Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-27 / 22. szám
$ $ Napi tüske & r § 8 Tüskéről lévén szó, a ne- $; $ gyedik is szúr kicsit: § — Óriási mennyiségű ^ ^ szemétkosár vár tavaszi ki- s ^ helyezésre a Városgazdái- % ^ lcodási Hivatal központi te- ^ ^ lephelyén. Felállításuk már \ ^ csak a festés miatt késik. ^ ^ Azon folyik ugyanis a vita, \ { hogy zománc- vagy lakk- ^ § festékkel vonják-e be vala- ^ ^ mennyit, kék-sárga, avagy ^ ^ piros-fehér-zöld színűre J ^ fessék mindet — esetleg ^ ^ felét így, felét úgy? ... $ * ÍSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* Eskütétel a Szabadság téren Ünnepi emelvényt építettek ismét a Szabadság téren: vasárnap délelőtt háromnegyed tízkor ismét ünnepi esemény színhelye lesz Cegléd. A KISZ városi és járási bizottsága, valamint az illetékes hivatali szervek rendezésében akkor tartják meg a néphadsereg legifjabb katonáinak ünnepélyes eskütételét, amelyre igen sok vendéget várnak az ország különböző részeiről. Ezt olvastuk VÁCI MAP 10 Vácott tar tjeik a mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóját Csütörtök délután a párt- és tömegszervezetek székházéban megalakult a februári mező- gazdasági köriyvhónap szervező bizottsága. A rendezvény- sorozat kiemelkedő pontja, hogy a mezőgazdasági könyv - hónap megyei megnyitóját az idén városunkban rendezik meg, február 5-e és 10-e között, — o váci mezőgazdasági technikumban. A megnyitón előadás hangzik el Az agrár- szakemberek szerepe az új mechanizmusban címen. Megtartására országos nevű szakembereket kémek fel. A könyvhónap alatt a járás néhány községében szakosított összejöveteleket terveznek a mezőgazdászok számára. Az alségödi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet vezetősége felajánlotta, hogy a kertészeket hívja meg szakmai vitára, s egyúttal bemutatja nekik a tsz kertészetét Itcriílt Cegléd és Kecskemét között a csuklós A kalauz páholyában ül. Csak a hátsó ajtón lehet felszállni. Akár tetszik, akár nem, mindenki kénytelen el- ! haladni a kalauznő előtt, és megvásárolni a jegyet. — Hogyan tetszik az ülő- kalauzság? — Hogyan? ügy, mint amikor a nagyon fáradt ember j végre leülhet! — mondja a kalauznő. — Nagyon terhes volt eddig ez a szolgálat. Reggel ötkor kezdtünk, és tizen- j egy órakor állunk meg, pedig j addig jó néhányszor átroha- 1 nunk Kecskemétre. — Hogy vált be a csuklós? — Nagyon jó. Végre megszűnt ezen a vonalon a tolongás, és nem maradnak le az utasok. — Mennyien férnek fel? — Vasárnap a reggeli járaton Nagykőrösről Ceglédre száznegyvennyolc utast vittünk. Este a színházi busznak Kecskeméttől Nagykörösig százkilenc utasa volt. — Mindenkinek nem lehet egyformán kedvére tenni. Van-e panasz? — Olyan is akad! Volt már olyan megjegyzés, hogy a csuklós rész ráz. — Igaz ez? — De csak akkor, ha kevés az utas! Különben örülnek az új busznak. Különösen azok, akik egy héttel ezelőtt még azon sóhajtoztak, hogy csak le ne maradjanak. PEST MEGYEI HIBLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. L VIOLY AM, 22. SZÁM 19G8. JANUAR 27., SZOMBAT . t kisiparosok új adózási és tírrendsaere Nem szabad visszaélni a szabad kézzel! Az év elején életbe lépett árintézkedések meglehetős tanácstalanságot okoztak a kisiparosok köirében. Legtöbbjük a lakosság szolgálatában szolgáltató, javító munkákat végez, és mivel a tél nem „holt szezon” számukra sem, sürgős kérdésre kellett feleletet kapniuk. A KIOSZ járási szervezete csütörtökön — a megyében elsőként — megrendezte számukra a tájékoztatót: a Kossuth Művelődési Ház nagytermében Zselniczky István, a KIÓSZ megyei adóközösségének munkatársa tartott előadást az új árrendszerről, főként arról, hogy az hogyan érinti a kisiparosokat. Az egybegyűltek nagy érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatót. Az új rendelet — mint az előadó is mondotta — a kisipari munkák zömét a szabad ár kategóriájába sorolta. Mivel ez tág teret enged az árak megállapítására, óva intette az érdekelteket minden túlkapástól. Az új rendelet nagy súlyt helyez az építőiparral foglalkozó iparosok tevékenységére. Az árakat itt úgy szabták meg, hogy az építő és az építtető egyaránt megtalálhassa számítását. Az előadó elmondotta, hogy változás történt a többi közt a haszonkulcsok meghatározásában, a forgalmi adó és a munkabér rendszerében is. Egyes készítmények, mint például a mezőgazdasági gépek, alkatrészek, épületasztalos-munkák mentesek lettek a forgalmi adótól. Kedvező ártételek érvényesülnek a használati cikkek, gyermekruhafélék és játékszerek terén. A nagy tetszéssel fogadott tájékoztató után a hallgatók kérdéseire válaszolt a megyei előadó. J. Z. Készülődés a tavaszra A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepének műhelyeiben az idén. elsőnek a laminált és zsugorított műbőr anyagok kerültek „terítékre". Belőlük kerülnek ki a férfi-, női és gyermekkabátok divatos, tavaszi példányai. A tavaszra gondoltak már azok a megrendelők is, akik a sportos orkán dzsekiből rendeltek nagyobb mennyiséget Régi ismerősünk: a képügynök A munkához türelem kell Mi a meggyőzés titka? időm van. A titkom az, hogy szeretem ........... . k ísértésbe hozni ifSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS, ^ I Csillajíényii léli estéken A kislány hidegtől pirosodó képpel ugrott le a kocsiról. Fürge léptekkel igyekezett a kisterem falé, ahol már várták a diákok. Csupán néhány percig tartott, míg elgémberedett tagjait felmelegítette, a röpke eligazítás után máris felhangzott a dal, koszorúba fogództak a lányok: kezdődött a tánc. A jászkarajenői kultúr- házban, ahol szemtanúja voltam ennek a jelenetnek, a tánccsoport tartotta szokásos heti próbáját. A tánctanár hosszú kilométereken át rázódott a tsz fogatán, amíg beértek a faluba ezen a hideg, csillagfényű téli estén. Az alsókarai iskolától nem könnyű ilyenkor az út. ★ Miről is jutott eszembe ez a jászkarajenői pillanatkép? Arról, hogy a napokban a járási klubvetélkedő győztesei között olvastam Purzsás Mária nevét. A törteli döntőn szép szavalatával került azok közé, akik a megyei vetélkedőre utaznak. Ez a talpraesett pesti kislány, aki zokszó nélkül vállalta a tanyai tanítóskodást, magától értetődő természetességgel tanítja a táncot és a faluból vissza- szekerezve a telepről a tanyára, gyatra fényű lámpa szerény világánál olvassa kedvenc költőit. (t.) r/sSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSe Hét végi műsorkalauz GITÁROS Anonymuséktól Foto: Ottokár Délután négy óra. A hivatal dolgozói ilyenkor már egyre sűrűbben gondolnak a napi „rolóhúzásra”. Nyílik az ajtó, és piros képű, kék szemű, öles férfi lép be: fényes bőrkabátja ontja a hideget. Szerencsére nem ügyfél a késői látogató. Már a köszöntés is derűs hangulatot áraszt. Az apparátus tagjai ismerik, hiszen nem először találkoznak most vele. — Kartársak, hölgyek és urak, újra felkerestem önöket, és szeretettel megkérdezem: nem éreznek-e kényszerítő ingert, hogy valami csodálatosan szép rézkarccal vagy festménnyel gazdagítsák otthonukat? — Harag, bosszúság soha nincs bennem. Évtizedeket töltöttem a szakmában. A célt én mindenkor elérem. A szatyor tartalma helyettem is beszél. Szívfájdítást okoz, vagy gondolkodásra késztet. Aki nem vásárol most és itt tőlem képet, tapasztalatom szerint az is foglalkozik a megvásárlás gondolatával. Majd később, alkalmasabb időpontban, akkor, amikor nem kell másra a pénz, vevőmmé válik. Idő és türelem kérdése. En pedig türelmes vagyok, tudok várni. Százéves koromig még sok ismerőseimet. A hivatal kígyönyörködte magát, vevő nem akadt. Körösi bácsi észrevétlenül már csomagolt. A legfrissebb vicc- készletből elmondott néhányat, majd szerényen, magát és képeit ajánlva indult az állomásra. Holnap Abony, aztán Aszód, Tatabánya, Veresegyház következik. Hogy is mondta fél órával előbb a mester? A titka az, hogy szereti kísértésbe hozni ismerőseit... Látom az arcokon, igazat mondott! Szomorú István A Kossuth Művelődési Ház- j ban ma este fél 8 órai kezdettel, a Szolnoki Szigligeti | Színház társulata előadásában i a Charley nénje című, 3 fel- vonásos zenés komédiát láthatja a színházkedvelő közönség. Nyolc órától táncestély. Vasárnap délután 5 órától tánczenei koktél. Játszik a Lawers gitáregyüttes. A Dózsa Művelődési Házban ma este 8 órától táncestély. Játszik a Klub együttes. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: A normális élet (francia); DóMegyei törvényszék Cegléden Közben csatos szatyra tartalmát már az asztalra helyezi és egyenként emeli a lapokat a világosság felé. Illasztgeti, közelebb, távolabb lép eggyel- eggyel és a bemutatott képek mindegyikéhez fűz valami találót. — Ez egy remek Csergezán, ez egy Zádor, ez egy Élesdy- produkció. Elesdy ceglédi, tehát az ö munkáit e város lakóinak külön is meg kell becsülni! A képek nézegetése közben a „mesterségre” terelődik a beszélgetés. Az ügynök a szomszédban, Albertirsán lakik. Innét indul nap mint nap a fél ország városaiba, községeibe. Hetven év körüli, de bírja a fáradozást. Ma Ceglédet járta. Hivatalt, üzemet, vállalati irodákat látogatott végig és az eredmény e napon is kielégítő volt. Közreműködése . eredményeként ma két ceglédi lakásba giccs helyett művészi munka került! Körösi bácsi — áruljuk el, róla van szó —, naponként sok hivatalban üzemben, vállalati részlegeknél megfordul, sok-sok helyen kipakol, ahol végül is nem vásárolnak semmit. Az ilyen hiábavaló időtöltés nem fárasztja, nem bosszantja? BOBORY KAROLY országgyűlési képviselőnk hozta a hírt Pestről, hogy a megyei törvényszéket elhelyezik Kecskemétről és Kőrösre, Abony- ba, vagy Ceglédre telepítik, amennyiben valamelyik a három közül igényli. Éppen Száz éve, 1868. január 16-án a városi közgyűlés a kapott ajánlatot elfogadta s a Nagykaszárnyát szemelte ki helyéül, lelkesen, vállalva az átalakítási munkálatokat. A Nagykaszárnya a Vármegyeház téren épült, a XVIII. században. Soha sem szolgált laktanyai célokat, csupán az itt állomásozó mindenkori lovas osztály parancsnokának volt szállása, keskeny, tégla alakú udvarán állott még az őrség háza, csizmadiák, szabók műhelye és a mai Zalka Máté utca félhosszán nyúló lóistálló. A legénység a városban lakott, a gazdáknál, kettesé- vel-hármasával. A Nagykaszárnya és az átellenben lévő csendbiztosi lak megyei tulajdonban volt, emiatt nevezték Vármegyeház térnek a mai Eötvös teret. Ide hullámzott, mint a piac egyik öblébe, a hetivásárok népe, a rőfösök, gyolcsostótok sátrai és állványai közé. Itt voltak a zsib- árusok is, á tüzifás zsákosok, fazekasok, kocsin áruló burgonyások, káposztások, zöldségesek, gyümölcsárusok és az Alföldet járó felvidéki szlovákok garabókkal, favödrökkel, kádakkal. A NAGYKASZÄRNYA egyszerű átalakításával nem elégedett meg az alispán, így aztán a városi tanács új épület emelésére szánta el magát, reménykedve a bíróság működésével együtt járó vidékiek tömegmozgásában, és előre büszkélkedve a városképbe illő szép kőházzal. Kapus y Mihály építőmester elsőnek a börtönt, a „börtönész"-lakást és a telekkönyvi helyiséget alakította át az istállóból, illetve falat rakott új tetők alá. „Miután az eddig istállóul használt épület börtönné fog átalakíttatni, vízhatlanná tenni egészség szempontjából mésszel teendő vakolás nemigen kerül sokba a közönséges mésznél — határozott a közgyűlés — emberségi és egészségi szempontból.” Az ezredest áttelepítették a Vasút utcai Lackovits-házfra, mely ekkor kapta az Ezredesi lak nevet. Ennek helyére épült jóval később a Nemzeti Bank, ma a járási tanács háza. A tüzes tervezgetők lokál- patriota-álmait azonban éppen az építési bizottság elnöke, a főpolgármester oltogatta, Szabotálta, késleltette, nem tudni mi okból, talán alkati jellemvonásainak kényszeréből. Hazaárulónak nevezett mindenkit, aki csak egy téglát is fölrakott. Egy forró augusztusi napon kenyértörésre került a sor, a közgyűlés felmentette a főpolgármestert az építkezés vezetése alól és a féktelen városfőnek bizalmatlanságát fejezte ki, néhány nap múlva új embert választott, akivel nyomban letetette a hivatali esküt. Ez az elmozdított összeférhetetlen, öreg korára zsörtölődő, örökké dohogó agglegény Dobos János volt, később százezer forinton megalapítója a gimnáziumnak. Határt nem ismerő volt jótéteménye is, egy krajcárja sem maradt halálára. A Nagykaszárnyát elbontották és megépítették a törvény- széki tárgyaló és ítélő házat, valamivel távolabb régi helyétől. 1889. október elsején a megyei törvényszék megkezdte működését. Húszadikán magnum-áldomást tartottak, amelyre meghívták a város két díszpolgárát: Kossuth Lajost és Irányi Dánielt, a főis- páni helytartót, alispánokat, jegyzőket, a megyei törvényszék valamennyi tisztviselőjét, zsa: vasárnap: Lenni, vagy nem lenni (amerikai); Kossuth: vasárnap: Kihágás szerelem miatt (NDK). Abony: ma és holnap: A halál részére fenntartva (NDK). . Törtei: ma és holnap: Hölgyek és urak (olasz—francia); Ceglédbercel: vasárnap: Cirkusz (szovjet); Jászkarajenő: ma és holnap: Stan és Pan, a nagy nevettetek (amerikai); Albertirsa: vasárnap: Hófehérke és a hét vagány (nyugatnémet). az építőbizottságot és minden városát szerető polgárát a közösségnek. Ez utóbbiakat saját bukszájukra. Sültek voltak és borok az asztalokon, szólt a cigánymuzsika. Befűtötték a tárgyalótermeket és megtöltőt- ték a börtöncellákat. három évig tartott Cegléd öröme, akkor a törvényszéket visszahelyezték Kecskemétre. A szép épületet berendezték pedagóguslakásoknak, a börtöncellák falait kiütötték tantermi méretekre. A siralomházból szertár lett, a börtönész-lakásból tanári szoba. Még az akasztódombot is elhordták kint a Törteli útban, a villamos gépgyár előtti almáskert helyéről. A tatarozások mindig bon- tottak-bontogattak valamit. Legutóbb az udvarról fűtött kályhanyílásokat falazták el. Ebből egy vasajtót bevittünk a múzeumba, és a magasan elfalazott börtönrácsokból is egyet. A TÁRGYALÖ ÉPÜLET ma még áll, amelybe öreg, marcona, bajszos-sarkantyús pusz- tázó hadnagyok hordták be a kíntvalló szegénylegényeket a széles Duna—Tisza köziről és itt nemegyszer halálos ítéletek is elhangzottak. Ezt a megyebírósági épületet a közeli hetekben bontják le, hogy világos, nagyablakú iskolát építsenek helyére. Hídvégi Lajos
