Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-26 / 21. szám
Ma délelőtt ülést tart a KISZ városi bizottsága A KISZ városi bizottsága ma délelőtt fél 9 órai kezdettel ! ülést tart. A városi pártbizott- j ság nagytermében sorra kerülő megbeszélésen két napi- j rendi pont szerepel. Elsőként a j KISZ-alapszervezetek elmúlt évi akcióprogramját értékelik és az idei feladatokat ismertetik, majd a végrehajtó bizottság első félévi munkatervét tárgyalják meg. A kibővített bizottsági ülésen részt vesznek az alapszervi titkárok, akik a napirendi pontok megtárgyalása után értekezletet tartanak. Újságot hord a postás és nem szereti a nagy havat Lábán a csizma térdig sáros, mint a nótában, hátán a táska már lapos, alig van benne egy-két levél. — Meddig tart még a szolgálat? — köszönök rá a fiatal postásra. — Nincs sok hátra. Pár kilométer. A Feketei úttól a kecskeméti határig. Most még istenes, de amikor nagy a hó, akkor kerékpárral nem megy... — Mi volt a mai „norma”? — Negyvennyolc Pest megyei Hírlap, Képes Újság, Szabad Föld, szóval főleg az újságok. — Es levél? — Ma kevés volt. Mindössze tíz. A kutyák már ismerik? — Ajaj! — Es a rókák? — Eggyel találkoztam, de úgy elszaladt, hogy utol sem értem volna... <f) Harminchét kisbárány Nyárkútréten A csípős hajnalban a Hunyadi Termelőszövetkezet főállattenyésztőjével Nyárkút- réfre tartok. A Pesti úton, az erdő mellett nem is olyan régen, 40—50 vagonnyi trágya állt szarvasban. Mi lett vele, most sehol... Debiczki Bélától a választ rögtön megkapom. Szőlőt trágyáztak vele decemberben. Nyárkúton a juhokat néztük meg Egy régi istállót alakítót- tak át juhhodállyá. Az etetők vasból készültek, a vályúk ke- | ményfából. Zatykó Albert juhász azzal a jó hírrel köszön- I tött bennünket, hogy már eddig 37 kisbárány látott napvilágot. Mit látunk ma a moziban? A kasztiliai sólyom. Spanyol, ' 6zínes kalandfilm. Kísérőműsor: Csata a katonával. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. XII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1968., JANUAR 26., PÉNTEK Házról házra jár a hírrel: a volt pártoló tagok hogyan vállalhatnak szőlőt A művelést már most biztosítani kell És a „zártkertek" kialakítása után? Aktatáskával a kezében járja az utcákat s a határt Illés Gyula, a Szabadság Tsz zsírost részlegének brigádvezetője. Be-bekopogtat a tsz-tagok kapuján. Imimár nyolcadik esztendeje rója megszokott körútját. — Dolgom a munkaerőfelmérés — magyarázza. — Arról készítek pontos kimutatást, hogy a tagok mennyi munkát vállalnak a közösből. Listám azután a tavaszi termelés beállításához szolgál alapul. Egyidejűleg összeírom a termelési vállalásokat is. — Ez minden? — Nem. toló tagoknak a tsz-be adott ingatlanát hamarosan felvásárolják tőlük, tehát ezután sem háztáji földet, sem földjáradékot nem kapnak. Ellenben később, az úgynevezett „zártkertek” kialakítása után, nyolcszáz négyszögölig terjedő szőlőt vagy gyümölcsöst, illetve egy holdig terjedő szántót igényelhetnek. Csak hát ezek művelését már most biztosítaniuk kell, nem bízhatjuk azt a „majd meglátjukra”... — Vannak-e közömbösök? — Akadnak. Az ilyen tsz-ta- gokat, ha hosszabb idő óta ok nélkül nem vettek részt a tér- i melőszövetkezet munkájában, igyekszem rábírni, hogy tegyenek eleget kötelességüknek, ne tegyék ki magukat a tsz-ből való kizárás veszélyének. (k) — Az idén mik a tapasztalatai? — A tagok általában komolyabban veszik a közös munkát, a termelőszövetkezetet. A pártoló tagok közül pedig sokan be akarnak lépni rendesnek, s már a vállalásukat is bejelentették. Másfelől viszont sok pártoló tag nincs tisztában a pártoló tagság megszüntetésével s annak következményeivel, az új törvénnyel. — Az újság hasábjain mit j hozna tudomásukra? — Mindenekelőtt azt, hogy azok az eddigi pártoló tagok, akik nem lépnek be a tsz-be, de az eddig „háztájiként” kapott szőlejüket továbbra is meg akarják tartani, a szőlészeti irodán ezt a szőlőt sürgősen vállalják fel családi művelésre. — Mi ennek az alapja? — Az, hogy az eddigi párMeteorológiai ballon-szondát bocsátanak fel a magasba, hogy megmondja: milyen időt várhatunk holnapra... Mindenkinek megmagyarázom a törvényes rendelkezéseket. Elmondom, hogy a férfiaknak legalább százötven, a nőknek száz tízórás munkanapot kell letölteniük a közös munkában, ha háztáji földet és nyugdíjat akarnak. Azután ezt, persze, részletezem is. Egy hold családi művelésre vállalt szőlő vagy paradicsom például hetven munkanapot jelent, az uborkából ugyanez hatvannégy, a babból huszonnégy, a kukoricából tizennégy munkanapot tesz ki. Természetesen mellette lehet még közös munkát is vállalni. Milyen lesz holnap az idő? r _ r KOPA LÁSZLÓ: A KÉT JAVASASSZONYTÓL A VÁROSI KÓRHÁZIG A NAGYKŐRÖSI EGÉSZSÉGÜGY TÖRTÉNETE Közfürdőt 1860-ban nyitottak először Nagykőrösön, részvénytársasági alapon a Széchenyi-kertben. Erről azután szép Cifrakertünket Széchenyi fürdökertnek nevezték el. Később, 1870-ben a piactéren Vladár Károly gőzmalma mellett épített gőz- és kádfürdőt. Mindkét fürdő az első világháború után szűnt meg. A századforduló körüli években nemigen volt említésre méltó egészségügyi előrehaladás. 1914-ben pedig jött a világháború, melynek esztendei alatt a város minden gondját és erejét a háború sebeinek enyhítésére fordította. A polgári leányiskolában már 1914 nyarán dr. Mester Gyula főorvos vezetése alatt kisegítő hadikórházat nyitottak. A következő évben a gimnáziumba hozták a szolnoki hadikórházat is, melynek dr. Kovács Zsig- mond volt a főorvosa, ö a háború után itt maradt Nagykőrösön, s lelkes mun- kálója lett városunk egészségügy! fejlődésének. 1914-ben kisebb kolerajárvány volt az országban, Nagykőrösön is voltak gyanús esetek, de a kellő védekezés nyomán elhárult a -veszély. 1919-ben az úgynevezett spanyol náthában számosán meghaltak. A város első világháború utáni közegészségügyi helyzetén sokat segitett a két magánszanatórium. Az egyiket dr. Csutorás Sándor, volt sebész alapította 1926-ban a Jeney-féle kastélyban, a másikat pedig dr. Técsy Bálint állította fel a Rákóczi-kúriában. 1925-ben Dezső Kázmér személyében új polgármestert választott Nagykőrös, aki új korszakot nyitott a város, s benne a kőrös; közV. egészségügy fejlődésének. A polgármester kezdeményezésére és támogatásával egymásután alakultak az alapvetően fontos közegészség- ügyi intézmények. Még 1925- ben megalakult a Mentő- egyesület és a mentőállomás, melynek Gács János tűzoltó- tiszt lett a vezetője. Nemsokára mentőautót kapott a város, melynek a húszas évek elején még rendes lovas mentőkocsija sem volt. Akkoriban megtörtént az, hogy esős éjszaka a súlyos beteget a derék tűzoltók hordágyon, kézben vitték ki a vasútállomásra. Városunkban nagyon gyakori volt a tiidőbaj. E kór ellen sokat küzdött dr. Forday Béla főorvos. 1928-ban a már fennálló helyi Vöröskeresztszervezet égisze alatt megalakult a Tüdőbeteggondozó Intézet, melynek dr. Kovács Zsig- mond, dr. Fenyves Pál és dr. Szűcs István lettek az orvosai. Az intézet azután az ugyancsak felállított és dr. Kovács Zsi gmond orvos által vezetett Nemibeteggondozó- val együtt, a város által „Egészségház” -nak megvásárolt Inárcsi Farkas-féle házban kapott végleges helyet. Néhány év alatt mindkét intézmény szép eredményeket mutatott fel. 1927-ben megalakult a Stefánia Szövetség helyi szervezete, mely ^rövidesen létrehozta az Anya- és CseNAPI 11,80-ÉRT A sok hús mellé süteményt is kapnak már Gázolaj tűzhelyek a feketei üzemi konyhában Az állami gazdaság feketei üzemegységében van üzemi konyha. Az étellel soha nem volt probléma. Néha a kardosok arról panaszkodtak csupán, hogy a sok hús mellé süteményt is szeretnének kapni. Nem a személyzeten múlott a dolog. Olyan tűzhelyeik voltak, amelyeken nem lehetett sütni. Nemrég két, hatalmas gázolaj tűzhellyel cserélték fel a régi sütő-főző szerszámokat. Ezenkívül három óriási üstf&- ző tűzhellyel is gyarapodott a konyha. Ezzel a felszereléssel már 4—500 emberre főzhetnek. Jelenleg csak 80 kosztosuk van és az ételárak változatlanok. A reggeli, ebéd és vacsora, mindössze 11 forint 80 fillérbe kerül. NEM KELL MA MÁR A KOCSIKERÉK... Haldoklik egy régi, nemes szakma Relikviáit meg kellene menteni A Szolnoki út 103. számú házikón ütött-kopott, kis tábla hirdeti: KISS KÁLMÁN bognármester Bekopogok. A ház asszonya, ! Kiss Kálmánné nyit ajtót. Az utcáról egyenesen a műhelybe lépek. Mint valami jól rendezett, neorealista filmen: a műhelyben tőke a középen, gya- lupad a fal mellett, a másik falon néhány fűrész, a tőke mellett vörös jérce kapirgál. Az egész műhely olyan benyomást kelt, mintha csak makett volna. A mester, a 72 éves Kiss Kálmán nincs itthon. Már nem is ez a főfoglalkozása. A városgazdálkodási vállalat portása. — Es mégis fenntartják a műhelyt? — kérdem. — Igen. Igaz, hogy a munka kevés, de a párom a sóra, paprikára valót megkeresi. A múlt évben ugyan csak egyetlen kocsikereket javított, de néha akad fejsze-, lapátnyéljavítás is. Mi vagyunk talán az utolsó , bognárok a városban. Nem kell már a fakerék, gumikeréken gurulnak a parasztszekerek is — mondja szomorúan az asszony. Bizony, így van. Eljár az idő, nemcsak az emberek, de a szakmák felett is... De vajon a pognárszerüzámokat idővel nem kellene-e megmenteni a pusztulástól? Hiszen maholnap muzeális értékké válnak, mégis csak a körösi élet egy darabkájának emlékét őrzik majd. A kisunokák enélkül aligha tudják elképzelni, milyen volt az, amikor az autók helyett még csak a ,^zabmoto- rok” húzták-vitték a terheket ... (— ér) ITT A KÖE0SIEH BESZELNEK Tranzisztor van - petróleum nincs! A jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal? „A fogyasztási szövetkezet Hangácsi úti boltjára igazán nem lehet panaszuk odafenn. Sok pénzt hagyunk ott, úgy tudjuk, a tavalyi tervét is szépen teljesítette a bolt. De lehet és van is panaszuk a környéken lakóknak, Mert bár igaz, hogy az üzletben még tranzisztoros rádió is kapható, de’ petróleum már két hónapja nincs! A sürgető levelekre pedig nem érkezik semmiféle válasz, holott nálunk, a környékbeli tanyákon egyelőre ez az egyetlen világítási lehetőség. Kell-e külön magyarázni, hogy mit jelent nekünk o városba szaladgálás egy-két liter petróleumért? És ezt kérdezzük: ha a városban kapható petróleum, akkor itt miért nem? csemővédő Intézetet, amelyet a Hajós-féle házban helyeztek el. Az anyavédelmi vizsgálatokat és tanácsadást dr. Kovács Zsigmond főorvos látta el, a gyermekgyógyászatot dr. Kovács Ferenc és dr. Kocsis István szakorvos vezette és működésük a magas körösi gyermekhalandóság nagymérvű csökkenéséhez vezetett. A kórházért Dezső Kázmér polgármester célkitűzéseinek egyik sarkalatos pontjává tette a nagykőrösi közkórház megépítését, amire az 1930-as években komoly alapot adott az, hogy dr. Kiss Sándomé, majd dr. Szappanos Sándor- né több mint 200 ezer pengő értékű föld- és házingatlant hagyományozott a városnak, kórházépítés céljára. Az elképzelt, s a város igényeinek megfelelő kórház építési költsége azonban az első tervek szerint félmillió pengő körül járt. Ennyi pénzt a vá- i ros hirtelenjében nem tudott j előteremteni. (Folytatjuk) I Tán a fogyasztási szövetkezetnél nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal?” Hangácsi út környéki lakók ALSZEGEN leszoktak a sütésről? Még nincs egy esztendős az alszegi Pálma-presszó, de akkora a forgalma, hogy a nagyobb presszók is megirigyelhetnék. Az alszegiek évekig jártak utána, hogy presszójuk legyen, de most meg is becsülik, igazán. A rosszmájúak azt mondják, hogy az alszegi asszonyok még a sütésről is leszoktak, csakhogy innen vigyek a süteményeket. MÁI ELŐADÁSOK Ma délután öt órakor a Petőfi iskolában A méhészet szerepe a terméshozamok növelésében címmel Csilcai Pál tart előadást a szövetkezeti akadémia előadássorozata keretében. Ma este hat órakor a mező- gazdasági szakelőadások során Az anyagi érdekeltség biztosítása a tsz-ben címmel a Dózsa Tsz tormási klubjában hangzik el előadás. Nagy érdeklődés előzi meg a ! TIT ma este 8 órakor sorra kerülő rendezvényét. Dr. Kulin György, az Uránia igazgatója tart előadást Kapcsolatfelvétel más értelmes lényekkel címmel. Köszönetünket fejezzük ki rokonoknak, jóbarátoknak és jó szomszédoknak, akik felejthetetlen jó anyánk özv. Ouzs Györqyné temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek A gyászoló család. Hálás köszönetét mondunk rokonainknak. ismerőseinknek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó feleségem, édesanyánk, nagyanyánk: M. Farkas Istvánná szül Határ Katalin temetésén Nagykőrösön megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. M. Farkas István és családja.
