Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-23 / 303. szám
M0H0B«7IDÉKI MOWS IX. ÉVFOLYAM, 302. SZÄM 1967. DECEMBER 23., SZOMBAT Népszerű a vassahlonos jászol Ötéves a TÖYÁLL TERVEZÉST IS VÁLLALNÁNAK _ A TSZ-EK MÁR VISSZAKAPTÁK Ebben az évben még arra is futotta az erejükből, hogy a legfontosabb beruházásokat terven felül vállalják és elkészítsék. Évi tervük 10 millió 558 ezer forint volt, ebből 7 millió 481 ezer forint értékben a tsz-ek megrendelésének tettek eleget, illetve a tervvel szemben 8 millió 268 ezer forint értékű munkát végeztek a járás termelőszövetkezeteiben. A járáson kívüli tsz-ek részére 400 ezer forint értékű munkát terveztek — 413 ezer forintra teljesítették. A tervezett községfejlesztési munkákat megduplázták, 425 ezer forint értékűt terveztek, 840 ezer forintra teljesítették. Bár a vállalkozás hű maradt eredeti rendeltetéséhez, és változatlanul elsődleges feladatának tekinti a termelőszövetkezeti beruházások kivitelezését, a kapacitás kihasználása érdekében más szerveknek is dolgoznak — az idei terv szerint egymillió 650 ezer forint értékben az fmsz-nek — sőt egyA KUTATOASO NYOMÁBAN Avar fejedelmi kurgánok A törzsfő vagy nemzetségfő, illetve király halála után is olyan megközelíthetetlen mesz- szeségben állt a köznép felett, hogy sírját valamely elrejtőző halom alá dombolták, mint a pusztai fejedelmeknek általában. Az avarok kettős királyságban éltek, azaz kettős ka- gánátus voU náluk szokásban. Magyarországon több kagán és alkagán többé-kevésbé ép sírja került feltárásra. Bócsán, Té- pén, Csepelen, Kunágotán ismertek ilyen leletek, amelyek esetében halmok alatt nyugodott a király, illetve alkirály. Bócsán vele temették, liáza népét, feleségét, lovait, sőt még harci elefántját is. Üjlőn, a vec^ési műút, Disz- nójárás és az Ilona-dűlő háromszögében fekszenek az előző cikkben ismertetett temetők, szám szerint három, melyek körülbelül 800—1000 sírt tartalmaznak. A temetők jelképes gyűrűje egy érdekes alakú dombot zár körül, három, három és fél méter magas, és átmérője 18—20 méter, alak- ja enyhén elliptikus. A kissé hullámos terepből még így lekopva is merészen emelkedik ki — facsoporttól övezve. Mellette kisebb lövedéktölcsér van, amely a domb egyik oldalát is megsértette. Ennek metszetében jól látható, hogy a sárga altalajon álló domb habos földje hordott, tehát mesterséges. Nagyon elképzelhető, hogy az útőrző avar kaMAI MŰSOR MOZIK Gomba: Gyilkosok szabadságon (széles). Gyömrö: Hölgyek és urak. Maglód: Nikki. Mende: Hűtlenség olasz módra (széles). Mo- nor: Enyém, tied (széles). Nyáregyháza: Nyomorultak I—II. Péteri: Hölgyek és urak. Pilis: A szélhámosnő. Tápiósáp: Az Auróra cirkáló. Úri: A félelem bére és Tengeri macska. Üllő: Ünnepnapok (széles). Vecsés: Stan és Pan, a nagy nevettetők. tonaság fejének hamvait rejti magában a halom. Szinte látatlanul mondható, hogy kirabolt sírhalommal állunk szemben. A sírhalmok ugyanis már messziről vonzották a sírrablókat, hiszen gazdag ékszer- és fegyverkollekció kíséretében temették a főembert. Az újabb hódító népnek első dolga volt, hogy felássa ezeket a kopj ás halmokat, aztán otthagyja beteme- tetlenül a széthányt csontokat, az esőre, porra és viharokra bízva az elhantolást. A sírrablók előszeretettel keresték és ásták fel az első temető gazdagabb övgamitú- rás sírjait. A pontos rá ás ás arra enged gondolni, hogy talán nem is annyira idegenek lehettek a rablók, hanem igenis a család egy-két generációval későbbi tagjai, vagy olyanok, akik tudták, mit, hol keressenek. Megfigyelhető, hogy sokszor csak a fejet bolygatták, máshol a medence környékét túrják fel, tehát konkrétan tudták, mit keresnek. Ezek után méltán gondolom, hogy a fejedelmi halom sem kerülte el sorsát, a kirablást, amit a feltépett föld is bizonyít. Az egyszer megásott föld csak babos, de az, amit kétszer túrnak fel, szurokfekete. Ez az eset az üllői kurgánunknál is, világosan látszik a másodlagos bolygatás. A rablók lehettek magyar honfoglaló őseink is, akiknek lovassírjait az Ilona-dűlő homokja őrizte meg. A temető egysoros, hasonlóan a többi X. századi magyar temetőhöz, és egy gazdagabb sírt követ jobb és bal irányba. Elértünk ezzel a magyar honfoglalásig, röviden áttekintve a pusztai nomádok egymást váltó leletanyagát és sírjait, melyek járásunk területén is szép számmal találhatók, főleg szkíták, szarmaták és avarok leletei. , Rolkó István Mától Üllőn játsszák az Ünnepnapok című magyar filmet, melynek egyik jelenetét mutatja be képünk millió 70 ezer forinttal túl is teljesítették a tervet. A vállalkozás várható évi munkája 12 millió 211 ezer forint lesz, ez 117 százalékos tervtcljesítést jelent. A felsorolt munkákon túl a járáson kívüli tsz-ek részére és a Ceglédi Építőipari Vállalat megrendelésére 98—108 férőhelyes istállók berendezéséhez hat darab istállójászoit készítettek körülbelül 300 ezer forint értékben, ami azért említésre méltó, mert nem hagyományos jászolról van szó, hanem a vállalkozás műszaki kollektívájának „közös gyermekéről” — a vassablonos jászolról, melynek gyorsan híre terjedt a járáson túl is. A tsz-ek már visszakapták azt a pénzt, mellyel a kezdés évében kisegítették a vállalkozást. Ebben az évben két darab 108 férőhelyes, modem tehénistál- lóval, kilenc magtárral, nyolc szénaszárítóval, két tízvagonos góréval gyarapították a járás termelőszövetkezeteinek közös vagyonát. Ha egyetlen tető alá építették volna az idén elkészült borjúnevelőket — 280 boci élne békés társbérletben az épületben. Amit megalakulásukkor vállaltak, azzal becsülettel megbirkóztak — a fejlődés újabb problémákat hozott, szívesen vállalkoznának a megoldásukra. Eddig az építkezések lebonyolítása volt a feladatuk — pedig szakembergárdájuk a tervezést is vállalná, sőt szakmai tanácsokkal is segíthetné az építíető- ket. Egyszerűbb és olcsóbb lenne a megrendelőnek, a vállalkozásnak pedig előnyösebb, hiszen a tervezés pillanatától az átadásig egy kézben lenne a beruházás. <d) Karácsonyi bál Monoron A községi művelődési otthon december 25-én, hétfőn este nyolc órától, tomboláival egybekötött karácsonyi bált rendez, melyre szerettei várja a szórakozni vágyókat. Belépés csak ünnepélyes öltözetben. Zenét az Ezüst Csillag tánczenekar szolgáltat. Asztalfoglalás naponta délután öt órától nyolc óráig az irodában. í€isái*iifiáz9 fsuszváró A Marx téri ABC-áruház terve A főtér rendezésével párhuzamosan készül a Marx téren egy élelmiszer ABC-kis- áruház. Kell? Bizony, szükség van rá. Az állomás kis pavilonja és a bisztró nem tudja tökéletesen kielégíteni az utazók, átutazók kívánságait, s a környék háziasz- szonyainak is nagy könnyebbséget jelent majd. Az áruház a Monori Községi Tanács vb és a Pilisi Fmsz közös munkájával épül. Befejezési határideje azonos a főtéri lakásépítkezésével, tehát egy év múlva átadásra kerül. A kétmillió forintos beruházás nem kis összeg, de megéri. Az áruház belső berendezése és külső arculata szép, modern — bár egyelőre még csak a tervben látjuk. Nagy probléma, hogy egyelőre megoldatlan a buszra várakozók ügye. A terv szerint kultúrált váróterem építését kezdik el ugyancsak a 'közeljövőben a kisebb községek segítségével, mivel Monor környékéről sok a bejáró, s a községeknek is érdeke, hogy lakosaik jobb körülmények között tölthessék két utazás közötti várakozási idejüket. CscÜ, Csák András rajza Ezekkel a nagyobb építkezésekkel egy időben megindul a park, a tér csinosítása is. Monor arca egészen új lesz, hiszen már eddig is sokat változott. Ennek a változásnak mindenki örül, s ha vannak is kisebb-nagyobb hiányosságok, zökkenők, ezek természetesek. Mert melyik nagy méretű változás zajlik le hiba nélkül? A Kossuth utcai új óvoda, ezek az építkezések és még sok egyéb tanúsítja: Monor község vezetői és lakói mindent megtesznek lakóhelyük fejlődésének érdekében. Koblencz Zsuzsa Jelentés a monori tanács előtt: Az idei fejlődés maga helyett beszél A kulturális és kommunális nivó még nem kielégítő A monori tanács vezetői péntek délelőtt számoltak be az idei munkájukról. A beszámoló jelentést Romházi László tanácstitkár terjesztette a tanács elé. Többek kozott ’élrfiöndötta, hogy módosított munkatervvel dolgoztak, s jelentős eredményeket értek el. Erről tanúskodik a napokban megnyitott Kossuth Lajos utcai 100 személyes óvoda, a minden igényt kielégítő piactéri zöldségesbolt, a két orvosi rendelő és lakás (egyik Monoron, a másik Monori-erdőn), a három pedagógus szolgálati lakás, a több mint ezer négyzet- méter szilárd burkolatú járda, a felújított, korszerűsített állami lakások sora. Ugyancsak az idei tervhez tartozik az idén elkezdett 18 lakásos állami ház, a modem MÁVAUT-pályaudvar, az állomás előtti ABC-áruház építése, amelyet a községi tanács egy-egy szervvel közösen kivitelez. Az állami ház építéséhez csupán a tanács 650 ezer forinttal járul hozzá, s négymillió forint még hozzá az állami támogatás. Az ÁBC-áruház költségeit a pilisi Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezét viseli, csupán az indulásnál veszik igénybe a községi tanács anyagi segítségét — kölcsön formájában. Elkezdődött — sok évi huzavona után — a sportpálya építése. Az idén elvégezték a földmunkák mintegy 90 százalékát. Elkészült Monor körül a nyugati övcsatorna, egymillió 120 ezer forintba került, s a községet a belvízveszélytől csaknem teljesen mentesíti. Az előző évekhez mérten fokozottabban sikerült a község lakosságát közös feladatok megvalósításába bevonni. A társadalmi munka értéke az előző évekhez képest, több mint 100 százalékkal emelkedett. Mindezek ellenére a lakosság kommunális és kulturális ellátottsága még’ korántsem kielégítő. A tanács a jövőben mindezeken javítani kíván, s elsősorban az ivóvízellátást, a kisipart és a kereskedelmet, a járdaépítést szorgalmazza. Megvizsgálják az anya- és csecsemővédelem helyzetét. Foglalkoznak jövőre a művelődési otthon problémáival, s nem utolsósorban a közrenddel és a közbiztonsággal. Mindezeket a feladatokat a monori tanács tüzetesebben — s a fontossági sorrendet figyelembe véve — januári ülésén fogja megtárgyalni. ÜGYELETES ORVOS Vasárnap: Bényén, Gombán, Káván és Pándon dr. Pénzes János, Gyomron hétfőn 12 óráig dr. Lányi Péter (egészségiház), Monoron dr. Pálfi Ferenc, Pilisen dr. Illanicz Elemér, Üllőn: dr. Csiik Pál, Ve- csésen dr. Fodor Etelka; Hétfőn: Bényén, Gombán, Káván és Pándon dr. Pénzes János, Gyomron 12 órától Halmai Géza, Monoron dr. Pétér- ffy Gusztáv, Pilisen dr. Illanicz Elemér, Üllőn dr. Koncz Lajos, Vecsésen dr. Nagy Lajos. Kedden: Bényén, Gombán, Káván és Pándon dr. Pénzes János, Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Balogh József, Pilisen dr. Illanicz Elemér, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen dr. Pauchly Géza tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár vasárnap Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen a János utcai, hétfőn és kedden Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy telepi. Tisztelt Szerkesztőség! SZORGALMAS ÉS FIGYELMES olvasója vagyok a Monor és Vidékének. A legélénkebben a községfejlesztés hírei izgatják fantáziámat. A mi kis falunkban ugyanis annyi a megoldásra váró községfejlesztési probléma, hogy még felsorolni is sok lenne. A legégetőbb köztük a járda-kérdés. Nyáron zegzugos, akáclombos és poros, télen zegzugos, akáclombtalan és latyakos utcácskáink jó részében úgyszólván ismeretlen fogalom a civilizációnak e vívmánya. Csak akkor járunk tehát télvíz idején, ha már nagyon muszáj. És hosszú évtizedekig Edisonnal vetekedő föltalálónak tiszteltük néhai Halbür- Förgeteg szomszédot, aki egy alkalommal — amikor már nem halogathatta tovább adóhátralékának rendezését — két téglát nyalábolt fel az udvarában és azzal indult neki a sártengernek. Amikor kilépett a kapuján, az egyiket maga elé dobta és rálépett, aztán maga elé dobta a második téglát, és azt vette célba kecsegorrú csizmájával. így ért el szerencsésen — időt és fáradságot nem kímélve — a községházára, és nem a fejebúbjáig, csak a füle cimpájáig volt sáros, mert olykor mégis elvétette a dolgot, és a kissé messzebbre dobott tégla mellé talált lépni. NEM MONDOM, azóta valamicskét Éljen az önkiszolgáló járda! fejlődtünk. Tanácsházává rangosodott öreg községházánk előtt évekkel ezelőtt csaléteknek felépült egy tízméteres járdaszakasz, de nem harapott bele senki. Amikor esztendőről esztendőre megvitatjuk a községfejlesztés következő évi programját, abban a járda csak azért nem jut szerephez, mert nem tudunk megegyezni, hogy hová építsük azt a huszonöt méteres szakaszt, amelynek költségére fedezetet nyújtana a KOFA. OLVASVA MOST kedves lapunkban az üllői híradást, örömömben szinte kipenderültem a bőrömből. Hát hiszen itt a megoldás! Az üllői tanácsülés felszólalója korszakalkotó ötletet vetett föl. Azt ajánlotta, hogy a járdákat a jövőben ne három sor betonlapból építsék, hanem csak két sorból, így egy harmaddal hosszabb járda készülhet. ÖTLETET ezennel továbbfejlesztem. Építsük egy sor betonlapból járdáinkat, így megháromszorozhatjuk járdatermelésünket. Tudomásom szerint a betonlapok négyzet alakúak, hosszúk-szélessé- gük —, ha nem tévedek — negyven centiméter. Ez pedig olyan szélesség, hogy kényelmesen elfér rajta legtermetesebb polgártársunk vagy polgárjárs- nőnk lába is, lévén köztudomású tény, hogy a legelterpeszkedettebb lúdtalp szélessége sem éri el a húsz centimétert. Ha javaslatomat elfogadják, a mi kis falunk évente huszonöt helyett hetvenöt méter járdát építhet, ami már köny- nyebben osztható kvantum, kaphat belőle huszonötöt a felvég, huszonötöt az alvég és még mindig marad huszonöt a tanácsháza előtti járdaszakasz továbbépítésére. Mehetünk azonban még tovább. Ha jól meggondoljuk, fél betonlapokbói is építhetnénk járdáinkat, mert a fent említett lúdtalp azon is elférne, sőt, mivel általában lépegetve halad az ember, tulajdonképpen csak minden második féllapra van szükség, a közbeesőkre úgy sem lépünk soha, az tehát fölösleges luxus. Könnyű kiszámítani, hogy így a mi kis falunk évente huszonöt méter helyett nem kevesebb, mint háromszáz méter járdát építhetne. HA SZEGÉNY Halbür—Förgeteg polgártársunk élne még, bizonyosan azt javasolná, hogy ne is építsünk járdát, hanem kis falunk minden lakójának adományozzunk két két fél betonlapot, ami módot nyújtana arra, hogy önkiszolgáló alapon lépegessék végig zegzugos utcáinkat. (gyarlász)
