Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-25 / 20. szám
4 sTJ^ü4op 1968. JANUAR 25., CSÜTÖRTÖK Üj helységnévtár A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai összeállították Magyarország — sorrendben a huszonkettedik — helységnévtárát. A helységnévtár új kiadását az elmúlt években bekövetkezett közigazgatási változások indokolták. így például megszűnt nyolc járás, öt városaink száma 68, községeinké pedig 3178. Több mint ötszázzal nőtt a közös tanácsú községek száma is. A városok és községek adatait az új helységnévtár az 1967. év eleji közigazgatási helyzetnek megfelelően tükrözi. így a kiadvány számot ad az ország 19 megyéjéről, 113 járásáról, összesítéséből kitűnik, hogy új város és egy új község alakult. A kiadvány a korábbi helységnévtárakhoz hasonló adatokon kívül első ízben tartalmazza a városok és községek belterületeinek megnevezését, továbbá a külterületi lakott helyek fejlettség szerinti csoportosítását. A zárófejezetek az új község és város alakulásáról, községegyesítésekről és névváltozásokról nyújtanak eligazítást. ÜJ NYUGATI HOBBY: MILYEN LESZ ÖN 25 ÉV MŰL- VA? A BEATLESEK Nem is olyan varázslatos KÖNYVESPOLC MEGBUKOTT A BEATLES-FILM Három aktuális gazdaságpolitikai könyv örvendetes jelenségnek értékelhető, hogy politikai-szak- mai-tudományos könyvkiadásunkban előtérbe kerültek a közgazdasági, közgazdaságpolitikai, jogi és szociológiai művek. Ez — tekintve a gazdaságvezetés reformját — két szempontból is érthető. Egyrészt: a kiadók az ilyen tárgyú művek megjelentetésével az adott témakörökben a legfontosabb kérdésekre akarták és akarják ráirányítani a figyelmet, mégpedig lehetőleg komplex választ adva a felvetett problémákra; másrészt: az olvasóközönség — szélesebb, szűkebb körben — maga igényelte és igényli ezeket a műveket, hiszen ismereteket kíván, tájékozódni akar a legfontosabb közgazdaságpoliti- kai, jogi, szociológiai és egyéb kérdésekben. Kétségtelen tény az is, hogy az ilyen művek megjelentetésében a Kossuth Könyvkiadó, mint elsősorban politikai kiadó, jár az élen; e kiadónál legutóbb megjelent három könyvet ismertetünk most rovatunkban. Dr. Herényi József: Foglalkoztatottság cs életszínvonal A szerző abból indul ki, hogy fejlődésünk „extenzív” korszaka — amelyben a népgazdaság strukturális változásainak iránya és mértéke főleg a bővítést szolgáló beruházásoktól függött, azaz elsősorban az új munkahelyek létesítésének üteme és iránya határozta meg a népgazdaság fejlődésének és strukturális változásának mértékét és irányát — lényegében lezárult, feltételei (közöttük a gazdag munkaerőforrás) szűnőben vannak. Ehhez csatlakozik az, hogy az életszínvonal eddigi emelkedése is lényeges átalakító hatást váltott ki. A fogyasztási kereslet struktúrája — írja — az élet- színvonal növekedésével gyorsabban változik, mint amit az extenzív fejlődéssel elérhető szerkezeti változás követni képes. A világpiacon észlelhető gyors technikai fejlődés is megköveteli a termelés szerkezetének változtatását, alkalmazkodó képességének fokozását. Ugyanezt követeli a szocialista nemzetközi munka- megosztásban bekövetkezett lényegesebb fejlődés is. Ebben a helyzetben a munkaerővel való ésszerű gazdálkodás, a munkaerőmozgás megfelelő irányításának jelentősége fokozódik; ezzel összefüggésben a munkaerő-kereslet és kínálat közgazdaságielvi kérdéseinek vizsgálata aktuális feladattá vált. A szerző ezt a feladatot tűzte ki maga elé. Könyvében foglalkozik a munkaerő-kínálattal, vizsgálja az ezt befolyásoló tényezőket, és ezek körében elsősorban az életszínvonal változásával összefüggő összetevőket, valamint az elosztási és termelési oldalak kölcsönhatását Alapvetésként abból a megállapításból indul ki, hogy: „a munkaerő mozgásai alapvetően az objektív gazdasági tényezők hatására keletkeznek ... De az objektív tényezők mellett — s velük egyidejűleg — a szubjektív tényezőknek is lényeges szerepük van, főként abban, hogy az egyes emberek, mint a munkaerő hordozói, miként reagálnak az egyik, vagy másik Objektív tényezőre.” A gazdag irodalomra támaszkodó, tizenkilenc ábrával és harmincnyolc táblázattal illusztrált kötet magas színvonalú, alapos munka. Fejezetei (I. A munkaerő jellege; II. Foglalkoztatás — foglalkoztatottság; III. A munkaerő- mozgásokat befolyásoló tényezők; IV. A foglalkoztatás hatékonysága) elmélyült tanulmányozást igényelnek és érdemeinek, hiszen éppen a ma problémáinak 1 megoldásához nyújtanak segítséget. Dr. Erdei György: A személyes fogyasztás szerkezeti változásai „ ... a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésével előálló új feladatok sürgetően követelik a tudományos kutatástól a személyes fogyasztás változásainak, a gazdasági folyamatokkal való összefüggésének és kölcsönhatásának konkrét és mélyreható vizsgálatát. Az ilyen irányú kutatások tudományosan megalapozhatják életszínvonalpolitikánkban a hosszabb távú tennivalókat, megkönnyíthetik azon optimum kimunkálását, amely mellett — az adott gazdasági lehetőség keretein belül — a lakosság összío- gyasztásának növekedése a leggyorsabb, s egyszersmind szerkezete is a lehető legkedvezőbb lehet.” — Ezekkel a gondolatokkal vezeti be Erdei György, s ezzel már rá is mutat tanulmányának céljára; a témakörben folytatott tudományos kutatásainak publikálásával éppen az elkövetkező időszak feladataihoz akar segítséget nyújtani. Könyvének első része — a személyes fogyasztás tartalmával, körével, számítási módszerével és mindezekkel összefüggő más problémákkal kapcsolatos ismeretanyagra támaszkodva — megkísérli ábrázolni a személyes fogyasztás változásainak visszahatását a termelési folyamatra, és bemutat néhány, az újratermelés egyes oldalai közötti összefüggést. A második rész a személyes fogyasztás szerkezetében 1955—1963 között végbement változások vizsgálatával foglalkozik, egyrészt munkásalkalmazotti és paraszti családok egy-egy főjére, másrészt az összlakosság egy-egy főjére vonatkozóan. A fogyasztás szerkezetét és változásait fogyasztási főcsoportok, termékek és szolgáltatások fogyasztása. majd a végzett munkából és a társadalmi alapokból fedezett fogyasztás szerint — tehát több síkon — tárgyalja. A kötet harmadik részében a fogyasztás szerkezeti változásainak a termelésre való visz- szahatása áll a vizsgálat fókuszában. Erdei György könyvét is értékes statisztikák, számítások és összevetéseik, gazdag bibliográfia, valamint angol és orosz nyelvű összefoglaló egészíti ki. Dr. Nagy Sándor: A termelőszövetkezeti gazdaságok ésszerű nagysága A könyv az agrárgazdaság- tani kutatások újabb eredményeinek figyelembevételével a termelőszövetkezeti nagyüzemmé szervezés társadalmi- gazdasági feltételeit, a közös gazdaságok nagyságának mutatóit, az ésszerű gazdaságnagyság megítélését, a gazdaságok nagysága, az üzemágak mérete és a specializáció ösz- szefüggéseit, valamint a gazdaságnövelés különböző módjait ismerteti. Fontos kérdéseik ezek, hiszen — mint a szerző is írja —, a termelőszövetkezeti termelés célja az, hogy a közös gazdaságok termelési alapjainak állandó bővítése, korszerűsítése és a termelési eszközök nagyüzemi felhasználása útján lehetővé váljék a dolgozó nép fogyasztásának, a szövetkezeti tagok és családtagjaik igényeinek, az ipar és az export szükségleteinek mind jobb kielégítése, valamint a szükséges népgazdasági és üzemi tartalékok képzése. E feladatok eredményes teljesítését kívánja szolgálni Nagy Sándor könyve. A kötet első része a mezőgazdasági üzemnagyság alakulásának a tőkés és szocialista országokban megnyilvánuló irányait mutatja be. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban — írja a szerző — a szocialista átszervezés eredményeként a nagyüzemi gazdálkodásnak olyan lehetőségei bontakoznak ki, amelyekkel egyetlen kapitalista ország sem rendelkezik. A közös gazdaságok átlagterülete még a mezőgazdasági termelés koncentrációjában és centralizációjában legnagyobb előrehaladást elért kapitalista ország, az Egyesült Államok nagygazdaságainak átlagos méretét is többszörösen meghaladja. A mezőgazdasági termelésnek a szocialista országokban kialákult üzemi méretei lehetővé teszik a legkorszerűbb technika, technológia eredményes felhasználását — állapítja meg Nagy Sándor. Ezután a termelőszövetkezetek nagyságának mutatóit, valamint a gazdaságok nagysága és az üzemágak mérete közötti összefüggéseket tárgyalja, majd a tsz-ek nagyságát befolyásoló tényezők történeti-gyakorlati áttekintését adja. A termelőszövetkezetek nagyságának és az üzemágak méretnövelésének feltételeiről és eredményeiről ad képet ezután a szerző, végül a szövetkezeti egyesüléseknek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás rendszerében megnyilvánuló szerepéről fejti ki álláspontját. Dr. D. F. „Varázslatos utazás az ismeretlenben” címmel most mutatta be az angol televízió a Beatlesek első filmjét. A film, amelyet saját kezdeményezésük alapján maguk alkottak, csúfosan megbukott. A vállalkozás kezdeményezője Paul McCartney. Ö javasolta: néhány barátjuk társaságában kapaszkodjanak fel egy autóbuszra, utazzanak v!„ékre és forgatókönyv nélkül azt filmezzék, ami éppen eszükbe jut. Szeptemberben harmincki- lencedmaguikkal minden előkészület nélkül beülnek egy sárga buszba „élményeket” keresni. Eleinte azon kívül, hogy az egyik operatőrt elbocsátják, nem történik semmi. Majd néhány jelenetet forgatnak, ahol éppen vannak, és ami éppen eszükbe jut. Később egy üresen álló repülőtéren kötnek ki. Néhány fantasztikus átváltozásokkal tűzdelt szép útifelvétel után egy határállomásra érnek, ahol a „humort” egy komikusán szelíd vámőr képviseli, aki érthetetlenül hadar; John Lennon spagettit halmoz kövér nénikéje tányérjára. Néhány hasonló „szellemesség" után a film egy bálteremfináléval fejeződik be. A Beatlesek azt akarták bebizonyítani, hogy a rendezés felesleges, s nélküle az alkotás a természetesség látszatát kelti. Hogy ez az elmélet menynyire helytálló, azt éppen a „Varázslatos utazás ..bizonyítja Az egyetlen jelenetet ugyanis, amely mégis nyújt valamit, s amelyben az énekük is érvényesül, a bálteremfinálét, körültekintő rendezéssel jól előkészítették. A többi nagy zűrzavar, amelyen az énekük sem segít, holott semmivel sem rosszabbak, mint amilyeneket a Beatlesektől már megszoktunk. Csupán a megfelelő környezet, a hangulat hiányzik. Az 50 perces film kísérlet annak bemutatására, hogyan látják a Beatlesek a világot és önmagukat. Az egyik jelenetben kis sátrat vernek egy mezőn. Barátaikkal együtt betódulnak és hatalmas teremben találják magukat. Rövid kabaréműsor után kivonulnak a teremből, autóbuszuk pedig átgázol a kis sátron. Ez a jelenet már a trükkfilmek birodalmába vezet, s arra szánták, hogy kielégítsék azok igényét is, akik a fantasztikumot keresik. A film unalmas, fárasztó és művészileg semmit sem nyújt — állapítja meg egyöntetűen a kritika. „Barátaim, utat tévesztettetek” — éneklik egyik számukban. Ez valóban így van, s ha a film világában is érvényesülni akarnak, sürgősen meg kell találniuk. 8- iaz idegenforgalom szolgálatában A Ba la to n -fel vi dókén újabb műemlék épületeket állítanak az idegenforgalom szolgálatába. Felsőőrsön egy 400 éves műemlék épületben a többi között hangulatos vendégfogadót és eszpresszót rendeznek be. Balatonkenesén a népi építészet egyik legszebb remekét, az emeletes tornácos parasztházat állítják a turistaforgalom szolgálatába: rövidesen borozóként nyitja meg a Veszprém megyei Vendéglátóipari Vállalat. Szigligeten a Lengyel kúria egyik épületszárnyában üdülőt rendeznek be, a másikban kisvendéglőt nyitnak. A hegymagasi termelőszövetkezet a hajdani Tarányi- féle présházban borozót rendez be. „Új“ János vitéz Februárban teljes felújításban láthatja a budapesti közönség Kacsóh Pongrác népszerű daljátékát, a János vitézt. A darabot 1904-ben a Király Színházban adták elő első ízben. Az Operaházban pedig 1931-ben tartották a premiert. Azóta 390-szer csendültek fel a népszerű dallamok, s jelent meg operai színpadon Petőfi halhatatlan hőse. A teljes felújítás rendezője és díszlettervezője Makai Péter, az új jelmezeket Szeitz Gizella tervezte. Az előadáson a Magyar Állami Operaház zenekarát Döry Dénes, illetve Bolberitz Tamás vezényli. Egy végtelenül intelligens fiatalember Szotty Bandi: Na, na, pupákok, kérdezzetek még valamit a professzortól, ha nem tudok válaszolni, világgá bujdosom. Pálik: Óriási vagy, Bandi — pedig így pofára ki se néznénk belőled! Szotty: Okos Berci — hallottál harangozni a szürke agytekervényekről? Nohát gyermek, az van nálam túlburjánozva! Na, senki többet, kifáradtatok, elapadt a bátorság? Szikié: Várj! Mikor nyert a Fradi százszázalékos bajnokságot? Szotty: Ibolyka, talán valami nehezebbel jönnél. 1932-ben. Utolsónak a Budai 11-et verték meg, 3:l-re, a csapatkapitány Takács Géza volt a Mari néni... Szikié: Óriási — de hát, hogy tudsz így kapcsolni ? Szotty: Nemcsak a lángésztől van, hanem a sok olvasmánytól — na, tovább! Ferge: Libanon nemzetközi autójelzése? Szotty: Kicsikém — ez is kérdés? RL. Ferge: Es Singapore? Szotty: Erőlködj csak: SGP, Trinidadé TT — van még kérdés? Tóth: Az újabb Skoda 1000 MB teljesítménye? Szotty: 4750 fordulat/perc, 48 lóerő. Sáros: Pelé eredeti neve? Szotty: A haveromé? Edson Arontes de Na- simentó. Seregi: Ki lőtte a legtöbb gólt a Középeurópai Kupa sorozatban? Szotty: Megbuktam — szeretnétek, mi? Sá- rosi dr. 44-et, második Meazza, harmadik Toldi... Tóth: Neked az egyetemen lenne helyed a katedrán, nem a Tempó kátéesznél! Melyik Angyal-sorozatot adta a tv 1906. szeptember 25-én? Szotty: A Lidát. Egy luxus fürdőhelyen játszódik az egész és... Feri: Elég —, hogy kezdődik a Vesztegzár a Grand Hotelben? Szotty: Elmondjam az egészet? „Amikor ,Maud visszatért a szobába, egy úr lépett ki a szekrényből, pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel és barátságosan mosolygott.. Pali: Szédületes. Ebben a korban ilyen felkészültnek lenni! Nem vagy még húsz se — igaz? Szotty: Bele is betegednék — na, vége. játszhatok kámfort?, Elemér: Várj, néhány kérdés még lenne. Szotty: Állok incselkedésedre. i Elemér: Egy kis nyelvtan — mi a melléknév? Szotty: Ezt ne tudnám? Az én első melléknevem a Szotty mellett a Bandi — a második a Hájfejű. De csak merjétek használni, leverem a vesétek! Elemér: Kérd vissza az iskolapénzt. De nézzük tovább —, hogy osztunk törttel? — a nyolcadik általános anyaga. Szotty: Miket beszélsz — csak nem képzeled, hogy olyan sokáig iskolába jártam? Elemér: Rendben — ki volt a legnagyobb magyar zeneszerző? Szotty: Volt? Van! A Szörényi! Hogy az a legújabb száma is milyen klafa! (Énekli). Elemér: Verstanilag hogy határozod meg a Ludas Matyit? Szotty: Kötekedsz? Hiszen az egy film volt — most meg vicclap. Elemér: Rendben — ki volt Bocskay ? Szotty: Aha, csak bejössz az utcámba. így hívták a Debrecen focicsapatát régebben. Elemér: Es Hunyadi? Szotty: Keserűvíz. Elemér: És még mi volt Hunyadi? Szotty: Várj csak, várj csak ... tudom . . ja, persze, tér, ahol a csarnok van. Elemér: De még valami volt Hunyadi... segítsek? Szotty: Nekem? Te... te? Megvan, jó kis, kis ifi focista! A Csepelben játszik... nahát, te, nyári mikulás, a tanító bácsin akartál kifogni? Nagy S. József
