Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-09 / 6. szám
1968. JANUAR 9.. KEDD I* HST inter ei sMílépp 3 Egy ajánlott levél története — VANNAK EMBEREK, akik komolyan veszik a törvényeket, a rendelkezéseket és minden áron be akarják azokat tartani. De nem egyszer úgy járnak, mint az a törökbálinti államipolgár, aki újév előtt állított ide be hozzánk és a következő keserű kérdést tette fel: El tudja ön képzelni, hogy a szabadságom jobb helyen eltöilthetném, mint a járási tanács épületében? Mondtam neki, persze, igen, én is. Nos, kérem, felelte, hát akkor tessék ide figyelni. Még október másodikán feladtam ajánlott levélben egy beadványt, amelyben a járási tanács építési csoportjától kértem, engedélyezze a házam bekerítését. Vártam kérem néhány hetet, de nem kaptam választ. Szükségem lett volna az engedélyre, hiszen ezért kértem. Érdeklődtem hát, mi van az ügyemmel? Nagyon udvariasan meg is hallgattak az építési csoportnál és az illetékes előadó megnyugtatóan válaszolt is: Uram az ön ügye már el van intézve, mire haza ér, már otthon várja az engedély a kerítés építéséhez, mert már postán elküldtük. Jó, köszönöm szépen, mentem haza. És mit gondol, várt a levél? Tippelhet. Másnap, harmadnap is vártam az engedélyt. Azután eltelt egy hét, és még egy, és megint még egy. Kicsit türelmetlen lettem, megkerestem hát a tanácsot, ugyanazt az előadót, mondtam neki, hogy mi van. Bocsásson meg, felelte, emlékszem önre, sajnos akkor tévedtem. De most már biztos vagyok benne, elintéztük. Amikorra haza ér már bent lesz az engedély a postaládájában. Mit tehettem, elhittem neki, hogy most már tényleg elintézték, hiszen elmúlt november is. Talán csak elég nekik ennyi idő, egy néhány soros beadvány elintézésére. És megint vártam, napokéit, heteket. Amikor hazamentem a munkából, mindennap az volt az első hogy megAz elintézett ügy tanácstól. Most már elmúlt a karácsony is, nagyon meguntam kérem. KIVETTEM EGY NAP SZABADSÁGOT, bementem ugyanahhoz az előadóhoz. Nagyon udvarias, készséges ember, most is az volt. De egy kicsit bizonytalanabbnak tűnt, mint előzőleg. Ott a jelenlétemben átnézték a folyamatban levő ügyeket, keresték a beadványom az iktatókönyvben. Mit gondol, megtalálták? Nem, még a nyomát sem. Azt mondta ekkor az előadó: Nagyon, nagyon sajnálom, de az Ön kérése hozzánk meg sem érkezett. Gondolhatja, mit éreztem. Eltelt majdnem három hónap és most még ott sem tartok, mint az elején. Miért hitegettek többször is? MLilyen rend van itt, milyen munka folyik itt? Ezt kérdezte tőlem a törökbálinti állampolgár és feldúltan távozott Mit válaszolhattam neki? Én is felháborítóinak tartom, hogy ilyesmi megtörténhet. Ezért utánajártam az ügynek. Hogyan mondhattátok többször is, hogy már elintéztétek ennek az embernek az ügyét? — kérdeztem az illetékes előadót Ügy, hogy amikor érdeklődött, minden esetben egy másik, hasonló nevű, ugyancsak kerítésépítési engedély kérővel tévesztettem össze, mondta ő és így folytatta: Hát lehet ezen csodálkozni, mikor nálunk olyan rengeteg ügy, kérelem van, alig győzzük, összezavarodik az ember. És amikor most legutóbb feljött, akkor derült csak ki, hogy ez az ügye nem is került hozzánk. Mit tehettünk? Azt mondtam neki, adja be még egyszer a kérését, és majd soron kívül elintézzük. TOVÁBB FIRTATTAM A DOLGOT, és az is kiderült, hogy az ügyfél nem nyugodott egyszerűen bele levelének eltűnésébe. Elment a postára, visszajött ide, az építési csoporthoz és szabályos tudakozó néztem, jött-e levél a járási I lapot hozott, a posta igazolta, Fraulein doktor Január első heteiben Budapesten forgatja „Fraulein doktor” című filmdrámáját a Paramount filmgyár. A stáb Alberto Lattuada rendező vezetésével Jugoszláviából érkezett Magyarországra, s itt veszik celluloidszalagra filmjük 1918-ban, a háborús Berlinben játszódó jeleneteit Az clasz—jugoszláv koprodukciós film főszerepeit olyan világsztárok játsszák, mint Suzy Kendall, Kenneth More, James Booth és Capucine. A budapesti felvételek egyik fontos színhelye a Nemzeti Galéria lesz, a filmben ez az épület az akkori idők Spanyolországának lei követsége. madridi, chihogy az ilyen és ilyen ragszámú október másodikán feladott levelet továbbította a járási tanácsnak. Akkor hogyan tűnhetett el? Ennek is utána jártam. Itt a járási tanácsnál az a rend, hogy az ezzel megbízott hivatalsegéd mindennap elmegy a postára és átveszi a leveleket. Van ott a tanács nevén egy könyv, ebbe szabály szerint beírják az ajánlott küldeményeket, ezeket külön, egyenként kell átvenni, aláírással igazolni. Ez korrekt eljárás, aki ajánlva adja föl a levelet, többet fizet érte, biztos akar lenni abban, hogy fontosnak tartott ügyét, a címzett meg is kapja. Itt a tanácsnál azután a levelek a postabontóba kerülnek, osztályok szerint szétosztják mindet. És itt jöttem rá, hogy abban a pillanatban, amikor felkerülnek valamelyik osztályra, megszűnik a különbség az ajánlott és a közönséges levél között, itt már nem kell igazolni az átvételt, anélkül kerülnek a levelek az ügyintézés folyamatába. Csak így történhetett meg, hogy ez a levél eltűnt. Lehet, hogy valaki szórakozottan zsebre vágta, vagy véletlenül bedobta a szemétkosárba. Ezit nem tudni, de nem lehet senkit felelősségre vonná. VÉLEMÉNYEM SZERINT ez az egyik tanulság, érdemes elgondolkozni rajta. De érdekelt az is, hogy ennyi hónap és ilyen sokszori találkozás, sürgetés után, vajon tudják-e az építési csoportnál, kinek a beadványa veszett el? És ezen is el lehet gondolkozni: nem tudták megmondani, nem tartották fontosnak a nevét feljegyezni. Igaz, azt tanácsolták neki, hogy kérelmét még egyszer adja be. Az ügyfél azonban nem adta be. És azóta sem látták. Hát . ez ennek az ajánlott levélnek a története. Egyáltalán nem csodálkoznék, ha az az ember a kerítését ezek után engedély nélkül építtetné meg. Elmondta: Kerényi Vilmos a Budai Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke ★ Utólagos telefonértesítés: Kinyomoztuk az elveszett ajánlott levél feladójának nevét: Schwerteczki Ferenc, Törökbálint. Startol a századik kétezres A Nyugati pályaudvaron tegnap átadták rendeltetésének a 100. kétezer lóerős Die- sel-villamosmozdonyt. A nagy teljesítményű berendezés gyártásánál már felhasználták a hazai körülmények között szerzett tapasztalatokat is. Míg 1965-ben a MÁV tehervonati forgalmának 10 százalékát, az elmúlt évben már közel 30 százalékát vontattak célhoz az importált nagy erejű Diesel-mozdonyok. Ä gőz- üzemeltetésűekkel szemben mindennap tízezer forintot takarítanák meg a korszerű berendezés alkalmazásávaL Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállományba vonulásuk alkalmából Végh Béla MÁV műszaki főfelügyelőnek, a Váci Pályafenntartási Főnökség főnökségvezetőjének a Munka Érdemrend ezüst fokozata, Dorozsmai József MÁV főellenőrmek, a Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat kárpitosának és Vig János MÁV főintézőnek, a Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat hegesztőjének a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adományozta. Üdülnek a szövetkezeti gazdák Január elején a termelőszövetkezeti gazdák újabb 30 fős csoportja indult el Pest megye különböző vidékeiről 10 napos jutalomüdülésre Har- kányfürdőre. Január 13-tól másik csoport utazik Hévízre. Fabinyi Endre 1925-1968 Fabinyi Endre, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese, tegnap, tragikus hirtelenséggel elhunyt. A munkásőrség országos parancsnoksága saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés. Fabinyi Endre 1925-ben született Pestlőrincen. Munkáscsaládból származott, szüleit és testvéreit a fasiszták pusztították el, őt — mint munkaszolgálatost — Jugoszláviába hurcolták. Itt szökött meg a fasiszták fogságából és csatlakozott a jugoszláv partizánokhoz. A felszabadulás után belépett a Magyar Kommunista Pártba. Egy ideig a Belügyminisztérium állományában, később különböző pártfunkciókban szolgálta a nép ügyét, majd a néphadsereg tisztje lett. Az ellenforradalom alatt az elsők között fogott fegyvert a munkás-paraszt hatalom megvédéséért. A karhatalomból — a párt javaslatára — a munkásőrséghez került, a budai járási zászlóalj parancsnoka, majd megyei parancsnokhelyettes lett. Helytállásáért megkapta a Munkás- Paraszt Hatalomért Emlékérmet, emellett több kormány- és más kintüntetés tulajdonosa volt. Néhány éve már betegeskedett, de ennek ellenére fáradhatatlan harcosa maradt a munkásőrségnek. Szolgálatteljesítés közben érte a halál. Elvtársai, barátai, a megye munkásőrei mély fájdalommal veszik tudomásul tragikus távozását. Nemcsak^kiválá munkásőrtől, hanem a meleg szívű baráttól kell búcsúzniuk. Emlékét kegyelettel őrzik. Véget ért a teli szünidő A hagyományos iskolai téli szünet véget ért. Hétfőn országszerte újból benépesültek az általános és a középiskolák: megkezdődött az 1967— 68-as oktatási év második része. A tanulók ezúttal kapták kézhez ellenőrző könyvüket, amelynek útján értesítik a szülőket arról, hogy gyermekük a tanév első részében melyik tárgyból milyen osztályzatot ért el. \ CEGLÉDI ÚJDONSÁGOK Elektromos kézi hántológép Pisztolyfogantyús fúrógépek Barkácskészlet A hazai igények kielégítésére az idén 14 százalékkal több elektromos kéziszerszámot készít az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi részlege. Bővül a termékek választéka is: a fémfielületek megmunkálásánál használt elektromos kézi hántológépből például már 800-at átadtak a kereskedelemnek, s ha szükséges, újabb sorozatot bocsátanak ki, Nagy teljesítményű, korszerű típusokkal bővül a kézi villanyfúró gépek családja. A pisztolyfogantyús, tíz, illegve 13 milliméter átmérőjű lyukak fúrására alkalmas gépekből az új évben tízezret gyártanak. A gyár harmadik újdonságát a barkácskészletet, elsősorban a „házi ezermesterek” számára állítják össze, de nagy hasznát vehetik majd a politechnikai oktatásnál és a szakköri foglalkozásoknál is. A kalapácstól a kézi villanyfúróig, valamennyi szükséges szerszámot tartalmazó készletből ötezret küldenek az üzletekbe. VÁLTAKOZÓ MUNKAHELYRE FEL VESZÜNK: vasszerkezeti lakatost, autogénhegesztőt, betanított lakatost, szerelőlakatost, segédmunkást. Jelentkezés a GYÖNGYÖSI ERŐMŰSZERELÉS DARUGYÁRI KIRENDELTSÉGE ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGÉN, VISONTA SZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK! Életét, emberi erejét a pártnak szentelte Emlékezés Mosolygó Antalra Nemrégen múlt 40 éve, hogy 36 éves korában, Moszkvában, meghalt a magyarországi munkásmozgalom egyik rokonszenves, forradalmi egyénisége, Mosolygó Antal. Gödöllő, Mátyásföld, Aszód és a környék még életben levő kommunista veteránjai minden bizonnyal szeretettel gondolnak vissza reá, mert harcos forradalmár, bátor agitátor s csendes beszédű, de annál szuggesztívebb volt. Szatmár megyében, Opályi községben látta meg a napvilágot uradalmi cselédházban 1891-ben. Falujában nyerges és kocsifényező szakmát tanul, s hajlamos lévén minden új iránt érdeklődni, fogta a vándortarisznyát, és elindul a nagyvilágnak. Szakmájából eredő betegsége miatt délre húzódik Fiúméba. Munkástársai hamarosan megszeretik, megtanulja nyelvüket, az olaszt, sőt az ottani torpedógyár sztrájkjának szervezésében is részt vesz. Kezdi megérteni a szakszervezet szerepét, s abban az időben szindikalista irányzatnak a hívévé szegődik. Hazatérve Pestre, keresi a kapcsolatot a mozgalommal. 1913-ban lekül- dik őt p Zsil völgyébe, hogy a bányászokat szervezze be. Bár a rendőrség és csendőrség állandóan figyeli és zaklatja, a megbízást eredményesen fejezi be. Közel 30 ezer bányász áll a szakszervezet soraiba. Tovább is dolgozna, de a megyéből kitiltják. Újra Pesten van, s folytatja a munkát. A Galilei-körben megismerkedik Szabó Ervinnel, akinek egyik legkedvesebb és legképzettebb tanítványa lesz. Olvas, képezi magát. Korvin Ottóval, Duczynszka Ilonával, Kelen Jolánnal, a későbbi forradalmi szocialistákkal szoros barátságot sző. Az első világháború kitörésekor behívták katonának, de antimilitaris- ta magatartása és agitációja miatt eltávolították a frontról. Ekkor kerül a mátyásföldi repülőgépgyárba. Rövid idő alatt a szakszervezeti élet irányítója, főbizalmija lesz. Felveszi a kapcsolatot a csepeli fegyvergyár, az aszódi és albertfalvi repülőgép- gyár munkásaival. 1915 második felében megkezdik a röplapok terjesztését a fővárosban és környékén. A forradalmi szocialisták csoportjában folyó politikai munka, az Oroszországból hazatért hadifoglyok, katonák beszámolói a Bolsevik Párt harcáról és Leninről, lelkesítőig hatnak Mosolygóra. Az aszódi Llyod-gyár munkásaival való szoros kapcsolatának eredményeképpen 1917 novembere és 1918 júniusa között Aszódon négy sztrájk volt. Mosolygó később Sallai Imrével dolgozik együtt. A rendőrség a nyomukba szegődik, s Mosolygó is többet van őrizetben, mint szabadon. De nem fél. Mihelyt szabadlábra kerül, ott folytatja a munkát, ahol abbahagyta. Sokat hangoztatott elve, hogy egyetlen nap sem múlhat el mozgalmi tevékenység nélkül. A júniusi aszódi sztrájk megmutatta a hivatalos államhatalom gyengeségét és a munkásság szervezettségét, erejét. A főszolgabírónak bejelenti a sztrájkot, de az tehetetlen. Mosolygó ekkor már mind jobban látja a szociáldemokrata vezetők kétszínű politikáját, s foglalkozik azzal a gondolattal, hogy létre kellene hozni egy olyan szervezetet, mely programjában a Bolsevik Párt nyomdokain haladna. Nekifog a szervezésnek. Ekkor omlik össze a monarchia. Tisza a Parlamentben bejelenti, hogy a háborút elvesztettük. Október 25-én megalakul a Nemzeti Tanács, 31-én győz az őszirózsás forradalom. Mosolygó ekkor szabadul ki a fogdából, s nemsokára ott van ő is azoknak a csoportjában, akik a Keleti pályaudvarról visszahozzák a frontra vezényelt katonákat. Ezen a napon véget ér a Habsburgok közel négyszáz éves uralma. Károlyi Mihály kerül az ország élére. November 16-án, a Parlament előtti téren folyó tömeggyűlés alatt, mely a köztársaságot kikiáltja, repülőgépekről Mosolygóék szervezésében leszórják Lenin és Szverdlov által aláírt, vörös papírra nyomott röplapokat, melyet a szociáldemokraták és lapjuk, a Népszava eltitkolt a tömegek elől. Tovább akarják fejleszteni a forradalmat. Ennek érdekében írják egyik röplapjukon az alábbiakat: „Minden proletárhoz! El kell tipornotok a proletariátus világrengető erejével mindazokat, akik eddig uraitok voltak ... A proletárok még nem szabadok, a proletárok csak akkor lesznek szabadok, ha az állam az övék lesz. Az új Magyarországot, a proletariátusnak kell felépítenie”. Kun Béláék hazaérkezése után megkezdődik a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakítása. Kun Béla maga tárgyal a forradalmi szocialistákkal is, akik között ott találjuk Mosolygót, majd ugyanőt a párt alapító tagjai soraiban. A pártszervezés kiterjed vidékre, Mosolygó többször fordul meg ekkor Rabino- vics Józseffel, Szaton Rezsővel, Pór Ernővel Aszódon. Munkájuk nyomán 1918. december 17-én megalakul a KMP aszódi szervezete. Mosolygó a kommunisták és szociáldemokraták harcában következetesen kitart a párt politikájának irányvonala mellett. Február 21-én ő is a gyűjtőfogházba kerül. S amikor megkezdődnek a párt egyesülési tárgyalások, igen óvatos, félti a KMP-t. Fogházbeli társainak igen szívós és meggyőző érvelésére van szükség, hogy a két párt egyesülése mellé álljon. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Gödöllőn fontos megbízatást kap. ö lesz a járási direktórium elnöke. A proletárhaza veszélybe jutásakor fegyvert fog. Szervezi a Vörös Őrséget, majd amikor szükség volt reá, kiment a frontra, s harcolt a Tanácsköztársaság összeomlásáig. Az ellenforradalom ő ellene is megindította a hajszát. Illegalitásba vonult, és megkezdte a párt újjászervezését a maga körzetében. A főkapitányságon nagy volt az öröm, amikor a kezükbe került. Rettenetesen megkínozták a Margit körúton, később pedig Vácott. A miskolci törvényszék elé került. Büszkén vallotta magát kommunistának, egy pillanatig sem tántorodott el az eszmétől. Bár halálbüntetést akartak kiszabni reá, de nem sikerült „csak” nyolc évre elítélni. Büntetésének letöltésére ismét Vácra viszik. Egészségi állapota igen súlyos. Elvtársai, barátai kérelmezik, hogy helyezzék őt szabadlábra. A kérvénnyel azonban nem foglalkoznak. Súlyos helyzetéből a fogolycsereakció során kerül ki Moszkvába. Ott a gondos ápolás után felerősödik. Nekikezd az emigrált magyarok szervezésének. Nagy érdeme van abban, hogy létrejön a moszkvai magyarok klubja. Visszatérő betegsége ismét ágyba dönti. Nyugalomba vonul. De nem tétlenkedik továbbra sem. Hihetetlen akaraterővel tanulni kezd. Mindennapos, ismert olvasója a Marx—Engels Intézet könyvtárának. Tanulmányt készült írni, mellyel azt akarta igazolni, hogy a proletár forradalmak korában a munkásságnak a kommunista pártokban van a helye. Tervét azonban nem valósíthatta meg. 1927-ben, 40 évvel ezelőtt meghalt Moszkvában ez a kiemelkedő forradalmi harcos, aki életét, emberi erejét a kommunista pártnak, a munkásosztály ügyének szentelte. Kardos Győző, gimn. igazgató