Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-05 / 3. szám

Sláger NB I Jön a Syrius! Sztárparádé — Kőrösön Január 26-án délután fél 5 órakor és este fél 8 órakor „Sláger NB I." címmel tánc­zenei hangversenyt ad a Sy­rius együttes Baronits Zsolt vezetésével a filmszínházban. Fellép: Ambrus Kyri, Poór Péter, Harangozó Teréz, Wit- tek Mária, Majláth Jenő, Pá­pai-Faragó László. Jegyek a mozi pénztáránál válthatók. A nagyüzemi zöldségtermesztés Ma a Petőfi Termelőszövet­kezet bokros! klubjában dr. Komád Zoltán a nagyüzemi zöldségtermesztésről tart elő­adást. Az előadás este 6 órakor kezdődik. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A boszorkányfal. Lengyel film. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Kosárlabda-beosztás Az idei csoportbeosztást el­készítették a női kosárlabda NB II-ben. Lányaink a Ke­letiből a Közép-csoportba ke­rültek, amelynek a mezőnye így fest: Bajai Ruhaüzem, Pécsi VSK, Szekszárdi Vasas, Szegedi EAC, Kiskunfélegy­házi Vasas, Kecskeméti Pe­tőfi, Nagykőrösi Kinizsi, Köz- gazdasági Egyetem, KISTEXT, Budapesti Helyiipari SC, Mű­egyetemi AFC, Budapesti Pe­dagógus. A PESTMEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1968. JANUAR 5., PÉNTEK AZ ERDŐTÁRSMÁS GONDJAIRÓL TÁRGYALT A NEB Megszűnik az erdei legeltetés A népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén a termelőszö­vetkezeti erdötársulás munká­járól tárgyaltak. Az erdőtársu­lás 1450 holdon gazdálkodik, és van egy kis fafeldolgozó üzeme is. A legnagyobb gond­juk az, hogy „rontott erdőt” örököltek, s ezért a szakszerű telepítést nekik, az utódoknak kell elvégezniük. Az elmúlt esztendőkben a fák „szanálá­sát” főleg egészségügyi okok indokolták, magyarul: kivág­ták a beteg fákat. A pótlás azonban nem olyan egyszerű. Mégpedig azért nem, mert a csemeték beszerzése erősen akadozik, • Ytttltth vettg • í t‘ t t*k vrt hetett már felhasználni. A fa­üzem 1966. április 1-én indult. Két műszakban termel, széle- zett fűrészárut, szőlőkarót, te­tőlécet, hordódongát és bőr­deszkát készít. Decemberben vásároltak egy kombinált famegmunkáló gépet, ennek üzembe állításától ■ so­kat vár az erdőtársulás veze­tősége. Az erdőben nemcsak fa, sok­sok vad is van. Ez adott okot a legtöbb panaszra az ülésen. Ügy hírlik, rtfitt vtttltth ? kellene Bár igaz, hogy a rendelkezések értelmében az erdő területén legeltetni tilos, de a szükség törvényt bontott, mert a gyér takarmány miatt a termelőszövetkezetek háztáji állományát itt kel­lett legeltetni. A gazdák fizettek is legelteté­si díjat. Gondos őrizet alatt voltak az állatok, különösebb kárt nem okoztak, de a tervek szerint fokozatosan megszünte­tik a háztáji állatok erdei le­geltetését. Neonfény az éjszakában: HOTEL CIFRA CSÁRDA A „férfi" és a ,Jtislány" Lebontották a kis épületet, s most már a régimódi, szép boltíves vendéglő és szálloda szabadon néz a ceglédi ország­úira. Ha este kigyullad a tete­jén a neonfényes „Hotel Cifra Csárda” felirat, felfigyelnek rá az úton járó autósok. — Vannak, akik csak azért állnak le, hogy megnézzék ezt a romantikus helyet — mond­ja egy kedves fiatalasszony, Bállá Gyuláné, a cifrakerti szálloda vezetője. — És ha már a vendéglőben oltják a szom- jukat, benéznek a szállodába is. Különösen a hosszabb úton levőknek megtetszik ez a ba­rátságos, meleg hely, és itt töltik az éjszakát. A kis szállodában nyolc szo­ba van. A vendégeket otthonos társalgó fogadja, zöldellő téli- kertecskével. A falon ott függ a picike időjós házikó, mely­— Nászutasoknak ideális bői ha rossz idő lesz: a férfi, ha jó: a kislány jön ki. — Fokozatosan • renoválta- tunk, hogy tavaszra még szeb­bek legyünk — mondja Ballo­né. — A vendégek elégedettek. Van, aki itt járt, s pár hónap múlva visszajött — a feleségé­vel — nászúira. — A vállalattól most azt ké­rem, hogy egy kis büfét nyis­sanak, hogy reggelit is adhas­sak a vendégeknek. Ne kelljen nekik a reggeliért a városba menni, mert a vendéglő csak délután és este van nyitva. — Már több jugoszláv, cseh és német vendég is megfordult nálunk. Ha a főtéri szállodá­ban nincs hely, ide küldik a szálláskeresőt. Hivatalos díj­szabásunk van. A közös turis­taszobánkban egy ágy tíz fo­rint, melyhez négy forint tü- zelőköltség jön. (kopa) A bajbajutottat nem hagyták cserben... Felépül a Honvéd utcai ház Nagy szerencsétlenség érte özv. Mihály Pálnét, a konzerv­gyár idős munkásnőjét. Kis háza leégett. Vert falú, öreg ház volt a Tabánban, falai is ledőltek. Az üzem egyik szocialista brigádja vállalta, hogy társa­dalmi munkában felépíti a kis házikót. Az építés a 11., Hon­véd u. 17. szám alatt folyik. A munkatársi segítséget Varga András alapszervi párttitkár szervezte. a szállítás is bizonyos romlás­sal jár. A legésszerűbb dolog­nak az látszik, ha saját cseme­tekertet telepítenének. Hogyan üzemelt a kis fafel­dolgozó üzem? 2410 köbméter iát termeltek ki az idén, ami­nek 34 százaléka ipari fa volt. Tűzifának csak olyan fát ad­tak el, amit semmire sem le­rendkívül nagy pusztítást végeznek a vadak. Másfelől, a szakemberek sze­rint, mindig sok vad volt az erdőben, ezekre szükség van. A kár sem olyan nagy, mint a laikusok hiszik, hiszen a va­dászok gondoskodnak az állo­mány gyérítéséről. És mi van a legeltetéssel? Építkezési kaleidoszkóp ♦ Rendel a TÜZÉP, de hiába ♦ Egy négyszögöl: 20—60 forint ♦ Olcsóbb, de - lesz-e tégla? ♦ Maradi a technológia Kietlen pusztaság Kép a ceglédi nemzetközi fotókiállításról Ha valaki építkezni akar, miután túljut a különféle en­gedélyek tortúráján, első útja a TÜZÉP-hez vezet. Építési anyagot keresnek az emberek, de, sajnos, nem mindig talál­nak. Többek között ez indítot­ta arra a városi tanácsot, hogy a város szívéből megfelelő helyre telepítse a TÜZÉP-et, olyanra, ahol megfelelő meny- nyiségű építőanyagot tárolhat. Persze, a jó szándék még nem minden. Mert például tavaly hiába rendeltek a TÜZÉP helyi vezetői elő­regyártott gerendát, fedél­lemezt, rendkívül kevés érkezett a te­lepre. Százötven mázsa ce­menttel, 89 ezer darab tető cse­réppel és sok fűrészáruval is kevesebb jött, mint amennyi kellett volna. Hosszú esztendők goaldja a tégla. Cegléden ugyan kapható volt, de a szállítás sokba ke­rült. Amióta a körösi téglagyá­rat bezárták, a tégla ezer da­rabonként 450 forinttal többe került, mint korábban — a szállítás miatt. A mi téglagyá­runk tavaly végre ismét meg­nyitotta kapuját, de a tavalyi építkezéseken ez már nem so­kat segített. És az új esztendő­ben? Most már — remélhető­leg — nemcsak megtakarítást Ha én egyszer bezárom az ajtót... AZ EGYKORI HÍRES SZAKMA MESTERE EMLÉKEZIK ENGEM A CEGLÉDI ÜTŐN a kala­pács zenéje mellett még valami érdekes­ség állított meg. Az öreg kovácsmühely cégtábláján ezt olvastam: Kelecsényi Miklós kovácsmester — Alapítási év: 1890. A tréfás kedvű magyar aztán felvilá­gosított, félre ne értsem, hetvenhét év­vel ezelőtt tárta ki először a műhely nagy, széles ajtaját az akkori kovács, kelecsényi Miklós, a jelenlegi mester édesapja. A villgnyfujtató bizalmasan duruzsol, az elektromos fúró indulato­san dolgozik. A mester rám nevetett: — Hogy még miránk kíváncsi az új­ság? — Természetesen. Ha mondhatna alapításáról valamit... — Kedves apámnak négy fia volt. Mind a négyen kisiparosok lettünk. Volt közöttünk ács, suszter, asztalos, én pe­dig az édesapám kezéből vettem át a szerszámot, kovács lettem. Ö alapította ebben a házban a műhelyt. Valami né­metnyelvű mesternél tanult. Akkori szokás szerint, mint vándorsegéd, meg­járta az országot. — NAGY BECSÜLETE VOLT annak idején az iparnak. Nagykőrös városában negyven kovácsmester kopácsolt és szép számmal voltak inasok, legények. Itt készültek a Duna—Tisza köze számára a lőcsös parasztkocsik. Később, ahogy terjedt a kertészkedés, már féderes, táb­lás kocsikat is gyártottak. Jó volt ezek­nek a járműveknek a rugózása, hogy a kényes gyümölcsöket, érzékeny kerti ve- teményeket ne viselje meg a szállítás. — Ritkábban készült a hintó. Az idő­sebbek rhég emlékeznek ezekre a szépen kimunkált parádés jármüvekre, ami­kor elöl ült és hajtott a gazda, a mögöt­te levő ülésen pedig szorgoskodott a fogdmegje. Az utolsó ilyen fogat a vá­rosi tanács tulajdonában i'an. Csak hát az autó kiszorította. — ÉDESAPÁM éppen egy negyed­századdal ezelőtt halt meg, hatvannyolc esztendős korában. Akkor én már vagy tíz esztendeje vezettem a műhelyt. — Ugyanaz a műhely? — Igen, ugyanaz. Csak éppen a be­rendezés változott, nem is keveset. Ami­kor édesapám megnyitotta, akkor még kézi fújtatóval élesztették a tüzet és csu­pa kézi szerszámmal dolgoztak. Most, látja, dolgozik a villanyfúró, van tül- lanyhegesziőm, elektromos fúró- és csi­szológépem. Bizony én is már ötven esz­tendeje dolgozom itt. Eljár az idő. Most már csak négy kovács van a városban. Nincs is mindegyiknek tanulója. — Ebben a műhelyben van? — Nem akadt jelentkező már évek óta. — A családból sincs utánpótlás? — A FIAM FOGORVOS. Kisgyerek korában szívesen bejött a műhelybe. Próbálgatta a szerszámnyelet, de aztán mégis orvos lett. — Konkurrencia van-e? — A fejlődés, amely kíméletlen és feltartóztathatatlan. Szaporodnak a gép­járművek, egyre kevesebb a fogat. — Szóval ez a műhely megszűnik, ha maga abbahagyja a munkát? — Ha én egyszer bezárom az ajtót, akkor az végleges lesz. Azt nemigen nyitja ki többé valaki... (rossi) jelent a körösi téglagyár ter­melése, de téglához hamarább jutnak majd az építtetők. Az építkezési láz talán 1967- ben érte el eddigi legmagasabb fokát. Ám még így is van 411 üres telek a városban. Tájé­koztatásul közöljük, hogy a telkek ára négyszögölen­ként 20—60 forint. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a körösi építkezések: ed­dig hagyományosan történtek. Új, korszerű anyagokat, előre­gyártott szerkezeteket, ame­lyekkel az építkezés olcsóbb és gyorsabb, eddig sem a magán- házak, sem a vállalatok építé­sénél nem használtak. Viszont örvendetes, hogy tavaly for­dult elő első Ízben: a városi tanácsnak nem kellett kény­szerintézkedéseket hoznia, mert 1967-ben engedély nélkü­li építkezés nem volt egyetlen­egy sem. <f) „Anyakönyvezik“ a termőtalajt Kifizetődő az OMMI segítségét kérni Budapesten, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizs­gáló Intézetben a napokban nagy tanácskozás folyt. Az eddigi talaj térképezést ösz- szegezve, megállapították, hogy néhány év alatt mint­egy 800 000 kataszteri holdról készültek el az üzemi talaj- térképek a termelőszövetke­zetekben és kereken 500 000 kataszteri holdon az állami gazdaságokban. A most kö­vetkező évben az OMMI fo­kozni kívánja a genetikus talajtérképezést. Az intézet vidéken dolgozó osztályvezetői beszámoltak ar­ról, hogy egyre több terme­lőszövetkezet keresi fel a vi­déki laboratóriumokat: ké­szítsék el nekik a talajtérké­peket. A közös gazdaságok­nak bőven megtérül a termő­talaj „anyakönyvezéséért” ki­fizetett összeg, mert tudomá­nyos alapossággal megisme­rik talajaik összetételét, víz- áteresztő képességét és pon­tos tájékoztatást kapnak ar­ról, hogy az egyes táblákban milyen vetésforgót alkalmaz­zanak, milyen és mennyi mű­trágyát használjanak fel, hogy a kívánt termést a le­hető leggazdaságosabban elér­jék. Azok a termelőszövet­kezetek, amelyek az OMMI tanácsait követik, már az el­ső esztendőben kedvező ered­ménynek örvendezhetnek. Mint ahogy a termőtalaj is­merete nélkül nem lehet jö­vedelmező a gazdálkodás, ugyanúgy nehézségeket okoz­hat az is, ha a termelőszövet­kezetek nem ismerik a fel­használandó műtrágya ható­anyagát, összetételét. Ugyanez vonatkozik a ma már széles körben használatos növény­védőszerekre. Előfordul ugyan­is, hogy a hosszabb vagy nem megfelelő tárolás követ­keztében ezek a szerek vesz­tenek hatékonyságukból. Ilyen­kor legmegfelelőbb, ha a tsz-ek minták beküldésével az OMMI legközelebbi osztályá­hoz fordulnak szakvélemé­nyért, amely felvilágosítást ad a szer belső értékéről és a felhasználással kapcsolatos tennivalókról. A vizsgálat költ­sége minimális, de segítségé­vel tíz- és százezer forintnyi értéket óvhatnak meg ese- tenkén a mezőgazdasági üze­mek. B. A. Befalazott könyvritkaságok Zircen, az egykori apát­sági épületben az Országos Széchényi Könyvtár tataroz- tatja a Reguly Antal mű­emlék könyvtár helyiségeit, s a munka közben lettek figyel­mesek egy — üreget sej­tető — furcsán kongó fal- részre. A kibontott fal mögött fel­fedeztek egy — valószínű­leg a háború előtt befalazott i — kisebb helyiséget. Itt ta- I lálták meg ponyvába csoma­golva, különleges porral tar­tósítva a könyvtár sok régi­ségét. A régi könyvek és írások szerepelnek a katalógusokban, de felkutatásuk eddig ered­ménytelennek bizonyult. A nagy értékű anyagot az Or­szágos Széchényi Könyvtárba szállították. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents