Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

1968. JANUAR 24., SZERDA Mt ti l i^Uriap :t Kopogtató kisemberek Tűnőben a porfüggöny (A cikk első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) (Mintegy harmincezerre te­hető azoknak a fiataloknak a száma, akiket négy- és hatórás munkaidőben már most foglal­koztatnak az üzemek. Ez is egy lehetőség, hiszen — például a híradástechnikai iparban, a fémtömegcikk s műanyagipari vállalatoknál, a csomagolók- ban stb. haszonnal tevékeny­kedhetnek mind a maguk, mind a vállalat javára. Az okosabb, hosszabb távon gondolkozó üzemek még bizonyos „befek­tetést” sem sajnálnak. Ma ugyan még nincs szükségük azokra a szakmunkásokra, akiket ipari tanulóként fog­lalkoztatnak, de: holnap igen! Tartalékolnak tehát, mert tud­ják — jól tudják —, hogy az 1970-et követő években jóval nehezebb lesz szakmunkáshoz jutni, éppen az 1960-as évek népesedési hullámvölgye miatt. A szakmunkásképzés fontossá­gát — társadalmi fontosságát — a következő számsor jól ki­fejezi: az 1950/51-es tanévben 57 ezer, az 1960/61-es tanévben 125 ezer, az 1966/67-es tanév­ben 183 ezer, a most folyó, te- h'i 1967/68-as tanévben 200 ezer a szakmunkástanulók száma. Van azonban egy ellentétes s figyelmen kívül nem hagy­ható számsor, egész ponto­san: tendencia is. Nevezetesen, hogy a szakmunkástanuló-kép­zés fontosságának növekedésé­vel ellentétben, mindinkább a gyengébb tanulmányi eredmé­nyű fiatalokat ösztökélik erre, mintha csak azt mondanák: ez a büntetésetek, mert rosszul tanultatok. („Mehetsz inas­nak”.) A szakmunkástanuló­intézetekbe felvett első évfo­lyamos fiatalok 3 százaléka volt jeles rendű az 1963/64-es tanévben; az 1966/67-esben már csak 1,7 százalékuk. Ha­sonló a helyzet a jó rendű fia­taloknál is: a fönti két tanév­ben százalékarányuk 22,3-ról 20.1- re csökkent. A közepes rendűek aránya nagyjából vál­tozatlan maradt — 55,9, illetve 55,0 százalék —, de az elégsé­ges rendűeké 18,8 százalékról 23.2- re nőtt! Igaz, hogy csak a Munkaügyi Minisztériumhoz tartozó szakmunkástanuló-in­tézetekben egyetlen év alatt — 1966/67-es tanévhez mérten — 18 ezerrel nőtt a hallgatók szá­ma, s közülük már 25 ezernek tudnak otthont is biztosítani, de az a szemlélet, hogy a rossz tanuló mentsvára a szakmun­kásképzés, már ma s még in­kább a jövőt tekintve, tartha­tatlan! 1949-ben 188, 1964-ben már 304 szakmát tartottak nyilván; 270 szakmában államilag szer­vezett és irányított szakmun­kásképzés van. És mennyit is­mernek ebből a gyerekek? És amit ismernek, hogyan isme­rik? (Suszter. Holott: cipőipari szakmunkás, gépen dolgozik, korszerű üzemben, félautoma­ta gépeken ...) Mert közismert szakma az esztergályos, a kö­szörűs, a géplakatos. Ám van olyan szakma is, mint — pél­dául és nagyon például, mert a szakmai lista felét, kéthar­madát felsorolhatnám — ká­belkészítő, zománcozó, gyógy­szergyártó, fémnyomó, mély­nyomó marató, nyomdai be­tűvésnök, szíjgyártó, sapkaké­szítő, kefekötő, molnár, víz­szigetelő, bútoreladó, méhész, vadász, erdőgazdasági szak­munkás ... Pest megyében pél- duál a vegyi, gumi-, papír-és műanyagiparban összesen nyolc szakmunkástanuló volt­akkor, amikor például a mű­anyagipar szinte korlátlan táv­latokat és lehetőségeket kínál egy életpályát kezdő fiatalem­bernek. A szakmák nyilván­tartása tehát édeskevés. Meg­ismertetésük annál többet használhat, ehhez azonban nem elegendő a pályaválasztá­si tanácsadás; ehhez az kell, hogy az üzemek — a mezőgaz­dasági üzemek is! — maguk többet törődjenek ezzel a kér­déssel. Azt ugyanis, hogy az állami törődés hiányozna, még a legelfogultabb bíráló sem állíthatja. Mire gondolok? Most első­sorban nem a költségvetésből ilyen célokra áldozott száz­milliókra. Hanem arra, hogy végre megszületett a szak­munkástanulók képzésének okos, józan s távlatokat is nyújtó rendszere, vagy in­kább: lehetősége. Az 1967—68- as tanévben 282, ún. emelt szintű oktatási formában mű­ködő első osztály nyílt a szak­munkásképző iskolákban. Mit jelent többek között ez az emelt szintű oktatás? Azt, hogy az ilyen végzettségű j szakmunkás felvételi vizsga nélkül tanulhat tovább a dol­gozók esti szakközépiskolájá­ban, s két év múlva, mert ennyi az esti szakközépiskola tanulmányi ideje, ugyanúgy kezében van az áhított „pa­pír”, mintha gimnáziumot végzett volna, csakhogy a két papír között mérhetetlenül nagy a különbség. Az egyik nagyonis esetleges útlevél az egyetemre, a másik biztos ke­nyeret jelentő szakma s ugyanakkor a felsőoktatáshoz is utat nyit! 5. A szakmunkástanuló inté­zetek olyasfajta felfogása, I hogy inasiskolák, nem több ostobaságnál. A mai tanmenet jelentős teret ad az elméleti képzésnek, s ez nem valamifé­le divat, hanem: a kor paran­csa. (Automata gépek karban­tartó lakatosa stb.) Az 1971-ig fokozatosan kialakuló emelt szintű szakmunkásképzésben már ebben a tanévben 500 órával növelték az elméleti oktatást, s az eddigi 24:76 el­méleti-gyakorlati óraarány 35:65-re módosult! Egyetlen indokot csak a nagyon sok közül: a rugalmas termelési szerkezet, az új mechanizmus diktálta gyors átállások az üzemekben előtérbe tolják az univerzális szakembereket, így például a fémforgácsoló szakmunkásokat, akik nem­csak esztergályosok, hanem marósok, gyalusok, köszörű­\ Nagymarosi Vas- és Műszeripari Kts; a lakosság szolgálatában OLCSÓN • GYORSAN • GARANCIÁVAL JJS VÉTÜNK MINDENFÉLE ÓRÁT, RÁDIÓT, TELEVÍZIÓT, MAGNETOFONT: NAGYMAROS, KOSSUTH TÉR 3. TELEFON: 14. háztartási kisgépek különböző típusait, és házkörüli használati eszközöket: NAGYMAROS, BAJCSY-ZSILINSZKY U. 45—47. TEL: 25 HIBABEJELENTÉS: a szobi járás községi tanácsainál elhelyezett hibajelentő füzetben. Heti két alkalommal rendszeresen kijárunk, de KÜLÖN HÍVÁSRA IS JÖVŐNK! sök is! Az ilyen, jobb kifeje­zés híján „komplex”-szakmák értéke, fontossága rövidebb és hosszabb távon egyaránt nö­vekszik, s nem ad rossz kenye­ret az a szülő gyermeke kezébe, aki ráveszi, hogy a még min­dig legendákkal övezett gim­názium helyett a szakmunkás- tanuló iskolát válassza. Pest megyében alig több, mint tízezer szakmunkástanu­ló van jelenleg, s ez, a lehető­ségeket tekintve, s még in­kább a demográfiai hullám számadatait, igen kevés. Rövi­desen mind több családban kell dönteni arról, „mi is le­gyen a gyerekkel”? Befejezi a nyolcadik általánost, merre, ho­vá vezessen tovább útja? A szü­lők nagy felelőssége, hogy se­gítsenek a kopogtató kisembe­reknek; hol kopogtassanak, hol találnak keserű kiábrán­dulás helyett első pillantásra talán nem látványos, de végső soron szép munkát és jó meg­élhetést biztosító szakmát, s ezzel kenyeret. Mészáros Ottó Fiatalodik a DCM Úton az egymillió tonnához A csodás-szép túlsó partról, Szentendre felől csaknem mindig ködben látni a Na- szály-hegy tövében álló óriást, a DCM-et. Nem a téli idő, a természet vonja szürke fá­tyolba ezt a környéket, hanem a port ontó mű. Sokszor kér­dezték, s kérdezik naponta: így lesz-e mindig. Az igazgató, akinek ezt a kérdést most az újságíró is felteszi, magabizto­san mosolyog. — Remélem, hogy február végéig nagyjából rendet te­remthetünk, s közel jutunk az ideális állapothoz. — Milyen recept szerint? — Az év első negyedében fejezzük be a nagyméretű fel­újítást, a rekontsrukciós mun­kálatokat. Ennek eredménye többek között, hogy egy porta- lanító berendezéssel a tizedé­re csökkentjük az eddig sza­badba szálló anyag mennyisé­gét. Eltűnik a szürkés-fehér takaró a környékről. — További előny? — Az, amiért hozzákezdtünk a rekonstrukcióhoz: egymillió tonnára nő a DCM évi kapa­citása. Mondani sem kell, hogy ebből az állandóan kere­sett építőanyagból mit jelent a többlet. — Hol tartanak? — Most van soron a harma­dik kemence. Ha ezzel is ké­szen vagyunk, szabad a pálya. — S odafönn, a Naszály ol­dalában, a bányában? — A legfrissebb hírünk: a rendkívül bizonytalanul mű­ködő, sok technikai kényszer- szünetet tartó Rába dömperek helyett bevetettük a szovjet szállítóóriásokat. Ezzel aztán biztosítottuk a fennakadás nélküli utánpótlást. — Hogy zárult a múlt év? — Tavaly egytizedével csök­kent az önköltség. Ez 15 mil­liós hasznot jelent, annyit, hogy ebből az összegből az egész cementipamak biztosít­hatják az egyhavi nyereségré­szesedést. t gy. Hogy a bűnösök megtérjenek és az ártatlanok ne szenvedjenek s Egy éve dolgozik a ráckevei utógondozási bizottság Néhány hete éppoly csende­sen, ahogy a munkáját végzi, jubilált Ráckevén a járási utó- gondozási bizottság. Egy éve működik, szép eredményeket ért el. Egyelőre — talán az egész országban — Pest megyében az egyetlen ilyen. Elnevezéséből --- nem -de­rül ki, hogy a szabadságvesz­tést kitöltötteket a társadalom­ba újra beilleszkedéshez veze­tő úton irányítani, esetleg anyagilag is segíteni, illetve az erre irányuló munkát a járás területén összehangolni, ez a célja. Mindez részben a köz­ségi tanács titkárára, részben a járási tanács szociális elő­adójára és a rendőrségre há­ruló, törvényes rendelkezésben megszabott sokrétű feladat. Ésszerűsítő javaslatok Bébi József, a járási tanács elnökhelyettese, aki az utógon­dozó bizottság elnöke, tájékoz­tat az egyéves munkáról: — Javasoltuk az Országos Börtönigazgatóságnak, hogy rendelje el, vezessék rá a sza­badulólevélre a büntetés ideje alatt munkával szerzett keres­mény összegét, amit a szaba­duló kézhez kap. A szabadult­nak ugyanis, ha rászorul, a já­rási tanács ad pénzt útikölt­ségre, hogy hazatérhessen. Sőt, szociális segélyt is. Előfordult azonban, hogy olyan is kért és kapott pénzt, akiről utóbb megtudtuk, hat-hétezer forint lapult zsebében, ilyen sokat keresett a börtönben. Most már nem történhet meg ilyes­mi. A börtönigazgatóságok a sza­badulok nevét és szabadulá­suk időpontját előre közlik a rendőrséggel, az pedig a járási szociális előadóval. A rácke­vei bizottság javasolta, hogy tanult mesterségét is előre kö­zöljék. Ezzel megoldható a leg­több esetben, hogy mire az il­lető megérkezik, máris mun­kahely várja Az öreg tolvaj — Tapasztalatunk szerint a kiszabadultaknak körülbelül fele még az utógondozás egy­éves időtartama alatt általában visszaesik — közli Tassy Gyu­la járási munkaügyi főelőadó, aki amellett, hogy hivatali kö­telessége a munkakeresők el­helyezése, egyben az utógondo­zó bizottság tagja is. Neki kell leküzdeni a mun­kaadók vonakodását, mert legtöbb helyen nem szívesen alkalmaznak büntetett előéle­tűt. Férfiakat könnyebb mun­kához juttatni a nőknél. Fizi­kai dolgozókat másoknál. De a legnagyobb gond a csökkent munkaképességű szabadultak elhelyezése. — Néhány hónapja — beszél el Tassy Gyula egy esetet — többszörösen rovott.múltú,.fél­lábú öreg tol váj kért mUiikát. Rokkantsága miatt nagy gond­ban voltam. Bele is telt több hét, amíg a Csepel Autó, amely ha csak tud, mindig segít, ta­lált valami neki való beosz­tást. Azonnal értesítettem, nem jelentkezett. Pedig hetenként kétszer is eljött valósággal kö- nyörgött munkáért, fogadko- zott, most már haláláig becsü­letesen éL Érdeklődtem utána, kiderült, megint lopott, újból letartóztatták. Azóta is azon töprengek, vajon ha gyorsab­ban szerezhettem volna neki munkát, most talán nem lenne börtönben. szabadságvesztésből szabadul­tak helyzetét a ráckevei járás ban és egyben az utógondo­zási bizottság ügyvitelét, mun káját. Jónak találta. Art persze nem akadályoz­hatja meg a bizottság sem hogy a kiszabadultak ötven százaléka ismét a bűn útjára és börtönbe kerül. Bizonyos mégis, hogy a bizottság nél kül ez az arány nagyobb len­ne a járásban. Megrögzött bű nözöket azonban semmiféle jóakarat nem téríthet vissza. Meg kell még említeni azt is, hogy a járási utógondozási bizottság megalakítása űr. Varjú Klára ráckevei járási vb-titkár emberséges gondo­lata volt Sz. E. Losonczi Pál a XVII. kerületben Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden a főváros XVII. kerü­letébe látogatott el. Felkereste a Rákosvölgye Termelőszövet­kezet kertészetét és az össze­fogás Tsz csibenevelőjét. Dél­után Losonczi Pál a kerület legnagyobb üzemét, az Egye­sült Vegyiműveket kereste fék 800 milliós szerződés Nagy jelentőségű, 800 millió devizaforint értékű külkeres­kedelmi szerződés ünnepélyes aláírására került sor kedden a Hungarofruct székházában: egyrészről a szovjet Szojuz- plodimport, másrészről a ma­gyar Hungarofruct és a Mon- impex külkereskedelmi válla­lat képviselői kötöttek szerző­dést friss zöldség- és gyü­mölcsfélék, zöldség- és gyü- mölcskonzervek, valamint bor és egyéb italáruk 1968. évi szállítására. Uj tápszer: LAKTIN Űj tápszert próbáltak ki ki­váló eredménnyel a zalavári Üj Idő Termelőszövetkezetben. Számítások szerint az új szer csaknem a felére csökkentette az eddig rendkívül drága bor­júhústermelés költségét. A „Laktin” nevű szert az Álla­mi Vakcina Termelő Intézet állította elő a csokoládégyárak melléktermékeiből, amelyek 96 százalékban növényi olajokat tartalmaznak. Az állattenyész­tők véleménye szerint a tej­nek tápszerrel való helyettesí­tése semmiféle zavart nem okoz a borjak fejlődésében. A tápot különböző antibiotiku­mokkal dúsítják. A Mátra leggazdagabb érctelepe A Mátra északkeleti olda­lán, Recsk határában, értékes ércmezőre bukkantak a talaj­réteg vizsgálati fúrása közben. A szakemberek véleménye sze­rint mintegy 800 méter mély­ségben a Mátra eddigi leggaz­dagabb érctelepe rejtőzik. A kiterjedt ércmező az eddigi megállapítások szerint többfé­le színesfémet tartalmaz, fel­színre hozatala azonban költ­séges beruházást igényel. Megelőzés A bizottság tavaly negyed­évenként, idén úgy határozott félévenként tartja üléseit, de nemcsak ülésezik. Múlt ősszel négy aktívája, Kardos Béláné járási szociális, dr. Votisky Antal gyámügyi, Tassy Gyula munkaügyi előadó, Szűcs And­rás rendőrőmagy a bizottság elnökével Bábi Józseffel együtt, valamennyi községben meglátogatta az utógondozot­takat. Otthonukban és a mun­kahelyükön is. Beszéltek velük problémáikról, környezetük­kel és a tanáccsal, meg főnö­keikkel, kirendelt p»ártfogóik- kal pedig magatartásukról. Adtak tanácsot, segítséget is ha kellett. Szép és eredmé­nyes volt ez az útjuk. Negyed­évenként megismétlik. — Az elítéltek hozzátarto­zóin eddig is segíteni kellett — mondja Bábi József. — Mi azonban most egy lépéssel előbbre járunk. Igyekszünk megtudni, hacsak lehet min­den esetben, mivel gyanúsít­ják, mi a vád a letartóztatott ellen. Ha súlyos bűncselek­mény, abból már előre követ­keztetni lehet, hogy a szabad­ságvesztés is hosszabb tartamú lesz. Ilyenkor családos embe­rek esetében azonnal környe­zettanulmányt végeztetünk. A feleség eddig nem volt állás­ban? Elhelyezzük. És ha kell, a gyermekek gondozásáról is intézkedünk. Nehogy a bűnös családfő miatt a nyomorba döntött ártatlan család még nála is jobban szenvedjen. Tavaly az Egészségügyi Mi­nisztérium, mint a szociális ügyek gazdája, megvizsgálta a Óriás mozaik -150 színárnyalattal A Képzőművészeti Főiskolán készül Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész 76 négyzetméteres óriás mo­zaikja, amelyet a jövő hónap elején a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem egyik összekötő folyosójára helyeznek. A kivitelezést három ifjú képzőművész Szabó Béla, Veres Sándor és Klimo Károly vállalta. A Velencéből hozatott üveg-mozaik 150 színárnyalatát használják fel a munkához Foto: Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents