Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-30 / 307. szám

Új év - új feladatokkal Irta: Guba Pál a járási pártbizottság első titkára A z 1967-es esztendő is, akár az előző évek, nagy fel­adatok elé állította járásunk lakosságát, kommunistákat és pártonkívülieket egyaránt. Most, az év végén nyugodt lel­kiismerettel megállapíthatjuk: eredményes évet zárunk. Sokat és nagyot léptünk elő­re. Fejlődtek és erősödtek pártszervezeteink. Különösen elmondható ez a szervezettség a politikai munkára. Az idő­szerű feladatokat az adott területnek megfelelően minden esetben megvitattuk — a ho­zott határozatok, döntések nyomán pedig nemcsak a po­litikai, de a gazdasági munka is javult. Politikai és gazdasági veze­tőinket felkészítettük az új év — az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének — fel­adataira Sokat tettünk azért is, hogy járásunk lakossága megismerje, megértse az új méchanizmust. Tapasztaltuk, hogy kommu­nisták és pártonkívüliek meg­értették a tennivalókat. Ilyen hozzáállással és lendülettel kell továbbhaladnunk a meg­kezdett úton. P írtbizottságunk valameny- nyi tagjának, a pártszer­vezetek választott funkcioná­riusainak, aktivistáinak, vala­mennyi kommunistának, az államigazgatásban dolgozók­nak, a tömegszervezetek veze­tőinek, tagjainak és járásunk- egész lakosságának az MSZMP monori járási végrehajtó bi­zottsága és a magam nevében eredményes, boldog új eszten­dőt kívánok. A kutatóásó nyomában Bronzkor? Vaskor? Ismeretlen őskori kultúra nyomai Péterin A Péteriről Monorra haladó műút, elhagyva a községet, mintegy 600—700 méterre jobbra kanyarodik. A kanyar javításkor és átépítésekor pár évvel korábban átvágtak egy halmot, illetve annak keleti lejtőjét. A területet mocsár övezi félkörben, másik oldala is nehezen járható, vizenyős terület Az útátvágás metszetében két darab házmetszet látható, mindkettő a telekre hasonlító többszöri átégetésre utaló ré>- tegződést mutat. A laza hamu­rétegek, egymásra torlódó pa- ticsok közül számtalan égett csont és nagyon kevés cserép került elő. A cserepek ponto­san nem hasonlítanak egy környékbeli őskultúra lelet­anyagára sem. A peremek bástyaszerű kiképzése emlé­keztet a dák cserepekre, de hasonlóak késő bronzkori anyagban is fellelhetőek. A domború edénytesten ülő ka­rikafül neolitikus edényeken is kimutatható, ugyanakkor nyomon követhető az avar időkig, sőt egy Kecel melletti avar sír edényén is ilyen fül van. A lelőhely időhatára te­hát a neolitikum és a késő népvándorlás kor közötti 4000 ércben van, de bizonyosat mondani jelen pillanatban nem tudunk. A mielőbbi biztos kormeg­határozást nehezíti a terület erős bolygatása, amely az út­építési munkáknál következett be, valamint az, hogy az érini- tetlen pár négyzetméter felü­let felett több óriásfa áll, melynek gyökerei keresztül- kasul kúszták és hálózták a rétegeket. Még azt sem tudjuk pontosan, milyen mélyre hú­zódnak az egymásra rakodó rétegek. Nagyon érdekes, jelen esetben, hogy a lehámozható négy réteg szegényes cserép­anyaga egyöntetű, különös időeltolódást nem mutat. A terepadottságok és a rétegvas­tagság több generáció megte­lepedett életére utalnak, a rétegeket elválasztó korom és hamunyomok viszont idegen támadások pusztításairól, így idegen kultúrérintkezésről is regélnek, noha a leletanyag kínosan egységes;. Ez a köz­ponti kérdés, amely megoldás­ra vár. A Magyar Nemzeti Múzeum szakembereinek vé­leménye is elég szélsőséges. Van aki egyeki. kultúrás későbronzkori telepanyagot, van aki lonsitzi anyagot vél felfedezni a cserepek alapján. Az időhatár tehát szűkül, de pontosat csak az óriási mun­kát igénylő, de már tervezett leletmentés hozhat. A terepbejárás során a lelő­hely szomszédságában szarma­ta kori putrit és sírnyomokat találtunk, szürke, jól iszapolt kerámiával. Péteriben hallot­tuk, hogy ugyanitt,. vagy 35— 40 éve egy fazék „zöld gombot" találtak, ami sajnos valószí­nűleg egy éremlelet volt, de ami azóta nyomtalanul eltűnt. A mocsárban folyó tőzegki­termelés középkori és Árpád­kori cserepeket hozott a fel­színre — elég szórványosan. Dombunk tehát az őskortól a szarmata jazigokon át egé­szen az Árpád-korig, sőt talán a középkorig lakott volt, ami igen jó természeti védettségű környezetének tudható be. Rolkó István MIDÉRE P E.5 T M -E: G Y E I HÍRLÁP L ÖNKI A -P A S A IX. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM 1967. DECEMBER 30., SZOMBAT Csak legyen fiatal? Új dolgozó — MIL-Iap A vecsési Ezüstkalász levonta a tanulságot Közismert dolog, hogy tsz-eink, de esetenként válla­latok, üzemek is megörülnek, ha fiatal dolgozó jelentkezik azzal az igénnyel, hogy mun­kát vállalna náluk. így vol­tak a vecsési Ezüsrtkalász Ter­melőszövetkezet vezetőd is, amikor a 28 éves ceglédi Bu­gyi Antalt nemrég alkalmaz­ták. Hogy a fiatalember MIL- lapját nem hozta magával, nem tűnt különösebb aka­dálynak — majd megkül­dik utána az előző mun­kahelyéről, gondolhatták. Hogy milyen következményt vont maga után az előlegezett bizalom, arra később derült fény, amikor a vecsési tsz kérte a ceglédi Táncsics Ter­melőszövetkezettől Bugyi An­tal MIL-lapját. A kért iratok­hoz a ceglédi tsz mellékelte ugyanis a következő „lajstro­mon”, melyet — okulásul más intézmény számára — a vecsé­si Ezüstkalász Tsz párttitkárá­nak kérésére közlünk. A kísérőlevél szerint a kö­vetkező tartozások és letiltó­sok terhelik Bugyi Antalt: „A Cegléd Városi Tanács VB igazgatási osztályának ha­tározata szerint Bugyi István kiskorú állami gondozási dija 1965. szeptember 1-től kezdő­dően havi 210 forint, az eddig MEGTÁMADTÁK A RENDŐRT Testvérháhorűval kezdték Bíróság előtt a gombai botrány főszereplői A feledékeny festő rejtvénye Hivatásomnál fogva, naponként vándorolva járá­sunk falvait, a kimerítő utazások nyomott hangula­tát a táj és az emberek figyelé­sével ütöm el. Gyömrőről Süly­sápra menet, a vo­naton nagyon él­vezem például a patakok fölött épülő hidak tol­dását, melyre a nemsokára elké­szülő második vá­gánypár miatt ke­rül sor. Élvezem ezen­kívül az ide-oda kacsázó sínek ha- jó-ringását is, mert már sok he­lyütt a megépült új pór sínen fut a szerelvény, s utá­na átvált a régire majd megint az újra. Ilyenkor an­nak szoktam örül­ni, hogy nincs víz­iszonyom, s meg­lehetősen jól bí­rom ezt az egé­szet. Autóbuszon ilyen megfigyelésre nincs mód. Kacs­karingás utazás esetén csak azt fi­gyelheti meg az ember, hogy no­csak: azt hiszi a vezető, hogy kecs­két vezet? De ezt is csak halkan. Mert jaj nekem, még ha nem rossz- indulatból is mondtam, de meghallja a veze­tő és... mit le­hessen tudni? Autóbuszon te­hát az utat figye­lem. így aztán sok mindent meg­tanulhat az em­ber. Például azt, hogy milyen tá­volságra vannak egymástól a kü­lönböző helységek. Maglódról ha­ladva Gyömrő fe­lé, a gyömrőd ál­lomást megelőző megállónál áll egy tábla. Egyik olda­lán újonnan fes­tett felírás: „Vas- útállomá 1 km” — így, .......s” nél­k ül. Két dologra kö­vetkeztettem mé- lázgatva: Szerel­mes volt éppen a festő. Vagy ke­resztrejtvénynek szánta. Csak va­lószínűleg elfelej­tette a megoldás­ra vezető kérdést kiírni. íme, én tehát felteszem helyette: vízszintes 1: vona­tok szoktak előtte megállni és elin­dulni, helyiségei általában szemete­sek, télen hidegek — türelmetlen, lökdösődő embe­rek szaladgálnak, toporognak körü­lötte. A megfejté­seket nem kell be­küldeni. A rejt­vényt megfigyelte és összeállította: Fellegi László Július 16-án, a gombai cuk­rászda udvarán két testvér, Győri Imre és Győri János összeverekedett. Győri Imre sörösüveggel vágta fejbe test­vérét, s míg a sérültet orvoshoz vitték, értesítették a tempera­mentumos testvérpár édesany­ját az eseményekről, abban a reményben, hogy ő szét tudja választani a dühöngőket. Az asszony szólt a szabadsá­gát töltő körzeti rendőrnek, se­gítsen részeg fia megfékezésé­ben. Amikor a helyszínre ér­tek, a körzeti rendőrőrs előtt Győri Imre késsel várta a rendőrt, aki Monorról akart telefonon segítséget kérni. A rendőr felszólította a részeg, dühöngő fiatalembert, hogy te­gye el a kést és menjen haza. A válasz szitkozódás volt és Győri Imre szúrásra emelt kés­sel közeledett a rendőr felé. Közben megérkezett Szvoren Pál és K. L. fiatalkorú, akik csatlakoztak a támadóhoz, és végszóra megjelent Győri Já­nos is, feledve a testvérvi­szályt, ő is a rendőrre támadt. A támadókat sikerült meg­fékezni, a rendőr pedig az őr­szobából telefonon kért segít­séget a monori kapitányságtól. A támadók ekkor az ajtónak estek, a hordók legurításához használt erős fával döngették az ajtót, Győri János pedig bedobott egy téglát az ablakon. Közben megérkezett Monorról a segítség, és a botrányos jele­net rendezőit elvitték a hely­színről. A gombai botrány főszerep­lői a Monori Járásbíróság előtt megcsendesedve ültek a vád­lottak padján. A bíróság Győ­ri Imrét felfegyverkezve elkö­vetett hivatalos személy elle­ni erőszak bűncselekménye miatt két év hat hónap bör­tönbüntetésre, Győri Jánost csoportosulás tagjaként elkö­vetett hivatalos személy elleni erőszak miatt két év, Szvoren Pált szintén hivatalos személy elleni erőszak miatt két év két hónap börtönbüntetésre ítélte. K. L. fiatalkorút hat hónap felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélte a bíróság. Szvoren Pál nem először ül a vádlottak padján, lopásért har­minc nap börtönre ítélték —, de a büntetés végrehajtását, fi­gyelembe véve a körülménye­ket, bízva abban, a vádlott le­vonja a tanulságot az ítéletből — háromévi próbaidőre felfüg­gesztették. Szvoren felfüggesz­tett ítéletéinek végrehajtását most elrendelte a bíróság. Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak enyhítésért felleb­beztek, az ítélet nem jogerős. (ú) lejárt részletek hátraléka 4170 forint havi 50 forintos részle­tekben. E tartozásra itteni tagsági ideje alatt összesen 200 forint levonást tudtunk eszközölni. A Cegléd Városi Tanács VB 1. pénzügyi osztályának ... le­tiltási rendelvénye szerint hon­védelmi hozzájárulás 4200 fo­rint. Ceglédi Járásbíróság letiltá­si rendelvénye szerint Ganz- MÁVAG Gépgyár javára 964 forint a követelés, a Magyar Könyvkereskedelmi Vállalat javára 193 forint, az Egész­ségügyi Minisztérium Munka- terápiás Intézete javára 1422 forint, a MÁV javára menet­díjtartozás címén 30 forint, a Ganz-MÁVAG részére 165 fo­rint, az Alkohol Detoxikáló Állomás javára 226 forint ápo­lási díj. Cegléd Városi Tanács VB pénzügyi osztály letiltása sze­rint bírság címén 412 forint. A Budapest XXI. kerületi Tanács VB pénzügyi osz­tály letiltása szerint sza­bálysértésért 309 forint. A Ceglédi Járásbíróság ha­tározata szerint a MÁV javára 15 forint menetdíjtartozás, a Csepeli Motorkerékpárgyár javára 1250 forint. A Pest megyei Bíróság le­tiltása szerint 34 forint bűn­ügyi költség. A Ceglédi Járásbíróság le­tiltása szerint a „Művelt Nép” Könyvterjesztő Vállalat javá­ra vételárhátralék címén 90 forint, a Csepeli Acélmű ja­vára 606 forint munkaruha-el- lenérték és a Kőolajvezeték Vállalat (Siófok) javára 882 forint munkaruha-tartozás és ezeknek járulékai. A fentiekben leírt letiltások­ra a ceglédi Táncsics Terme­lőszövetkezet csupán 200 fo­rint levonást tudott foganato­sítani. Ma délelőtt A monori Kossuth iskola tanulója, Hadrik László be­jutott az úttörő-olimpián a birkózás döntőjébe. Az el­múlt napokban bonyolították le az elődöntőt, ahol ismét kitűnően szerepelt és jelenleg az első helyen áll. A döntőkről ma délelőtt a tv is helyszíni közvetítést ad — és reméljük, Lacival a dobogó legfelső fokán — az úttörő-olimpia aranyérmének átvételekor találkozhatunk. A sportban, mint ismeretes, a pillanatnyi formától kezdve sokminden közrejátszik. Két­ségtelen, legjobban azt sze­retnénk, azt kívánjuk, hogy első helyen sikerüljön vé­geznie. Ha ez nem lesz így, akkor is melegen gratulá­lunk, hiszen több száz fia­tal birkózó közül országos döntőbe jutni — az ország nyilvánossága előtt szerepelni — kiemelkedő teljesítmény. B. M. Év végi leltározások Üllőn a vas-műszaki boltban megkezdték a leltározást. Az élelmiszerboltokban december 31-én és 1968. január elsején leltároznak. Az Állomás utca sarkán levő élelmiszerboltot és a ruházati boltot január 2-től kezdve leltározzák. Ügyeletes orvosok Vasárnap, Gyomron: dr. Ba­logh Sándor, Monoron: dr. Kö- vesi József (Monor, Táncsics u. 5.), Üllőn: dr. Csik Pál, Pi­lisen: dr. Illaniez Elemér, Ve- csésen: dr. Simon Sándor; hétfőn, Gyomron: dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron: dr. Huszár Sarolta (egészség­ház), Üllőn: dr. Csik Pál, Pi­lisen: dr. Illaniez Elemér, Ve- csésen: dr. Pauchly Géza tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár va­sárnap Monoron a főtéri, Ve- csésen az Andrássi-telepi; hét­főn Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen a János utcai. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: A Fáraó I—II. (széles). Gyömrő: Vörös sivatag. Maglód: Vérrel megpecsételve (széles). Mende. A múmia közbeszól (szé­les). Monor: Nyár a hegyen (szé­les). Nyáregyháza: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán (szé­les). Péteri: Jaguár. Pilis: Hívjá­tok Martin felügyelőt. Tápiósáp: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán. Úri: Csendőrök New Yorkban (széles). Üllő: Kedves Brigitte (szexes). Vecsés: Folytassa Jack (széles). GYŐR 35 lábú híd Most kezdték meg útépítés kapcsán Győr leghosszabb híd­jának építését. Ez nem folyón vezet majd át, hanem a gáz­gyár, a Magyar Vagon- és Gépgyár iparvágányai, a 81-es számú főközlekedési út és a teherpályaudvar négy fogadó- vágánya fölött ível át. A 217 méter hosszú, nyolc nyílású hidat 35 vasbetonláb tartja majd. Építése 15 millió forint­ba kerül. A hídépítő vállalat győri építésvezetősége szerint a tervezettnél korábban, 1969 elején átadhatják rendelteté­sének az új létesítményt. Kerékpárral - 1400 kilométeres túrán A podolini kísértet _ Bábeli zűrzavar III. Egy lejtővel odébb Szepeskáp- talan — folytatja türelmetlenül Csi- csó. Lőcse, Sze- pesszombat, Kés­márk, Szepesbéla, mind középkori alaprajzú városok. Jellemzői: a nagy­méretű, hosszúkás vagy négyszög alakú főterük — hajdani piacterük, a tér közepén áll a városháza és az óratorony. Poprád után feltűnik a csodálatos szépsé­gű hegyvidék, a Magas-Tatra. Nincs még egy olyan hegy, amely úgy szökne fel a síkságról, mint a Tátra a poprádi fennsíkról. Éles gerincei a távol­ból is dolomit- szérűén csipkézet- tek, és nem takar­ják el őket a meg­szokott előhegysé­gek. Szinte hihe­tetlennek tűnik, de úgy van: a Magas-Tátra ki­sebb területen fekszik, mint a Pilis hegység. Keletre haladunk, eltűnik már a Tátra. Mindenütt krumpliföld, mint egy zöld tenger. Felette egy sötétebb zöld sáv húzódik: a fenyőé. Az erdei tisztásokon szarvasmar­Az óratorony Szepesbéla piac terén. ha legel. Az idegenforgalomból ez a vidék kiesik. A magasban sas kering. Vele együtt mi va­gyunk itt egyedül idegenfor­galmi lények. Néhány óra múlva Podolin- ba értünk. Itt pihent meg Rákóczi, a bécsújhelyi börtön­ből szabadulva, itt diákosko­dott Krúdy Gyula. Lassan be- alkonyodik, közben a temető­ben látjuk még azt a kápol­nát, amelyhez sok-sok kísértet, s legenda fűződik. (Stílszerű lesz a közelében éjszakázni.) Reggel a Poprád folyó mel­lett haladunk, mely Lublónál északra fordul és a Dunajecbe ömlik. Vize zöld, tiszta csak kicsit hideg, de mi már meg­szoktuk. A szepesi Magurán át megérkezünk a Dunajec át­törési völgyébe, a Három Ko­rona nevű hegycsoporthoz. A folyó itt még sebesen folyik. A tutaj, amely lefelé visz ben­nünket, sokszor bizony kicen- tizve halad a sziklák között Egy kis világ gyűlt itt össze £ tutajon: franciák, németek, angolok, csehek és magyarok. Ahol a folyó kiszélesedik, egy másik tutajos társaság sodró­dik mellénk. — Ismerkedjenek össze és beszélgessenek — mondja a tutaj vezetője. A bemutatkozás valahogy sike­rül, de mi csak magyarul és .,ó-rosszul” tudtunk. (Ö, ti el­lógott nyelvi órák, de kár ér­tetek!) A fogadalom, „hogy ne­kifekszünk a nyelvtanulás­nak” nem segített a bajon. Még néhány kilométert tet­tünk meg kerékpárunkkal, s elérkeztünk a határsorompó­hoz. Izgatottan várjuk, hogy lengyel földre léphessünk, de még nem sikerül. Ezen a he­lyen turistákat nem engednek át, vissza kell tehát mennünk Szepesbélára. Püspök Erzsébet (Folytatjuk.) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents