Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
*^frfap 1967. DECEMBER 3., VASÁRNAP TÁRLATON Hol és mikor lesz új megyei kórház? Stáhli utca ? Lumumba utca ? dakota ? Foto: Kotroczó Még teljes egészében áll az öreg Rókus, a Pest megyei Semmelweis Kórház, sőt alig egy hónapja készült el az építészek tanulmányterve a Stáhli utcai részen emelendő toronyépületről, ami & kórház lebontásra ítélt Rákóczi úti frontját pótolná. Ha ugyan megépítik. 'Mert kiderült, hogy 230 millió forintba kerülne az építkezés, a megmaradó kór- házrész felújításával együtt. Ugyanakkor 260 millióért egy ugyanolyan befogadóképességű, teljesen új kórház épülhetne. Tehát továbbra is nyílt kérdés, mi lesz a megyei kórházzal. A főváros tanácsa úgylátszik az egész épület lebontására Hálás lesz az utókor FALUKRÚMÁS A Hazafias Népfront a felszabadulás húszadik évfordulójának méltó megünneplésére már egy évvel korábban, 1964- ben, több szép gondolatot vetett fel. Ezek közül való a hely- történeti mozgalom. Megyénkben ugyan 1945. április 4-ig nem minden egyes községben íródott meg a helyi történelem, de a mozgalom mégis a Népfront egyik legsikerültebb akciójává terebélyesedett és ami a legfontosabb, azóta sem szűnt meg. — Most is gyűjtjük az adatokat — beszél munkájáról dr. Csá- der Dezsöné, Főt krónikása. — Most azonban elsősorban a falu mai jelentős eseményeit jegyezzük fel. Kell is. Hiszen, ami ma történik, az holnap más történelem. A falukrónika pedig forrásanyaga lehet a holnap történészeinek. Belőle tisztábban láthatják az összefüggéseket, a fejlődés vonalát, aki pedig égy-egy község helyi fejlődésén munkálkodik, a múlt tapasztalataiból merítve helyesebb irányt szabhat a fejlesztésnek. Fót... Lelkesen beszél a községről, tájairól, embereiről. Szülőfaluja elfogult szerelmese lenne? De hiszen nem is idevaló, csak 15 éve költözött a községbe, helyesebben Fótra ment férjhez. Középiskolai tanári diplomája van, történelem—magyar szakos és igazgatóhelyettese a község II. számú Garay János Általános Iskolájának. — Garay János is élt itt egy ideig, több versét itt írta. Azért neveztük el róla, amikor megépült, ezt az új iskolát. Hiszen Vörösmarty nevét falunkban már őrzi a kultúrház, a tsz, sőt a cukrászda is. Történelemtanár, tehát érthető, hogy szívesen vállalkozott három éve a helytörténet megírására. — Háromhónapi kutatás a megyei levéltárban —, noha sok segítséget kaptam a levéltárosoktól —, mégsem elég. Igaz, szívesen meséltek nekem az öregek a múltról, csak hát a szájhagyomány sem minden. Ha nem is minden, mégis sok. Például kétféleképpen is elmondták a krónikásnak hogyan lett a falu neve Fót. I. László, a szentté avatott király Salamonnal, Visegrád későbbi foglyával vívott mogyo- rodói csatája közben felrúgía- tott lovával a Somlyó hegyére és letekintve onnan néhány házat látott, mire megkérdezte: „Hát az a folt ott, micsoda?” A másik verzió szerint* László királynak csata közben kiszakadt a nadrágja és ehelyütt raktak rá foltot. Azóta hívják a községet Fótnak. Persze a legenda is hozzátartozik a krónikához, régiek képzelőerejének a képét adja. — Most azonban a tanács, meg a tsz, az iskolák nevelői j rendszeresen tényadatokat közölnek velem, a falu fontosabb, de kevésbé fontos eseményeiről. — A múlt iránt tehát már nem érdeklődik? — Dehogynem. Mostanában értesültem például dr. Lakatos Ernő megyei levéltári igazgatótól olyan iratokról, amelyek gróf Károlyi István és Kossuth Lajos szabadságharc előtti, alatti és utáni kapcsolatai derülnek ki. Fóti: ügyh ez is. Aztán elmondja, hogy valóságos irodalmi légkört talált ide költözésekor a faluban. Férje több irodalmi érdeklődésű idős parasztemberrel ismertette meg. Említi Lassúékat. Az azóta elhúnyt Lassú János olvasó, könyvgyűjtő ember volt, hagyatékában megtalálták a Kelet Népe csaknem valamennyi számát. Házában a 30-as években sűrűn megfordultak a népi írók. — Meg a „politikus Hódinál“ a szintén néhány éve elhunyt Hódi bácáinál, akit különben politikusok is felkerestek, és különösen a politikai irodalom iránt érdeklődött. Nagy isme/ FEJLŐDIK A HELYTÖRTÉNETI MOZGALOM rője volt a falu múltjának, sok kitűnő adatot kaptam tőle. Még él Foton a Béres család. Egyik tagja, Sándor részben versben, részben prózában megírta világháborús élményeit, szenvedéseit. Kéziratát leszármazottai megőrizték, de nem vigyáztak 1813-ban született és 1873-ban meghalt János ősük irodalmi hagyatékára. Pedig Béres Jánosnak 1848- ban Pesten, Szabad hangok címen verses kötete jelent meg. — Béres János életét és irodalmi munkásságát szeretném mielőbb felkutatni. De magától értetődik a mával foglalkozom legtöbbet. Négy-öt év múlva, ha elegendő anyagot gyűjtöttem össze, kiegészítem a két éve megírt fóti krónikát. Dr. Csáder Dezsöné falukrónikás munkássága csak kiragadott példa. Ahogy ez a lelkes fiatal történelemtanár Fó- ton, a megyei csaknem minden községben mások, pedagógusok és egyéb foglalkozásúak hasonlóképpen folytatják az 1964-ben elkezdett adatgyűjtést a Hazafias Népfront támogatásával és a megyei levéltár szakszerű irányítása mellett. ‘ A Hazafias Népfront tehát nagyszerű mozgalmat indított, az utókor történészei hálásak lesznek érte. Soha, sehol ilyen mindenre kiterjedő forrásanyag még állott kutatók rendelkezésére. Szokoly Endre számít, áruházat gondol építtetni a helyére. Az erre vonatkozó tanulmányterv is elkészült a napokban. Egyazon helyről tehát két különböző tanulmányterv is létezik. Pest megye lakottsága azonban azt szeretné tudni, hogy mi lesz a megye kórházával? örömmel gondolunk arra, hogy megyénkben egyszerre két új kórház — a váci meg a ceglédi — épül. Tudomásul kell venni viszont azt is, hogy a megye kórházi ellátottság szempontjából az ország többi megyéjének sorában még megnyitásuk után is a legutolsó helyen marad. Ezen még az sem változtathatna, ha akár bővülne a Semmelweis-kór- ház, akár helyette más helyen új épülne és így esetleg még mintegy kétszázzal növekedne a megye kórházágyainak száma. Mert Pest megye lakosságának rohamos állandó növekedésével már ez sem állna arányban. Még mindig körülbelül 1800 ágy hiányozna ahhoz, hogy a megye, kórházi ápolásra szoruló betegeit ne kényszerüljenek befogadni fővárosi gyógyintézetek. Holott azok is helyhiánnyal küzdenek. Minden illetékes tényező fiismeri, hogy Pest megyének feltétlenül szüksége van központi kórházra. Ezért is határozták el, hogy a tanulmány- tervet elkészíttetik. Most azonban, hogy a terv már megvan, mintha holtpontra jutott volna az egész kérdés. Még mindig nem döntöttek affelől, hogy elfogadják-e ezt a tervet, vagy más megoldást keresnek. Már régebben s'zóbakerült, hogy Budapesten, a XIV. kerületben, a Lumumba utcában épülne új megyei kórház, s főváros részéről felvetett. el-:, gondolás a XVI. kerületben, Cinkotán tartaná helyesnek felépítését. Az előbbi hellyel ellentétben ez utóbbi ellen szól, hogy Cinkota egyedül a gödöllői járás felöl közelíthető meg könnyen, a megye egyéb részéből viszont csak nagyon körülményesen, A legutóbbi napokban még egy ötlet vetődött fel. Eszerint mégis a Stáhli utcában, csak nem a mostani kórház telkén, hanem a másik oldalon — ahol a kórház kórbonctani osztálya működik — építenék meg az új kórházrészt. Mindezekről az elgondolásokról most már hetek óta tárgyalnak. Talán most már végleg el lehetne és el is kell dönteni, mi lesz a Semmel- weis-kórházzal. Egyébként az a véleményem ... hogy a híres relativitáselmélet, amely az „egy szál haj a fejen kevés, levesben sok” formában, szegény Einsteint bizony kissé megforgatva oly népszerű és közismert lett, nos, szóval, hogy ez az elmélet a butaságra is tökéletesen alkalmazható. A nagy elméletek titka úgy látszik abban rejlik, hogy viszonylag kis ügyek és kis emberek igazságát is képes kifejezni, hogy logikus és bölcs, illetőleg mert bölcs, éppen ezért logikus. Mert vajon a butaság nem relatív dolog? Az bizony. Így lehetne formulába önteni: „A butaság mélysége egyenes arányban áll a butaság tulajdonosával és fordított arányban a tulajdonos munkaköri viszonyaival...” Bevallom őszintén — bár tudom, hogy az utókor meglehetősen hálátlan a nagy elmékkel szemben — büszke vagyok erre a formulára, magam találtam ki, magam öntöttem formába és magam is magyarázom most meg, hogy a kései utókor is bátran forgathassa az emberi relációk tudományának e kitűnő fegyverét. De hát végtére is, miről van szó? Vegyünk egy példát, természetesen egyszerű példát, hogy í mindenki előtt világossá tehessük a dolgot. Azt mondják Kiss- [ ről, hogy rém buta ember. Butasága olyan, mint a vírusos influenza, megfertőz másokat is, ami még hagyján, de meg is kí- ! nozza, le is gyöngíti, alkalmassá teszi környezetét más „fertő- I zések” megszerzésére is. Kiss kartárs osztályvezető, de nem ezért buta. Az osztályvezetők nálunk általában nem buták, de be kell ismernünk, hogy akad közöttük is buta, éppen ilyen ez a Kiss kartárs. S miután osztályvezető, butasága messzebb fénylik, feltűnőbb, kínosabb és veszélyesebb is-, mint mondjuk egy raktári segédmunkásé, akitől ugyebár, nem várják el hogy egy egész osztályt irányítson, hogy emberek dolgával termeléssel, szervezéssel, ügyekkel, tervekkel foglalkozzék.. Az most mellékes, hogy Kiss kartárs annak idején akart-c vagy sem osztályvezető lenni: kinevezték, elvállalta, tehát nek is vállalnia kell a felelősséget saját butaságáért. Természetes hogy amikor leváltják és visszahelyezik csoportvezetőnek meg van sértődve, úgy érzi, megfúrták, összeesküdtek ellene S mi történik: eltelik néhány hónap és Kiss kartársat már senki sem nevezi butának — okosnak ugyan még nem — senki sem gúnyolja a háta mögött, ő is hízott három kilót, igaz, ebbe az is belejátszhat, hogy az utóbbi időben kevesebbet dohányzik. Kiss kartárs, aki mint osztályvezető rendkívül buta ember hírnévre tett szert, most mint csoportvezető, megtalálta eszét, helyét és munkatársai megbecsülését. Valami csoda történt? Valami titkos gyógyszert adtak be neki dupla dózisban, hogy kigyógyuljon a butaságból? Szó sincs róla. A butaság mélysége egyenes arányban áll... és fordított arányban... íme a formulám. A volt osztályvezető ott, ahol volt, képességeit meghaladó munkát végzett, illetőleg nem tudott végezni, kapkodott, utasított, fontoskodottJ bizonytalankodott és rövid idő alatt kiharcolta magának a butaság szobrának egyáltalán nem megtisztelő emlékművét. Ki kell tehát jelentenem, hogy Kiss kartárs nem buta ember. Igaz, nem zseniális koponya, de az vesse rá az utolsó követj aki jómaga zseniális lény, s rtem általában kisebb, vagy nagyobb képességű, de végeredményben is középszerű, szorgos, lelkiismeretes ember. Kiss kartársunk ott lett buta, ahová képességeivel nem ért fel, csak a szájával, s hiába erőlködött, annak csak kellemetlen szagú veríték, s nem könnyed feljebbjutás lett az eredménye ... Nem állítom, sőt, biztos vagyok benne, hogy hovatovább valóban azok lesznek és vannak többségben, akik az élet minden területén a nekik és nekünk megfelelő poszton állnak. De állítom és biztos vagyok benne — tanúim: önök éppen —, hogy akadnak még bőven olyan buta emberek, akike: a beosztásuk tett butává és nem szüleik nevelése, akik munkakörük éles fényében mutatjáktmeg, hogy bizony, ide nagyon bibircsókos a szellemük. Így történt ez példabeli Kiss kartársunkkal is, aki azóta nemcsak tisztes családapa, jó férj, hanem kedves, értelmes, megbízható munkatárs, a jók közé tartozó csoportvezető. Tény, hogy fizetése néhány száz forinttal kevesebb lett, de ennek fele úgyis elment azelőtt idegnyugtatókra és cigarettára és c nyugalmat, megelégedettséget, valamint azt a tudatot, hogy amit csinálok, azt értem is — azt amúgy sem lehet megfizetni. Nos: a nevet be lehet helyettesíteni, a magam relativitási formuláját fel lehet használni és bizony fel is kell, mindany- nyiunk, sőt az „ő” érdekében is. Egyébként az a véleményem, hogy ezek után minden bi zonnyal elhiszik nekem: a butaság is relativ dolog. Gyurkó Géza Termelőszövetkezeti pártszervezetek és az új gazdasági mechanizmus Beszélgetés dr. Bíró Ferenc elvtárssai A termelőszövetkezeti pártszervezeteknek fel kell készülniük és a szövetkezetük tagságát is fel kell készíteniük a gazdaságirányítás új reformjának bevezetésére, alkalmazására. A szövetkezeti gazdák sok-sok kérdéssel fordulnak a pártszervezetekhez. A megyéből összegyűjtöttünk néhány olyan kérdést, amelyek leginkább foglalkoztatják a termelőszövetkezeti pártszervezetek vezetőit, s ezekre dr. Biró Ferenc elvtárstól, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya vezetőjétől kértünk választ. — A szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának előtérbe kerülése gyengíti-e a szövetkezeti jelleget? — Határozottan meg kell mondani, hogy nem! Miről is van szó, amikor a vállalatszerű gazdálkodás erősítéséről, a nagyobb önállóságról beszélünk? Arról, hogy a gazdasági döntések ott születnek, ahol legjobban ismerik auottságaikat. így lesz ez a termelőszövetkezeteknél is. Nem erősítené a vállalati gazdálkodás elemeit, ha a szövetkezeti tagságot érintő fontos üzemi kérdésben más szervek hoznának döntést. A szövetkezeti tagság illetékességének elismerése egyben a demokratizmus szélesebb körű kibontakoztatását is jelenti. A kettő nem választható el egymástól, sőt fontos gazdasági kérdésekben is akkor születnek helyes döntések, ha azokat részletesen megvitatják a tagokkal. y — Többen aggódnak amiatt, hogy a termelőszövetkezeti vezetők a megnövekedett jogkörükkel visszaélnek, semmibe veszik a tagság véleményét. — Az új szövetkezeti törvény valóban nagyobb önállóságot, nagyobb jogkört biztosít a termelőszövetkezeti vezetők számára. Az alapvető kérdésekben azonban továbbra is a kollektíváké — a vezetőségé és a közgyűlésé — a döntő szó. Ebben a vonatkozásban a vezetők egyenjogúak a termelőszövetkezeti tagokkal. De beszélni kell a vezetők megnövekedett felelősségéről, mely rájuk hárul. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése során ugyanis egyre magasabb követelményeket támasztanak vezetőikkel szemben a pártszervezetek, s a termelőszövetkezeti tagok egyaránt. — Tehát milyen ismérvek szerint mérlegelik egy-egy vezető alkalmasságát, hallhatnánk-e ezekről? — Pártunk állásfoglalása nagyon körültekintő és egyértelmű. A mérlegelésnél alapvetően három tényezőt vesznek figyelembe: a politikai követelményt, a szakmai felkészültséget, s a vezetőkészséget. Alapvető követelmény: a szocialista rendszerhez, a néphez való hűség. Ehhez még hozzátehetjük: nem hiányozhat a marxista—leninista műveltség sem. A vezetők a szocialista erkölcs normái szerint éljenek, óvakodjanak az anyagi előnyök erkölcstelen hajhászástól, a családi, baráti, érdekek előtérbe állításától, a közös gazdaság érdekei elé való helyezéstől. Szakmai felkészültséget azonban nem szabad korlátozni az iskolai végzettségre. A kellő szakmai ismereteket nemcsak a közép- és felsőfokú technikumokban, a főiskolákban és az egyetemeken szerezhetik meg a szakemberek, hanem a szervezett oktatáson kívül egyénileg is. Az elméleti tudás mellett nem nélkülözhetik a gyakorlati tapasztalatokat sem. Mind nagyobb jelentőséget kap a vezetőkészség fokozása. Azok a vezetők végezhetik eredményesebben munkájukat, akik megfelelő áttekintő készséggel, informálódó készséggel rendelkeznek, s a lehetőségek felismerésekor körültekintően, viszonylag gyorsan tudnak Intézkedni, kihasználják a kínálkozó lehetőségeket. Fontos, hogy a vezetők megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki az általuk vezetettekkel. Foglalkozniuk kell beosztottaikkal, összefogni őket, mindenkor mozgósítani a feladatokra. — Az utóbbi időben elég gyakran szóba kerül, hogy mi lesz az úgynevezett paraszti tsz-vezetök- kel? Szükség lesz-e a jövőben a munkájukra? — Vannak, akik úgy gondolják: a jobb gazdálkodás, a technika fejlesztése egyben azt jelenti, hogy vezető állásba csak iskolázott ember kerülhet. A párt álláspontja ebben egységes és világos: a hármas követelmény figyelembe vétele mellett termelőszövetkezeteink továbbra sem nélkülözhetik azoknak a paraszti Vezetőknek gyakorlati tapasztalatát, helyi ismeretét, vezetőkészségét, akik eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy érdemesek megbízatásukra. Bár ők nem rendelkeznek közép-, vagy főiskolával, de kijárták az élet iskoláját. Rendkívül jó a kapcsolatuk a tagokkal, eredményesen munkálkodnak a szövetkezetükért. Emellett azonban azt is figyelembe keil venniük, az élet megköveteli; ők is tartsanak lépést a fejlődéssel. Ismerjék meg a fejlett termeléstechnológiai eljárásokat, segítsék azokat megho- nosftani munkaterületükön. — Az előbbiekben szó volt arról, hogy nagyobb Követelményeket támasztanak a szövetkezeti vezetőkkel szemben. Mi lesz azokkal, akik ennek nem felelnek meg? — A pártszervezeteknek segíteniük keli a termelőszövetkezeti veze-
