Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-05 / 3. szám
4 w&á'rlap 1968. JANTJAlt 5., PÉNTEK Busójárás: február 25 Mohácsot évről évre sok külföldi és hazai vendég keresi fel, hogy megtekintse farsang végén a város utcáin egész nap tartó busójárást, amire századok óta farsang utolsó vasárnapján kerül sor. Idén a színes, álarcos felvonulás február 25-én lesz. Szőlöprések Vas megyében, ahol a régészeti leletek tanúsága szerint már mintegy 2000 éves múltja van a szőlőtermelésnek, a présházakban több régi, köztük 200—300 éves szölöprést őriznek. E hatalmas méretű ■— 3,5—4,5 méter hosszú és 3—3,5 méter magas prések legszebb példányai a Ság-hegyen, a vaskeresztesi és a felsőcsatári szőlőhegyekben találhatók. Közülük a legszebbek hamarosan Szombathelyre kerülnek. A szabadtéri néprajzi múzeumban kapnak helyet. JVincs rá recept A „zöldszemű szörny44 A. bíráttá. a rótttlt’írségj. tis orvos és *’*/*/ « sok kiissiii Az isiment válóperes bírónővel egy esztendő bontópereiről beszélgettünk. — Mi szerepel leggyakrabban kifogásként, panaszként a bonrtópereknél, az „alperessel” szemben? — kérdeztük. — A leggyakoribb panasz: az iszákosság, a durva bánásmód. De majd minden bontó- pernél előfordul ez a fogalom: féltékenység. A féltékenység... A rendőri hírek között is sűrűn olvashatjuk: „Féltékenységből elkövetett emberölési kísérlet...” Minden harmadik válóok: féltékenység A statisztika számokkal is igazolja ezt: az összes válóok majd egyhaa-madában a házasfelek féltékenysége — okkal vagy ok nélkül — szerepel, s ugyanígy az a bizonyos „harmadik”. Féltékenység, féltékenység. A költő így mondja: szerelem- féltés. A ponyvaregények: a zöldszemű szörny. Az idegorvos: Egészen kóros állapotában féltékenységi paranoiáról is beszélhetünk. Ha a családi élet romlásáról szólunk, sok HAJDÚNÁNÁS Kilencen - több mint ezer hold szántón A hajdúnánási Lenin Termelőszövetkezetben 30 hold szántóföld jut minden egyes tagra. Ha a szövetkezet minden tagja növénytermeléssel foglalkozna, a hagyományos módszerekkel akkor sem művelhetnék meg megfelelően ilyen nagy területet. A probléma megoldását keresve — a Debreceni Agrártudományi Főiskola termelésfejlesztési osztályának közreműködésével — igazi munkaszervezési mesterfogást hajtottak végre: több mint ezer hold szántójukat egy mindössze kilencfős, speciálisan gépesített brigádnak adták ki használatra. Az önállóan gazdálkodó brigád tagjai szigorúan betartották a főiskolai szakemberek közreműködésével kidolgozott termelés technológiai tervet, s valóban sajátjukként gazdálkodtak a nagy táblákon. A brigádtagok havi keresete meghaladta a háromezer forintot. Zajtalan robbantás A robbanás nagyon halk, egyáltalán nem sérti a fület, és a légnyomáshoz hasonlítható lökésszerű hatást sem lehet észlelni a peremartonl Ipari Robbanóanyaggyár kísérleti üzemében, ahol a hazai ipar egyik legérdekesebb anyagalakító kí- séíletsorozata fejeződött be. Kopasz István, a kísérletet irányító mérnök elmondotta: lényegében a robbanás energiáját fogják munkára, és segítségével a kívánt formára hajlítanak meg vastag vaslemezeiket. A robbantásos anyagformá- lást a víz alatt hajtják végre. Egy nagyobb, vízzel teli tar- tályba bocsátják le a sablont, a ráfektetett vaslemezzel együtt. Fölötte hozzák működésbe a robbanótöltetet, amely lökéshullámokat kelt, és a közbeeső vízréteg segítségével a kívánt formájúra sajtolja az anyagot. Egy-egv ilyen robbantás, az előkészületeket is beleszámítva, nem tart tovább 25 percnél, és jóformán teljesen zajtalan, mert a víz kitűnő hang- szigetelő közeg. Gyümöicsfametszés - puskává! Pettkó Zsigmor.d balatonfüredi „ezermester” műhelyében eddig több, mint harminc újítást és találmányt készített. Munkáival főleg a mezőgazdaság nehezebb műveleteit igyekszik könnyebbé tenni. Az utóbbi években leginkább a szőlő- és gyümölcsfametszés problémái foglalkoztatták. A hagyományos módszerekkel a metszés lassú, fáradságos. Fett- kó Zsigmond olyan áttételes metszőollót szerkesztett, amellyel, a kéz nyomóerejét az eddigiekhez képest csak egy- harmad részben kell igénybe venni. Az iparilag gyártott metszőollót alakította át egy lemeztokban elhelyezett görgő segítségével. Az áttételes metszőollót már több állami gazdaságban kipróbálták. Nemrégen készült el hidraulikus ágvágója. Ezt az ötletes újítást egy régi puskából alakította ki a mester. A puskát egy vágószerkezettel ellátott, csavarmenettel csatlakozócsővel hosszabbította meg. A „megszelídített” puska az autófékek üzemelési elve alapján, olajnyomásra működik. A hidraulikus ágvágóval állvány és létra nélkül a földről lehet lemetszeni a gyömölcsfák 4—5 méter magasban levő ágait. SÍELŐ „madárbúvár // Beköszöntött az igazi síidény. Az ország hegyvidékein sokan űzik e szép téli sportot. Kevesen tudják azonban, hogy hazánkban a múlt század végén egy „madárbúvár” honosította meg a sísportot. Chernél István, az európai hírű kőszegi ornitológus csatolta első ízben lábára a sí- léceket, s vette ke2ébe a síbotokat. 1891-ben madártani megfigyelések végett utazott feleségével norvégjai expedícióra. Trornső szigetén végzett ornitológiái tudományos kutató munkát és itt találkozott síelőkkel. lí,92. decemberében Kőszegen hozzálátott az Idehaza még ismeretlen sportág népszerűsítéséhez. Felesége volt az első magyar síelő nő. Kőszeg emlékkiállítással adózik nagy szülöttének. A Chemel István természet- tudományi munkásságát bemutató kiállításon helyet kapott spoVt- törléneÜleg fontos tevékenységének ismertetése is. Látható Norvégiában vásárolt síléce, valamint az ennek alapján kőszegi mesterrel készíttetett első hazai gyártmányú példány. más mellett erről a betegségről is kell beszélnünk. Felkerestük egy rendőri hír szereplőjét. J. András, 34 éves középiskolai tanár féltékenységből elkövetett utcai bot- rányokozásért került a rendőri krónikába. Hogy ragadtathatta el ennyire magát az egyetemi végzettségű, művelt férfi? Nem tudom, mi történt velem. Magyar-történelem szakos tanár vagyok, pszicholó? giát hallgattam, vizsgáztam is belőle. Most azt kérdezi, hogyan kezdődött. Nincs logikája. Feleségem a sá'lját nem adta be a ruhatárba, székének karfájára tette. Leesett, s a szomszéd asztalnál ülő férfi — egyedül volt! — abban a pillanatban odahajolt, fel akarta emelni. De láttam: a feleségem is lehajol érte, a kezük összeért — jó, ez véletlen —, de egymásra néztek egy pillanatra, amikor kikapcsolt éberségük: egymásra mosolyogtak... — Aztán? — Aztán a férfi azt mondta: „tessék”, a feleségem: „köszönöm”. De hát mit mondhattak volna? Jó, ez is csali gyanú. De tudja, mi a szörnyű? Az, hogy akkor képzelődni kezdtem. Tanár vagyok, tehát fegyelmezem magam, csak olda- lozó bekerítésekkel kezdem. Így: „Ugye, kedves ez a fiatalember?” A feleségem erre: „Igen, nagyon figyelmes”. Most már repült a fantáziám. Miért ajánlotta a feleségem, hogy pont ide jöjjünk? Miért egyedül ült az a férfi, s pont a mi asztalunk mellett? Azt is látom — láttam a szemüket! —. hogyan bújhat a férfi karjába a feleségem! S ilyenkor robban minden. Kérem, ez betegség... Beteges gyanakvás A rendőrségi üggyé vált látványos eset még nem káros, de csíráit már magában hordja betegséggé válásának. Épp az ilyen eseteknél van nagy szerepe — ahogy az orvostudomány nevezi — a szervezet öngyógyulásának, öngyógyító képességének. A lelki életben is gyakori az öngyógyulási folyamat, valamint a betegeknél — így mondja az idegorvos — „öngyógyulási termékenység”. Ennek a tevékenységnek az önvizsgálat, az elhatározás, a fegyelem kell, hogy a motorja legyen. Persze, ehhez jó, ha „társak” is akadnak; a legjobb társ ilyenkor a megértés. A sósavas merénylő asszony volt szeretője gyermekeit megvakította; a bíróság halálra ítélte, szélsőséges példa. De kóros, beteges féltékenység, amikor a szerelmes, vagy há- zastárs — és ez nem ritka — a legbrutálisabb magatartástól sem riad vissza s vérig sérti, kínozza partnerét. Ismerjük azokat —, akik, mert betegek, magukat is gyötörtet- ve — végtelen nyomozásba kezdenek, leselkednek. Betegek már. Ideges mechanizmusok következtében alakulhattak ki ezek az antiszociális, jellembeli torz megnyilvánulások. Korai felismerésüknek igen nagy a jelentősége. Az idegorvos véleménye Végül az idegorvos pszichológushoz fordultunk: A féltékenységtől el kell különítenünk a féltést, ami pozitív érzés a féltékenység negatívumával szemben. A féltékenység rendszerint fantáziaképektől támogatott érzelem, amelyben a bizalom hiánya a legdöntőbb. Az egyéniségétől szeretné az egyik fél megfosztani a másakat, láncokkal magához kötni. Az önzésből táplálkozik. — Az emberek nagy része — folytatta az idegorvos — féltékeny. Ez az igazság. De: meg kell különböztetnünk a féltés fokozott formáját: „félek attól, hogy elveszik tőlem”, a másiktól, amikor: „gyanakszom”. Jogos ez a ragaszkodás a szerelem — nem tárgyhoz! — személyéhez, hiszen különben az emberekben rejlő poligám hajlam (ami többé-kevésbé mindenkiben megvan) fékjét vesztené. Gyakran azért féltékeny valaki, mert a magában rejlő poligám, „megcsalást hajlamot” kivetíti a másik félre. Tehát magáról ítél. Ha ezzel párosul az alaptalan gyanakvás, akkor kórossá válhat. Kórélettanilag azt mondjuk: érzelmi, indulati zavar a féltékenység, a költő csak így: zűrzavar. Sokféleképpen gyógyítható, de általános recept nincs rá. Kőbányai György ALAPOS MELLÉFOGÁSOK T udni illik, hogy a községi tanács is törvényhozó testület, noha az általa alkotott jogszabály csupán a saját községe határain belül kötelező törvény és hivatalosan községi tanácsrendelet a neve. Hogy az évek hosz- szú során át hozott tanácsi rendeletek közül jelenleg is hatályban levők némelyike nem ellentétes-e országos érvényű törvénnyel, vagy rendelettel, nincs-e köztük a lakosság érdekeibe ütköző, avagy már elavult — ezt vizsgálják mostanában a felsőbb szervek. S ha ilyenre bukkannak, intézkednek a szóban forgó rendelet hatályon kívül helyezése iránt. Meg kell hagyni, általában bölcs törvényhozónak bizonyultak a községi tanácsok, mégis elő-előfordul, hogy a sok okos rendelkezés mellett egyik-másik néha... mondjuk talán így: alaposan melléfogott. Álljon itt erre néhány tanulságos példa. Akad község, ahol a legutóbbi napokig hatályban volt a szarvasmarha-legeltetés néhány éve megszavazott és rendeletileg kimondott tiltalma. Mondani sem kell, hogy a rendelet végrehajtása súlyos akadályba ütközött: senki se vett róla tudomást. Ősidők óta mindig sok volt ebben a faluban a tehéntartó és még ma is tekintélyes a számuk. Ha nem hajtják jószágukat a legelőre, azt a tejhozam mennyisége, végső fokon maga a népgazdaság sínyli meg. Másik községi tanács pedig elrendelte, hogy a tanács kezelésében levő házakban a bérlők autóikat csak garázsban, vagy az arra kijelölt tárolóhelyen tarthatják. Intézkedett egyben a rendelet a garázs, illetve a tárolóhely bérleti díjáról is. Csak az óvta meg az érintett, tíznél is kevesebb autótulajdonost a bérleti díj fizetésétől, hogy a tanács nem épített egyetlen udvarba sem garázst, sőt a tárolóhelyet sem jelölte ki. De akkor ugyan miért hozta ezt a rendeletet? Végül még egy harmadik község különös rendelkezése, amely arról szól, hogy a trágyát csupán zárt szekérben szabad szállítani. Egészségi szempontból kétségtelenül nagyon helyes, csak éppen keresztülvihetetlen intézkedés. Mert az egész községben egyetlen zárt szekér nincs, nemhogy a háztáji jószágtartók, de még a termelő- szövetkezet sem rendelkezik ilyennek. A tanács rendeletének betartása másként lehetetlen, hacsak a tsz és minden egyes állattartó gazda, sőt a kétlakiak is, a trágyaszállításhoz nem vásárolnak egy-egy kukát. Olyan jól záródó szemétszállító gépkocsit, amilyet Budapesten használnak. Sz. E. Kísérlet - színes fóliákkal Dr. Horváth Imre, a szegedi József Attila Tudományegyetem Növénytani Intézetének professzora a gyakorlati termelés szempontjából is figyelemre méltó kísérleteket folytat. Többek között vizsgálja, hogy a fény színképi összetétele milyen hatást gyakorol a növényekre. Kis parcellákon kék, zöld, sárga és vörös színű műanyag fóliák alatt tartott különböző Magúngyüjtemény régiségekből Érdekes nta- gángyűjtemény- nyel rendelkezik Boros Ferenc zsámbéki szövetkezeti tejbolt vezető. Immá-on tíz esztendeje hódol szenvedélyének, rokonok, barátok és jó ismerősök padlásán felhalmozódott lim-lor molc közül válogatja ki becses régiségeit. A gyűjteményben százkétszáz éves háztartási eszközök és használati tárgyak találhatók. A polcokon és a vitrinben régi poharak, lurrsók, bütykösök, gyer- tyatartők, pecsétnyomók, lámpák sorakoznak. Még Blaha Lújza üveg<- gyertyatartói közül is őriz két példányt a zsámbéki régiséggyűjtő. Található itt háromezer éves agyagkorsó és kőbalta is. A fogyasztási szövetkezet most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy az érdekes gyűjteményt bevonja az idegenforgalmi látványosságok sorába. A zsámbé- ki romtemplom ugyanis sok látogatót vonz a közi- ségbe, s a régiségekből összeállított állandó kiállítás csak gazdagíthatná a kirándulók élményeit. Friss gomba + A Duna Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gombatelepei 160 000 négyzetméternyi pincében évente 85—90 vagon fehér és krémszínű sampinyon gombát termelnek. A tekintélyes mennyiségből 15—20 vagonnyit exportálnak frissen és tartósított formában. A gomba nagyobbik részét Budapesten a tsz 12 árudájában és a zöldségesboltokban értékesítik. A gombatermelés évi 35 millió forint termelési értéket jelent a tsz-nek. zöldségféléket. Felméréseket végzett arra vonatkozóan is, hogy egyes növényeknél a szárazanyag-tartalom a gyökér, a szár és a termés között hogyan oszlik meg, illetve a különböző színek hatására milyen arányban változik, Az eddigi megállapítások szerint a tavaszi és a kora nyári időszakban a sárga fólia alatti nevelés a legcélszerűbb. A babnál például fedetlen, természetes viszonyok között az egy növényre számított száraz súly hét és fél gramm volt, ugyanakkor színtelen fóliánál 8,4, sárga színűnél pedig 15,5 gramm. A borsónál és a paradicsomnál is hasonló arány mutatkozott a sárga fólia javára A sárga fóliával takart növények általában háromöt nappal korábban érlelték be termésüket. Horváth professzor tavasz- szal nagyobb méretekben is kipróbálja a sárga fólia alkalmazását, mégpedig a legkorábbi Szeged környéki meleg- ágyi primőr, a hónapos retek termesztésénél. KOPOGTATÓ Ellopták a kopogtatókat a londoni kínai követség főkapujáról. Kínai diplomaták a két fémből készült alkalmatosság eltűnését tüstént jelentették a londoni rendőrségen és a tolvajlásért „az imperialista revizionistákat” tették felelőssé. A kopogtatók értéke darabonként 1 dollár 20 cent —. jegyzi meg az eseményt bejelentő AP. Huszonhárom évszázad után ISMÉT HERCUIANUM A Nápolyiéi tizenegy kilométernyire fekvő Resina város huszonhárom évszázad után visszavette régi nevét: , ismét Herculanumnak fogják hivni. Herculanumot a legenda szerint cfz Ibériából hazafelé tartó Herkules alapította. A város neve Teofarstusnál szerepelt először időszámításunk előtt 314-ben, amikor a történetíró az alapítás legendáját foglalta írásba. t 4