Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-30 / 24. szám

I „ELFÁRADT" A REGI Új KlOSZ-székház Monoron Negyedmilliós társadalmi munka a P:e s r M eg v e i. h i r l a p k X. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM 1968. JANUAR 30., KEDD ZÁRSZÁMADÁSI HfRADÓ: W0 napos aszály után - 70 forint Önálló ágazati elszámolás — Milyen gépeket kérnek? A monori Űj Elet Tsz va­sárnap tartotta zárszámadó közgyűlését, amelyen a tagok szinte teljes számban megje­lentek. A vendégek között ott volt Guba Pál, a járási párt- bizottság első titkára, S<zijjár­tó Lajos, a járási tanács elnö­ke, dr. Nagy Ambrus, a járási mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály munkatársa. A községi pártbizottságot Gál János titkár, a tanácsot Ku- pecz Ferenc vb-elnök képvi­selte. A vezetőség beszámolóját Nagy András tsz-elnök ismer­tette. A beszámoló kitért az elmúlt év nehézségeire. Alap­vető probléma volt, hogy a legszükségesebb időben — má­jus közepétől augusztus végéig — a lehullott csapadék a tsz területén nem érte el a három millimétert. Óvatos becslések szerint as aszály okozta termés­kiesés mintegy másfél- kétmillió forintot vett ki a tagság zsebéből. Nagyrészt ez az oka annak, hogy a tsz a tervezett összes árbevételből (annak ellenére, hogy az állattartás és segéd­üzem is túlteljesítette tervét) mintegy 800 ezer forinttal ke­vesebbet ért el. A különböző évközi intézkedések, valamint az a tény, hogy jelentős tar­talékkal vágtak neki az évnek, továbbá a tagok és állandó al­kalmazottak odaadó munkája együttesen vezettek oda, hogy ilyen nagy természeti csa­pás ellenére a dolgozó tag­ság részesedése az 1967-es évre a tervezett 16 487 fo­rinttal szemben 20 776 fo­rint volt. A beszámoló ezután részle­tesen foglalkozott a tsz előtt álló lehetőségekkel, az új gaz­dasági mechanizmus keretei között. Tervbe vette a tsz ve­zetősége — s ezt a közgyűlés is elfogadta —, hogy 1968. ja­nuár elsejével bevezetik az önálló ágazati elszámolást. Így külön számolnak a növényter­melésre, állattartásra, szállí­tásra, traktorüzemre és gép­műhelyre. Nagy lehetőségek állnak a tsz előtt, csak élni kell aé új agrótechnilmi, szervezé­si és egyéb közgazdasági le­hetőségekkel. Az ellenőrző bizottság be­számolóját LaborOz Imre el­nök ismertette. A hozzászólások során Ba- pinszki Pál az elnöki beszámo­ló gépesítést érintő részével kapcsolatban megjegyezte, hogy a tsz-nek olyan gépek beszerzését is mielőbb napi­rendre kell tűznie, amely a nagy fizikai megterhe­lést jelentő gabonabetaka­rítást, szelektorozást és egyéb magtári munkákat könnyebbé teszi. Guba Pál a járási pártbi­zottság és a tanács nevében gratulált az elért eredmények­hez, a munkaegységenkénti 70 forinthoz. Befejezésül a tsz előtt álló feladatokról szólt. Ha újév előtt átvették volna. A sertéstenyésztési vállalkozás mérlege A napokban igazgatósági ülésen tárgyalták meg az ér­dekelt vezetők a sertéste­nyésztési vállalkozás 1967. évi zárszámadását. Nagy László igazgató beve­zetőjében utalt, az elmúlt év gondjaira, melyek tetemes ki­esést jelentettek. A különböző évközi intézkedések, valamint az október 1-én bevezetett ser­tésáremelés hatására a vállalkozás összes esedé­kes kötelezettségének ren­dezésével 553 ezer forint tiszta nyereséget ért el. Az igazgatóság az elért tisz­ta nyereséget, (mely 783 ezer forintot tett volna ki, ha cfe Állatforgalmi Vállalat még új­év előtt átveszi az 517 darab hízottsertést), az alapok növe­lésére határozta felosztani. Nagy László igazgató kérte az igazgatóságot, hogy az elért nyereségből 100 ezer forintot szavazzon meg az alapító tsz- eknek — nyereségrészesedésre való felosztásra. Az igazgató­ság azonban az 1968-as fel­adatok sikeres megoldása ér­dekében úgy határozott, hogy 50 ezer forint felosztást java­sol az igazgató tanácsnak, ré­szesedés formájában, míg a többi részt a következő évek termelésének meg­alapozására kell fordítani. A jövedelemfelosztás megtár­gyalása után megvitatták az igazgatóság beszámolóját az igazgató tanács február 7-én tartandó ülésére, majd az úgy­nevezett „brucella mentesítés” soron következő feladatait tárgyalták meg. Fekete Benő Az utóbbi hetekben gyakori beszédtéma a monori járás kis­iparosainak székháza. Az épü­let falai megroggyantak, oszlo- poklcal támasztották fel, a tető idővájta résein átszivárog a csapadék, tönkreteszi a fala­kat és a festést. Pedig a KIOSZ vezetősége évről évre nagy gondot fordított a székház ta­tarozására: vakoltak, festettek, de mindhiába, a régi épület „elfáradt”. A tartóoszlopokkal aláácsolt székház helyiségeiben ennek ellenére mozgalmas klubélet folyik, nyitva tart a söntés. A vezetőség asztalán már ott fek­szik Dóczi Ferenc építész kivi­telező terve az újonnan fel­épülő KlOSZ-székházról. A KIOSZ országos központja a székház építéséhez biztosítja az összes anyagot, illetve ennek ellenértékét. Az új KlOSZ-székházat a Vörös Hadsereg út és Petőfi út sarkán építik fel. A betonvá­zas téglaépületben a terv szerint hat helyiség lesi: két biliárdterem (elválaszt­ható üvegfallal), televízió­szoba, büfé, iroda, elő­szoba. A büfé elé teraszt építenek. Az új székházat modern berendezéssel látják el. A járási KlOSZ-székház épí­tésének hírére megmozdult a járás kisiparosainak jelentős hányada. Monorról Dóczi Fe­renc, Kovács András, Üllőről Holló Sándor, Vecsésről Stiller János, Fabók Mihály, Pilisről Fiegler Sándor, Darázsi László, Gyömrőről Palotai József, Fo­dor István kőművesek — hogy csak néhányukat említsük — ajánlották fel társadalmi munkájukat. A székház helyiségeit olyan illusztris kisiparosok festik és díszítik, mint Dóka Béla, Da- nyi István, Otrokocsi István. A tervezett társadalmi mun­ka értéke meghaladja a 250 ezer forintot. 32 szakmunkás, ugyanennyi ipari tanuló és 1‘4 tagú vezetőség is jelentős részt vállal a közösen terve­zett székház felépítéséből. Nem kis feladatot jelent a régi, ro­zoga épület lebontása, amelyet a tavasz beálltával szeretné­nek megkezdeni. Nincs azon­ban megnyugtatóan rendezve az épület hátsó helyiségében lakó idős asszony lakásproblé­mája. Megkérdeztük a KIOSZ ve­zetőségét, hogy a székházépí­tésének idejére bezárják-e a söntést. A válasz: ha lehet — nem, mert erről a bevételről a KIOSZ vezetősége nem szán­dékozik lemondani. A csaknem félmillió forint­ba kerülő székház építését a tervek szerint még az idén befejezik. Ezzel a járási szék­hely újabb modem, szép épü­lettel gazdagodik, és végre megillető székházhoz jut a já­rás kisiparossága. Hörömpő Jenő KÖNYVESPOLC Dr. Nagy Sándor A termelőszövetkezeti gazdaságok ésszerű nagysága A könyv az agrárgazdaságtani kutatások újabb eredményei­nek figyelembevételével a ter­melőszövetkezeti nagyüzemmé szervezés társadalmi-gazdasá­gi feltételeit, a közös gazdasá­gok nagyságának mutatóit, az ésszerű gazdaságnagyság meg­ítélését, a gazdaságok nagysá­ga, az üzemágak mérete és a specializáció összefüggéseit, valamint a gazdaságnövelés különböző módjait ismerteti. Semmi akadálya — Szeretnék tagja lenni az ifjúsági könyvtárnak Foto: Tóth A vecsési gimnázium gondjai Még Budapestről is Olyan ez a község, mint a fejlődő kamasz, szinte évről év­re elnyű valamit. Kinőtte a 100 köbméteres víztornyot, most kezdték meg az 500 köbméteres építését. Hol itt, hol ott válik avulttá egy bolt, most a faluban épült fel a korszerű, repre­zentatív ABC-áruház. Megnőttek az igények. Kulturális téren is. Már kevésnek bizonyultak a meglevő általános iskolák — és egyre többen sürgették: legyen gimnázium. Ennek az igénynek a figyelembevételével kezdődött 1963- ban — néhány bátor ember kezdeményezésére — a gimná­ziumi oktatás Vecsésen. — Igen mostoha körülmé­nyek között —, mondja Szalaí István igazgató —, hiszen nem volt a gimnázium számára kü­lön épület, a tantermek meg­oszlottak az általános iskola és a gimnázium osztályai kö­zött. A kezdeti, legnagyobb gondok legyűrése után azon­ban gyökeret vert, és mostanra nagyon szépen felfejlődött ez az intézmény. Komoly felszereléssel, audiovizuális és egyéb tanítási segédeszközei már külön nyelvszobát igé­áll rendelkezésre a kémiai és fizika tanításához, de a szer­tári tárgyak sajnos, egy rak­társzerű helyiségben zsúfolód­nak. Vecsésen is elkelne egy olyan korszerű, tágas iskola- épület, mint a monori gimná­zium épülete. A padlók feketére olajozot­tak, mint hajdan apáink Korá­ban. — Legalább ezt tudnánk világos, korszerű melegpadló­ra kicserélni — mondja az is­kolaigazgató. A vecsési gimnázium alig hailat magáról. — A gyc-ekek szeretnék, ha iskolájukat Petőfi Sándor Gim­náziumnak nevezhetnénk, de zösség elnökeinek, Török Vin­cének és Tamási Pálnak, akik fáradságot nem kímélve rótták a hivatalok és minisztériumok -labirintusait, hogy megfelelő iskolapadokat, asztalokat, szekrényeket, sőt magnót és televíziót, s egyéb segédeszkö­zöket kapjunk — mondja az igazgató. A KISZ-isták tevékenységé­ről Szécsényi Zsuzsa III. gim­nazista, a KISZ-titkár számol be. Elmondja: — a szovjet— magyar barátság elmélyítése érdekében élénk levelezést folytatnak a szovjet fiatalok­kal, és meglátogatják az el­esett szovjet hősök sírját. Leg­közelebb a Vöröskő-sziklához mennek. Meglep szabatos, szép mon­datszerkesztése, mely a III— IV. osztály magyar szakosát: Gergely Jenönét dicséri. Igen jó a diákok orosz nyelvtudása is. A Szovjetunió múltjára és jelenére összpon­tosító vetélkedő alkamából a a megyei versenyen is részt vettek. Az orosz nyelvet a III—IV. osztályokban Szálát István igazgató tanítja. Angolt Sólyom András óraadó tanár tanít, aki Ceglédről jár ide. A gimnázium mindjárt kez­detben a jelentkező felnőttek miatt, esti tagozatot is nyitott. A nappali tagozaton jeienle; 140 diák tanul, az estin 51 felnőtt. Itt különösen a ma gyár nyelven van a hangsúly amit Bogár Ferenc, a felsőte lepi általános iskola igazgatójí tanít történelemmel együtt. A tanári karban sok a fiatal Híre van az itteni pedagógu­sok kitűnő tanítási módszerei nek, talán ez is oka annak hogy Budapestről és Monorró is sok diák jár ide. Mindenképpen több segítsé get érdemelne ez az iskola amelynek nevelőd ezekben i kezdeti években erejükön felü igyekeztek helytállni, vállalv; a kényelmetlenséget, amit pél­dául az iskolának ötfelé ta­goltsága is okoz. Két osztály még nélkülözi £ korszerű padokat, és elkelni még egy pingpongasztal is. Olyan ez az iskola is, min egy fejlődő kamasz. Felnőtt és megizmosodott ét új létfeltételeket követel. Jó lenne, ha felfigyelnének az illetékesek, hogy Vecséser is van egy gimnázium, amely gondokkal küszködik és amely — végignézve a négy év ered­ményeit — nagyon is megér­demli a segítséget. Ferenczy Hanna A kötet első része a mező­gazdasági üzemnagyság ala­kulásának a tőkés- és szocia­lista országokban megnyilvá­nuló irányait mutatja be. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban — írja a szerző — a szocialista átszervezés eredményeként a nagyüzemi gazdálkodásnak olyan lehetőségei bontakoznak ki, amelyekkel egyetlen kapi­talista ország sem rendelkezik. A közös gazdaságok átlágterü- lete még a mezőgazdasági ter­melés koncentrációjában és centralizációjában legnagyobb előrehaladást elért kapitalista ország, az Egyesült Államok nagygazdaságainak átlagos méretét is többszörösen meg­haladja. A mezőgazdasági ter­melésnek a szocialista orszá­gokban kialakult üzemi mére­tei lehetővé teszik a legkor­szerűbb technika, technológia eredményes felhasználását — állapítja meg Nagy Sándor. Ezután a termelőszövetkeze­tek nagyságának mutatóit, va­lamint a gazdaságok nagysága és az üzemágak mérete közöt­ti összefüggéseket tárgyalja, majd a tsz-ek nagyságát be­folyásoló tényezők történeti- gyakorlati áttekintését adja. A termelőszövetkezetek nagysá­gának és az üzemágak méret­növelésének feltételeiről és eredményeiről ad képet ez­után a szerző, végül a szövet­kezeti egyesüléseknek a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás rendszerében megnyilvánuló szerepéről fejti ki álláspontját Szülők bőilja — Angyal után A monori Kossuth iskola igazgatósága és szülői mun­kaközössége szombat este rendezte meg a szokásos far­sangi szülők bálját. Bár na­gyon sok embert válaszút elé állított a tv szombat esti prog­ramja és a hagyományosan kellemes szórakozást ígérő — piknik alapon rendezett — szülők bálja, az Angyalnak és a műkorcsolyának együttesen nagyobb volt a vonzereje. Mint Fülöpp Lőránd iskola- igazgató tájékoztatott, elővé­telben mintegy 250 jegy kelt el, de a fentiekben jelzett okok miatt a jegytulajdonosok . fele a kényelmesebb megol­dást választotta. A mintegy 150 vendég a Sireper-zenekar muzsikájára — lényegében az Angyal után — kezdte a mulatást. De milyen mulatást? Sok. év óta itt háló­zó! szülők állítása szerint han­gulatban, feloldódásban ez a bál felülmúlt minden eddigit (fekete) MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Egy magyar nábob éh Kárpáthy Zoltán. Maglód: Vele­jéig romlott. Mende: Sivatagi 13-ak. Monor: Irma, te édes I— II. Pilis: A halál részére fenn­tartva. Üllő: Komplexusok. Ve- csés: Becsületbeli ügy. I r. hát ezt ki is kell érdemelniük... Meg aztán, mivel is büszkél­kedhetnénk? Külsőleg nincs mivel — a belső tartalom és értékek felemlegetése még esetleg kérkedésnek hatna. Pe­dig igen komoly munka iolyik nálunk. A szülői munkaközös­ség páratlan aktivitással segíti, patronálja a gimnáziumot. Hi­szen szívügyük, hogy fiaiknak, lányaiknak ne kelljen vona- tozgatni. Ellenőrzik az utcán hazafelé menő gyermekek vi­selkedését, az iskolán kívüli tevékenységet, klubéletet, sportkört. Felkeresik a mulasztók szüleit- Harmincezer forintot érő tár­sadalmi munkával járultak hozzá az iskola kibővítéséhez, mely egy tanterem és egy fás­kamra felépítését eredményez­te. — A szülői munkaközösség legaktívabb tagjai: Bohár Pál. Lengyel József,1* Kazacsai Ist­vánná és Holota Zoltánná. Nagyon sokat köszönhet a gimnázium a szülői munkakö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents