Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
1961. DECEMBER 3., VASÁRNAP 7 V/ífirlfijO TUDOMÁNY - TECHNIKA érzékeny felfogó berende|*~ ••• » i ' I i 'I A jelek szeMuanyag - a jovo tavlataban ból lesz egyszer a világgazdaság legfontosabb iparága: 1950- től elkezdve (1,5 millió tonna) 1967-ig a világ műanyagtermelése jóformán minden ötödik évben megduplázódott. A termelés 75%-a a nyugati világból — Nyugat- Európa és USA fele-fele —, 25%-a pedig a Szovjetunióból és a keleti országokból származik. Itt különösen fontos szerep jut Japánnak, ahonnan a műanyag termelés kétötöde kerül ki. Az előállító vállalatok közül az NSZK kémiai ipara, 2,3 millió tonna évi termeléssel az USA mögött áll. A műanyagfeldolgozó gépeket gyártó ipar ugyancsak profitált a műanyagtermelés fellendüléséből. Az elmúlt 15 év során harmincszorosára emelkedett ennek az iparágnak a termelése. Képünk az egyik német plasztikfólia- gyártó gépet mutatja be munka közben zésre vetítődnek, amely a kapott hatások alapján irányítja a kormányművet. Az elektromos szem az egész mezőt figyeli. Érzékeli a felszántott és felszántatlan terület közötti eltérést, s finom impulzusokkal vezeti, rá a traktorkereket a barázdára. A bemutató alkalmával kiderült, hogy a bonyolult automatika további tökéletesítésével a legkülönbözőbb szántóföldi műveletekre „oktatni” lehet az erőgépet. Bár a berendezésnek ma még inkább csak kísérleti jelentősége van, kétségtelenül új utakat nyithat meg a jövő traktorainak tervezésében. TAVIRANYITASÜ AUTÖ- SZTRADA Észrevehetően csökkent a baleseti veszély a müncheni Autobahn egy 30 km-es szakaszán, amióta 1965-ben üzembe helyezték a modern közlekedés-távirányító berendezést. Mivel ezen az útszakaszon vasárnap esténként óránként 4000 jármű özönlik, egyszerű sebességkorlátozással a problémát nem lehetett megoldani. így született meg a távirányítás bevezetésének a gondolata. Az út mentén két kilométernyi távolságban nagv szekrényekben tíz különféle közlekedési táblát helyeztek el, amelyek egy irányító központból — kábel út- jám — állíthatók és bevonhatók. A központ televíziós kamerák és rendőrségi járőrök révén értesül a mindenkori forgalmi helyzetről és foganatosítja — egyszerű gombnyomással — az éppen szükséges tábla megjelenését vagy eltűnését. A távirányítás akkor lép működésbe, ha a járművek sűrűsége meghaladja az óránkénti 2300-at vagy ha baleset fordul elő. Harap - nem harap HALEHSEG ES HOMERSEKLET Van kapás, nincs kapás, eszik a hal, nem eszik a hal — ez a gyakori horgászkérdés. De a haltenyésztő tógazdákat is elsősorban a halak étvágya érdekli — őket a termelés szempontjából. A horgászat és a haltenyésztés sikere is végeredményben a halak étvágyán múlik. A halaknál a hőmérséklet szabja meg, hogy mekkora az étvágyuk. A többi tényező: a víz oxigén- tartalma, a légnyomás, a természetes táplálék mennyisége, az egészségi állapot ilyen szempontból nem nagyon lényeges. A halak testhőmérséklete — mint minden hidegvérű állaté — követi a környezet hőmérsékletét. De a víz hőmérsékletétől függ szívverésének a száma, oxigénfogyasztása, élénksége és anyagcseréje is. A csuka szíve például -j- 1 C fokon 5—8-at, 25 C fokon 50— 55-öt ver percenként. Az emésztés is változik a víz hőfokával, ez kémiai okokra vezethető vissza. Hidegben a vegyi reakciók lassabban játszódnak le, az így lelassult élettani működés miatt a halnak kevesebb tápanyagra van szüksége, teste kevesebb energiát fogyaszt. Ilyenkor alig táplálkozik. Nyáron az intenzív anyagcsere táplálékkeresésre ösztönzi a halakat, nagy területeket úsznak be. Megállapították, hogy halaink emésztési idejében — éghajlati körülményeink mellett — a téli-nyári időszak folyamán 5—10 napos különbségek is adódnak. A teljesen üres gyomrú ragadozóhalak például nyáron naponként, télen pedig 5—10 naponként táplálkoznak. A pontynak 26 C fokon 4,5 óra, 10 C fokon 17 óra az emésztési ideje. A. ponty — nem úgy mint a ragadozók — folyamatosan táplálkozik. Melegben sokat eszik és ha hideg idő köszont be, .hirtelen abbahagyja a táplálkozást. Fűrészfog dönti a fákat Telepítés árokásással — Távirányítóit vontatás »0 M ( y 2^ erdőgazdaság gépesítése ifinÖKíyul . .bonyolult feladat elé állítja a konstruktőröket, hiszen rendszerint hegyvidéken, rossz útviszonyok mellett, sok, egymástól elszigetelt területen, különféle fafajoknál kell a célgépeknek dolgozniuk. Ez az oka annak, hogy számos erdőgazdasági munkafolyamat gépesítését eddig vagy meg sem oldották, vagy a gépek használata nem gazdaságos. Gyengén gépesítettek a kis erdőterületek miatt az erdőfelújítások és az erdőtelepítések. Itt a legjobban kihasználható gép a kisméretű traktorra függesztett árokásó gép, melynek napi teljesítménye 800—1000 kiásott gödör. A hordozható gödörásókat vi„Talajkutató" tengeralattjáró Az Aluminaut, a Reynolds International cég alumíniumból készült tengeralattjárója az Egyesült Államok atlantióceáni déli partja mentén óriási kiterjedésű mangán-oxid lelőhelyet fedezett fel. SZÁLKÁTLAN PONTY A pontyot a legválogatósabb ínyencek is a legfinomabb halcsemegék közé sorolják, de értékéből sokat levon, hogy elfogyasztásakor bajlódni kell a szálkákkal. Ezen kíván most segíteni a Max Planek intézet egyik munkatársa. Elképzelése az, hogy a ponty legfontosabb szálkavázának meghagyása mellett kiküszöböli a sok izomközti apró szálkát. i,Az ilyesmi természetesen nem megy máról holnapra — jegyzi meg a kutató. — A pontynak mintegy 100 izomközti szálkája van. Röntgen- felvételek segítségével sikerült olyan egyedeket kiválogatnunk, amelyek testében csak 70 izomközti szálka található”. A még kevesebb szálkájú ponty kitenyésztése tehát a megfelelő keresztezések útján történhet. Komfort 3000 méteren — Kősziklára épült kis városhoz hasonlít manapság Németország legmagasabb hegycsúcsa, a Zugspitze. A világ legkülönbözőbb tájairól egyre nagyobb számban özönlenek ide a turisták, maguk után hozva —, az ok és az okozat elve alapján —, a legmagasabb fokú technikát. Már csak a hegytető legmagasabb pontját, a tenger színe felett 2964 méter magasban az égnek emelkedő kopár sziklafalat kímélte meg a „civilizáció” (képünk előterében). A szikla háta mögött már ott látható a három drótkötélpálya egyike, amelyik évről évre a turisták ezreit hozza fel a magasba. Gyalogszerrel már csak az említett hegytető keresztjéhez kénytelen felmászni a természetbarát. Minden egyebet elintéz helyette a technika. A németországi drótkötélpálya (az egyik Ausztriából jön) lábánál megépült restaurant napozó terasza (képünk közepén) még egészen újkeletű. A „hegymászó” itt szinte egész éven át élvezheti a napsütést. A kép hátsó felében fel lehet ismerni a meteorológiai obszervatóriumot és egészen bal oldalon a Maxszopt az, erdőgazdaságok , ritkán alkalmazzák, mivel' ezekkel nehezebb a munka és minden gépet három ember kezel, ugyanakkor a gépek teljesítménye kicsi. Az erdészetben sokat ígérő terület a fakitermelés gépesítése. A többféle technológia közül legelőnyösebb, ha a szálfák választékokra Való darabolása az alsó rakodón történik. Így a faanyag jelentős koncentrációja miatt kedvezőbb feltételek adódnak a termelési folyamatok gépesítésére. Csökken a vágásterületen alkalmazott munkaerők száma és a fakitermelés teljesítménye 10—15%-kal növekszik. A termelési folyamatok közül legjobban gépesített a döntés és a választékok darabolása. A benzinmotoros fűrészek alkalmazása következtében a műveletek termelékenysége több mint négyszeresére emelkedett. A motorfűrészek legfőbb hiányossága az, hogy a zaj és vibráció miatt káros a munkások egészségére. A vibráció csökkentésére rezgéscsökkentő fogantyúkkal kísérleteznek. A legtöbb gondot a kidön- tött fáknak a közlekedési útvonalhoz szállítása jelenti. A kötélpályás szállítóberendezések erdészeti felhasználása még világviszonylatban is nagyon korlátozott. Inkább traktorokat alkalmaznak a megközelíthető helyeken. A legjobban gépesített munkafolyamat a fa szállítása és a rakodása. E célra a legkülönfélébb csörlőket, emelőket használják. A csör- lőkkel kapcsolatban egyre inkább terjed a rádióirányítás: az erőgép kezelői állandó kapT csolatot tartanak a tőlük jelentős távolságra levő brigádtagokkal, akik a csőrlővel ösz- szekötött vontatókötél felső végét erősítik a kidöntött, vontatásra váró szálfákra. A jövőben bizonyára még több erdőgazdasági gépet szerkesztenek majd. A jelenlegiek h sf okának javítása mellett , gépesítés nagyobb elterjed, nek azonban egyik feltétele a gépek kezelőinek megfelelő kiképzése. Mozaik ORSZÁGÚTI LÁRMA TOMPÍTÁSA Az országút melletti házak lakói gyakran szenvednek a járművek okozta zörejektől. Az útmenti fák csak részben tompítják a lármát, mert a hanghullámok jelentős része áthatol a koronán. A kísérletek szerint sokkal hatékonyabb a hangforráshoz minél közelebb álló szilárd kerítés. Nem szükséges túlsá gosan magasra építeni, mert a járművek zörejei főleg az alsó rétegekből indulnak ki és alacsonyan terjednek tovább. Ha a 60 centiméter magasra épített kerítés mögött még fák is állnak, nagymértékben megszűri a lármát, s megakadályozza a hanghullámok visszaverődésé is. FENYVEZERUÉSÜ TRAKTOR A „vezető nélküli” traktorok sorában is különös figyelmet érdemel a grúz tudományos akadémia kutatóinak a kezdeményezése. Elvi működése abban különbözik a többitől, hogy fényhatások alapján kormányozza önmagát. Tükör áll kapcsolatban egy villanymotorral; a szántóföldről a tükörre verődő fénysugarak Vadászat — madárral SOLYOM RAGCSALOK ELLEN A vadászat idomított ragadozó madarakkal több évezredes eredetű. A régészek számos olyan leletre bukkantak, amelyek a vadász öklén ülő madarat ábrázolnak, de írásos emlékek is szép számmal bizonyítják: a betanított ragadozó madarak sokszor helyettesítették a fegyvereket. Legismertebb az úgynevezett körözős vadászási mód („pedzés”). A solymász kesztyűs kezére veszi a felsapká- zott madarat, lábszíjairól lecsatolja a forgókarikát és a pórázt. De csak akkor veszi le a sapkát és a kar előrelendí- tésável bocsátja útjára a sólymot, amikor a vadász társaságában levő kutya a lapuló szárnyasvad rejtekére bukkan. A madár egyenletesen körözve mind magasabbra emelkedik, a solymász pedig a megbúvó zsákmány kiugratására indul. A felrebbenő áldozat sorsa néhány pillanat alatt megpecsételődik: a sólyom csapásától törött gerinccel hull alá. Ekkor a sólyom újabb kör leírása után ráereszkedik a legyőzött vadra. A jutalomfalat elfogyasztása után a sapka visszakerül a sólyom fejére és ismét elfoglalja helyét a vadász kesztyűs öklén. A sólyom áldozatai közé sok szárnyasvadat sorolhatunk: fácánt, foglyot, vadkacsát. Ám a varjú, a szarka, a gém, sőt még a kánya is megkeserüli a sólyommal való találkozást. A sólyom—kánya légiharc sokszor hosszú percekig is eltart, de kimenetele aligha kétséges. A szárnyasok mellett a földi kártevők, a rágcsálók száma is megritkul egy-egy vadászsólyom „működési területén”.
