Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-06 / 288. szám

CSOMAD VAKOLJÁK AZ ISKOLÁT Tető alá kerültek a csomádi általános iskola új tantermei, s már csak a vakolás van hátra. A község lakói ötezer, a helybeli termelőszövetke­zet tizenkétezer forint érté­kű társadalmi segítséggel já­rult hozzá az iskola bővítésé­hez. Örszentniiklós a Árok és széníároló Az őrszentmiklósiak tár­sadalmi segítséggel ásták ki a 22 ezer forint értékű köz­ségi vízlevezető árkot, tizen­nyolcezer forintba került az általános iskola széntároló színe. amelynek építésénél ugyancsak segédkeztek a szü­lők. Gazdag Mikulás A Rákóczi utca 17. számú óvoda kis lakói gazdag aján­dékot kaptak Mikulástól — azaz a városi tanácstól. De­cember elejére 200 ezer fo­rintért. felújították az épüle­tet és tiszta, szép helyisé­gekben fogadhatták a put­tonyos, fehér szakállú öreg- apót. VÁC I NAPLÓ giBBBümiag; tut j _ _ ■ i ■______san---------------­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1967. DÉCÉMBER 6., SZERDA Figyelő szemek vigyázzák a várost... Riasztották a szirénázó, piros autókat Megkezdik a lakások tűzrendészen ellenőrzését dítottak vagy húsz helyen a tulajdonos ellen. Kiss Imre őrnagy, a váci tűzoltóalosztály parancsnoka, elmondta, hogy sok gondot okoznak a propán-bután gáz­készülékek. A palackok felsze­relésénél történik a legtöbb baj. Vagy a palack hibás, vagy olyan helyiségben szerelik fel, ahol kályhában vagy tűzhelyben is fűtenek. A baj nagy részét az okozza, hogy öregek, gyerekek végzik a szerelés munkáját. A Szilasi utca kétemeletes tornyában figyelő szemek vi­gyázzák a várost. Ha baj van, percek alatt kigördülnek a ha­talmas piros autók a jól kép­zett, hivatásos tűzoltókkal. A most kezdődő lakás ellen­őrzés is azt célozza, hogy fel- világosító munkával, hasznos tanácsokkal minimálisra csök­kentsék a bajt, hogy a sziré­názó gépkocsikat ritkábban kelljen riasztani. Papp Rezső DUNAKESZIRŐL JELENTJÜK JANUÁR 1-TŐL: Negyvennégy órás munkahét a Járműjavítóban Január 1-én a Dunakeszi Járműjavítóban bevezetik a 44 órás munkahetet. Ennek a munkaidő-csökkentésnek az alapját az idei év jubileumi szocialista munkaversenyben teremtették meg. Október 30-a és november 5-e között külön jubileumi műszakot indítot­tak, amelyben három sérült kocsit javítottak ki saját gyár­tású alkatrészekkel. Háromszázhatvanezer fo­rint értékű többletterme­lést hozott ez a munka. November közepén elhatároz­ták, hogy az év végéig folytat­ják a jubileumi műszakot. A heti munkaidő csökken­tése a Dunakeszi Járműjaví­tóban háromszázhatvanezer munkaóra kiesését jelenti. En­nek hatvankét százalékát mű­szaki fejlesztéssel akarják behozni, harmincnyolc százalékát pedig az embe­rek vállalják. Mit jelent itt a vállalkozás? Azt, hogy pontosan kezdik és pontosan fejezik be a mun­kát, betartják az ebédidőt, in­dokolatlanul nem vesznek igénybe táppénzt és lehetőleg más okból sem mulasztanak, vagyis a lehető legjobban ki­használják a munkaidőt. (b) Épül a házgyár Próbaműszak: 1969 április 1-én Az emeletes tűzoltótorony (Katona J. felvétele) Háromszázötvenegy millió forintba kerül majd a duna­keszi házgyár, amikor elké­szül. Csupán az épület értéke kétszáztizenhat millió forint. Tizenöt millió forintért bel­földi gépeket vásárolnak bele, e hónap tizenkettedikén kez­dik meg a szállítást és jövő év novemberében fejezik be. A huszonhat és fél millió forint értékű import gép szállítását októberben kezdték el és jövő év októberében érkezik majd ide az utolsó külföldi gép. December 31-ig száztíz mil­lió forintot építenek be az új házgyárba, amely szovjet min­tára készül. Jövő év január­jában kezdik'el a technológiai szerelést, s 1969. március 31-ig fejezik be. A gyár a próbamű­szakot 1969. április 1-én tartja és június . 30-ig tart a próba- üzemelés. 1969. júliusától de­cemberéig folyamatosan tér­nek át az üzem teljes kihasz­nálására. Evenként négyezer­kétszáz lakás panelelemeit gyártják majd itt. (b) Fiatalságukra emlékeztek a Forte-gyár öregei A Forte-gyár szakszervezeti és nőbizottsága negyedszer rendezte meg idén a gyár nyugdíjasainak műsoros ta­lálkozóját. — Még soha nem jöttek ennyien össze — mondja Müller Károlyné, aki 17 évig volt a gyár portása és éppen ezért mindenkit ismer a je­lenlevők közül. — Mindig így szokás, egymás mellé ülnek a régi szaktársak, akik egy munkahelyen dolgoztak. Néhányan közülük már a Kadak-korszakban is itt dol­goztak és öt-hat-nyolc éve mentek nyugdíjba. A fiata­labbak két-három éve. És minden találkozón vannak egészen újak is — „kezdő” nyugdíjasok. A Forte-gyár öregei szere­tik ezeket az összejövetele­ket. Azért is, mert minden ilyen találkozón sok régi kö­zös emléket elevenítenek fel és mert emlékezni még ak­kor is jó, ha azok az idők nem voltak mindig szépek — de ők fiatalok voltak... (b.) Mostoba munkakörülmények az AKÖV-nél Egy csap és más semmi... Kosdi utasok kérdése a MÁVAUT-hoz A múlt héten — november 29- én reggel — a Kosdról Vác- ra bejárók elkéstek a munká­ból, ugyanis Kösd és Cselőte között elromlott az autóbusz. December 1-én viszont a reg­gel hétórai járatról mintegy 30— 40 ember maradt le a föld­művesszövetkezeti bolt előtti megállónál. Nem tudom, a MÁVAUT gondolt-e már arra, hogy ezek az emberek nagy többsége na­ponta munkába jár, s a késés — mégha a MA VAUT hibájá­ból is adódik — a munkafe­gyelem rovására megy, abból pedig csak hátrány származ­hat. S arról sem volna szabad megfeledkeznie a MÁVAUT- nak, hogy — különösen a bér­lettel rendelkező „törzsutasai­val” szemben — komoly kö­telezettsége áll fenn: a me­netrend szerinti időben el­szállítani őket Vácra, ha már megfizettette velük a bérletje­gyek árát. Mindezt azért teszem most szóvá, mert nem az első eset ez a kosdi járatokon. Jogos hát a kérdésünk: mikor segít vég­re a MÁVAUT a kosdi bejá­rók utazási kínjain? Furák János Kösd, Székely utca 90. Ki nyert rádiót, f ilmgépet ? A legutóbbi lottó jutalom- sorsolás alkalmával a követ­kező, Vácott forgalomba ho­zott 46. heti szelvényekre húz­tak ki tárgynyereményt: 7 616 516 (kilencezer forintos utalvány); 7 617 880 (lakástex­til-utalvány) ; 7 624 651 (film­gépek); 8 065 219 (Capri rá­dió); 8 074 613 (zenegépek); 8 077 707 (vásárlási utalvány); 8 098 964 (lakástextil-utal­vány). A nyertes szelvényeket december 19-ig kell leadni a Széchenyi utcai lottóirodában. Hideg havas eső esik, hordja a szél a vizet, csak az jár az utcán, akinek nagyon kell. Az 1. számú Autóközlekedési Vál­lalat Rákóczi téri központi iro­dájának udvarán egyetlen em­bert találok. Valószínűleg be­tegállományban van, s azért tartózkodik a munkásszállá­son. Alacsony, rozoga ház az irodaépület, mellette a tizen­két személyes munkásszállás, öltöző és fürdő. — Négy AKÖV-kirendeltség van a városban. Ezek közül mi — mondja Bihari Sándor kirendeltségvezető — csak va­gontételben szállítunk. Ezért neveznek bennünket szállít­mányozási vállalatnak, mert saját rakodómunkásainkkal rakjuk be és ki a pályaudva­ron az árut. Magánosoknak a darabárut, a DCM-nek a cementet két má­sik kirendeltség munkásai vi- tzik-hozzák. Tizenegy négytonnás kocsi­val naponta 12 órán keresztül, másik néggyel napi 23 órán át, váltott sofőrökkel >e! nappal, vasárnap és iir. apnap egyaránt hordják a: érkező szállítmányokat félszé fuvaroztatónak. Ezek közü 15—20-nak rendszeresen ér­kezik a pályaudvarra az áru. A kocsiparkjukhoz tartozik két billenős és egy nyolcton­nás teherautó, egy autódaru és egy forgó rakodógép. A tüze­lőt öt kéttonnás teherautó hordja. Ez összesen 23 teher­autó, s két erőgép, 48 rakodó- munkással, sofőrökkel, forga­lomirányítókkal. Nem titok, az AKÖV-nél nem angyalok dolgoznak. Egyik-másik munkás sokmin­dent végig csinált már életé­ben. Keményen kell állnia a talpán annak, aki kézben akarja tartani a társaságot. Bihari Sándor fiatalember és hogy ez sikerül neki, az elő- gyakorlat — érettségi után hosszú ideig szállítómunkás volt ;— segíti. — Nálunk jól keresnek a rakodómunkások, átlagosan 2800—3000 forintot, ha sok a munka: három," sőt négyezer forint felett is. Na igen, hát ezért alaposan meg kell dol­gozni, és irgalmatlanul nehéz, és balesetveszélyes ez a mun­ka. A bányászok és a kohá­szok után a szállító munká­sokkal történik a legtöbb bal­eset. Februárban lesz két éve, »agy a Fuvarozási és Kordé- tjozási Vállalattól átvették ,,a céget”. Akkor egy mázsa szén fel- és lerakásáért 36 fil­lért fizettek a munkásoknak, ma 51 fillért, a tégla mázsáját az akkori 42 fillér helyett, most 95 fillérért rakják fel s le. De nemcsak a pénz lett több, a hórukk-munkások igé­nyei is megnőttek. Az persze elkerülhetetlen, hogy olykor ne érkezzék olyan áru, ami­nek ki- és berakása kevésbé jól fizet. A só, az ömlesztett import só szállításától „fáz­nak” a munkások, azt mond­ják, ezen kicsi a pénz. És bár a forgalomirányítók igyekez­nek igazságosan elosztani a „só-egalizálást”, de akinek csi­nálnia kell, mindig morog. És a szállítás mellett raktá­roznak is a nagy külkereske­delmi vállalatoknak, s mind­ez együtt nagy adminisztráció­val jár. Nagyon-nagyon mostoha körülmények között kell dolgozniuk. A Rá­kóczi téri iroda sem fényes, de itt legalább van egy csap, ahol kezet lehet mosni. A pályaud­varon egy lakókocsijuk van, ez az iroda, itt várakoznak a sofőrök, szállítómunkások, mert nincs más helyiség. — Por, piszok, dohányfüst... És havonta hétszáz-nyolcszáz va­gon ki- és berakását intézik itt. Hónapok óta ígérnek egy he­lyiséget, pénz is lenne az átala kításra, de kapacitás sehol. (bányász) Az öregek védelmében A városi tanács 1960-ig visz- szamenőlegesen felülvizsgálta az öregekkel, egyedülálló nyugdíjasokkal kötött eltartá­si szerződéseket. Mindössze huszonkettőt találtak szabá­lyosnak. Sok helyen pótoltat­ták a hiányzó adatokat. Egy­ben felhívják a figyelmeket, hogy az eltartási, életjáradé­kos szerződéseket minden esetben be kell mutatni az igazgatási osztályon felülvizs­gálás, illetve jóváhagyás vé­gett. Nem járnak rossz úton A KPM Budapesti Közúti Igazgatósága elkészítette a közeljövő fejlesztési tervét. Ebben szerepel a városun­kat átszelő országút erősen megviselt váci átkelési sza­kaszának a teljes felújítása is. A tervezett időpont: 1968 és 1969. Az útjavításra 11 és fél millió forintot irányoztak elő. Vadexport Novemberben teljes erővel megindult a vadexport. Az el­ső fogoly- és fácánszállítmá­nyok után már több vagon vadhúst, szarvast, vaddisznót, nyulat — küldött legnagyobb nyugati vevőinek a MAVAD. Európa legnagyobb vadexpor­tőrje a Magyar Vadkereskedel­mi Szövetkezeti Vállalat Fran­ciaországba, Olaszországba, Nyugat-Németországba, Auszt­riába, Svájcba és Spanyolor­szágba szállít nagy tömegben élő és lőtt vadat. i íviuu net végén csengett az 5-ös számú telefon. A deák­vári DCM-lakótelepről hívták a tűzoltókat. Izgatott hang közölte, hogy erős gázszagot érez egy négyemeletes lakó­épület lépcsőházában. A tűz­oltók percek alatt a helyszínen voltak. Ahhoz viszont másfél órára volt szükség, hogy meg­találják és ártalmatlanná te­gyék a szivárgó propán-bután gázpalackot. Nem haragudtak a zaklatásért, mert tizenhat lakást védtek meg a veszede­lemtől. Vasárnapra virradóra a gö­döllői tűzoltóparancsnoikság hívta Vácot. A Kisállattenyész­tés Kutatóintézetben — való­színűleg rövidzárlat következ­tében — veszedelmes tűz ke­letkezett. Harminc kilométert robogott a piros kocsi, de még segíthetett, és tízezres értékeket mentett meg a pusztulástól. Az előzetes védekezés dön­tő jelentőségű. Ezért hívták meg hétfőn reggelre a váci és a szobi járás termelőszövetke­zeteinek harminc tűzrendé­szet; előadóját, hogy négy na­pon keresztül hallgassanak tá­jékoztatókat a korszerű véde­kezésről. Megismerik az ide vonatkozó jogszabályokat, s megtudják, hogy mint kell óvakodni a vörös kakastól a mezőgazdaságban, a termelő­szövetkezeti segédüzemekben. Megismerkednek a különféle házi tűzoltószerszámokkal és azok kezelésével. Hírt kaptunk arról is, hogy e hét közepén megkezdő­dik a váci lakások tűzren­dészet) ellenőrzése. A szürke egyenruhás tűzol­tók megtekintik a lakásokat, padlástereket és a pincehelyi­ségeket. Szükség van erre az éven­ként ismétlődő ellenőrzésre? A múlt évi tapasztalat azt iga­zolja: igen! Tavaly nagyon sok helyen találtak házilag, sza­bálytalanul elkészített olaj­kályhát, amelyről hiányzott a túlfoyást meggátló szabályozó. Tűz- és robbanásveszélyes ké­szülékek üzemben tartása mi­att szabálysértési eljárást in­j Árjegyzék i - álcázva • : ; — Mennyivel tartozom? ! ! — kérdezte mosolyogva a ! j Szentháromság téri kozme- ! ! tikaszalon vendége, i — Harminckettő forinttal \ l — válaszolt készségesen a < i fehérköpenyes fodrász. * 5 j A mosoly a vendég arcá- ! ; ra fagyott. Néhány pillana- ä ! tig gondolkozott, azután fa- ! I nyalogva fizetett. : Távozás után első útja a \ i népi ellenőrzéshez vezetett.; ! — Árdrágítás miatt aka- \ \ rok panaszjt tenni — jelen- ( \ tette be ott. — Szerintem; I tíz forint helyett harminc- í i két forintot követeltek tő- $ i lem ! | Elkészült a panasz akta- $ i ja. Egy népi ellenőr — a 5 i tanács tisztviselőjének ki- ! | séretében — ellátogatott a $ i Szentháromság téri kozme- $ I tikaszalonba. Szerencsére $ ; emlékeztek a vendégre, s $ !• arra is, hogy mi mindent $ fizettettek meg vele. Az- $ után előhúzták az ár jegy- \ zéket — egy függöny mö- \ gül. I Az árak egyeztek, a 32$ forint felszámítása jogos \ volt. Viszont jogos azon \ észrevételünk is, hogy az $ ártáblát nem kell álcázni. \ Tegyék a vendég szeme elé! $ Kevesebb lesz a panasz — ^ és az akta. '< (— PP) $ $ SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSS*^

Next

/
Thumbnails
Contents