Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-18 / 14. szám

Előadó: a járási tanácselnök Változás történt a gyömrői j programiban. A január 19-én ! tartandó .szabad pártnap elő­adója nem Somogyi Ferenc, hanem Szijjártó Lajos, a járá­si tanács vb-elnöke lesz. MENDEN 2 Párizsi élet Szombaton (január 20-án) Mendén, a művelődési otthon­ban esite hét órai kezdettel ke­rül bemutatásra az Állami Dé­ryné Színház vendégjátékában Offenbach háromfelvonásos nagyoperettje, a Párizsi élet. M01(0B°7IDf!D X. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM l ON KI AD A 5 A 1968. JANUAR 18., CSÜTÖRTÖK Banán, narancs, vetőmag Legfontosabb: a vevők bizalma Árazás szülői felügyelettel ű Nincs hiánycikk a monori FÜSZÉRT-nél Galambkiállítás Üllőn A Magyar Galanubtenyész- tők Egyesületének 44. számú üllői csoportja január 20-án és 21-én (szombaton és vasárnap) kiállítást rendez a helyi mű­velődési otthon nagytermében. A kiállítók között vaunak roo- iKxriak és vecsésiek is. Belépő­díj öt forint, tanulóknak két forint. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: A titokzatos szakács. Nyáregyháza: Velejéig romlott. Úri: Gyermekrablás Wiesbaden- ban. Vasad: A méltatlan öreg hölgy. Túl a nagy figyelmet és sok­sok munkát igénylő átárazá­sokon, a kereskedelem nem­csak tervekről, de már ered­ményekről, vagy legalábbis ta­pasztalatokról is beszámolhat. A Pest—Komárom és Nógrád megyei Fűszer Nagykereske­delmi Vállalat monori fiókja az árucikkek nagykereskedel­mi és fogyasztási árakkal való ellátását négy-öt nap alatt el­végezte. A munkát három, oszt­rák Tixó számozógép és 10—15 szünidejét töltő gyerek segít­ségével sikerült ilyen rövid idő alatt befejezni. A fiatalok a szó szoros értelmében szülői felügyelettel végezték a fele­lősségteljes megbízatást; zöm­mel a vállalat dolgozóinak gyerekei voltak. Előreláthatóan nem okoz forgalomcsökkenést az év eleji leltár — a szokásos _ 25—30 milliós bevételt most is eléri a válla­lat. Ez nemcsak gyors, jól szer­vezett munkájukat dicséri, ha­nem bizonyítja azt is, hogy a vásárlók elégedettek az új árakkal. Igaz, hogy néhány árucikk — köztük a legkelen­dőbb, a cukor árának csökke­nése — a nagykereskedelmi vállalatnak a szokásosnál ke­vesebb „bevételt” jelent — de ezt helyrebillenti a magasabb önköltségű áruféleségek árá­nak igazságos rendezése. Az elmúlt években sok szó esett az áruellátásról, az áruk minőségéről — s nem mindig a dicséret hangján emlegették a ko­sárba kerülő citromot, na­rancsot. A hiánycikkek gyors eltűnése és váratlan felbukkanása sem okozott örömet a vásárlóknak. Ilyenkor reménykedve gondolt a boltvezető, a vásárló 1968-ra, az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetésének esztendejé­re. — Ügy látszik, nem is alap­talanul — mondja a FŰSZERT Vállalat igazgatója —, mert évek óta nem volt ilyen bőséges áruválasztékunk. Ebben az évben nincs hiány­cikk. A vásárlók megszerették a békéscsabai tésztagyár szá­raztésztáit. Sajnos, a keresletet nem tudja a gyár teljes mér­tékben kielégíteni, de a hiányt pótolják a fővárosi sütőipaH vállalat jó minőségű száraz- tésztái. A citrom normális nagyságú, jó minőségű. Ebben az évben a legza­matosabb narancsot expor­táltuk — Görögországból érkezett és húsvétig folya­matosan kapható lesz az üzletekben. — A banán viszont ritka vendég a boltokban. — Egyike a legérzékenyebb gyümölcsöknek, plusz 15 fok az ideális „hőmérséklete” — ha ennél melegebb, vagy hide­gebb van, megromlik. Minden üzletbe — éppen azért, mert tárolni, szállítani kockázatos — nem tudunk juttatni belőle — a községek legforgalma­sabb, legnagyobb boltjaiban kapható. — Milyen tervekkel, elkép­zelésekkel kezdték el az. új évet? — Tervünk, hogy kihasznál­va az új mechanizmus biztosí­totta lehetőségeiket, a régi pro­fil mellett, újakkal is mégpró- bálikőzünk. Szeszárura és a ve­tőmagra gondolunk. Hogy a vetőmaggal érdemes-e foglalkoznunk, azt az igények felmérése dönti majd el. — A vállalathoz tartozó te­rület óriási. Hány boltot kell ellátniuk áruval? — Nyolcszázötvenet. Ráadá­sul, a hozzánk tartozó városok messze vannak. Ezért örülünk annak, hogy ebben az évben Cegléden önálló FÜSZÉRT- fiók alakul, mely Nagykőrös, Abony, Cegléd boltjait látja el áruval, összesen 363 egység kiszolgálása lesz a gondjuk. — Ennyivel kevesebb gond hárul a monoi-i fiókra? — Igen, így több energiánk marad megrendelőink ellátásá­ra. Mert ha vannak is új el­képzeléseink, terveink, mun­kánk végső célja, eredmé­nyeink leghűségesebb kifeje­zője — vevőink bizalma. <d> Egy olvasó irjja: Őszintén a vasúti büféről Monoron a vasúti büfében mérnek italt, s ha a vendég óhajtja, ihat presszókávét, ehet cukrászsüteményt és válogat­hat többféle meleg étel közül. A forgalom nagy, hiszen az utasok áradata szüntelen. Kü­lönösen nagy a tömeg a déli órákban. Aki ebédelni akar, annak tálcán kell az asztal­hoz szervíroznia a menüi. A bisztró ugyan nem önkiszolgá­ló, de valahogy ezt elvárják a. vendégtől. Nos, rendben van. Az em­ber balátó, hiszen a konyha kitűnő. E szépséghibát azon­ban újabbak követik. Á'kn- dóan figyelni kell, nehogy ■- lakinek a kabátujja, vagy kö­nyöke beleérjen a levesbe, az étkezőasztalok és a pénztár között akkora a tumultus. Nem ritkán állva kell enni, mégpe­dig a büfé kellős közepén, ott ahol söröznek, boroznak a ven­dégek nem mindig fair play alapon, enyhe „ihaj csuhaj, so­se halunk meg”, hangulatban. A bisztró tehát kicsiny a nagy forgalomhoz képest Eb­ben a helyiségben szinte meg­oldhatatlan feladat higiénikus san, gyorsan, zökkenőmentesen kiszolgálni azt az embertöme­get, amely nap-nap után itt megfordul. Erről nem a sze­mélyzet tehet A monori büfét bővíteni kellene. Egy állandó vendégük Heti úttörőkrónika Kiskocsin húzták Vincze Zsolt gyömrői kis­dobos az őrs krónikása, ked­ves hangú levélben számolt be az őrs egyik téli szünidei ese­ményéről. Már hagyomány a IV. osztályban — írja —, hogy karácsonykor megajándéko­zunk két öreg nénit, akiknek nincs hozzátartozójuk. Az osz­tályban nem volt olyan kisdo- | bős, aki ne hozott volna vala­mit. összegyűlt cukor, lekvár, ltakaó, tojás, tüzelő és még sok minden. Sorsot húztak, hogy ki vigye el az ajándékokat. Vincze Zsolt is a kiválasztot­tak között volt Kisdobos tár­saival együtt kiskocsin húzta el az ajándékot, mert olyan sok volt, hogy kéziben nem bírták volna eL Az öreg nénik meghatódva, könnyes szemmel fogadták az ajándékot A gyömrői kisdobosok meg­fogadták, hogy máskor sem feledkeznek meg az öreg né­nikről. Példájuk követésre méltó. SAKKVERSENYEK A körzeti szinten lebonyolí­tott csapatszintű sakkverseny RÜLFÖIDI PROFESSZOROK ELRAGADTATOTT SORAI... Csodálok Etiópiából és Dél-Afribóból látogatás a madárvilág gyömrői sacrslmesénál NAGYON KEVESEN VAN­NAK olyanok Gyomron, sőt a járásban is, akik nem ismer­nék a faluban a Malom utca egyik öreg házának idős lakó­ját, Kottái Gyula bácsit, a köz­ismert „madaras bácsit”. Otthona mg is valóságos kis múzeum. A falakon őz- és szarvasagancsok, rajta a dá­tum: 1904,1912 ... — fél évszá­zada saját kezűleg leterített vadak fejékszerei. Az egyik szoba sarkában csodálatos dio- \ ama áll. Hazánk legszebb és legritkább madarai sorakoznak itt olyan harmóniában, hogy az ember szinte a hangjukat várná. Vannak itt olyan dara­bok is, amelynek másodpéldá­nya jelenleg Bécsben van, a század elején lőtték a Velen­cei ^-itavom. A MADARGYÜJTEMÉNY ma már kiesi. Igen ám, de az idős ornitológus csupán a Ma­gyar Nemzeti Múzeumnak 550 pár élethűen kitömött, saját környezetébe helyezett mada­rat ajándékozott. Oda került körülbelül 600 hüllő preparált és összeállított csontváza is, helyette csupán néhány köszö­nő sort kapott. Koltai Gyula bácsi most het­venhat éves. Szeretettel és sze­rényen mesél munkásságáról. Hosszú évekig tanulmányozta a gyömrői Tóstrand madarai­nak életét, vonulását, megtele­pedését, szaporodását. Fárad­ságos munkával végül is 96 madárfajt sikerült lerajzolnia. Hogy ez micsoda úttörő munka volt és micsoda értéket jelent a tudomány számára, az ki sem fejezhető. Egy zárt terü­leten belüli madárélet tör­vényszerűségeit és a létért va­ló küzdelmet feldolgozni egye­dül, minden anyagi és erkölcsi segítség nélkül, nem volt gye­rekjáték. Kérdezhetnénk, hány mada­rat, hüllőt és emlőst tömött ki több mint fél évszázados mun­kássága alatt? Megközelítő számot is nehéz adni, de szá­muk meghaladja a harminc­ezret. A hozzánk kerülő rit­kább madarakat szintén leraj­zolta és jegyzeteket készített róluk. Most rendezi madár- tetű-gyűjteményét, amely szin­te páratlan az országban. FARADHATATLAN még most is. Igaz, megrendelésit már nem vállal, de egy gazdag élet tapasztalatait, milliónyi megfigyelését összegezi. Van mit. Egyedül ő volt eddig, aki bejárta az összes nógrádi vár és templom környékét bagoly- ürülék után kutatva, hogy an­nak összetételéből érdekes kö­vetkeztetéseket vonjon le. Ügy kezdtem, hogy Koltai bácsi nem ismeretlen, A tisz­sok izgalmas percet szerzett a részvevő 24 csapatnak. Mo­noron 14, a gyömrői körzetben 10 csapat ült a sakktáblákhoz. A versenyt két-két csoportra osztva, körmérkőzés alapján rendezték meg. A csoportgyőz­tesek játszottak a másik cso­port második helyezettjeivel is. Ezek alapján az egyes kör­zetekben az alábbiak jutottak tovább, a monori körzetben; fiúknál: Monor Ady, Vecsés Martinovics; a lányoknál: Mo­nor Kossuth és Monor Mun- kásőr. A gyömrői körzetben, fiúk­nál: Gyömrő Erzsébet és Gyömrő Falu; lányoknál: Gyömrő Kossuth és Gyömrő Központi iskola csapatai. A járási versenyt 21-én, va­sárnap rendezik Monoron az Ady Endre úti iskolában, ★ Nem kedvez az időjárás a tervezett jégkorong- és kor- csolyabajnokság lebonyolítá­sához. Ha az időjárás ismét téliesre fordul — bár ezt más szempontból nem kívánjuk —, utólag megrendezik a ver­senyt. Változnak az idők... Strázsahegyi életkép A tél az idén szokatlanul hide­gen viselkedett velünk. Ez ellen többféleképpen is lehetett védekezni. Egyesek esicüdtek a. réteges öltözkö­désre, mások azt tartják, hogy a boldogság ilyenkor csakis barátságos, meleg szobában lakik. Történetem hősei azonban a monori pincékben kerestek ■védelmet. A strázsahegyi úton* találkoztam velük, néhány nappal ezelőtt. Le­het, hogy a, havas téli táj gyönyörű­ségének szemlélé­se végett mentek oda — nem alcar- rok rosszmájú lenni — de ezeset- ben a kettőt (már­mint a bort és a téli tájat) együtt élvezték, mert az előbbi hatása igencsak meglát­szott rajtuk. — Ej, komám, de fene csúszós ez az út! — jegyezte meg az idősebb bajszos bácsika két csuklás között. — Az — felelt rá tömören, de an­nál érthetőbben a másik. Aztán na­gyokait hallgattak, főképp az út miatt, ami nem­csak csúszósnak, de meglehetősen keskenynek is bi­zonyult. És egyt- szerre csak megje­lent egy szán, s a lovakat hajtó fia­talember lekiál­tott a két öregnek: — Üljenek fel, Pista bátyám, el­viszem magukat. A két öreg ösz- szenézett, a baj­szos a másikra kacsintott és így szólt: — Látod, ka mám, ez mán az új mechanizmus Elénk gyün a tsz szániája a pin­cékhez. (koblencz) Nagyanyáink nagyot néznének, ha kredencek birodalma helyett ilyen konyhába tévednének t ) /ecsési „újoncok", 1968: Kerekes Ferenc és Magú László ez legfőképpen neki köszönhe­tő. Magú fiatal, mindössze 20 éves. Fizikai adottságai is na­gyon jók. A jó teljesítmény nála csupán idő és soki-sok gyakorlás kérdése. A két játékos lehet, hogy nem lesz állandó tagja az együttesnek, hiszen kitűnő ri­válisaik vannak, Bogár és Mol­nár személyében, de bizonyí­tási lehetőségük biztosan lesz. (sz) Szotyori Pál régi csapatában, a Posta Járműjavítóban jobb­hátvédet játszott. A 27 éves labdarúgó fő erénye a gyorsa­ság, amely az edző szerint Né­máéval vetekszik. Keménysége sem megvetendő. Az edzője szerint elsősorban technikai, valamint erőnléti fejlődésre van szüksége, hogy az „osz­tály különbség” okozta hátrá­nyok eltűnjenek. Magú László évekkel ezelőtt már védett Vecsésen, az ifi­csapatban. Utána mostani , munkahelyére került, ahová átigazolását is kérte. Tavaly i vecsési együttes játszott Má­jú csapatával, az Irodagépjaví- bóvaL Az eredmény 0:0 lett és Sportporfré Bogár János 1964: a vecsési labdarúgás mélyponton. Csapatuk kiesik az együttes a megyei első osz­tályból. Ebben a balszerencsés évben több alkalommal fel­tűnt a nézőknek egy jól meg­termett, mosolygós fiatalem­ber. Bogár volt ez, aki azelőtt évekig a KISTEXT NB Il-es csapatának kapuját védte — kitűnően. Ez a ragyogó kapus az NB II-ből kérte átigazolá­sát a területiben szereplő VÍZ- ÉP-hez. Azóta kevés népsze­rűbb játékos van nála. Ki is érdemelte est a pályán, s a pá­lyán kívül egyaránt. 1965-ben 807 percen át nem kapott gólt. Kivédte a Salgó­tarjáni BTC csatárainak a „szemét”. Mindehhez hozzá- vehetjük, a 65-ös - Varga-ügyet. Ekkor mód nyílott volna, ismét magasabb osztályban szerepel­nie Varga, Harváth és Békefi társaságában. Erre a sport­szerűtlen „felkérésre” a kitű­nő kapus és ember határozott nemmel válaszolt. Klubhűsége azóta is példás és sok fiatal előtt példaképül állhatna. A tavalyi bajnoki cím el­nyerése és a többszöri jó telje­sítmény után ismét nagy a fel­adat: helytállni az NB IH-ban. Ismerve Bogárt, úgy hisszük, ez sikerül. A tudás, a sport- szerűség, a klubhűség, és a szorgalom, a lelkesedés, meg­teszi a magáét. Szalontai János tetőik, érdeklődők seregéről mintegy 970 bejegyzés tanús­kodik az emlékkönyvében. La­pozgattam és ott láttam a Francia Tudományos Akadé­mia professzorának elragadta­tott sorait, mellette arab? kí­nai, angol, szíriai, olasz, német, magyar tudósok, madárkutató szakemberek bejegyzéseit, amelyek a legmelegebb dicsé­retekkel illetik az idős autodi­dakta madártudóst. Levelezése ma is kiterjedt. Vannak bará­tai nemcsak hazánkban, ha­nem a messzi trópusokon is, Etiópiában, Dél-Afrikában, sűrűn érkeznek a levelek, ben­nük véleményt, tanácsot kérő sorok. MIT IS KÍVÁNHATNÉK búcsúzóul az öreg „madaras bácsinak”, a gyömrői múzeumi kör tiszteletbeli igazgatójá­nak? Szí vénából erőt, egészsé­get és sok tudományos sikert. Rol-kó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents