Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-16 / 12. szám

Három vélemény; az első szabad szombatról, amelnhea nem kelt kommentár A konzerviparban elsőnek a Nagykőrösi Konzervgyár ve­zette be a munkaidő-csökken­tést. Most volt az első szabad szombat. M edgy esi József né a léüzem­ben, igazán örült neki. — Háromgyermekes anya vagyok — mondta. — Gondol­hatja, mennyi munka adódik otthon. Most végre szombaton végezhettem el a nagytakarí­tást, a mosást, így a vasárnap számomra is pihenőnap volt. Danka Teréz: — Szombat délelőtt végez­tem el mindazt, ami különben vasárnapra maradt volna. Így a szórakozásra is több idő ju­tott, meg persze a pihenésre. És végül egy férfi vélemé­nye: — Szombaton vágtam le a hízót — mondta Palotai János raktári rakodó. — Kényelme­sen végeztünk, semmit sem kellett összecsapni. Lett is olyan kolbász, mint soha még ... E három véleményhez nem kell kommentár. Antal István A PEST MEGVEI H i K. L /XF» KQiONKIAPAm XII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1968. JANUAR 16., KEDD A postás valamennyiükhöz becsönget... VIGYÁZAT! VIGYÁZAT! VIGYÁZAT! JMikttr és htpvií tessneh mérgeseit estiíétket ? SZOMBATON KEZDŐDIK A RÓKÁK IRTÁSA ’ Mint a múlt héten közöltük, most szombaton megkezdik és február 20-ig folytatják a ró­kák irtását az erdők közelé­ben. Információnk, szerint január 20-tól január 30-ig a nagyer­dőnek az a része kerül sorra, amely a gógányi széltől a Pes­ti útig terjed. Február 1-től február 10-ig a Pesti út és az Örkényi út közötti szakaszon helyezik el a mérgezett csalétkeket. Február 10-től február 20-ig az Örkényi úttól a Száraz dű­lőig folytatják a rókák irtását. Bár az állatorvosi hivatal a bekötő utak sarkán táblákkal hívja fel a veszélyre a figyel­met, ezúttal is arra kéri az ott lakókat: gyermekeiket akadá­lyozzák meg a mérgezett csal­étkek felszedésében és háziál­lataikat ez alatt az idő alatt ne engedjék szabadon. Ezerkétszáz csalási nagy elimtér&zás elélt áll Január első napjaiban a postások ugyancsak felpakol­tak hivatalos megkeresésekkel. Nagykőrösön legalább erzerkét- száz ingatlantulajdonos — egy tol-egyik termelőszövetke­zeti pártoló tag — hivatalos értesítést kapott termelőszö­vetkezete vezetőségétől, mely­ben fel hív tált a figyelmüket arra, hogy a pártoló tagság in­tézménye megszűnt. A megke­resésben a vezetőség értesítet­te a pártoló tagokat: megvan a lehetőség arra, hogy rendes taggá legye­nek Sok pletyka után - kipattant a titok A páncélszekrényügy nyomra vezetett Spórolós kocsikísérők — Talpraesett üzletvezető Sok mindent suttognak a Ceglédi Húsipari Vállalatról. Vagy igaz, vagy sem — mond­ja a hűvösen tárgyilagos em­ber, de lehet, hogy a hitetlen- kedőnek van igaza, amikor azt mondja: nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. A tavalyi báli szezon nagy szenzációja volt, hogy a vál­lalat évzáró vacsoráján a pán­célszekrényt a fényesen kivi­lágított gyárudvaron át ellop­ták. Szigorú nyomozás indult és ennek során némi őrizetbe­vételek is történtek. A jól tá­jékozottak zsír- és kolbászlo­pásokról is tudtak már akkor. Szeptember 15-én a vállalat ismert nagy hűtőszállító autó­ja elkanyarodott Nagykőrösre, s a két kocsikísérő, Palotai Já­nos és Kovács Sándor, ceglédi lakos friss húsárut adogattak le a nagykőrösi élelmiszerbol­Kéf serdülő tornászunk tíz nttpiff a tin nnnjvár ősi etiaűiábttrban toknak. Valami nagyon ügye­sen csinálhatták a dolgot, mert még be sem fejezték a munkát, már kiderült, hogy többletük van. Nem kevesebb, mint húsz kiló töpörtyű és tíz kiló bácskai hurkát takarítot­tak meg. Ezután következett a gond, hogy ezzel mi legyen? A töpörtyűre csakhamar akadt vásárló egyik boltveze­tő személyében és jól indult a bácskai hurka értékesítése is a 150-es boltban. A boltvezető, Ványi Sándor frissen kapcsolt. Színleg meg­vette az eladó portékát, de kellő időben megjelölte a két vereshasú bankót, amivel a cimboráknak fizetett. Innen kezdve filmszerű gyorsasággal peregtek a dol­gok. Ványi értesítette az ellen­őrt, aki azonnal jelentést tett a rendőrségnek. Meglett a tö­pörtyű, a bácskai is és hama­rosan meglett a vádirat, amely a társadalmi tulajdont káro­sító sikkasztással vádolta a két kocsikísérőt. A városi ügyész — tárgya­lás mellőzésével — pénzbünte­tésre tett indítványt. A városi bíróság Palotai Jánosra 1300 forint, Kovács Sándorra pedig 900 forint pénzbüntetést sza­bott ki. + Belépnek-e? ♦ Jár-e a háztáji? ♦ És a „lógósok"? és a jövőben a közös gazda­ságban dolgozzanak. Tizenöt napon belül minden pártoló tag nyilatkozhat, hogy akarja-e rendes taggá való átminősítését? Aki ezt bármi­lyen okból elmulasztja, azt a termelőszövetkezet — közgyűlési határozattal a tagság sorából törli. — Körülbelül ezerkétszáz embert érint ez az intézkedés — mondotta dr. Hány Vilmos, a városi tanács mezőgazdasági osztályának jogügyi előadója. — Az érdekeltek legfőbb gondja az értesítés vétele után, hogy mi lesz o háztáji gazda­sággal? — Valóban, mi lesz a ház­táji gazdasággal? Marad-e, vagy nem? — A termelőszövetkezeti törvény intézkedik arról, hogy kinek jár háztáji gazdaság! — mondotta a jogügyi előadó. — a nyírségből erkezett a jonatán-szállítmány a MEK ceglédi telepére, ahol azon­ban nem időzik sokáig, hanem — a válogatás után — gyorsan továbbítják. A javát hozzánk, a konzervgyárba, az apraját, a hulladék és hibás almát a Ceglédi Szeszipari Vállalathoz Fel is sorolja a törvény azokat, akiket megillet a háztáji. Eb­ben a felsorolásban a pártoló tagság nem szerepel, s ebből logikusan következik, hogy a volt pártoló tagoknak háztáji gazdaság nem jár. — Vannak azonban megfon­tolásra váró szociális szem­pontok. Egy távolabbi lehető­ség az, hogy amikor már meg­történt a zárt kertek kialakí­tása, akkor az egykori pártoló tagok kérhetnek mentesítést s ennek a felső határa szőlő, vagy gyümölcsös esetén nyolc­száz négyszögöl, szántóterület esetében egy hold. — Miképp áll azoknak az ügye, akik ugyan rendes ta­gok, de nem dolgoznak a kö­zös munkában rendszeresen? — Körülbelül háromszáz termelőszövetkezeti tagot tar­tanak nyilván a közös gazda­ságok, akikről megállapították, hogy tavaly még a nyugdíj- igényhez szükséges munkana­pokat sem dolgozták le. Töb­ben még arra sem hajlandók, hogy igazolják: miért nem voltak hajlandók dolgozni? Ezeknek az 1968. évi ház­tájija bizony veszélyben van. — De itt is vannak szociális szempontok. A betegeket, az idősebbeket, s azokat akik tiszteletreméltó emberséggel súlyosan beteg hozzátartozói­kat ápolják —, megfelelő iga­zolás után —- külön elbírálás­ban kell részesíteni. Akik pe­dig makkegészségesek, mun­kabírók és a kötelező évi száz- ötvenhét napot, vagy a havi tizenhárom napot nem dolgoz­ták le a közös munkában, azok a következményekért magukra vessenek. — Több következménye is lehet magatartásuknak? — Természetesen. Először is veszélyeztetik az 1967. évi nyugdíjigényüket és az 1968. évi háztáji gazdasá­gukat. Sőt, az is megtörténhet, hogy egyes megrögzött „lógósokat” a közgyűlés a tagság sorából törli majd. (r) Donáth Ferenc és Petrik Jó­zsef, a Kinizsi két serdülő tor­násza december 27-től január 5-ig Dunaújvárosban edzőtábo­rozáson volt. A két fiú a Petőfi iskola VIII/a osztályának ta­nulója. Elbeszélgettünk Donáth Ferivel, aki a következőket mondotta: — A tomasporttal három éve ismerkedtem meg. Egy barátom elvitt Medve Laci bá­csihoz az edzésre, és többé nem tudtam onnan elszakadni, annyira megszerettem a tornát. Több versenyen vettem már részt. Itthon hetenként három­szor másfél óra a hivatalos ed­zés, de bizony sokszor négy óra hosszat is gyakorolunk. Du­naújvárosban napi hat óra ed­zésünk volt. Érdekes élmé­nyem volt a Dunai Vasmű meglátogatása. A szilvesztert a leánykerettel együtt, zenés­táncos mulatságon töltöttük el. A terveim? Szeretnék minél többet versenyezni, s néhány négyesem kijavítani. (sulyok) Köszönetünket fejezzük ki mindazon rokonoknak, szomszé­doknak és a jó ismerősöknek, ükik felejthetetlen édesapám és édesanyám, Szurmó Sándor és Szurmó Sándorné temetésén megjelentek, sírjára koszorút, Vagy virágot helyeztek. Leánya ts veje, unokája. TÓTH TIBOR: Vásárlás alia Italiana KÉT HÉT OLASZORSZÁGBAN (4) VÁSÁROLNI TUDNI KELL Olaszor­szágban, mert könnyen becsapják az embert. No, nem szándékosan, erről szó sincs. Az olasz kereskedő az üzlet törvé­nyei szerint maximálisan becsületes, csak éppen — kereskedő. Miből adódik hát a lehetőség a „be­csapódásra”? Olaszországban a legtöbb cikknek nincs szabott ára. Nagyon érdekes, hogy például hiába keresi az ember egy-egy árun, mennyibe kerül, véletlenül... akarom mondani szándékosan nincs raj­ta. Sokszor ugyanazt a dolgot fele áron, vagy kétszer annyiért lehet megkapni egy másik üzletben. Gyönyörű, színes képeslapjaik vannak. Ha csak tehettük, minden városban vet­tünk néhányat. Éppen a képeslapokkal jártuk meg szépen. Az egyik boltban negyven líráért vettünk három-négy da­rabot, s örültünk, mert egy utcával ar­rébb ötven lírát kértek egyért. Éppen él­veztük „vásárló tudományunkat”, ami­kor megláttuk egy kirakatban: ugyanaz a lap harminc líráért volt kitéve. A MAGYAROK egyébként, ha vásá­rolnak, nem az üzletekbe, hanem a ba­zárokba mennek. Itt ugyanis sokkal ol­csóbb minden. Ilyen hely Velencében a Rialto-híd és környéke, ahol néha még magyar kiírást is találunk: „Szivacs­kosztüm kapható”. Firenzében a Szent Lőrinc templom mögött lehet olcsón vásárolni. A hatal­mas sátrakban műanyag pulóvertől kezd­ve gyerekjátékon át szarvasbőrkabátig minden van. Az olasz vásárlás alapfeltétele az alku. Nekünk, magyaroknak ez szokatlan, az olasz kereskedő azonban imád alkud­ni. Boldogabb, ha vevőjével úgy kötheti meg az üzletet, hogy „megharcolt” áru­jáért. NÁPOLYBÁN TÖRTÉNT velünk, hogy egy utcai árus emléktárgyakat kí­nált. Szép volt, ha nem is értékes. Meg­kérdeztük, mennyiért adja. — ötszáz líra, mondta. Kicsit mérges lettem. Rengeteg volt érte. Magyarul szóltam rá: — „Nem szégyellsz ezért a vacakért ennyit kérni?” Nem értette, mit mondtam, de az ar­comról mindent leolvashatott. — Kétszáz — mondta gyorsan, és már nyújtotta is a tárgyat. Azóta sem vásá­roltam olyan féktelen diadallal. Nem ilyen, de kedves esetünk volt Fi­renzében abban a bizonyos bazárne­gyedben. Egy műanyag- kardigánt akar­tunk venni. Válogattunk a sokféle áru között, és javasoltam feleségemnek, hogy a sárgát vegye meg. — Sárga! — kiáltott fel az eladó. — Madzsar! — szólt és végtelen örömmel fordult felénk, és hamarjában elsorolt még néhány színt magyarul, aztán há­romszáz lírával olcsóbban adta a „sár­gát”. Persze, nemcsak bazárok vannak Olaszországban. Rómában, a Via Vene- ton láttunk egy férficipőt negyvenezer líráért. (Ennyi pénzt kaptam én két hétre, az útra, a Magyar Nemzeti Bank­tól!) Az itteni árak világosan mutatták: ! ezek a holmik csak néhány ezer ember­nek készülnek. Nagyon jól lehet vásárolni viszont a mi állami áruházainknak megfelelő olasz állami boltokban (Standa, Upim). Itt szabott árak vannak, alkudni sem lehet, de nem is kell. Az áru jó és ol­csó is. De azért a teli pénztárca ajánla­tos! (Folytatjuk) MA. MIRE JŐ A MŰANYAG? Ma este 6 órakor a nők aka­démiáján, a művelődési ház emeleti klubtermében Kiss Lajos igazgató előadást tart „A műanyagok jelentősége” címmel. Az anyakönyv tanúsága: több n fiú, mint ti Iánt/ A városi tanács anyakönyvi hivatalában most készült el a tavalyi év statisztikája. Az érdekes adatok szerint 1967- ben 533 újszülött látott nap- világot városunkban. Közülük 271 a fiú. Az anyakönyvbe 2£5 házasságot jegyeztek be. A halálesetek száma 316, eb­ből 166 az elhalt nők száma. Az összehasonlítás kedvé­ért közlünk néhány 1966-os adatot. Tavalyelőtt 471 új nagykőrösi polgár született Akkor a lányok száma 233 volt 262 házasságot kötöttek az anyakönyvi hivatalban és 235 halálesetet jelentettek be. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Kecskeméti József és Juhász Rozália: Erika, Tö- rőcsik János és Hoffmann Te­rézia: Zoltán, Kása Albert és Fehér Eszter: Ambrus, Oros­házi Ferenc és Sebők Katalin: Ferenc, Fazekas László és Sza­bó Rozália: Mária, Urbán László és Károly Terézia: Má­ria, Bodicsi József és Tompái Erzsébet: József, Kozma Sán­dor és Balázs Ida: Ida, Nagy Lajos és Kenyeres Katalin: Katalin nevű gyermeke. Meghalt: Rimóczi Balázs (Gógány dűlő 53.), Fábik Lajos (Arany János u. 31.), Bózsik András (Vágóhíd u. 1.), Gál Péterné Szabó Julianna (Tele­ki u. 5.), Czirják József (Len­csés-világos dűlő 32/a.), Szul- mó Sándorné Korsós Erzsébet (Zalán u. 15.), Száraz Karolán (Encsi u. 16.), Pásztor Pálné Tóth Terézia (Dugonics u. 4.)„ Bíró Józsefné Danka Mária (Csillag u. 17.), Sál Mihály (Esed u. 36.). Bomba üzlet - nagy ráfizetéssel A kocséri Harnos András segédmunkásként dolgozott Martfűn-. Ott látta, hogy bősé­gesen lehet kapni harmadosz­tályú tetőcserepet, potom egy­forintos áron. Kocséron vi­szont, több családi ház építke­zése félbe maradt a cserép­hiány miatt. Harnos András ötletét ha­marosan tett követte. Megvá­sárolta Martfűn azt a 8100 te­tőcserepet, amelyre otthon már a megrendelést is felvette. Te­herautót bérelt és a szállít­mányt átadta a kocséri építők­nek. Hol itt a hiba? Csupán ott, hogy az egyforintos csere­pei két forintért adta tovább. A városi bíróság méltányolta Harnos András kereskedői működését: az üzérkedés miatt hathavi felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélte. Vajon kié a kulcscsomó Már két ízben adtunk hírt arról, hogy december 22-én a posta és a városi bíróság kö­zött egy karikára fűzött kulcs­csomót találtak. Azóta szám­talan elveszett kulcs tulajdo­nosa jelentkezett a szerkesztő­ségünkben, de sajnos ered­ménytelenül. Az igazi tulajdo­nos máig sem jelentkezett, így továbbra is őrizzük a megta­lált kulcscsomót. Tulajdonosa talán elolvassa e kis hírt és je­lentkezik a kulcsokért MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Diplomaták összeesküvése. A hatalom bűvöletében. Magya­rul beszélő szovjet film. Kor­határ nélkül megtekinthető! Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents