Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-23 / 18. szám

WSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS& « r s I • 1 § A Rákóczi úti malom | § egyelőre dugig van cement­A */»I TT'n w» r» 1 r\w>t*Ánryé Ír ntv _ V G épesített tehénistálló Aranyat érő anyakocák Az állami gazdaság feketei üzemegységében 240 anyakoca tavaly 3077 malacot ellett. Mellesleg 2700 hízott sertést adtak el, közel háromszáz ton­na súlyban. Legféltettebb kincsük ma is az a 240 anyakoca. Az idén különben a tavalyi 4 kiló 90 deka takarmány helyett 4 kiló 60 dekából akarnak előállítani egy kiló húst. Fejlődik a tehenészetük _ is. Végre megkezdik a 200 férőhe­lyes, gépesített istálló építését Szeretnék, ha a jószágok még a nyáron beköltözhetnének. .Makor majd nem kell térdig •sárban járniuk az állatgondo­zóknak. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Beke János és Kőházá Kiss Mária: Mária, Kovács Ferenc és Dobi Éva: Andrea, Erdei Károly és Acél Katalin: Ká­roly, Csató László és Szuha- nyik Terézia: Terézia, Váradi Dénes és Bacsó Rozália: Ani­kó, Tege András és Vári Ibo­lya: Ibolya, Horváth Lajos és Jancsó Juliánná: Éva, Kovács Sándor és Róka Rozália: Eri­ka, Szrapkó János és Balogh Piroska: János, Koroknai Dé­nes és Cseh Margit: Margit ne­vű gyermeke. Házasságot kötött: Raffael József és Jakab Má­ria, Kicsi László és Németh Anna. Meghaltak: Duzs Györgyné Szűcs Erzsé­bet (Maros u. 6.), Pólya László (Ady Endre u. 28.), Bállá Amb­rus« é Olasz Eszter (Eper u. 7.), Patik József (Vízállásgáttér dűlő 9.), Gergely fi Istvánná Nemesik Lídia (Knézich u. 8.), Farkas Istvánná Határ Kata­lán (Mészáros János u. 30.), Tö- mösiközi József (Kocsér III. dűlő 6.), Tatai László (Loson- czi u. 30.), Rákosi Kálmánná Gyurika Mária (Kocsér III. dű­lő 13.), Urbán Balázsné Bátor Katalin (Kocsér Szabadság u. 8.), Boros Sándomé Harkai Eszter (Csonka u. 2.). Köszönetemet fejezem ki roko­naimnak. ismerősöknek és jó- szomszédalnknak, akik szeretett Jó férjem Pólya László temeté­sén megjelentek. özv. Pólya Lászlónő. A PEST AA E GVEI H l R. L /X F* KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM 1983. JANUAR 23., KEDD KM hm:HÍM, BE AT ORSXAGOS VERSENYBE? Szombat óta vizsgáznak az ipari tanulók Fejenként száz forint jutalom Az asztalosok már elkezdték A bosszantó szépséghibák ellenére... Ha kell, leszállíthatják a konzervek árát Három hete több tejtermék és mosópor fogy A „Soltész-bolt” a fo- I mindet elvitték. S még egy jó gyasztási szövetkezet 17. számú üzlete — Nagykőrös egyik népszerű bevásárlóhelye. Az üzlet vezetője, Soltész László, vérbeli kereskedő, aki a vá­sárlóközönség érdekeit szem előtt tartja, s bő választékot kínál vevőinek. Arról beszélge­tünk, hogy milyen a forgalom január elseje óta. hír: az árcsökkentés óta több szappan, Ultra és Trisó fogy. — Gondot okoz viszont az új árak felírása az árura. Az az igazság, hogy a likőröknek már két éve megváltozott az ára, de még mindig a régi címké­vel küldik az üveget. Mit törődnek ott fenn azzal, Nálunk e három hét alatt bogy mi itt óra hosszat írogat­A szakmunkásképző iskolá­ban szombaton megkezdődött az ipari tanulók időszakos vizsgáztatása. — A városi tanács ipari osz­tályával és a KlOSZ-szal együtt rendezzük ezeket a vizsgákat — mondotta Kovács László iskolaigazgató. — Cé­lunk, hogy a fiatalok „elméle­ti” osztályozása mellett képet kapjunk előmenetelükről a gyakorlati munkában. Emel­lett serkentjük is őket a vizs­la az első kiscsibe, mikor jön a liba? A Dózsa Termelőszövetkezet új csirkekeltető-áilomásán az első gépbe tízezer tojást tet­tek. Most, pénteken kibújt az első pelyhes csibe. A próba- keltetésből 7500 kiscsibére szá­mítanak. Ezt a kísérletet libakeltetés követi. Tulajdonképpen ez a céljuk. A libakeltetés február 15-től júliusig tart majd. Ha sikerül, százezer darab libato­jást tesznek a keltetőbe. (Foto: Gábor) KOPA LÁSZLÓ: A KÉT JAVASASSZONYTÓL A VÁROS! KÓRHÁZIG A NAGYKŐRÖSI EGÉSZSÉGÜGY TÖRTÉNETE IL A múltkor említett óvin­tézkedések ellenére a pestis városunkban is kegyetlen pusztítást végzett. A követ­kező hónapban ötvenhatan háltak meg a járványban. A csúcspont októberben követ­kezett el, amikor 1070 körö­sit kellett eltemetni a fekete halál miatt. Azután hónap­dó! .hónapra csökkent a jár­vány, de teljesen csak 1740 februárjában szűnt meg. A pestis városunkban összesen 2693 férfit, nőt és gyermeket ragadott el. Ez a szám több mint kétszerese az első vi­lágháború körösi halottainak. 1740 márciusában érkezett városunkba Kostyán Mihály a vármegye kiküldötte, me­gyei főorvos. Miután a jár­ványban a helybeli chirur- gusi-borbély is meghalt, a kecskeméti borbélyt hívták el és vele járták végig a várost. Megállapították, hogy .a pestis megszűnt, de 119 olyan házat találtak, mely­nek minden lakója elpusz­tult. A halottak ruháit sze­kerekre hányták és a temető mellett, nagy máglyán éget­ték eL Az első városi orvos A gyógyító körösi borbélyt 1794-ben váltotta fel tanult hatósági orvos, de a körösi öreg borbélyok egyike-mási- ka még sokáig „gyógyított”, s húzott fogat. Az első fizetett városi or­vosnak Tanárky János or­vosdoktort választották meg, akinek az évi fizetése 200 né­met forint, tíz öl fa és in­gyen lakás volt. A városi or­vos kötelességévé tették, hogy az ispotálybelieket is orvosolja. Tehát akkor már szegényházzal egybekapcsolt ispotály-kórház is volt Kő­rösön. Különben a szegények segélyezését már 1723-tól kezdve megtaláljuk a város számadásaiban. Jön a kolera ’ Az 1800-as évek első évti­zedeiben újabb borzalmas járvány, a kolera tört be In­diából Európába. Az 1830-as években Rácország felől ha­zánkba is eljutott. Több mint félszáz esztendeig, több hul­lámban rengeteg áldozatot szedett. 1831-ben, majd 1836r ban a kecskeméti járásban is felütötte a fejét a kolera. Ekkor Körösön is sokan megbetegedtek és meghaltak. A régi öregek szerint nagy­apáink leginkább vörös bor­ral védekeztek a járvány el­len, állítólag eredményesen. 1836-ban a kolera városunk­ban néhány hónapig dühön­gött. Nyáron kezdődött és ősszel megszűnt. Ebben ko­moly része volt Tanárky János orvos-doktornak, aki szigorú hirdetményben hív­ta fel a város lakosságát a járvány elleni védekezésre. Az érdekes és ma is tanulsá­gos felhívást — legközelebb — teljes terjedelmében is­mertetem. (Folytatjuk) gával. Időnként persze kapunk minősítést a tanulóval foglal­kozó kisiparostól, vagy a gyár művezetőjétől, de a bizottság előtt tett vizsga mégiscsak precízebb, biz­tosabb. — Hol lesznek a vizsgák? — Az e célra megfelelő kis­iparos-műhelyekben, vagy a vállalatok tanműhelyében. — A vizsga tárgya? — Az az elméleti anyagtól függ. A gyerekek valameny- nyien külön feladatot kapnak. — A legjobbak? — Szerény lehetőségeinkhez képest jutalmazzuk őket. Az első négy tanuló fejen­ként száz forint készpénz- jutalmat kap. De ez nem minden. Hamaro­san itt lesznek a megyei és az országos szakmai versenyek. Az ott induló harmadéveseket a mostani vizsgákon válogat­juk ki. Oda bekerülni — az már elismerés. Az pedig nem megvetendő jutalom, hogy a versenyen majdan győztes fiatalok azon nyomban szakniunkásbi- zonyítványt kapnak, tehát hónapokkal hamarább szabadulnak fel. A vizsgasorozat különben szombaton, az asztalosok vizs­gájával kezdődött, tegnap folytatódott és előreláthatóan a hét végéig tart (r) kétszer annyi tejterméket vásároltak, mint korábban ennyi idő alatt — mondja. — Gyorsan fogy a keksz és a linzer. Ilyen forga­lomra nem számítottunk. A kávéforgalom sem csökkent, maradit a heti harminc-negy­ven kilós átlag! Érdekes, hogy továbbra is a harmadosztályú kávé megy a legjobban, pedig az valamivel megdrágult. — Nagyon jó, hogy a konzervek árát leltáro­záskor, ha úgy látjuk szükségesnek, saját ma­gunk leszállíthatjuk. Még a beszerzési ár alá is. Ugyanez áll egyes halkonzer­vekre. Van is sikerük! Akkora, hogy negyvennyolc óra alatt hatunk! Ha az új cimikékkel is így lesz, akkor bizony sok bosszúságot kell majd nyel­nünk ... Az ilyen hibák valóban bos­szantóak, de — csak szépség­hibák az árrendezés egyébként jól sikerült egésze mellett... (szabó) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A tettes elrejti arcát. Az asszonygyilkos nyomában. Csehszlovák film. Csak 16 éven felüliek számára! Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Kölcsönkenyér visszajár, de miért titokban? Félíves plakátot betűzge- tek: „Táncdalfesztivál” — olvasom. Megakad a sze­mem Ambrus Kyri nevén, felfedezem a női szíveket csiklandozó Poór Péter ne­vet és örömmel állapítom meg, hogy a széphangú Ha­rangozó Teri sem maradt ki a műsorból. Az ismert Syrius zenekar szolgáltatja a kíséretet. Az is rendben van, hogy — a várható nagy érdeklődésre való te­kintettel — péntek este két előadás is lesz. Az egyik fél ötkor kezdődik, a második fél nyolckor. De felkaptam a fejemet akkor, amikor a plakát homlokán azt betűzgettem, hogy az előadás az Arany János Filmszínházban lesz. — No, bizony - tóm meg gyorsan állapí- - ez az új mechanizmus! A mozi is igyekszik korszerű lenni. Ha üzlet a táncdalfesztivál, hát akkor legyen táncdal­fesztivál ! Éppen gratulálni akar­tam Sulyok Sándornak, a mozi vezetőjének, de ő le- hűtötte lelkesedésem, — Nem! Ilyesmiről szó sincs — mondotta. — Hát akkor? — Egyszerű a dolog. Amikor mi építkeztünk, akkor a művelődési ház, tíz hónapon keresztül helyet adott nekünk. Most, mintáit a művelődési ház átépítése folyik, visszaadjuk a köl­csönt. Ennyi az egész. Tehát a pénteki táncdal­fesztivált a művelődési ház rendezi. Értem már... (rossi) A munkaközvetítő gondja: marasztalni szeretnék az eljáró szakmunkásokat Városi tanács. Munkaközve­títő hivatal. Néhány éve a fo­gadó napokon hosszú sorban ácsorogtak a munkára várók. Most? Kesztyűs Ferencné főelőadó ezt mondja: — A dolgozni akaró fér fiai­kat csaknem mindig, azonnal a képességüknek megfelelő munkahelyre közvetítjük ki. Sőt. Akkora a kereslet szak­munkások iránt, hogy azon fő a fejünk, miképpen lehetne itthon­marasztalni a vidékre já­rókat. — És a nők? — Szerencsés a helyzet. Amikor a konzervgyárban vé­ge az idénynek, teljes kapaci­tással kezd dolgozni a Szesz-, Szikvízipari Vállalat. Női munkaerőt igényel a Göngyö­legellátó, a posta, a ládagyár és a faárugyár is. Éppen a na­pokban kaptam értesítést: ke­reken százötven munkást kért a konzervgyár. Férfiakat az építkezéshez, a nők pedig al­mát tisztítanak. Kesztyűs Ferencné tájékoz­tatása szerint a nagykőrösi vállalatok és intézmények nem kerülik meg a hivatalt, igényükkel minden esetben ide jönnek. Ezért sikerült az embereket gyorsan elhelyezni. — Csupán egyetlen gondunk van: az érettségizett lányok munkába állítása. Legtöbben íróasztalt akarnaJi, ám nem mindig sikerül azonnal. Ezért azt tanácsolom, ideiglenesen fogadjanak el más munkát is. Sok példát tudnék mondani, hogy a konzervgyárban, de más vállalatnál is, rövid né­hány hónap alatt teljesült a kívánságuk. A jól végzett fizi­kai munka után íróasztal mel­lé ülhettek. Azon a héten, ami­kor oly mérgesen csi­korgatta fogát a tél, egy délelőtt bemene­kültem előle a Deák téri borozóba. A pul­ton csábítóan csillog­tak a jó körösi, cse- mői és gyöngy ösvi- sontai borok. Kértem egy pohár kövidinkát, odavittem egy álló- asztalhoz, ahol érde­kes, kockás kabátos kis öregember szür­csölgette forralt bo­rát. Beszédbe elegyed­tünk. — Ugye, olyan író­féle ember tetszik lenni? — kérdezte. Bólintottam. — Hát akkor kollé­gák vagyunk — foly­tatta —, mert én meg a „könyvterjesztés­ben” dolgozom. Halhatatlanság Elmondotta, hogy szak- és szépirodalmi könyvekre gyűjt meg­rendeléseket és mel­lette „önállóan” is dolgozik. Pesten, az ócskapiacon összevá­sárol egy csomó könyvet, nagy táská­jában elhozza vidéki útjaira, s főleg a ta­nyavilágban eladja. Kőrös jó hely. Itt már többször megfor­dult, már van alkal­mi fuvarosa is. Most is azt várja. — Milyen könyvei vannak? — Főleg Móricz- és Jókai- regények, meg Arany-versek. Ezeket szeretik legjobban a körösiek. Tudja, most érdemes kilátogatni a tanyákra, legtöbb helyen már levágták a disznót, meg az­után egy kis bor is akad... Így folytatja: — Mikor bejöttem, először egy kupica pálinkát kértem, de azt mondták, hogy az nincs. Ügy látszik, a termelőszövetkezet az idén nem főzött pá­linkát. Nem baj. Majd jövőre főz. Én ugyan jobban szere­tem a bort. Egészsé­gesebb is a boriv&s... Olvasta-e, hogy a múltkor egy francia statisztikus közzétet­te, hogy mértékletes borivóknak hatvan­három, az antialko­holistáknak ötvenki­lenc és a pálinkasze- retöknek csak ötven­három esztendő az átlagos életkora? Nem, nem olvas­tam, de ha már erről van szó, megkérdem, hogy vajon a könyv- olvasás hogyan hat az ember életére, hosszú életűek le­szünk-e tőle itt a föl­dön? — Arról nem tu­dok — válaszolja —, de valahogy így kell lennie, hiszen a tudó­sok majdnem mind vénemberek,.. Ezzel szedelőzködik és indul útjára a ta­nyák közé, mert mégiscsak így igaz: az ember <a könyvek által lesz halhatat­lan ... (kopa)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents