Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-26 / 21. szám
4 1968., JANUAR 26., PÉNTEK „Uram, lefoglalom a gyűjteményét...“ BÉLYEGHAMISÍTÓK TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA KÖNYVESPOLC Jogi kérdések az új gazdaságirányítás köréből — Uram, 'efoglalom ezt a rendkívül értékes albumot, amit ki akart csempészni, s megindítjuk ön ellen az eljárást' — Kérem, ezek nem valódi bélyegek, valamennyit én csináltam! A különös párbeszéd a francia—svájci határon játszódott le, az egyik utas, Jean de Sperati és a finánc között. A vita folytatásaként szakértők vizsgálták meg a bélyegeket és kijelentették: valamennyi valódi, értékes ritkaság. — Akkor bebizonyítom, hogy az én gyártmányaim. Tessék, mondják meg, melyiket készítsem el — válaszolta fölényesen Sperati, majd bevonult „laboratóriumába”, ahonnan a szakértők legna- nagyobb elképedésére néhány óra múlva diadalmasan hozta el a tökéletes hamisítványt. — Én nem akarok becsapni senkit — nyugtatta meg a szakértőket a „bélyeghamisítók királya”, ahogy később elnevezték —, mert a bélyegek hátlapján feltüntetem, hogy az én munkám. Csak azt akarom, hogy a szegény gyűjtők albumában ne legyenek üres kockák amiatt, hogy drága bélyegeket nem tudnak megszerezni. — Amikor megöregedett, visszavonult a különös mesterségtől. Előbb azonban teljes felszerelését, mintegy 600 hamisítványt, 10 millió frankért eladta az angol fila- téliai társaságnak — tananyagul. Sperati hírhedt elődje volt Francois Fournier genfi nyomdatulajdonos; nevét borzong- va ejtik ki a gyűjtők, mert „bélyeggyárának” termékei ma is közkézen forognak. A múlt század végén tevékenykedett és alig van ország; amelynek értékes klasszikus kiadványait ne hamisította volna. Ugyanilyen különös tanulmányi anyag vásárlásának híre járta be tavaly a világsajtót. A belga származású, mexikói állampolgárságú Charles de Thuin „műhelyét” vette meg az amerikai bélyeggyűjtők szövetsége potom 6000 dollárért. Thuin 50 ezer saját gyártmányú bélyeggel árasztotta el a nemzetközi piacot, károsította meg a gyűjtőket. Elsősorban a közép- és délamerikai államok kiadványaira, főképpen felülnyomások készítésére specializálta magát, de egyes ázsiai és európai államokat sem kímélt meg. Kivételes ügyességgel dolgozott, s mindig sikerült kibújnia a felelősségrevonás alól, amit megkönnyített, hogy a mexikói törvények csak a forgalomban levő bélyegek hamisítását büntetik. A bélyeghamisítás története majdnem olyan régi, mült a bélyeggyűjtésé. Az államok a múlt század óta igyekeznek védekezni a hamisítók ellen. Ügy látszik, a világ első bélyegénél: az 1840-ben Angliában megjelent ún. fekete pennysnél is számítottak ilyesmire, mert a nyomdai lemezekre minden bélyeg két alsó sarkába megkülönböztető betűket véstek. Mexikóban a múlt század közepén a bélyegek hátoldalára nyomtak ellenőrző számokat. Sok államban, a bélyegpapírba különböző színű selyemszálakat préseltek. Olaszországban, Németországban a bélyegpapírba finom hálózatú alaprajzot nyomtak. Svájc 1862-től 1900-ig a svájci keresztet préselte a bélyegbe, amely fény hatására a hátoldalon látszódik. Üjabban a vízjeles papír bizonyult a legjobb védekezési módszernek. Bár ezt is megpróbálták szappannal, olajjal utánozni, de a benzinfürdő leleplezi a machinációt. Ma a nyomdatechnika olyan fejlett, hogy gyártmányait semmiféle hamisító sem tudja utánozni, úgy, hogy az államok (Magyarország is) sorra áttérnek a vízjel nélküli bélyegpapír használatára, amelyen az ábra szebben érvényesül. Szinte minden állam törvénye szigorúan bünteti a bélyeghamisítást, sőt rosszhiszeműség esetén a hamisítványok eladását is. Néhány éve, például, nagy feltűnést keltett, amikor Faruk volt egyiptomi királyt Rómában 1700 dollár pénzbüntetéssel sújtották, mert egy svájci gyűjtőnek hamis bélyegeket adott el. A hamisítók ma is változatlanul garázdálkodnak. A bélyeggyűjtők nemzetközi szövetségében külön osztály működik a gyártmányok leleplezésére. Értékes bélyeg vétele előtt ajánlatos a hazai gyűjtőnek is a budapesti bélyegmúzeum szakértőihez vagy a bélyeg- gyűjtő szövetség vizsgáló-állomásához fordulni. Mindkettő modern eszközökkel felszerelve működik. A bélyegmúzeumnak egyébként tízezer darabból álló gyűjteménye van, amelyben o világ minden tájáról származó hamisítvány megtalálható; a gyűjtők is sokat tanulhatnak belőle ... Hajdú Endre Tíz kiváló elméleti és gyakorlati szakember tíz magas színvonalú, értékes és az új mechanizmussal ’ összefüggő feladatokhoz és megvalósításukhoz szorosan kapcsolódó tanulmányát tartalmazza a „Jogi kérdések az új gazdaságirányítás köréből” című kötet, amely a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában — Szilbereky Jenő szerkesztésében — a közelmúltban került az érdeklődő olvasóközönség elé. Az „érdeklődő olvasóközönség” kategóriát nem azért használtuk, hogy ezzel bizonyos szűkebb kört jelezzünk, hanem inkább azért, hogy már itt megjegyezhessük: igen széles olvasói kör — állami, mozgalmi és gazdasági vezetők, jogászok, közgazdászok, újságírók, a gazdasági és társadalmi élet különböző szintjein elhelyezkedő dolgozok — várta és fogadta érdeklődéssel a tanulmánykötetet, amelynek szerzői már nevükben is garantálták a magas értékszintet. A várakozás is érthető volt, hiszen ha — Nyers Rezső egyik nyilatkozatából idézve — a gazdaságvezetés új rendszerét mint jogilag magas színvonalon szabályozott rendszert akarjuk megteremteni, akkor széles körűen meg kell ismerni a szabályozandó társadalmi-gazdasági viszonyokat és problémaköröket. Ez a kötet ezt a megismerést és a magas szintű jogi rendezés megvalósítását kívánja szolgálni. A szerződési rendszer továbbfejlődésének problémáival foglalkozik Csanádi György tanulmánya, amely felveti, hogy az állami vállalatok közötti kooperációt közvetítő szerződések rendszere a gazdasági mechanizmusreform következményeként erősen differenciálódik. Az új szerződéses rendszernek azon az elvi alapon kell állnia, hogy a gazdasági egység (vállalat) tevékenységére vonatkozó döntések a vállalatok szintjén szülessenek meg. A vállalatok — írja a szerző — így az eddiginél sokkal nagyobb döntési hatáskörrel rendelkeznek. A népgazdasági terv és a vállalati terv között így adminisztratív, utasításos kapcsolat nincs. De melyek lesznek azok a szerződésfajták, amelyek majd közvetítik a tervszerű vállalati kooperációt? A szerződéses rendszer differenciálódása mellett továbbra is jellegzetes szerződésfajta marad a szállítási szerződés és általában azok a szerződésfajták, amelyek megkötése jóval megelőzi a teljesítést (vállalkozási típusú szerződések). Ezen túlmenően egész sor olyan szerződéses kapcsolat jelenik meg, amelyet nem, vagy igen nehezen lehetne besorolni az eddig ismert típusokba. Az anyagi érdekeltség elvének fokozott érvényre juttatása is sokféle változatot adhat a megbízási jogviszonyok különböző formáiban kifejeződő vállalati kapcsolatok kialakulásában (közvetítés, bizományi szerződés, kapacitásszerződés, fejlesztési szerződés, társasági szerződés stb.). A szerző végül fölveti: az új szerződésfajták állandósuló elemeit, az általánosítható tapasztalatok megszerzése után szükséges lenne beleépíteni a Polgári Törvénykönyvbe azzal a céllal, hogy a törvény általában és egyes részeiben különösen is idomuljon az új gazdasági modellhez. Eörsi Gyula a gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos felelősségi kérdéseket tárgyalja a kötetben publikált tanulmányában. Fejtegetésében a kizárólagos utasítási rendszer és az érdekeltségi-kockázatvállalási rendszer felelősségi jellemzőinek összevetéséből indul ki, és megállapítja, szocialista viszonyok között egyik modell sem érvényesülhet kizárólagos jelleggel. Ma az érdekeltségi rendszer és a kockázatvállalási rendszer felé haladunk; ennélfogva a felelősség, a társadalomra veszélyes és hátrányos magatartások elleni védekezés második vonalában van, mert ahol a helyes irányban kiépített érdekeltség — vállalati és egyéni szempontból egyaránt — nagyon hatékony, ott biztosí- tottabb az automatikus jogkövetés, és csak valóban kivételes esetekben kell a büntetőjogi felelősség eszközeihez nyúlni. Ezután a kötbér és kártérítési kérdéseket tárgyalja igen széles körűen a tanulmány. „Az állami vállalat egyes jogi kérdései az új gazdasági mechanizmusban” a címe Farkas Károly tanulmányának, amelyben kifejti azt az álláspontját — többek között —, hogy a gazdaságvezetés új rendszerében a jogi szabályozás elsőrendű feladata, hogy az állami vállalat önállóságát jogszabály erejével is biztosítsák. Kálmán György a népgazdaság központi irányításának jogi eszközeiről ír. Kiindulva a jog és a gazdaság kapcsolatának jellemzőiből, arra a következtetésre jut, hogy az új gazdasági mechanizmusban az utasítások helyett a jogi eszközök jelentősége növekszik meg. Kozma Tamás „A tervezési és kivitelezési szerződések a gazdaságirányítás új rendszerében” címmel jelentetett meg tanulmányt a kötetben; Meznerits Iván a bankhitel és a vállalati elszámolások új szabályozásáról írt. Móré András fontos témát tárgyal, tanulmányának címe: „A gazdasági ágazati minisztériumok jogállása, legfontosabb feladataik, jellegük alakulása a gazdasági irányítás új rendszerében”. A külkereskedelem belföld: szerződéses kapcsolataim Szász Iván értekezik. E kapcsolatokban régebben az jelentette a fő problémát — mint írja —, hogy a külkereskedelmi vállalat az általa érzékelt piaci hatásokat csal igen kis mértékben továbbíthatta azzal a céllal, hogy i belföldi fél gazdasági döntéseit befolyásolja. A két szerződés egymástól független vol: mind létrejöttében, mind ai árban jelentkező piaci benyomások érzékelésében, mind pedig a felelősségi szabályok árhatásában. Az igazság az, hogy ezeket a gondokat a szállítás szerződésekről szóló új jogszabály sem tudta rendezni. A szerző a legfőbb tanulságkén azt a jogászi felismerést jelöl meg, hogy az export-impor feladatok gazdasági egységé biztosító kötelmi megoldásoka nem kell szükségképpen í szállítási szerződés keretei között keresni. Kifejti a továbbiakban, hogy a külkereskedelem belföldi szerződéses viszonyai jól rendezhetők bizományi szerződések keretében amelyek jogi szabályait úgj kell kialakítani, hogy azok tekintettel legyenek a különbőz« feladatokat végző felek sajátos helyzetére, az árumozgá: mennyiségi mutatóira, a külkereskedelmi jellegre, és mozdítsák elő az eddiginél fokozottabban a közös gazdaság érdekeltséget. Széli András tanulmánya : vállalkozási szerződésnek : vállalati gazdálkodásban betöltött szerepével foglalkozik Kifejti, hogy a szociálist: szervezetek között előbb jöttél létre a vállalkozási jellegi nevesített szerződéstípusok mint a vállalkozás általáno: jogi szabályozása. Ennek kő vetkeztében, illetve ilyen szabály hiányában természetesei a gyakorlatban hézagok keletkeztek. Ez indokolja az általános szabályozás szükségességét A Polgári Törvénykönyvnek a vállalkozási szerződé sekre vonatkozó szabálya nem elégítik ki a szociálist tulajdonon alapuló, maga: szintű technikát felvonultat; vállalkozás igényeit, mivel s jogalkotó, korábban a méreteiben kisebb és főként a magán- tulajdon körében végzett vállalkozást tartotta szem előtt Kifejti a szerző azt is, hogy ha több szocialista szerveze közös beruházást valósít meg a megrendelői érdekközössége a konzorcium, mint a megren delők alkalmi szervezete fejezhetné ki jogilag. Az új mechanizmus kerete között a gazdasági miniszterei ágazati felelősségének problé máival foglalkozik dolgozaté ban Szilágyi László. Többel között kifejti, hogy a tervle bontásos rendszer megszűnte tése után egyértelműen merü fel az a kérdés, hogy mi les: az ágazati miniszterek szerepe melyek a jellemvonásai azok nak a kapcsolatoknak, ame lyek egyrészt az ágazati mi niszterek, másfelől az ország gyűlés, a kormány, a funkció nális miniszterek, a többi ága zati miniszterek, illetőleg ) helyi szakigazgatási szervei között fennállnak. Szükséj van arra, hogy e kapcsolatol és a felelősség rendjét jogsza bályok állapítsák meg. összefoglalva: a „Jogi kér dések az új gazdaságirányítá köréből” című munka megje lentetésével hasznos, értékes igényes és aktuális kötete adott át az olvasóközönségnél a kiadó. Kellemetlenkedők Két ötven év Jcö*- rüli nő egy étterem déli forgatagában. Az egyik zöld kalapot visel, a másik barnát. A zöld kalapos megáll egy gyanútlanul beszélgető fiatal pár előtt. Azok éppen akkor nyelik le az utolsó falatot. — Ez jó hely lesz — mondja a barna kalaposnak — itt már úgyis készülődnek... A fiatal pár — mit tehet — készülődni kezd. — Köszönjük — mondja elégedetten a zöld kalapos és társnőjével a helyükre nyomul. Leülnek, belebámulnak a szomszéd étlapjába. A barna kalapos nyugtalanul fészr kelődik. — Borzasztó — a kabátjainktól nem tudok rendesen ülni... — Akaszd át a szomszéd fogasra — hangzik a tanács. Át is akasztják. A szomszédok háta mögé. Aztán rendelnek. Türelmetlenül sürgetik a pincért. Leves után feltűnően kezébe nyomnak két forint borravalót. Kritizálják a vendégeket. Be- csukatják a szeli- lőző ablakot. Kicseréltetik a tésztát, a kenyérkosarat, a kést. Ebéd után hátradőlnek a széken. Társalognak. Kényelmesen, senkitől sem zavartatva. És nem süllyed el velük az étterem fehér- abroszos asztala. (bende) WSSSSSM’SSSSSSSSS/SSSSSffSSSSSSSSSSSWSSSSSSSSSfSSSSfSSSSSSSf/SSSSSSSS/’SSSSSSSSSSS, S. POLGAR ANGELA Akkor légy eivs Ha a megszokás kaparászik majd . ajtónkon s az unalom karosszékedbe telepedett felteszed majd a szemüveget Akkor légy erős Az ölelés csak mozgás a mozgás csak megszokás a csók csak futó üdvözlés lesz mit főztél nem történt semmi posta van aludj jól, drágám nem felejtetted el az orvosságot, amit doktor Egészség adott a vérnyomásodra bevesszük az altatót s fiatalságunk minden megálmodott álma keserűízű alvás lesz pirulákkal és zsörtölődő ébresztőkkel Akkor légy erős bizony bizonytalan sóhajtás lesz fennakad a mennyezet tengerén egy szigeten egy csilláron ez hát az élet s gondjaink szent tehene mindennap enni kér Vérünk lüktetése közös érre lel megszületnek a gyerekek tipegnek járnak futnak egyedül hagynak Akkor légy erős ha majd vénülünk tíz évek múlva rövidlátón és köszvényesen Szép, ifjú férjem szerelmem akkor légy erős ///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////A ^ HÍDON Foto: Szigetfű Dr. D. F.
