Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

If IV AT ASS/E It FT ETBOL Tims* vés* MtM&y eíösés Vezetőségválasztás a tűzoltóié stületekben Az elmúlt napokban öt köz­ségben választották újjá a tűz­oltótestületek vezetőségét. Az öt közgyűlés közül A TAFIÓSAPI mondható a legsikeresebbnek, mivel közel 75-en vettek részt rajta. Az e.ókészítés és a lebo­nyolítás mintaszerű volt, ezért dicséret illeti a községi taná­csot és a tűzoltótestületet is. Kapás József parancsnok ve­zetésével a tűzoltótestület az elmúlt négy év során sokat tett a feladatok elvégzése, a testü­leti élet kialakítása és a meg­előző tűzrendészet biztosítása terén. Kapás József igen sok időt áldozott fel társadalmi munkában a község érdekében, mégis, a helyi temelőszövetke- zet, ahol alkalmazásban állt, ezt nem méltányolta és mun­kaköri beosztását megszüntet­te. Annak ellenére, hogy Kapás Józsefet ilyen sérelem érte, to­vábbra is becsületesen és pél­damutatóan látja el feladatát, megmutatva, hogy eddigi mun­kássága nem érdekből, hanem hivatásszeretetből fakadt. Re­mélhetőleg a tsz vezetői is fe­lülvizsgálják előző döntésük helyességét és visszaveszik ere­deti munkakörébe. ÜRIBAN már az új klubhelyiségben tartotta közgyűlését a helyi önkéntes tűzoltótestület. Petrik József, a testület elnöke és legidősebb tagja mondta el be­számolóját az elmúlt négy év eredményeiről, hiányosságai­ról. Eredmény: az új tűzoltó- 1 szertár és klubhelyiség létesí- j tése, a megelőző tűzrendészet i fokozottabb biztosítása és el­lenőrzése. MONORON [ Kupecz Ferenc tanácselnök el- I nökletévei ültek össze a tűzol­tók. A beszámolót Haár László, a testület elnöke tartotta, a hibákat sem hallgatva el. ör­vendetes azonban, hogy a leg­utóbbi tanácsválasztás óta már javulás tapasztalható a mono­Hiába jöttek — elmaradt A hétfőre hirdetett egész­ségügyi előadásra az üllői mű­velődési otthonban szép szám­mal összejöttek az érdeklődők. Ez érthető is, hiszen korunk egyik divatos betegségéről, a magas vérnyomásról tartottak volna előadást. Legtöbben azok voltak, akik ebben a be­tegségben szenvednek. A hallgatóság türelemmel várt, de mivel az előadó nem érkezett meg, a tömeg lassan szétszéledt. Üllőn a három orvos, kör­letben ezidőszerint két orvos végzi a gyógyító munkát. En­nek következtében az előadó nagy mérvű elfoglaltsága mi­att nem tudott megjelenni. A legközelebbi előadást al­kalmasabb időben rendezik, és arról falragaszok útján a la­kosságot értesítik. Nem lehet­ne azonban az elfoglalt üllői orvosok helyett más kcKségböl előadót felkérni addig, amíg [a harmadik orvosi állás bet.öl- \ tése megkönnyíti az üllői or- | vosok munkáját? i (em) riaknál, mivel Nagy Sándor lett az új tűzoltóparancsnok. Felújították a szertárt és fel­szereléseket is. László István tanácselnök-helyettes irányitjr a testület munkáját és tevé­kenységét. MAGLÓDON a tűzoltótestület tagjai a helyi létesítmények dolgozói. Ez a tény biztonságosabbá teheti a község mentő tűzvédelmét, mivel az önkéntesek állandóan a községben tartózkodnak és tűz esetén könnyen riasztha­tok. Ezt az előnyt nem tudja a községi tanács kihasználni, mert nem képes a tűzoltókat a helyi testületbe összefogni és irányítani. Nagyobb szerve­zőmunkával azonban — mint ahogy azt a szomszédos Ecse- ren megtették — el lehet érni, hogy Maglódon jobb munkát végezhessenek. GYOMRON Varga Imre tanácselnök-he­lyettes számolt be az elmúlt négy év munkájáról. Kiemelte az új tűzoltószertár megépíté­sét, valamint a mentő tűzvé­delem kiváló megszervezését. Hiba: a község egyes létesít­ményeinek vezetői (tsz, vegyi­üzem) nem tettek kellő intéz­kedést az előírt tűzoltói lét­szám megszervezésére és ki­képzésére, de még a tanácsko­zásra sem engedték el a tűzol­tókat. Fülöp József tűzoltó főhadnagy HOHOMIDEKI PEST Mf GY.Í i HÍRLAP K fj L Ö N KI A-P Á S A' X. ÉVFOLYAM. 17. SZÁM 1968. JANITÄR 21., VASÁRNAP JÓL FIZETETT - NAGYOBB TERÜLETEN TERMESZTIK „Kozmetika" a határban Zárszámadás előtt a sápi Petőfi Tsz-ben A tápiósápi Petőfi Tsz-ben — akárcsak az ország többi ! közös gazdaságában — ezek- i ben a napokban készítik el az elmúlt gazdasági év számszerű I értékelését. Most derül ki fil­lérre pontosan, mennyivel lett gazdagabb a tsz, mennyivel nőtt a közös vagyon, és meny­nyit kap a tagság a múlt év­ben végzett munkáért. A zárszámadás előkészítését február elsejéig befejezik. Az 1968-as gazdasági évre vonat - j kozó tervek már elkészültek. A múlt évi tapasztalatok felhasz­nálásával, figyelembe véve a ! népgazdaság igényét, úgy ha­tároztak, hogy a sárgarépa és a vörös­hagyma területét ebben az évben megnövelik, I mert az elmúlt évben a várt­nál jobb termést hoztak. 1967-ben 500 darab hízott sertést adott át az államnak a termelőszövetkezet, jelenleg 150 hízik a tsz hizlaldájában. | A jövőben még nagyobb | gondot fordítanak a sertés­hizlalásra, szeretnék növelni az állatállo­mányt. A tél nemcsak a számadás időszaka, hanem a tavaszi „szezonmunkákra"’ való felké­szülésé is. A tápiósápi Petőfiben jól halad a gépjavítás, különös gonddal készítik elő a tavaszi munkákban részt vevő munkagépeket. A téli pihenőt kihasználva, rendbe teszik a határt. A járá- rási párt-vb határozata felhívta a közös gazdaságok figyelmét arra, hogy a nagy földtáblák­ban éktelenkedő fák, bokrok nemcsak esztétikai szempont­ból kifogásolhatók, hanem megnehezítik a föld művelését is. A gépnek kerülgetnie kell a fát, bokrot, és így a kör­nyékén sok-sok hold ma­rad felszántatlan, bevetet­len évről évre. A Petőfi Tsz-ben ezekben a hetekben hozzákezdtek a ha­tár „kozmetikázásához”, meg­tisztításához, az illetéktelen” bokrok és fák kivágásához. (d) PORTRÉ 30 vagonos savanyíióiizemel építenek Vecsésen A vecsési Zöld Mező Tsz- j ben ebben az évben felépítik a 30 vagonos új savanyítóüze­met. A tervek már elkészültek, a szükséges anyagi fedezet biztosított, az épület helyét is i kijelölték. Ha az új üzem fel­épül, a keresletnek megfelelő mennyiségű savanyúságot szál­líthat a tsz a belföldi, és ha igénylik — talán még a kül­földi megrendelőknek is. ÜGYELETES ORVOS Gyomron: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Kövesi László ; (Táncsics u. 7.), Üllőn: dr. i IConcz Lajos, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet va-j sárnap. — Ügyeletes gyógy- j szertár Monoron a Vöröshad- . nereg úti, Vecsésen az András- j 6y-telepi. műsor MOZIK Ecser: Egy magyar nabob és Kárpáthy Zoltán. Gomba: Ge­nerális. Gyömrő: A dzsungel macskája. H.: Drága John. Mag­lód: Nászéjszaka esőben. H.: Veszedelmes szerep. Mende: Ve= szedeimes szerep. H.: Nászéjszaka esőben. Monor: A tettes elrejti arcát. Első előadáson: Arany- ember. Matiné: Ezer veszélyen át. II.: A nőstényfarkas. Nyáregy­háza : A Fáraó, I—II. Péteri: Fény a sötétben. Pilis: Egy ma­gyar nábob és Kárpáthy Zoltán. II.: Egy magyar nábob és Kár­páthy Zoltán. Tápiósáp: Bosszú­állók. Tápiósüly: A győztes Ro­bin Hood. Uri: Kél nap az élet. Első előadáson: Majdnem bal­eset. Üllő: Hölgyek és urak. Első előadáson: En és a gengszter. H.: Az Auróra cirkáló. Vasad: Alibi a vízen. Vecsés: Az Angyal le­sen. Matiné: Napfény a jégen. II.: Botrány. TANFOLYAM SÍTÚRÁVAL A monori iparitanuló-iskola KISZ-szervezete alapszerveze­ti titkárai részére háromnapos továbbképző tanfolyamot szer­vez január 26—27—28-én, Do­bogókőn. Elszállásolásuk a tú- ristaházban lesz. A hangulatos környezetben a tanulás után sí- és szánkótúra, esti műsoros rendezvények szerepelnek. Tízezer naposcsibe A gombai Űj Élet Tsz-ben az elmúlt hetekben újra mun­kába állították a keltetőállo­mást. A péteri Rákóczi és a monori Új Elet tsz-ből szállí­tott tenyésztojásokból a na­pokban tízezer naposcsibe kel ki. 90 hízósertés Kilencven darab háztáji ne­velésű hízósertést vett át az Állatíorsalmi Vállalat monori kirendeltsége. Holnaptól Monoron játsszák A nöstényfa: kas című, magyarul be­szélő bolgár filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk. Mi újság a monori gimnáziumban? Járási gazdaságföldrajz Három pályamű — három helyezés A Pest megyei Tanács mű­velődési osztályáiíak át JSP* év­forduló tiszteletere meghirde­tett pályázatán a monori Jó­zsef Attila Gimnázium három tanulójának pályaműve ért el helyezést. Ezek közül kettő plakátterv, egy pedig írásbeli munka, melyek a gimnázium házi pályázatán az első helyet szerezték meg. Róza László Ill/a osztályos tanuló a monori járás gazda­ságföldrajzi fejlődését dolgozta fel 1945-től napjainkig. Pályá­zatának nagyobb részében a mezőgazdaság fejlődését vizs­gálja, de találunk adatokat a különböző gyárak (kefegyár, Maglódi Gépgyár stb.) és a ktsz-ek fejlődéséről. Ez alkot­ta dolgozatának második fő fejezetét. A harmadik fejezet­ben a kulturális élet fejlődésé­vel foglalkozik, s tanulmá­nyozza többek közt az iskolai és óvodai ellátottságot is. Róza László színvonalas pá­lyamunkája a zsűri ítélete alapján első helyezést nyert, s 350 forint jutalmat kapott. Hegyi Füstös István és Jakus Imre plaháttefvci a háziver­senyén álversenyben elsők lettek. ’HegyT-füstös modern felfogású, egyéni alkotásával a harmadik, Jakus Imre pálya­művével pedig a negyedik he­lyezett lett. A fiúk a helyezé­sekkel jáiró 150, illetve 100 fo­rint pénzjutalmat is megkap­ták. Reméljük, nevükkel még később is találkozunk majd. Véget ért a KISZ-pontverseny a monori gimnáziumban. A feladat a legtöbb és legered­ményesebb KISZ-munka fel­mutatása volt. A díj kétnapos jutalomvakáció, melyet a III/c osztály mindig vidám, tettre- kész tanulói nyertek meg, 276 ponttal. A további sorrend: 2. a IV/b, 3. a IlI/d, 4. a II/d és 5. a IV/d osztály. Vereszki János LÁTOGATÁS AZ OREGNEL Furcsa magányosság Segítsenek rajtam! — Sok­szor elhangzik ez a kérés a Monori Községi Tanács épüle­tében, naponta többször is. Ahány ember, annyiféle pa­nasz, megoldásra váró problé­ma, s mindenki az ügy igaz­ságos elintézését szeretné. Hogy ennek mennyire nehéz eleget tenni, talán bizonyítja a következő történet. — Egyedül vagyok, senkim sincs. A gyerekeim nem törőd­nek velem, a feleségem nem­rég meghalt. A házam lassan összedől, kevés nyugdíjamból nem tudom megcsináltatni, öreg vagyok, dolgozni nincs erőm, az életem szinte már semmit sem ér. Segítsenek raj­tam! — Az idős ember szemé­ben szomorúság ült, amíg el­mondta panaszát. Meglátogattam. Már jócskán sötétedett, mire ráakadtam a házra, ahol lakik. Az utcai rész romokban, a kapu nyitva, min­denütt sötétség. Bezörgettem a szomszédba, s elmondtam, miért keresem a ház tulajdo­nosát. — Ja, az öreg. Valószínűleg a kocsmában van, legtöbbször ott üt. — Egyedül érzi magát, hi­szen senki sem törődik vele — érveltem. — Senki?! A fiát elüldözte, senkit sem tűr meg maga mel­lett, kötekedő, összeférhetetlen. — Igaz az, hogy a fia csa­varog, apja nem is tud tartóz­kodási helyéről, és ha néha ha­zalátogat, annak mindig vere­kedés a vége? — Verekedés, de az öreg a kezdeményező! A fia szeretett volna együtt maradni vele. se­gíteni rajta, de nem tűri meg. A házat ráíratta ugyan, de mi értelme, ha nem lakhat ott a gyereke? A szomszédasszonnyal való beszélgetés után kezdtem fur­csán érezni magam. Az idős ember már otthon volt, mikor újra benyitottam hozzá. Egye­dül kuporgott a sarokban. Az apró konyha fűtetlen, hideg, a tűzhely előtt lavórban állt a szén. A sarokban deszkapriccs, rajta huzat nélküli ágynemű. — Rossz egyedül, különösen ilyenkor este. Nézze meg, ho­gyan élek. A kamra fala le­omlott, a deszkaajtón dől be a hideg, hiába is fűtenék. A szoba ablakán nincs üveg, a fiam törte be. Felfeszítette az ^ajtómat, s elvitte mindenemet, ez az egy ruhám maradt, ami rajtam van — mondja. — Nézze meg ezt! — kinyit­ja a szekrényajtót, s széttépett inget mutat. — A fiam tépte szét rajtam, azóta is őrzöm. Szomorú, elkeseredett. Nem tudom, mit gondoljak, kinek adjak igazat. — A szomszédokkal nem ba­rátkozik? Talán nem lenne olyan egyedül... — próbálok közbeszólni. — A szomszédok? — kese­rűen legyint. — Egyikkel sem vagyok annyira jóban. — Pedig ez a helyzet tart­hatatlan ... A lakást is gon­dozni kellene valakinek. — Arra gondoltam, hogy ha valaki örökbe fogadna, a fiam nevéről ráíratnám a házat.., Még rendbe lehetne hozat­ni... Elhallgat, maga elé néz. Két ze összekulcsolva a térdén, Munkában edzett, fáradt, öreg kezek. És a szeme olyan őszin­te és reménykedő, hogy sem­mi rosszat nem tudok elhinni róla. — Alig eszem... — mondja fáradtan. Nézem a száraz ke­nyérdarabokat az asztalon, a törött ablakszemeket, a gon­dozatlan pokrócot, ami nem­rég egy meleg, tiszta konyha padlóját takarta — és elhi­szem, amit mortd a magány­ról, a gyerekeiről. Aztán arra gondolok, hátha sohasem volt itt nyugodt lég­kör, s a gyakori veszekedések­nek nem a fiú az oka, ahogy a szomszéd mondta? Nyugdíja hatszáz forint, ez egy embernek — ha szűkösen is — talán elég, sok családban egyre még ennyi sem jut. De tulajdonképpen nem is a jö­vedelmen van itt a hangsúly. Hogyan jut el valaki odáig, hogy öregségére teljesen egye­dül, támasz és segítség nélkül marad? Saját hibájából, vagy csa­ládja könyörtelenségéből? (koblencz) /

Next

/
Thumbnails
Contents