Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-09 / 291. szám
4 iriap 1967. DECEMBER 9., SZOMBAT Az első postai és képes levelezőlap Az első postai levelezőlapot Ausztriában adták ki 1869 januárjában. A levelezésnek ezt a formáját Emanuel Herrmann, a bécsi katonai akadémia professzora találta ki. 1894-ben, amikor a „feltaláló” még élt, az osztrák posta százmillió levelezőlapot adott el. A képes levelezőlapot Londonban 1894- ben gyártotta először egy Tock nevű ember, aki ezt a találmányát szabadalmaztatta. Mivel egyedül csak ő adhatott ki képes levelezőlapot, ezzel akkora vagyont szerzett, hogy Anglia egyik leggazdagabb embere lett. Strip-tease egyetem Egy évvel ezelőtt a londoni születésű Weinstein, Dallasban „strip-tease egyetemet” alapított. Azóta több mint kétszáz jó alakú lány végezte el Weinstein „vetkőzési egyetemét” és most a világ legkülönbözőbb részein strip- tease táncosnőként tevékenykedik. AZ IDEÁLIS LAKÓTELEP: Zöldövezet, változatosság, fantázia Varia-házgyár Dunakeszin Hogyan lehetne emberi atmoszférát, kellemes környezetet teremteni a nagyüzemi lakásépítkezésnél — ez volt a témája a Magyar Urbanisztikai Társaság legutóbbi összejövetelének. Mi az oka annak, hogy sok új lakótelep rideg, monoton? A vitában elhangzottak a tervezők, a kivitelezők, a pénzügyi szakemberek érvei, s keresték a megoldás útját-mód- ját. Megváltozott az építési lépték; a három-négy emeletes házakat még körülölelte a zöldövezet, a tíz-, tizenöt emeletesek már kimagasodnak ebből, azért ridegebbek. Felmerült az is, hogy a kellemes környezetet elsősorban szem- magasságban kellene megteremteni. A házak földszintjét üzletekkel változatossá tenni például raktárak helyett. Esetleg lábakon állhatnának, s a házak alatt lenne a „zöldövezet”. A lakásgyártásban még nem jutottunk el odáig, mint a ruha- és cipőiparban, tudniillik, hogy mindenkinek testére szabjuk a lakóhelyét. A belsőt vetíti ki a homlokzat, ezért egyhangúak a lakótelepek, hisz csupa egyforma lakásokat foglalnak magukba. Ezt fel lehetne úgy is oldani, hogy egy területen megtalálható legyen a földszintestől a tizenöt emeletesig minden variáció, illetve az egyes házakon belül különféle lakástípusokat építsenek. Ennek útja a jövőben — szögezték le — a flexibilitás, vagyis ugyanazokból a házgyári elemekből, a j tervező fantáziájától függően, j akár 20 féle épületet is ki le- j hessen alakítani. A dunakeszi házgyár, amely 1969-ben kezd dolgozni, már ilyen elképzeléseket valósít meg. Induláskor elemei 9 típus építésére alkalmasak, amelyek még további 9 féleképpen variálhatók. A fantáziától s anyagiaktól függ majd, hogy milyen lakásokat építenek, hiszen a könnyen változtatható válaszfalak lehetővé teszik ezt. Heti filmlevél 300 ezer lemez a karácsonyi vásáron Pelikán a polcon, Európa egyik legszebb üzletében Nemcsak a távoli környékben, de egész Európában is párját ritkítja a Kossuth Lajos utcában nyílt, önkiszolgálóvá alakított papír-írószer- bolt A különleges berendezésekre 900 ezer forintot költöttek. Háromszintes lift szállítja a felső és alsó raktárakból az üzlethez az árut. Az elegáns polcokat rejtett fényforrással világítják meg. Kedveznek-e ezzel a vásárlónak? Sokkal több vevő fordulhat meg itt ezentúl anélkül, hogy sorba kellene állnia, vagy panaszkodhatna a zsúfoltságra. Az eladók nem „fehér köpenyes detektívek” lesznek, akik csak arra ügyelnek, hogy az illetéktelen el ne emeljen valamit: segítőtársa, tanácsadója a vevőnek. Az elegáns bolt újdonságai közé tartozik, hogy forgalomba hozott néhány márkás Pelikán írókészletet, s a levélpapírok sok új változatát. Az automata telefonre- giszter a pillanatok alatt beállítható betűnél csapja fel a számokat tartalmazó ábécés jegyzettömböt. FERTŐD Helyreállítják az Esterházy-kastélyt Több mint tíz éve tart már a harmadfél évszázados magyar „Versailles”, a fertődi Esterházy-kastély restaurálása, A XVIII. századból származó, pazar pompával épült és berendezett kastély már az Esterházyak idejében romlásnak indult, mivel Esterházy Miklósnak, a kastély építőjének, utódai nem érezték jól magukat a Fertő-tótól elhódított mocsár helyén épült fényűző kastélyban, helyette szerényebb palotákban éltek. A francia forradalom után a kastélyt teljesen magára hagyták, és a híres park útjait felverte a gaz, a pázsit helyén pedig krumplit termeltek. Helyreállítására első ízben a század elején történt próbálkozás, amikor a család tagjai kegyeletből elvégeztették a legszükségesebb munkákat. A második világháború végképpen tönkretette a híres kastélyt. A berendezést elhordták, a tönkrement tetőkön keresztül éveken át hóié és eső áztatta a termeket. A freskók elmosódtak, a födémszerkezet pedig elgombásodott, elrothadt. A helyreállítás 1957 óta megszakítás nélkül tart. Az elmúlt tíz év alatt az épület több helyén kicserélték a födémszerkezeteket, és megkezdték a főépület helyreállítását is. A földszint egyik érdekessége, a „Sala Terrena”, már évek óta megújult pompával fogadja a Fertődre látogatókat, a földszinti és emeleti termek helyreállított részében pedig a Haydn-múzeum kapott helyet. Ebben a hónapban újabb termet nyitottak meg a kastélyba látogatók előtt. Az építők befejezték a faburkolatú, úgynevezett kínai szoba restaurálását. Ezután mint kiállítási termet ezt is megtekinthetik a látogatók. A kastélytermek helyreállítására eddig több mint tízmillió forintot költöttek. Nem lesz könnyű dolog ajándékot választani annak, aki karácsonyi meglepetésként a hanglemez mellett dönt, mert az ünnepi vásárra nem kevesebb mint 300 ezer különböző hanglemez kerül a boltokba. Valószínűleg a vásár nagy slágere lesz a könnyűzenei felvételek között a bebörtönzött világhírű görög zeneszerző, Theodorakisz műve, az Annyi fájdalom, amelyet az Atlantisz együttessel Dékány Sarolta és Neményi Béla tolmácsol. Zorán Sztevanovity és a Metro egvüttes néey számot ad elő. Ezek: Bell, a részeges kutya, Feltámadtál, Roppant kényes és Viharvirág. Koncz Zsuzsa legújabb két lemezén, a Nyíló vémiros rózsá-t és Jaj, mi lesz velem ezután-t énekli a Liversing együttessel. Rendkívül gazdag a választék a komoly zenei lemezújdonságokból is. Az egyiken Couperin három csembalóművét szólaltatja meg a nemrég elhunyt Gát József, Ko- dálv Zoltán műveiből Gyermekdalokat, valamint a Tátrai vonósnégyes előadásában az I. és a II. vonósnégyest adják ki. A nyolc lemezből álló Saljapin-sorozat két utolsó lemeze most újra megjelenik, s sz:ntén a vásár csemegéi közé tartozik Ilosfalvy Róbert legszebb áriáinak új felvétele. Már az is tiszteletre méltó bátorság, ha manapság valaki burleszkfilm készítésére vállalkozik. Hát még ha magvas mondanivalót is akar bele csomagolni, és roppant kacagtató eszközökkel akarja agyunkba vésni azt a roppant komoly tanulságot, hogy... Ja, mit is? Hát ez az, amit nem tud eléggé bizonyosan a szegény néző, ha megtekinti Kormos Gyula rendező Komlós János novellája alapján készített filmjét, amely Nem várok holnapig címmel fut a mozikban. Talán azt akarja mondani, hogy a múltban sem volt könnyű egy fiúnak és egy leánynak, ha már úgy érezték, nem várhatnak holnapig ... Talán azt, hogy ha jól megnézzük, a történelem olyan mint egy bur- leszk: pokolian mulatságos — illetve pokoli is meg mulatságos is. Akár ezt akarja mondani, akár valami mást: fakón mondja, erőtlenül, mulatni se tudunk kedvünkre meg okulni se. És hogy ki ebben a hibás? Talán a történelem, mert mégsem volt eléggé muris? Talán a burleszkműfaj, mert avitt lett, kopott, idejét múlt (legalábbis ez a válfaja!)? Egy bizonyos: a színészek nem! Kiss Manyi, Kazal, Kabos, Lórán Lenke, Pongrácz Imre most is jó szívvel, nagy igyekezettel komédiázik — s már ez is megéri azt a másfél órát... Nevetésszükségleteink kielégítésére rendelkezésünkre áll továbbá Gerald Thomas híres sorozatának egyik újabb darabja, a Folytassa, Jack is. Mit mondjunk róla? Vannak ennek a sorozatnak sokkal jobb darabjai is. Azt is hozzátehetjük nagyon gyorsan, hogy ennél sokkal gyengébb filmvígjátékot is láttunk már. Tehát? Tessék megnézni! Csak azon ne tessék tűnődni, hogy miért szerepel a címben egy bizonyos Jack, akinek se híre, se hamva a filmben ... Ha a fenti két film elsősorban a rekeszizmainkra hat, a harmadik e héten látott film, az * Adámnak hívták, épp ellenkezőleg: a könnyzacskóinkra apellál. Rokonszenves mondanivalóját kissé szentimentálisán tálalja, sőt néha kicsit unalmasan is, de kárpótol bennünket a zene, a kitűnő dzsessz. Na, és a szereplők: a mindig csodálatos Louis Armstrong, a kitűnő Sammy Davis junior és a nagyon rokonszenves ifjabb Frank Sinatra. R. B. Clavichord Hét évtizeden át rejtőzött egy budai lakásban, s csak a közelmúltban került elő a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legjelentősebb idei szerzeménye, a halhatatlan bécsi zeneköltő, Mozart clavichordja. A több mint 200 éves hangszer asztali változata a clavichordnak. Készítője Stein mester, a maga korában nemcsak Augsburg, hanem egész Európa legnevesebb hangszerkészítője volt. 1763 nyarán Leopold Mozart tőle vásárolta a szó- banforgó instrumentumot, amikor két csodagyermekével, a 7 éves Wolfgang Amadeussal és Nannerl nevű nővérével első hang- versenykörút- juk egyik állomásaként Augs- burgban jártak. Ezt követően a nevezetes hangszerről egy Hűmmel nevezetű muzsikus emlékezik meg 1856-ban a bécsi Blätter für Musik Theater und Kunst-ban megjelent cikkében. A hangszer a zeneszerző halála után Mozart sógorához, Heibel Jakabhoz került. Heibel idővel Magyarországra költözött, Diaková- ron lett templomi karnagy. Magával hozta a hangszert is. A clavi- chordot az 1892- es bécsi nemzetközi kiállításon láthatta a nagy- közönség, s ezután a hangszernek nyoma veszett, s hét évtized elteltével derült csak ki, hogy egészen a legutóbbi idők: g budai lakásukon őrizték Hummel nőági leszármazottai, akik a közelmúltban megvételre ajánlották fel a Magyar Nemzett Múzeumnak. A múzeum látogatói nemsokára időszaki kiállításon láthatják a nevezetes hangszert. Nem ezen múlik Mc jár a harmadik ruhát akasztottam vissza a szekrénybe: — Soha nincs egy göncöm sem, amikor fel akarok öltözni. Morogva válogattam a blúzok és a pulóverek között. Azután a fekete kiskosztüm mellett kötöttem ki. Ki- keféltem, múltkor beleülhettem valamibe, nem győztem vakarni a kis foltot, nehogy elcsúfítsa a hatást. Talán hosszabban fésülködtem a tükör előtt, mint máskor. Az eredmény ugyanaz. Soha nem úgy ál' a hajam, ahogy szeretném, a fodrász sem tud mit kezdeni vele. Alig két napja, hogy megigazíttattam, meg sem látszik rajta. A körmöm is kilakkoztat- tam, pedig nem szeretem. Olyan idegen lett a kezem. Kétszer lemostam, azután harmadszorra meghagytam, egyszer nekem is lehet. M ég isa.á négy óra. Uram isten, mikor lesz hat? Akkor már biztos itt lesz Pista. Tudja, hogy szeretem, ha születésnapomon korán hazajön. Máskor nem szólok bele, hogy meddig dolgozik, de a születésnap, az más. Múltkor az ő születésnapján is ötkor itthon volt mindenki. Olyankor lővesszük az eldugott, fehér selyempapír’ a csomagolt ajándékokat, cigarettát, italt, banánt vagy narancsot, egyszerre elé állunk, úgy köszöntjük. Milyen érdekes, kilenc éve ismétlődik így, mégis mindig elpirul, mintha váratlanul érné. Tavaly én nem kaptam semmit. Nem volt Pistának pénze Valahogy elfogyott. Színházban is voltunk, moziban is, nem maradt. Magamban kicsit fájt, mert ha három hónapon át félretesz valamit, csekélységre telt volna. Nem minden az ajándék, vigasztaltam magam. Pista egyébként rendes, családszerető ember. A fizetéséből alig tart magánál valamit, csak épp annyit, hogy feketére, egy-egy fröccsre elég legyen. A nevem napját soha nem tartottuk, eszünkbe sem jut megünnepelni. Legfeljebb Edit hoz egy doboz csokoládét az irodában. Én is viszonzom, rettenetesen vigyázok, el ne feledjem mikor is van Edit-nap. Itthon nem törődünk vele, annyi névnapot, születésnapot ki győzne? Hagy a család. A nagymamák, a nagypapák, a nagynénik, a nagybácsik, a gyerekek, mi ketten ... sok az. O lyan kedves volt Pista, amikor bocsánatot kért, ne haragudjak, majd legközelebb pótolja a mulasztását. Igaz, azt hittem, hogy a következő fizetéskor meglep valamivel, de nem tesz semmit. Furcsa is lett volna elkésett születésnap! Talán el sem fogadtam volna, akkor már nem. Szerencsére Pistának több esze volt, ilyen tapintatlanság eszébe sem jutott. Különben miért is kell megünnepelni a születésnapot7 Csak azért, hogy mindenki tudomására hozzuk; jaj, már harminckét évesek vagyunk. Harminckettő? — és akkor jönnek a bókok: meg sem látszik, legfeljebb huszonnyolc... Az igaz, hogy mindig beugróm és elhiszem. Mintha attól a harminckettő valóban huszonnyolccá változna. Melyik harisnyát egyem fel? Még magam előtt is felvágok, pedig csak két harisnyám van. Az egyik ugyan új, de spórolni kellene vele. Mindegy. Majd máskor. Most a fekete kosztümhöz mégis az új illik, úgy sem soká kell már harisnyát hordani, meleg van. Amíg nem jön Pista, felveszem a kötényt, nehogy valamivel bepiszkoljam a ruhám. Ha csenget, majd hirtelen lekapom. Ni, máris csenget valaki. Milyen kár, most meg kell kínálni az ünnepre készített süteményből, pedig azt csak magunknak sütöttem. Üjra csengetnek. Pontosan úgy, ahogy Pista szokott. Míg ajtót nem nyitok, megállás nélkül, kicsit szaggatottan, hogy azért ne az egész házat verje fel. F alóban Pista. Milyen rendes, hogy korán jött. Jó lérj, meg kell hagyni. — Szervusz. De csinos vagy! Mi ütött beléd? — Aíi ütött volna? — és hagytam, hogy két oldalról megcsókoljon. Kicsit rám is ütött, régi szokása, ha kedveskedni akart. — Nem is csodálkozol, hogy már itthon vagyok? — De. Mi történt? — Mátrai vidékre ment és az egész osztály lógott. Ebéd után még csak csináltunk valamit, azután ittunk egy jó feketét. Most pedig leléptünk. Gyalog jöttem, hogy kicsit friss levegőt is szívjak. Te milyen jó volt a hídon! örülsz, hogy korábban jöttem? — olyan gyanús vagy. Valakit vártál, valid be. — Persze, hogy vártam. — Ne ijesztgess, kit? Jó lett volna kicsit pihenni. Mit nevetsz? — Rajtad. Téged vártalak. — Ebben a ruhában? Megyünk valahová? — Ha akarod. — Jaj, istenem. A születésnapod — kapott a homlokához. Egész kiment a fejemből. Még reggel készültem, hogy veszek valamit, azután az a sok munka. Délután pedig megszédített a benti felfordulás. Különben is csak holnap lesz, még holnap vehetek valamit. Mit szeretnél? — Semmit. Igazán semmit. Van nekem mindenem. Kár, lenne szórni oó a pénzt. Ha valamire szükségem van, úgyis megveszem, nem igaz? — Ne haragudj. idejött, megcsókolt, szeretettel, megszégyenültem Sajnáltam. Megpróbáltam mosolyogni. Sikerült: — Azért sétálni még sétálhatunk Beülünk a vendéglőbe. Pezsgőt iszunk. — Annyi pénzem nincs: — Van nekem. Bízd csak rám magad, nem jársz rosszul. Nem hagyott békében: — Azért elhiszed, hogy szeretlek? — Csacsi vagy. Majd pótolod máskor. Nem ezen múlik egy házas-' ság. — Az igaz. Mit adsz enni, vagy már nem is adsz? a konyhába mentem. Nem sírtam, csak valahogyan nem állt a kezemhez a vacsorakészítés. Azért meglett. Bevittem a kedvenc levest és palacsintát. Pista már olvasott, szórakozottan nyúlt a kanálért: egy kanál leves, néhány sor olvasás, egy kanál leves __ — Annikám, úgy elfáradtam, mielőtt elmennénk, lepihenhetek egy kicsit? — Persze —, egyeztem bele gyorsan. — Persze —, ismételtem. Pista gyengéden átfogott, megcsókolt és mint aki váratlan jutalomban részesült, már dobálta is le a holmiját. Én meg leszedtem az asztalt, gondoltam, nem mosom most el ezt a néhány edényt, majd holnap. Pista már hortyogett, én pedig magamban ismételgettem, mintha magolnám a régi gyerekkor, leckét: — Nem az ajándékon múlik. Nem az ajándékon múlik. S titokban haragudtam a mamára, amiért gyerekkoromban annyiszor elmondta, hogy aki igazán szeret valakit, nem telejtheti el a kedves dátumokat. Pedig nincs is igaza. Csak a koccint6-ért kár. hogy elmaradt. Sági Agnes