Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-16 / 12. szám

1988. JANÚAR 16., KEDD 3 A PEMÜ nem pótol... Amikor az újhoz - új kell bővülése az igényeik növakedé­Készül a kongresszusra a Hazafias Népfront Minden anyagnak megvan a maga története. Fának, réznek, vasnak; a műanyagnak is. Né­hány esztendeje még apró üze- xnecske lapult Solymáron. Ma gyorsan bővülő gyártelep a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, a foglalkoztatottak száma nyolcszáz körül. Egy üzem karrierje, s persze, egy — anyagé! A petrolkémia nagyszerű szülöttje, új tech­nológiákat kívánó és meghono­sító, százféle alakban megjele­nő, ezerféle módon felhasznál­ható önálló termékcsoport a műanyagoké. 1960-ban mind­össze 9905 tonna műanyagot termeltek hazánkban, 1966-ban már 33 326 tonnát. PVC-porból 1960-ban 193 tonna, 1936-ban 6883 tonna volt a hazai terme­lés, s 1970-re — a Borsodi Ve- gyikombinót új üzemének munkába lépésével — 30—32 ezer tonnára növekszik ez a mennyiség. Az ország nyolc műanyagipari vállalatának 31 ipartelepén nem más anyago­kat póííó termékekké formáló­dik az új anyag; önálló ter­mékcsoport a műanyagoké. Így van ez Solymáron is. A fotocella vezényel Folyékony, áttetsző massza. Hosszú hurkában ereszkedik lefelé. Elhalad a fotocella előtt, s abban a pillanatban a foto­cella vezényelni kezd. Fölül zár a gép, elcsípi a- masszát, alul nyit a formaszerszám, befogad­ja a hurkát, zár, formáz, süt, nyit, s kiadja a kész palack bo­ri tót. A gép teljesen automati­kus, neve: 20 kg/óra teljesít­ményű fúvóextruder. Konstru­álta Nagy Béla, Juhász Sándor és Futó Károly, gyártotta a PEMÜ. Mert ha nem gyártotta volna... Kezdjük az elején. A palack­borokat eddig gyékényborítás­sal védték szállításkor. Két- íiáram használat után a borító tönkrement. A borforgalmi vállalat a PEMÜ-nél jelentke­zett: megvásárolna akár egy­millió műanyag palackvédőt is. Ha lenne. Lesz — felelték Solymáron, bár az akaraton kívül más nem volt hozzá. Űj termék lenne, tehát: új gyár- t:isi mód kell hozzá. Nagy tö­megről van szó, tehát csakis automata pépjöhet számításba. Van is külföldön, kemény va­szerűtlen. Újak beszerzése va- iutáris okok miatt nem egy­könnyen járható út, marad te­hát a helyi öfiLetessóg, bátor­ság, kezdeményezés. Az új műszaki eljárások kamatozta­tása 1965-ben ötmillió, 1966- ban hatmillió forint megtaka­rítást jelentett a gyárnak. Az igazgató, Horváth Ferenc ezért hangsúlyozza: — Az új- irányítási rendszer bizonyos értelemben nálunk korábban „kezdődött”. Magunk keres­tük a piacot termékeinknek, s magunk kockáztattunk, ami­kor valamire igent mondtunk. Eddig sikerrel. Az eddigi sikerben sokféle tényező játszott szerepet, a vezetés bátorságán, jó érte­lemben vett rugalmasságán túl az is, hogy: élni tudtak a lehetőségekkel. Termékeik rangját segített öregbíteni, erősíteni például a POS 38— 107 jelű egyfokozatú vegyszer- szivattyú; belföldön, külföldön egyaránt osztatlan elismerést keltett, mert élettartama sok­szorosa a korábban alkalma­zottaknak, s nagy előnye, hogy semmiféle szennyeződést nem okoz a szállított anyagokban. A vegyiparban, a gyógyszer- gyártásban, áz élelmiszer- és textiliparban egyaránt hasz­nálható szivattyú sikere elle­nére sem pihentek meg. A kö­zelmúltban kezdték el a to­vábbfejlesztett, kétfokozatú típus gyártását, A feltaláló, Ferenczi Győző és a vállalat' kollektíva összefogása csak egy példa a sok közül arra. hogy az új anyagok milyen távlatokat kfnálnak-rejtenek. Mert sok más példa is ezt igazolja. Keleti Zoltán például az ékszíjaik sokat emlegetett tartássági problémáit kívánja átadni a feledésnek. A cord, azaz a sodrott szövetre fölvitt gumi általában 4—5 napig bír­ta az igénybevételt Az új el­járás szerint a sodrott, fonalak közé kerül a kötőanyag; a he­gyijáratok autóbuszain a kí­sérleti darabok több, mint öt­ven napja (!) szolgálnak, tel­jes megelégedésre. Hajnal Jó­zsef és Hábly Nándor, a GO —200-as fröccsöntőgépet kor­szerűsítették, a korábbi négy­szeresére növelve annak ter­melékenységét: mert mindig több és több kell, de a géppark sével csakis így képes lépést tartani. Megoldás: az automatizálás A rendkívül gyorsan növek­vő piaci igények a vállalat szűkös gépi lehetőségeivel ta­lálkoznak. — A megoldás csakis az automatizálás lehet — mondja Kopácsi Sándor, aki programosként, s az új műszaki megoldások bábája­ként egyaránt érdekelt. — így azután elég öreg gépek fiata­lodnak meg, de: állják a ver­senyt És ez a vállalat számá­ra most, az új irányítási rend­szerben a létezés alapvető fel­tétele. Mert ahogy mondják: ma már nem elég termelni, eladni is tudni kelL Márpedig a műanyagokkal szemben még mindig sok a fenntartás; jót kell tehát adni, megfelelő áron, csakis így biztosítható a piaci siker. Jót. A hőingadozás a mű­anyagiparban a legnagyobb el­lenfél. A présekben csökken a hőmérséklet: biztos a selejt. Hábly Nándor a csigaprésekre konstruált elektromos automa- tikát. Tetszetős szerkezete biz­tosítja a kellő hőmérséklet szigorú betartását, s ezzel nyolcvan százalékkal csökken­tette a selejtet... Mert az új anyaghoz új eszközök, eljárá­sok kellenek, s ez valóban örök nyughatatíansógot, újat keresést követel meg az itt dolgozóktól. Annak igazolását, hogy nem pótanyagot akarnak „rásózni” a vevőre, hanem olyan terméket kínálnak, mely jobb, tökéletesebb a meglévő­nél, s előnyök tucatjait hordja magában. Harcolni, küzdeni kell az új anyag elismerteté­séért, s ugyanezt tenni válla­laton belül is az új anyag kí­vánta új megoldások megszü­letéséért. 1966-ban "33 326 tonna mű­anyagot termeltek hazánkban. 1970-ben, a hazai termelés és az import összesen 130—140 ezer tonna feldolgozandó mű­anyagot biztosít az üzemek­nek. És a solymáriak nem eléged n éli meg azzal, hogy most ott vannak a piacon. 1970-ben is ott akarnak lenni; még inkábf), mint ma. Mészáros Ottó Nyers Rezső Jugoszláviába utazott A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának meghívására Nyers Re­zső, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára január 14-én baráti látogatásra Ju­goszláviába utazott. SZÉLMALOM Kiskundorozsmán befejezték a Dél-Alföld egyik legrégibb ipari műemléke, atz 1821-ben épült szélmalom renoválását. A műemlékvédelmi felügyelif- ség anyagi támogatásával ka­pott új köntöst az ősi malom, amely az országszerte ismert Dankó-nótával vált híressé — a szakemberek vaskos formá­ja alapján —, mint a népi építészet egyik tipikus darab­ját tartják nyilván. Teljesen ép, fajból készült, több emele­tes belső szerkezete szintén egyedülálló emlék. Január 15-én a községi vá­lasztási gyűlésekkel ország­szerte megkezdték a Hazafias Népfront területi szerveinek megújítását. Ezzel új szakasz­hoz érkezik az áprilisban sor- rakerülő népfrontkongresszus előkészítése: a társadalom leg­különbözőbb rétegeinek képvi­seletében százezrek kapcsolód­nak be a mozgalom négyévi munkáját felölelő számvetése be, az új tennivalók kialakítá­sába. Arról is döntenek, hogy a jövőben kik legyenek a he­lyi vezetőségek tagjai. Az elmúlt i héten Pest me­gyében a községi-városi-járási népfrontvezetők háromnapos találkozón vettek részt Csille­bércen. Meghallgatták és meg­vitatták a gazdaságirányítási rendszer reformjáról, a kong­resszust megelőző időszak tennivalóiról szóló tájékozta­tókat. Kialakítják a jelöltlis­tákat a falvakban, amelyeket a választási gyűlések elé ter­jesztenek. A helyi választási gyűlések sorozata február 29-én zárul, majd március 20-ig rendezik meg a megyei küldöttértekez­letet. Tsz-csoportok - pénzügyi osztályokon A megyei tanács pénzügyi osztálya készül az új gazdasá­gi mechanizmus gyakorlati megvalósítására. Budapesten 3 ipari és kereskedelmi csoport számviteli oktatását kezdték meg 110 ember részére. Ezen vállalati főkönyvelők és szám­viteli vezetők vesznek részt Budapesten, Cegléden, Vá­cott és Ráckevén a tsz-szám- viteli dolgozók részére szer­veznek továbbképzést Valamennyi járásban meg­alakultak a pénzügyi osztályo­kon belül a termelőszövetke­zeti csoportok Január egytől már ők könyvelik a jövede­lem, föld- és forgalmiadó­számlákat a szövetkezetekre vonatkozóan. „Erzsébet-híd“ a Nílus felett Az Üt- és Vasúttervező Vállalat hídtervező mérnökei számos hazai és külföldi hid tervein dolgoznak. Legnagyobb hazai feladatuk az algyői 500 méteres acélhíd tervezése. Szolnokra egy 100 méteres felüljárót, a balatoni autópálya Polgárdi és Siófok közti szakaszára pedig körül­belül 30 kishidat terveznek. Irakban már építik a Diyala hidat: itt a tervezőkre, az UVATERV szakembereire már csak a művezetés feladata há­rul. Ugyancsak épül az Egye­sült Arab Köztársaságban a kairói Fontana híd, viszont még tervezés alatt áll szintén Kairó számára egy 300 méter hosszú és 30 méter széles, nagyjából az Erzsébet-hídhoz hasonló függőhíd, amely a Nílus főága felett ível majd át. Farsang A Táncstúdió fennállásának 10. évfor­dulója alkalmából nagyszabású bált rendeztek Budapesten a MOM műve­lődési házban. Nemzetközi táncverseny, szépségklrály- nő-választás tette teljessé a farsangot nyitó első gálaestet lutáért megvásárolható... Ne részletezzük tovább. A gyár három dolgozója által konst­ruált ördöngősen dolgozó auto­mata — egyaránt alkalmas egy-, _ fél-, negyed literes és pezsgőspalackok borítójának készítésére — oly jól sikerült, hogy egész gépsort, öt darabot gyártanak le belőle. A meg­rendelői igény maradéktalanul teljesül, valutát sem kellett ki­adni, s persze, a vállalat hasz­na is megvan. „Csak” annyi kellett hozzá, hogy az új igényt új módon: rugalmasan, nem kifogásokat, hanem megoldá­sokat keresve fogják fel. Csak... Születőben lévő birodalom Építőállványok, kőművesek, szerelők. Napról-napra bővül a vállalat, s ez külső képén is azonnal mérhető. Születőben lévő ipari birodalom a mű­anyaggyártás és feldolgozás. Hazánkban 1960-ban mindösz- sze 836 tonna polietilént dol­goztak fel, 1966-ban már 5044 tonnát. Polisztirolból 875, il­letve 2364 tonnát, míg PVC porból 1960-ban 3450 tonnát, s 1966-ban már 14 431 tonnát! 1965-ben 3,1 kg volt az egy főre jutó műanyagtermelés, 1970-re ez a háromszorosára, 9,5 kg-ra emelkedik! Solymá­ron nagyonis tudatosan dol­goznak ma a — holnapon. Gé­peik többsége öreg. a mai kö­vetelményekhez mérten kor­Építész- és gépészrajzolókat, valamint gyors- és gépírónőt sürgősen felveszünk Jelentkezés: KŐBÁNYAI GYÖGYSZERÁRUGYAR Budapest X., Gyömről út 19 — 21. Telefon: 477-330/193. „Tragikus hirtelenséggel...“ i. Amiről a számok beszélnek Amióta a Statisztikai Hiva­tal közleménye a kezembe ke­rült, nem hagynak nyugodni a számok. A jelentés szerint — a statisztikusok ezrelékig pontos számait kerekítve — az utóbbi években az ország területén évente 2800—3000 öngyilkosság történt. A pon­tos statisztika megyei adatok­kal is szolgál. Ezek arányban nem térnek el lényegesen az országos átlagtól. Pest megye a megyék közötti sorrendben a hatodik helyen szerepel, évi 200—250 ' öngyilkossággal. Eszembe jut az a tiszteletre­méltó kampány, melyet az új­ságokban is folytatunk a köz­lekedési balesetek ellen, pedig ezek következtében lényege­sen kevesebben vesztik életü­ket. Ha hozzászámítjuk, hogy a bekövetkezett öngyilkossá- i gok mellett évi 10 ezer ön- i gyilkossági kísérlet történik az országban, akkor a számok már megdöbbentenek. Az em- ! bér gondolkozni kezd: keresi j az okokat, az aggasztóan ma­gas számok miértjét. A kapi­talista társadalmak egziszten­cialista gondolkodói és termé­szetesen .a hivatalos szervek is, a magyarázatot egyéni okol<pan keresik. A közösségi társadalmakban, tehát nálunk is, társadalmi okokat kere­sünk. Nyugati bírálóink ezt természetesen a rendszerben keresik. Mi a társadalomban keressük. Kissé önkényesnek és talán szokatlannak hat a rendszer és a társadalom meg­különböztetése, nyilván ma­gyarázattal is kell szolgálni. A rendszer megnyugtatóan rendezte a nemek, és a nemze­tiségek egyenlő jogait és eze­ket törvényekkel védelmezi. De mondhatjuk-e, hogy a tár­sadalomban ezek a szép elvek maradéktalanul érvényesül­nek? A rendszer megszüntette a leányanyák hátrányos meg­különböztetését. De vajon ezt tette-e a társadalom is? A rendszer felszámolta a kizsák­mányolásra alkalmas magán- tulajdont. De a társadalomban néhol még él és hat a magán- tulajdon utáni vágy, a mások kizsákmányolásának megkí­sérlése. A rendszer gondosko­dik az öregekről, még azokról is, akik valamilyen ok miatt nem szerezték meg nyugdíjjo­gosultságukat. De meg tudja-e szüntetni a magány borzasztó és sivár érzését? A rendszer kimondta a nők politikai és gazdasági 'egyenjogúságát. De elmondhatjuk-e, hogy ez ná­lunk már társadalmi tudattá és gyakorlattá vált? íme, ezek az okok, melyek e téma vizsgálatánál szüksé­gessé teszik a szocialista tár­sadalmi rendszer és a jelenlegi élő társadalom tudatának kü­lönválasztását. Az öngyilkosságok számát illetően Magyarország „a vi­lágranglista” első helyén áll. Ellenségeink érved közül ez a legtöbbet hangoztatottak egyi­ke. Sajnálatos első helyünk tény. De az is igaz, hogy e té­ren a háború előtt is mindig az élen jártunk. Mélyfobb, alaposabb elemzés kellene az okok felderítésére. Nyilván vannak néplélektani, történel­mi és egyéb eredők. Az is tény, hogy a mai magas számmal sem értük el a harmincas évek szomorú „rekordját”, amikor az újságoknak külön öngyil­kossági rovatuk volt A Statisztikai Hivatal kimu­tatása minden részletre kiter­jed. Egyik táblázat az öngyil­kosságok hónap és nap szerinti megoszlásával foglalkozik. Ebből kiderül, hogy a legtöbb öngyilkosságot májusban — a legvidámabb évszakban, a sze­relem hónapjában — követik el. A napok közül hétfőre jut a legtöbb öngyilkosság és et­től kezdve csökkennek a szá­mok. Legkevesebben szomba­ton és vasárnap válnak meg életüktől. Nem jelentős adat ez, és talán felesleges okos­kodás ebben is mélyebb oko­kat keresni. De miután évről- évre ugyanezt mutatja a sta­tisztika, arra következtethe­tünk, hogy az öngyilkosságok leggyakoribb okai a magán­életben keresendők. Szomba­ton és vasárnap tör ki a leg­több családi viszály, ilyenkor iszik, leginkább az alkoholista, ekkor szakad el az ember munkahelyétől, a közösségtől, ilyenkor a legnyomasztóbb a magány. A közvetlen okokat vizsgál­va, az öngyilkosságok 21 szá­zalékát gyógyíthatatlan beteg­ségek — vagy vélt betegségek miatt — követik el. Számos öngyilkosról csak a boncolás derítette fel, hogy a ráktól va­ló félelme teljesen alaptalan volt... Második helyen szerepel az okok között az ideg- és elme­baj. E kategória az idegorvos hatáskörébe tartozik. A har­madik helyen 19 százalékos arányban a családi okok miatt elkövetett öngyilkosságok áll­nak. Ezek javarésze féltékeny­ség, hűtlenség és elhagyás, de szerepel az okok között a ro­konok közötti torzsalkodás, a szülők és gyermekek viszálya is. Ez már inkább lehet tár­sadalmi ügy, mint ahogy a ké­sőbbiek során, néhány egyedi eset vizsgálatánál ez be is bi­zonyosodik. A közhittel ellentétben, csak a negyedik helyen áll, 16 szá­zalékkal az alkoholizmus, mint az öngyilkosság kiváltó oka. És itt sem minden eset­ben megrögzött iszákosokról van szó. A statisztika ide so­rolja azokat is, akik bár nem alkoholisták, de tettüket ittas állapotban követték eL Közis­mert, hogy sok ember, miután elszánja magát, az alkoholból merít bátorságot tettének vég­rehajtásához. Az öregkor magányossága elől az öngyilkosok hét száza­léka menekül a halálba, öt százalék szerelmi bánat miatt vet véget életének. Négy szá­zalék az elkövetett bűntett kö­vetkezményeitől való félelmé­ben választja ezt az utat. Nyo­mor miatt csak az esetek egy százaléka lesz öngyilkos, míg a fennmaradó néhány száza­lék jut a sorscsapásokra és egyéb egyedi esetekre. íme, hatvan százaléknál az ok betegség, idegbaj és alko­holizmus. A fennmaradó negyven százalék az, mely­nek okait a társadalomban, a környezetben kereshetjük. Elgondolkoztató, hogy az öngyilkossági esetek 69 száza­lékának áldozata férfi és 31 százaléka nő. íme, egy újabb furcsaság: úgy látszik, a „gyengébb” nem sokkal erő­sebb az élet nehézségeire, a sorscsapások elviselésére. A kor szerinti táblázat világosan megmutatja, hogy az elköveté­sek száma az évekkel arányo­san nő, és a 70 év körül éri el a maximumát. Az összes ön­gyilkosok 31 százaléka 60 év feletti és 51 százalék már el­múlt 50 éves. Százezer 30 éves emberből húsz lesz ön­gyilkos, míg ugyanennyi 70 éves közül 74 vet véget önke­zével életének. Az öngyilkosok 80 százalé­ka: özvegy, elvált, nőtlen, il­letve hajadon és csak a húsz százaléka házas. De ebbe a húsz százalékba azok is bele­számítanak, akik bár törvé­nyesen házasok, de tettük el­követésekor már külön éltek. íme, ezek a statisztikai ada­tok, melyek nyomán elindul­va, az egyedi eseteket keres­tem. Már a számok is jelen­tős támpontot nyújtanak bi­zonyos általánosítások levoná­sára. De ezekről tanulságot levonni a szociológus feladata. Az újságíró mestersége, hogy egyéni sorsokból, egyedi ese­tekből próbálkozzék meg álta­lánosítható tanulságok levoná­sára. Több járási rendőrkapitány­ság irattárát böngésztem vé­gig. Számos búcsúlevelet ol­vastam, beszéltem a hozzátar­tozókkal és jó néhány öngyil­kosjelölttel is. A következők­ben ezekről az esetekről szá­molók be, lehetőség szerint betartva a Statisztikai Hivatal által bemutatott gyakorisági sorrendet ősz Ferenc (Folytatjuk) t I A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents