Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-10 / 7. szám

MOHOB«VIOÍKI Nézzünk szembe a kérdéssel: X. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1968. JANUAR 10.. SZERDA Ma Tápiósápon: pályaválasztási problémák Tápiósápon ma Szabó Gyu- láné iskolaigazgató előadást tart a pályaválasztásról, mun­káról és élethivatásról. ÜLLŐN IDEIGLENESEN: új körzeti orvosi beosztás Dr. Csík Pál üllői körzeti orvos nyugdíjaztatása követ­keztében — a harmadik orvo­si állás betöltéséig — a közsé­get ideiglenesen két körzetré osztották fel. A körzetet a Vö­rös Hadsereg útja választja ketté. A vasút felé eső rész dr. Leyler Lóránt, a Löb felé eső rész pedig dr. Koncz La­jos körzeti orvoshoz tartozik. Tizenhárom községben megkezdték a földtörvény végrehajtását 2G95 pártclótcg felszólítást kapott Kiket törölnek a tagság névsorából? vitt” földjét a ..tsz megváltja. Kivétel a személyei tulajdont képező belterületi föld és a zárt kerti ingatlan. A huzamos ideje nem dolgozókat törlik a tsz-tagok névsorából, ha a fel­szólításra nem nyilatkoznak, hogy van-e szándékukban ele­get tenni a tsz-tagsággál járó kötelezettségnek. Persze, annak megállapítása­kor ki az, aki huzamos ideje nem dolgozik — nemcsak a tényt kell fi­gyelembe venni, hanem az okot is. Ha valahol szükséges mér­legelni a körülményeket, itt a törvény betűjén kívül az em­berségnek, a humanizmusnak is meg kell szólalnia, hiszen a termelőszövetkezeti tagok kö­zül sok idős, megrokkant em­ber szívesen dolgozna — ha tudna. > A területi felelősök jelenté­se szerint eddig 2095 pártoló tag kap­ta meg a felszólítást, ők a termelőszövetkezetbe ösz­7/////////////// szesen 4598 hold földet vittek be. A földtörvény végrehajtását a járási földhivatal jelentése szerint eddig tizenhárom köz­ségben kezdték meg. <d) Az utóbbi évek gazdasági fejlődése megköveteli a rende­zetlen, régóta sérelmes prob­lémák megoldását. A nagy­üzemmé fejlődő mezőgazdaság fonák helyzetét oldja meg a földjogi és földhasználati tör­vény. A törvény célja: rendez­ni a közös gazdaságok haszná­latában levő föld tulajdonvi­szonyát, megteremteni a föld- tulajdon és a földhasználat egységét. A megyei tanácsnál decem­ber elején tartott értekezleten elhangzottak figyelembevételé­vel, az intézkedési terv alap­ján elkészül a monori járás 20 termelőszövetkezetére és a két önálló közös tsz- vállalkozásra vonatkozó részletes intézkedési terv. December 20-án a járási iiagyaktíva-értekezleten ismer­tették a törvényekre vonatkozó tudnivalókat. Ezen a megbe­szélésen a járási pártbizottság, járási tanács, a tömegszerveze­tek képviselői, a termelőszö­vetkezetek elnökei, párttitká­rai, főmezőgazdászai, főköny­velői, a községi tanácsok elnö­kei vettek részt. A problémák­ra dr. Szabó Lajos, a Dél-Pest •negyei Területi Szövetség jog­tanácsosa és a járási tanács Szakemberei adtak választ. A részletes intézkedési ter­vet minden termelőszövetke­zetben ismertették. Az elméle­ti tudnivalók széles körű meg­vitatása után e napokban kerül sor a gyakorlati intézkedésekre. A közös gazdaságok meg­szilárdítása, a lelkiismeretesen, becsületesen dolgozók megbe­csülése érdekében kell felmér­ni: kik azok, akikre mindig számíthat a tsz. A tsz-tagok, családtagok, alkalmazottak személyi nyilvántartása, tag­sági viszonyuk bevezetése a személyazonossági igazolvány­ba — mindez bizonyítja, hogy éppen olyan megbecsült tagjai társadalmunknak, mint a nagyüzemek szakmunkásai. A pártoló tagoknak írásbeli felszólítást küldtek, a felszólí­tás a szükséges tennivalókat tartalmazza. A pártoló tagság január I- töl megszűnik, aki nem kéri felvételét a tsz- be, a közös gazdaságba „be­MAI MŰSOR Mozik Maglód: Hölgyek és urak. Mo- nor: az „Angyal” lesen. Tápió- süly: Enyém, tiéd. Űri: Háború és béke II. Vecsés: Kasztíliai sólyom. TOBOZVERÉS - EXPORTRA A kiskunsági erdőgazdaság homoki fenyveseiben megkez­dődött a termés begyűjtése — a tobozverés. Az erdei fenyő termésére, az idén először, külföldi megrendelés is érke­zett: öt vagon tobozt expor­tálnak Ausztriába. A kiskun­sági homokon meghonosodott tűlevelűek magja iránt első­sorban rendkívüli igénytelen­ségük miatt érdeklődnek? kül­földön. miért nincs szocialista brigád a maggyárban? Sematikusan könnyű volna palettára rakni portréjuk szí­neit. „Zsákolok . .. kevés sza­vú, higgadt emberek. Napi 10— 12 órát dolgoznak szabad le­vegőn, aszfaltozott i aktárban: vagont raknak, vetőmagot ké- negeznek, fémzárolnak stb. Munkahelyük: a Monori Mag­tisztító üzem”. Lapunk hasábjain nem elő­ször írunk a világhírű „Mono­ri Mag” közkatonáiról — s nem véletlenül. Ezek az emberek nap nap után együtt végzik nehéz munkájukat. A kereset is jobb, mint amikor magáno­sán erőlködik valaki. Valami azonban hiányzik, ami a min­dennapi munkán túl összefűzi, összekapcsolja őket — s ez az együvétartozás érzése. Vala­hogy úgy lehet megfogalmazni — s ezt ne vegyék személyes­kedésnek —: a brigád léte a pénzzel, a nagyobb keresettel függ össze. „Ha véget ér a „hosszú műszak”, azok az emberek, akik együtt oly keményen „nyomták a melót” — szét­szélednek. Lemossák a fürdőben maguk­ról az összetartozást is. A vetőmag alközpont igazga­tója, Jónis Sándor, az üzem kommunistáinak parlamentje előtt szólt erről a problémáról. Elmondta: a szocialista munka — ez a dolgok lényege. Erre — túl az erkölcsi segítségen — anyagi alapot is biztosít, hogy az emberek a munka révén is formálják saját arcula­tukat, kapcsolatukat a társadalomhoz. A vetőmag alközpont párt- alapszervezete külön napiren­di pontként tárgyalta a szocia­lista brigádmozgalom fejlesz­tését. Katona János párttitkár a jelenlevő kommunistákat kérte, segítsenek az emberek tudatának formálásában. Ter­mészetes, hogy az emberek az anyagi szempontokat előtérbe helyezik, de emellett szorosabb, közösségi kap­csolatra lenne szükség. Ennek a feltétele pedig a szo­cialista brigádmozgalom. Az emberek — igaz — húzó­doznak, idegenkednek az új­tól, s úgy vélik: elveszi szabad idejüket, a kis „háztáji” kert. szőlő megművelésére nem jut idő. Ez azonban nem fedi a va­lóságot. A háztáji munkát a legnagyobb szezonban is elvég­zik az emberek, sőt, ha a szükség úgy kívánja, egymást is kisegítik. Tóth Pál és Karsai Sándor bri­gádvezető, javakorabeli férfi. Ha ők ketten nagyon akarnak valamit, akkor véghez is vi­szik. Az ő szervezőképessé­gükre, akaratukra lenne szük­ség, hogy végre beindulhasson a szocialista brigádmozgalom a monori maggyárban. Ott van­nak a tmk-sok, gépmunkások, borsóválogatók ... Minden munkaterület külön lehetősé­get ígér. Hiszen volt már példa nem egy új módszer, ötlet, vagy újí­tás bevezetésére, amelynek „kiagyalói” ők, ma­guk, a brigád tagjai voltak. Olyan esetről is tudunk, ami­kor elmentek falat rakni, hogy hozzásegítsék egymást családi fészek építéséhez. S a vasár­nap, késő éjszakába nyúló túl­munkák? ... Voltak együtt autóbuszki­ránduláson is — a Mátrában. Hát akkor? ... — kérdezhet­né bárki. Mi az oka, hogy a szocia­lista brigádmozgalom ügye elsikkad a monori magtisz­tító üzemben? Egy kicsivel nagyobb buzga­lom és akarat kellene, még egy felelős személy, aki „ad­minisztrálná” és összefogná a már hosszú ideje folyó ..mun­kaversenyt”. Mert az folyik, kemény „csatában”, napi 10— 12 órai megfeszített izomerő­vel, különösen a be- és kiszál­lítások időszakában. Való igaz: nemcsak a zsá­kolóbrigád tagjain múlik, hogy az összetartozás érzése szocia­lista brigádmozgalommá ala­kuljon a maggyárban. Hörömpő Jenő Kis érleke*le( a KISZ pénzéről A járási KISZ-bizottságon az alapszervi KISZ-vezetck részére értekezletet tartottak a napokban. Az aktuális fel­adatok mellett megtárgyalták az alapszervezetek költségve­tését is. Nyilatkozott az edző: Helyt akar állni Vecsés NB III-as csapata Fizikai felkészültség nélkül nincs eredmény non Istvánmé mindegyiket be­cézve emlegette. — Szép volt... — emléke­zett Monoriné — a lányok szíwel-lélekkel szerepeltek. Az alapítótagok: Magyar Mag­di, Koblencz Erzsi, Koblencz Mari, Koffer Erzsi, Varga Ma­rika és még sokan — ma már asszonyok, családanyák — munkaidő után, hetenként két­szer próbáltak. Nagy segítség volt, hogy Nagy Károly a gyárban dolgozott, a zenekará­val eljött a próbákra. Első fel lépésünk közül a legemlékeze­tesebb „Görög Ilona balladá­ja” volt. — A Görög Ilona ballada jával nagy sikert arattunk mindenütt. Gyakran petró leumlámpa mellett adtuk elő. A tanyavilágban még nem volt villany — de ez csak fokozta a ballada hatását. Képet mutat, amely a balla­da sikeres gombai előadása után készült. — Később bővült az együt­tes, új tagok kerültek hoz­zánk, tehetséges, lelkes fiata­lok: Varga Jutka, Orosz Ilon­ka, Izmán Mária, Pólyák Jutka — hosszú lenne felsorolni. A csoport egyre erősebb lett. A táncokat ekkor már az Állami Népi Együttes szólótáncosai, Bori Júlia és Kiss István taní­tották be. Hamarosan elnyer­tük a „megye legjobb kultúr­AZONNAL FELVESZÜNK mérlegképes és képesített könyvelőket, gyakorlattal. Fizetés: megállapodás szerint. MONORI MEZŐGAZDASÁGI gépjavító vállalat Gombai út (volt Gépállomás) Jelentkezés: ugyanott Görög Ilona balladája — a gombai vendégszereplés után Nagy siker volt ez a szám is Vasárnap délelőtt a , Kóbi , névsorát. A labdarúg ó-szak- Vendéglő tánchelyiségében rö- I osztály elnöke Zempléni Jó- vid, egyórás megbeszéléssel í zsef. A szakosztály vezetője kezdetét vette az újonc NB j Geringer János. Megmaradt III-as vecsésiek felkészülése. i tisztségében Tóth Elemér tit- Először Zempléni József kő- | kár és Lázár Gergely intéző, szöntötte a megjelenteket és Marton Lászlót is intézővé vá- bejelentette az új vezetőség ! lasztották, de még nem dőlt el, hogy ki intézi az I. és II. csapat ügyeit. A továbbiakban közölte a szakosztály előtti fel­adatokat, célkitűzéseket. — Elsőrendű feladatunknak tartjuk, hogy a játékosok és a vezetőség között jó kapcsola; legyen. Azt akarjuk, hogy kö­zösen haladjunk, mindenki ma- ; ga mögött érezhesse társai i szeretetét és segítőkészségét, i Valamennyien kívánjuk, hogy : a sportkör fűzze szorosabbra ; kapcsolatait a népes és lelkes ! szurkolótáborral. Tervbe vet- i tűk több sportoló—szurkoló ; ankét rendezését. Becsülettel ; meg akarjuk állni helyünket • az NB Ill-ban. i Ezt követően Szotyori Pál, | az új edző beszélt elképzelé- i seiről, terveiről. : Elöljáróban megemlítette, I hogy örömmel jött Vecsésre, i annál is inkább, hiszen isme- i rős helyre jött, mert 1965-ben ■ már edzősködött itt. : — A bajnokságban való : helytállás mindannyiunk ügye. : A lelkesedésnek év közben l sem szabad lankadnia. A jé • szereplés feltételei a követke- i zők: i — Pontosság és fegyelem az edzésnél, valamint a mérkőzé- i seken. Sportszerű életmód. Aki : mérkőzések előtt iszik, vagy I nem megfelelően viselkedik, I annak a játékára nem számi- ; tunk. ; Az edzéstervet röviden is- ; mertetve hangsúlyozta, hogy > erőtartalékot kell gyűjteni az ; év nagy feladataira. Jó játé­kosok buknak meg fizikai fel- í készültség hiányában. Január : 28-ig tornatermi edzések lesz- i nek heti három alkalommal, ; utána kezdődik a szabadban a tréning. A bajnokság már- ; cius 17-i nyitányáig tíz élőké- 1 születi mérkőzést vettek terv­be. : Ezután Zempléni József is­mertette a végleges átigazolá- ; sokat és eltávozásokat. Ezek szerint eltávozott a klubból Cserháti, Kiss I., abbahagyja az aktív labdarúgást Sárost és Leimetter F. Az egyesület új játékosainak névsora: Nógrá­di, Vándori, Kerekes, Fekete, Magú és Magócsi. Sajnos, a felkészülés első szakaszában nem állhat ren­delkezésre Szűcs, aki egy hó­napra bevonult. Krausz 10-én szintén bevonul, rá csak ápri­lis közepétől lehet számítani. Szalontai János csoportja” címet, s ezzel együtt a kéthetes külföldi jutalom- üdülést. Sajnos, ez az utazás elmaradt az 1956-os esemé­nyek miatt. — A kitüntetés után újabb és újabb sikerek következtek. A csoport meghívást kapott Budapestre is. Az MNDSZ köz­ponti szüreti bálján együtte­sünk táncglta a nyitótáncot. Még most is emlékszem: a lá­nyok a terem két oldalán lé­vő lépcsőn énekelve, tánclé­pésben jöttek le: „Jó estét kí­vánok ...”, s a közönség vas­tapsa kísérte őket. A három- ugrás lány táncnak már állva tapsoltak a nézők. Az előadás végén Voss Istvánná melegen gratulált a csoportnak. Fellép­tünk a margitszigeti, s az áll­tat kér ti színpadon is, s bizony nagy sikerrel.” A monoriak még emlékez­nek előadásaikra. Ki felejte­né el az üvegestáncot, az „Ecseri lakodalmas”-t, a „há- romugróst”, a . fergeteges ci­gánytáncot? A kultúrotthon zsúfolásig megtelt, ha a kefe­gyár kultúrcsoportjának sze­replését hirdették a plakátok. Koblencz Zsuzsa (Folytatjuk.) A KEFEGYÁR KULTURÁLIS ÉLETE I. A közönség vastapsa kísérte őket Amikor a kultúrotthon ssúíolúslg megtolt... I, | Először is elmesélem azt a kis történetet, amely e cikkso- : rozat megírására késztetett. | A monori főutcán két idősebb asszony beszélget. Egy fia- j talasszony köszönt rájuk. : — Ki volt ez? — kérdezi az egyik. \ — X. Y.-né ... Tudod, aki a kefegyári lányokkal táncolt ; még annak idején ... Ennyire él még a köztudatban a kefegyári lányok tánc- \ csoportja. Nevük még ma sem ismeretlen. Ha arra gondolunk, : hogy csizmájuk bizony rég nem kopogott a deszkákon — ez ! nem is kis dolog. Felkerestem Monori Istffán- nét, a kefegyár akkori kultúr- felelősét Kérésemre nagyon szívesen emlékezett azokra az időkre. Hatalmas doboz került elő, rengeteg fényképpel. Szétválogattuk, hiszen nem­csak a tánccsoportról, hanem a színjátszógárdáról és az utánpótlásról, a gyerekek sze­repléseiről is készültek fotók. Először a „kedvencekről”, a táncosokról beszélgettünk. Mo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents