Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-24 / 19. szám
Holnap este a művelődési házban Vác, 1968 A Madách Imre Művelődési Ház csütörtök esti műsorának címe mindenkit megragad a havi műsorplakát olvasása közben. Pedig a Vác, 1968 nemes hagyományok folytatója: régi, megismétlődő farsangi előadások, programok emlékét idézi. Este 7 órakor kezdődik a művészeti csoportok közreműködésével. Fellép a gitárzenekar, szerepelnek a népszerű szólisták. Tapsolhatunk a társastáncosolvnak, a derűs perceket sejtető műsorközl(\- nek. A műsorban fellépnek: Lövész Nelly táncdalénekes, Kmetty Ildikó a legifjabb táncdalénekes. Konferálnak a Lakatos testvérek. — Belépődíj: öt forint. VÁC I UAPLŰ a pest megyei hírlap különkiadása VESZETT RÓKÁK A JÁRÁSBAN Kéthetes zárlat a penci juhászaiban Februárban haj.óvadászat a dúvadakra Xil. L , - Oi.VAM, 19. &ZAM <9b.'. jANuAR Z1-, ADÓRENDELET - TANULÓTARTÁS - NYUGDÍJ Kisiparosok az új mechanizmusban Ju'ia!om a legjobbaknak — Aki 38 „utódot" nevelt fel A repülő gépkocsikerekek elütöttek egy asszonyt A Szent János utca és a Lenin út sarkán — ahol két hete halálos baleset történt — hétfőn délután öt óra tájban ismét veszélyben volt az emberélet. Egy hat keréken futó cementszállító tartálygépkocsi két kereke levált és elütötte a járdán haladó özv. Gyergyai Jánosnét. Egy arra menő busz azonnal felvette a sérült asz- szonyt és a kórházba szállította, ahol megállapították, hogy lábujja és keze eltörött. Egy másik asszony — id. Balázs Sándomé — csak elesett, de még volt annyi erő a kerekekben, hogy a közeli Matz-liázat is megrongálták. A teherkocsi vezetője csak később vette észre a kerekek hiányát és jött visszafelé az úton keresni a kerekeket. A vizsgálat folyik a különös baleset okának kiderítésére. Zsúfolásig megtelt hétfő délután a KIOSZ váci szervezetének Köztársaság úti székháza. A sokféle szakma mestereinek tanácskozásán részt vett dr. Szakszik Mihály, a megyei tanács, Pucher Gyula, a Váci Városa Tanács, Szikora Pál, a NEB és Villányi Ida, az országos KlOSZ-központ képviseletében. Ott voltak — tapasztalatcserére — a dunakeszi és a szobi társszervek küldöttei is. Nagy János elnök megnyitója után Németi Ernő ismertette titkári jelentését. Megtudtuk, hogy városunkban 390 kisiparos 140 alkalmazottal és 147 ipari tanulóval dolgozik. Az iparosodó város, az erősödő szocialista szektor érezteti hatását. A gyári biztos fizetés, a sok szocialista juttatás, a kényelmesebb élet vonzó hatást gyakorol. A becsületes, dolgos kisiparos mégis megtalálja helyét az új gazdasági mechanizmusban, ha jó munkát végez, és eleget tesz fizetési kötelezettségének. Jelenleg öt KIOSZ-tag ellen folyik eljárás a kötelező nyug- dijjárulék, illetve SZTK-tarto- zás nem fizetése miatt. Notórius elmaradás esetében a büntetés: az iparjogosítvány megvonása. A titkári beszámoló foglal- i vés munka megbecsüléséről | kozott az utánpótlás kérdésé- i beszélt. Dicséretet kapott Váci i vei. Egyes „divatos” szakma- • György könyvkötő kisiparos, k-n * Autószerelő, műszerész, ^ 30 napot meghaladó mun- noi fodrász) túljelentkezés ta- új pasztalhato, ugyanakkor | , ,, , ’ ' , . , . ; kórház építésénél, olyan regi iparagakat. mint a cipész, bútorasztalos vagy a ruhafestő, a kihalás veszélye fenyeget. Dörnfeld Ferenc, a Pest megyei KlOSZ-titkárság képviselője arról beszélt: mit jelent az új gazdasági mechanizmus a kisiparosság számára. Rész- I letesen ismertette az új adórendeletet és az árképzés sza- j bályait. Villányi Ida jó minő- | ségi munkáért és a szervezeti élet segítéséért, Németi Ernő, Tóth András, Zsilinszky Károly, Lengyel László, Kovács József s más kisiparosokat elismerő oklevéllel jutalmazott. Adórendelet — nyugdíj — tanulótartás: ez a három fő téma volt a felszólalások középpontja. Bordás Sándor áttekinthetőbb adórendeletet kért. Tenczel István, a 75 éves asztalosmester elmondta, hogy 33 tanulót nevelt a szakmának, de ma is agitál a nyolcadikos diákok között, hogy jelentkezzenek kisipari tanulónak. Török Sándor mérlegkészítő is a szakma szeretetéről, a kézmű— p. r. — Korábban már hírt adtunk róla, hogy a járásunkat környező falvakban veszett rókákat találtak. Néhány napja a penci Menyecskehegy tsz-ju- hászatába ólálkodott be egy róka, feltehetően libát akart lopni. A juhásznak feltűnt a gyanúsan szelíd állat és vasvillával agyonütötte. Megvizsgálták és kiderült, hogy a róka veszett volt. Ez az eset figyelmeztetés — a veszettség nem állt meg a járás határán. Ahol tehát kezes rókát látnak, vagy feltűnően harciassá válik egy háziállat, saját érdekükben azonnal jelentsék az illetékes állatorvosnak. Ha valakit kutyaharapás ér, vagy megmar a macska, haladéktalanul forduljon orvoshoz, mert a veszettség lappangási ideje két naptól kilencven nfi- pig terjedhet. Kötelező az egér- és patkányirtás ! Az alsóvárosban elszaporodtak a rágcsálók Legutóbb a város déli negyedéből, a Galamb és Burgundi« utcából, a Géza király térről jelezték az egészségügyi osztálynak, hogy patkány- és egérjárást észleltek. Többen úgy vélték, hogy az egészségügyi osztály intézményesen gondoskodik a káros rágcsálók irtásáról. Dr. Kőrös Károly cáfolja a téves híreket. — Az érvényben levő miniszteri rendelet értelmében a lakott területen történő irtást mindenki maga köteles elvégezni, a hivatalos intézkedések bevárása nélkül. A patkányok és az egerek fertőző betegséget terjeszthetnek. Váci nagyjaink kis lexikona v. FEKETE KAROLY (1848-ig Schwarzer) (Vác, 1822 — Vác, 1389): gyógypedagógus. Jogot végzett, de tanári pályára lépett. Svájcban, Amerikában tanulmányozta a siketnéma- kérdést 1842-ben a siketnémák váci intézetének tanára, később igazgatója. A jelbeszéd kiküszöbölésével úttörője lett a hangos beszéd módszerének. FRIEDREICH ENDRE (Már- tonfalva, 1878 — Budapest, 1952): történetíró, kegyesrendi tanár. 1907-től Vácott tanított. Tagja volt a Magyar Történelmi Társulat választmányának, a Magyar Pedagógusok Társaságának és a Szent István Akadémiának. Történeti kutatása főleg rendjének múltjára terjedt ki, de gazdag anyag tárult fel benne az egész magyar oktatásügyről. Hiánypótló részleteket tárt elő az egyetemes magyar történelemből is. FÜREDI MIHÁLY, Aszal- kovich (Vác, 1816 — Űjfalu, 1889): operaénekes, népdaJ- \ gyűjtő. Mint apja, ő is kovácsmesternek állt. Különösen mint lópatkoló kovács vált híressé a városban és a környéken. Felfigyeltek azonban különösen szép bariton hangjára is. A város egyik akkori kanonoka támogatást nyújtott hangja művelésére. Később a művészi pályán vette fel a Füredi nevet. 1837-ben a Nemzeti Színház kórusának volt tagja, majd Kassán és Kolozsvárott lépett fel. Néhány év és ismét Pesten szerepelt. Eleinte népszínművekben énekelt, majd az operai szerepkört is átvette. Zeneszerzéssel is foglalkozott. GABOR JÓZSEF (Vác, 1893 — Budapest, 1964): a munkásmozgalom harcosa, miniszter. Mint építőmunkás 1910-ben tagja lett az építőmunkások szakszervezetének és a szociáldemokrata pártnak. Az I. világháborúban orosz fogságba került, ott belépett a Vörös Hadseregbe, s több fronton részt vett a polgárháború harcaiban. 1919-ben a S7.KP tur- kesztáni területi bizottságának elnöke volt, később Kínában külkereskedelmi és külügyi beosztásban dolgozott. 1944 decemberében visszatért Magyarországra és az ideiglenes kormány közlekedésügyi minisztere, utána a Külkereskedelmi Hivatal elnöke volt. 1950-től haláláig különböző állomáshelyeken mint követ, illetve nagykövet képviselte a Magyar Népköztársaságot. M. V. (Folytatjuk) Előfordult Vácon, hogy több napra félretett kész étellel érintkezésbe került egerek fertőzést okoztak. Az ételtől a család négy tagja betegedett meg, és azután kórházi ápolásra szorult. El lehetett volna kerülni ezt, ha egérmentes helyen tárolják az élelmiszert. — Milyen rágcsálóktól kell óvakodnunk? — Nálunk a szürkés barna színű vándorpatkány a honos, amely nagyon szapora állat. Két-három évig él, évenként négyszer-ötször kölykezik és rendszerint hat-nyolc ivadékot. Táplálékban nem válogatós, minden ehetőt és rághatót megeszik. Az egerek rendszerint a mezőgazdasági területekről vándorolnak be, élelem híján — ilyen hideg időben — a lakott helyekre. — Nagy a veszély Vácott? — Az országos adatokból következtetve városunkban általában jónak mondható a helyzet, mert nagyobb mértékű elszaporodást nem észleltünk. Ahol megfelelő búvóhely áll rendelkezésükre: Iomos, elhanyagolt kamrákban, rosszul karbantartott épületben, nyíltan tárolt hulladék közelében találhatók. — A védekezés módja? — Az életfeltételek megvonásán túlmenően váltott csalétekkel felszerelt, különféle csapdák felállításával, e célra tartott háziállatokkal, valamint a gazdaboltban beszerezhető mérgek elhelyezésével gátolhatjuk meg elszaporodásukat. A mérgeket azonban a használati utasítás és az óvórendszabályok gondos megtartása mellett sem tartjuk alkalmasnak a lakóházakban történő irtás céljára, mert könnyen kárt tehetnek a gyermekekben és a háziállatokban. A mechanikus módszerek — rendszeresen alkalmazva — egyszerre többféle formában, általában eredményre vezetnek. (P. r.) MEG ITT A TEL Mint a járási tanács mező- gazdasági osztályán dr. Pál László főállatorvostól megtudtuk, a penci tsz juhászatában kéthetes zárlatot rendeltek el. Azért volt erre szükség, mert nem tudják, hogy a róka a juhok közé is bemerészkedett-e. A fertőzés jelei két hét alatt megmutatkoznak. Az elmúlt hét végén a járás erdőségeinek vadőrei eligazításon vettek részt. Miután a hasznos vadakra való vadászat ideje a hónap végére lejár, februárban meg lehet kezdeni a veszettséget hordozó dúva- dak irtását. A mérgezésen kívül hajtővadászatokat is rendeznek a szőrmés ragadozókra. A vadőröknek március 31-ig fel kell térképezniük a területükön levő rókakotorékokat és április 1-ével megkezdődik a rókavárak felrobbantása. E célból nagy mennyiségű köd- gyertyát bocsátottak az állategészségügyi szolgálat rendelkezésére. A veszett róka penci látogatását követően elrendelték a juhász és a vadőr kutyáinak kiirtását. Sajnálatos módon a terület vadőre, akinek feladata lenne hivatalból a veszettség megelőzése és irtása — nem tett eleget a rendelkezésnek, ezért munkaadójánál és a szabálysértési hatóságnál feljelentették. (-SZ. -i.) — bár eltűntek a kis .Jiómanók” a Forte-gyár udvarában levő fenyőkről, de a meteorológia újabb hideget jelez, s napok múlva talán ismét kövér hópamacsok borítják be a fákat A postagalambok után versenyeztek a díszgalambok Becsület A férfi izgatotton lép be a szerkesztőségi szobába. Alig találja a szavakat. Kis időbe telik, amíg megnyugszik és összefüggően előadja a történteket. — Ma, szombaton 6.15-kor szálltunk be sógornőmmel Rúdon az autóbuszba. Sógornőmet Krajcs Margitnak hívják és a tanácsházán dolgozik. Nem volt nálam elég pénz. Kisegített egy tizessel. — Vácott leszálltunk, s mentünk egy jó darabot a főtér felé, amikor sógornőm felkiáltott: Elveszett a pénztárcám! Hatszáznyolcvan forint volt benne! Mi lesz velem? — Mentünk visszafelé, kérdezősködtünk. de eredménytelenül. Eszébe jutott, hogy amikor nekem adta a pénzt, biztosan a szatyor mellé tette az erszényt. — A MÁVAUT-állomáson megtaláltuk Konoróth Jánost, a rádi kocsi vezetőjét. Nagy örömünkre átadta az erszényt. Hiánytalanul megvolt minden forint. Kérjük, írják meg, hogy nagyon köszönjük ezt a becsületes eljárást. Hálásak vagyunk érte. — a — Nyolc napon belül a második galambkiállításra kaptunk meghívást. Ez a bemutató különbözött az előző hetitől. Akkor postagalambok remek példányait láttuk: itt szebbnél szebb diszgalambas- kat. Egy volt azonos: a kiállítók lelkesedése, szenvedélye. A 162-es számot viselő egyesület 18 tenyésztője 200 kis állatot hozott el erre a kiállításra. Tomecskó Mihály és Sturbán Gusztáv — mint bírálóbizottság — komoly összehasonlítás után hozta meg a döntését. FajtagycZtesek: Szlizs Sándor budapesti röpgolyvásai; Horváth János komáromi; Lengyel Béla szegedi magasröptű galambjai. Kiváló minősítést kaptak: Fleischmann Ferenc, Fleischmann László, Brandt Mihály, Oravecz János, Kövesdi József, Horváth Imre, Béres Ferenc, Bodonyi Miklós, Együd József és Fábián Ferenc díszgalambjai. Két nap alatt kilencszáz nézője volt a kiállításnak. A tombola főnyereményét (egy japán kakas-tyúk párt) Ketl1- ler János nyerte. (- ő) „Dolgozó emberek között“ Szakszervezeti kultúrottho- nok igazgatói előtt mutatták be január 19-én az Ernst Múzeumban megrendezett „Dolgozó emberek között” című kiállítást. A kiállításon két váci festő, Mizser Pál: Hegesztő és Cs. Nagy András: Konyhában című festménye is szerepel. Az utánpótlás jót 'ígér... Húszéves a Dunakeszi Horgász Egyesület Egy kis társadalmi munka sem ártana A FELELOTLENSEG ARA Ma délután öt és hat óra között a párt- és tömegszervezeti székház tv-termében, dr. Kerek Ferenc bőrgyógyász tart előadást a nemibetegségek fellángolásának okairól. A József Attila Művelődési Otthonban tartotta idei közgyűlését a MÁV Dunakeszi Sporthorgász Egyesülete. Mintegy száz horgász előtt Bazsó Sándor titkár számolt be az elmúlt évről. Elmondta, hogy 1967 főleg az utánpótlás nevelésében hozott jó eredményeket. A versenyzési lehetőség szárnyakat adott a fiataloknak és a szülők is örültek — hiszen mindig tudták, hogy hol és kivel vannak a gyerekek. — Kár, hogy a tagság egy része passzív — mondta a titkár — mert a vezetőség önmagában nem sokat tud tenni. Az egyesület körösi hor- gásztanyája elég rossz állapotban van. Igaz ugyan, hogy a tanya karbantartására nagyobb összeget ütemeztek be, de egy kis társadalmi munka sem ártana. Húsz évvel ezelőtt alakult az egyesület. Kár lenne ha a tagok nem éreznék továbbra is szívügyüknek — létét. (s. 1.) i I
