, csupán nagyszabású árkiigazítás, amely létrehozta a pillanatnyi helyzetnek megfelelő célszerű árarányokat. A mostani árváltozásokhoz azonban új mechanizmus is társul, amely lehetővé teszi a piaci feltételekhez igazodó ármozgást. A piaci mechanizmus — a műszaki fejlődés, az igények, a kereslet- kínálat árszabályozó hatása — a legteljesebb mértékben a külkereskedelmi és a termelői árak kapcsolatában érvényesül. De jelentős szerepe lesz a belső piacon is a termelők és a felhasználók, a termelés és a fogyasztás egymásra hatásában. Mennyiben segíti az új árrendszer és az árak szabályozott mozgása — az ármechanizmus — a fejlődés gyorsítását? A helyesebb árarányok s a társadalmi ráfordításokhoz igazodó árak reálisabb választ adnak — mind népgazdasági, mind vállalati szinten — az olyan kérdésekre: mennyibe kerül, mit ér, mennyi ráfordítást (költséget) igényel, és mennnyi jövedelmet biztosít? De az új árrendszer és a piaci hatásokat tolmácsoló ár- mechanizmus nemcsak tájékoztat, hanem a termelők és a fogyasztók magatartását is tevőlegesen befolyásolja, a termelés és a fogyasztás összetételére is hatni fog. Utalnunk kell arra, hogy nemcsak az árrendszer és az ármechanizmus változik, hanem az irányítás eszközei és a vállalati gazdálkodás lehetőségei is újak, s egymással összhangban érvényesülnek. Ebben az összefüggésben: az árak egyrészt informálnak, de a nyereségérdekeltség révén egyúttal kényszerítenek is arra, hogy a vállalat termelését, gazdálkodását a piaci feltételekhez, tehát a fogyasztók, a felhasználók szükségleteihez igazítsa. Az új árrendszerben — a fix áraktól eltekintve — nem lesz eleve garantált vállalati nyereség; annak mértékét egyaránt befolyásolja a piac értékítélete cs a tényleges termelési költség. Az új árrendszer s a nyereségérdekeltség, természetesen, egyéb vonatkozásban is (gyártmányfejlesztés, választék, minőség stb.) a termelés és a fogyasztás egyik fő szabályozója, mozgató rugója lesz. Az árak nemcsak jelzőrendszerként működnek, hanem a keresletnek, a piaci értékítéletnek megfelelően a különféle gazdasági folyamatokra is hatnak, ott hozzák létre a nagyobb fejlesztési alápot, és teszik kifizetővé a beruházást, ahol a termelés gazdaságos, vagy ahol a termelés még nem elégíti ki a társadalom, a piac szükségleteit. Összegezve megállapíthatjuk, hogy az új árrendszer és ármechanizmus a gazdasági struktúra aránytalanságainak folyamatos megszüntetésével — amiben természetesen a tervszerű központi irányításra is sok feladat hárul — a kiegyensúlyozott és gyorsabb gazdasági fejlődést segíti. Garamvölgyi István A jordániai uralkodó szerda reggel Szaúd-Arábiába utazott, ahol Fejszál királlyal tanácskozik az arab világ problémáiról. Mazurov, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, aki hivatalos látogatáson az EAK-ban tartózkodik, szerdán folytatja megbeszéléseit Ali Szabri és Zakariah Mohieddin egyiptomi elnökhelyettesekkel. Katonai küldöttség élén Kairóba érkezett Ali Szülém El- Baidh, a Dél-jemeni Köztársaság hadügyminisztere. Az AI Ahram című lapnak adott nyilatkozatában célzott rá, hogy országa esetleg rákényszerül a jemeni polgárháborúba való beavatkozásra. A Dél-jemeni Köztársaságnak, amely november 30-án vált függetlenné, 8000 főnyi hadserege van. Héttagú szovjet gazdasági küldöttség érkezett Jordániába. Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti megbízottja, egyelőre elhalasztotta libanoni látogatását, mert a bejrúti repülőtér jelezte, hogy a viharos időjárás miatt nem tudja fogadni a gépet Jarring Am- manbóL visszautazott nicosiai székhelyére. További tervei az időjárástól függnek — mondotta. Az AI Ahram című kairói lap Eskol izraeli miniszterelnök amerikai látogatásával foglalkozva nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az izraeli politikus és Johnson amerikai elnök tárgyalásai újabb agresszióhoz fognak vezetni. A párizsi Les Echos vezércikkben kommentálja De Gaulle tábornok, francia elnök és Ben Gurion volt izraeli miniszterelnök kedden nyilvánosságra hozott levélváltását. A lap szerint De Gaulle tábornok nem rejti véka alá, hogy szerinte az izraeli állam hibát követett el, amikor nem vette tekintetbe a francia kormány idejében elhangzott figyelmeztetését, és kezdeményezte az ellenségeskedéseket. Bár a tábornok elismeri, hogy az aka- bai blokád „valóban káros volt Izrael érdekeire”, az izraeli vezetőknek mégis mértéktartásról kellett volna bizonyságot adniuk. Hótakaró alatt a vetés Nem érte kár a gabonát Jobban tűri a hideget a Bezosztája Beköszöntött az igazi hideg. Joggal foglalkoztatja a gaz- daemibert a kérdés: nem fenyegeti-e veszély a gabona- növényeket, hogyan telel a vetés? Vértesi István, a megyei tanács szakfelügyelője szerint — egyelőre legalábbis — nincs ok az aggodalomra. Pest megyében a 140 ezer holdnyi őszi kenyér- és takarmánygabonát összefüggő hótalcaró borítja. Annak idején megfelelő időben és gondosan előkészített talajba került a mag, kelés után a növény megerősödött. Számottevő károsodás eddig nem is érte a táblákat. A hópaplan a nagyobb hidegektől is megóvja a vetést — hacsak a szél le nem hordja a védőtakarót. Az is sokat jelent, hogy a vetés legnagyobb része a hideget, fagyot jobban tűrő Bezosztája búzafajtából áll. Rendelet a mezőgazdasági Új magyar találmány nagyüzemek forgalmi a Az ipari tevékenység után kell adót fizetni — Mikor jár adómentesség? - Rendelkezés az árkiegészítésről A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a mezőgazdasági nagyüzemek forgalmi adójáról és az árkiegészítésről. A megváltozott ár- és költségviszonyok tették időszerűvé a rendelkezést. A mezőgazdasági nagyüzemek forgalmi adórendszerét mostanáig az 1961-ben megjelent rendelet szabályozta. E rendelet kibocsátásának idején még csak kialakulóban volt a mezőgazdasági üzemek ipari melléktevékenysége. 1966-ban már körülbelül ötször annyi ipari munkát végeztek, mint a rendelet megjelenésének évében, az új mechanizmus pedig már szinte teljesen elhárította a mezőgazdasági üzemekben is az ipar adminisztratív korlátáit. A rendelet ezeket az új körülményeket veszi figyelembe, s igazságos forgalmi-adó rendszert vezet be. Ennek az az alapelve, hogy ipari tevékenység esetén a mezőgazdasági nagyüzemek anyagilag ne kerüljenek se hátrányosabb, se előnyösebb helyzetbe, mint a hasonló munkát végző ipari vállalatok. Figyelembe vették mind az ipar, mind a mezőgazdaság egyéb anyagi terheit is, például az eszközlekötésd járulékot, a nyereségadót, az illetmény- adót, illetve a földadót és a jövedelemadót. Ipari tevékenységük után a mezőgazdasági nagyüzemek eddig is adóztak, s azonos értékű munka esetén a jövőben is körülbelül azonos lesz anyagi terhük, mint eddig. A mezőgazdasági nagyüzemek (állami gazdaságok, mezőgazdasági és halászati tsz-ek, termelőszövetkezeti társulások. (Folytatás a 2. oldalon) Mínusz 20 fokon Késéssel jár a HÉV Leállt a kompforgalom Várható: beáll a Duna Az ablakokat hajnalra vastag jégvirág fedi. Most már igazán dermesztő a tél. Azt mondják, húsz éve nem volt ilyen szigorú, pedig sokan jól emlékszünk az 50-es évek nagy telére, amikor ugyancsak 20 fok körül járt a hőmérő higanyszála. Tény, hogy éveken át elkényeztetett az időjárás, s ezért vesszük egy kicsit rossz néven a gyarapodó mínuszokat. Okoz-e gondot, fennakadást? A HÉV-nél a váltókat kell félteni. Ilyen nagy hidegben könnyen lefagynak, s hiába próbálkozik az elektromos berendezés irányítója, mozdulatának nem engedelmeskedik a motor, az elektromágneses berendezés. Szerencsére az első hideghullám nem okozott nagyobb galibát. Megjelent gőzölögve, forrón a közlekedésiek védőitala, a csipketea is. A HÉVAz Építéstudományi Intézet közmű és mélyépítési osztálya a csatornaépítés, a csőátfúrás és a dúcolás korszerűsítésével foglalkozik. Elkészült Bartos Sándor, Kovács László és Muntyán László gépészmérnökök által kifejlesztett BKM— 1500-as vízszintes földfejtő és talajszállító berendezés, amely- lyel az utak, vasúti töltések alatt acél- vagy vasbeton csöveket tudnak átsajtolni. A földkitermelés nehéz kézi munkáját az új berendezés megszünteti, a csőfektetés idejét harmad-negyedrészére csökkenti. A külföldi hasonló berendezéseknél a magyar találmány valamivel gyorsabb és újdonság rajta — ami a külföldi berendezéseken nem található — az iránytartó berendezés. A fúrásnál mutatkozó eltérés menet közben korrigálható. A talajviszonyoktól függően a számított előrehaladás 2—3 cm percenként. A berendezést az Építőgép Gyártó és Javító Vállalat készítette. A képen: Az új magyar találmány távvezérlő berendezése. Mellette Bartos Sándor gépészmérnök. vonalakon, az autóbusznál és a villamos-végállomásokon így fogadták, s fogadják most is alkalmi melegítőkkel a közlekedés kitartó munkásait. Az utak változatlanul járhatók, bár síkosak, s óvatosságra intenek. Inkább a homokszóró kocsiknak akad dolguk, mint a hóekéknek. Kevesebb a terhe a Duna hullámait hasító átkelőhajóknak. Tegnaptól megszűnt a teherforgalom, nem vontatnak kompokat Budapest alatt és fölött, a két part között. S meddig járnak a személyeket szállító vízi közlekedési eszközök? A Pest megyei Kishajózási Vállalat információja szerint 20 fokos hideg esetén három nap alatt beáll a Duna, s megszűnik a forgalom. Azonban nem három nap, hanem egy hét az a reális idő, amely valóra váltja a hajósok aggodalmát. Akkor új szakasz kezdődik: napokig hiányzanak majd a túlsó parton lakó munkások a vállalatoktól, gyáraktól, üzemektől. De így lesz-e? A Meteorológiai Intézet távelőrejelző osztálya nem ígér változást. Ellenkezőleg: a mínusz 15—20 fokok uralmát garantálja legalább 3—4 napig. Közben gyenge, közepes havazást. A tél csaknem minden útjában álló bástyát bevett, még Velencében is mínusz 3 fokot mértek, tegnap. t. gy. SKIDOO Tegnap délelőtt különleges, új járművet mutattak be a fővárosban, a Szabadság-hegyi sísáncon. Elkészült a 60 kilométeres sebességgel haladó motoros szán, a „skidoo” első mintadarabja. A „skidoo” amerikai találmány, már az európai skandináv országokban is elterjedt. A hernyó- és sítalpas motoros szán karosszériáját a Váci Hajógyár, motorját a Csepeli Motorkerékpárgyár készítette. A szocialista országokban igen nagy az érdeklődés a magyar „skidoo” iránt, remélhetőleg rövidesen megkezdődik sorozatgyártása. t «
