Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA > CEGLÉDI JÁRÁS ás CECj XI. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1967. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Gazdag választék, divatos árok, jó kelmék Női fehérneműben „görögös" a divat mekfehérnemű-osztály bonyolítja le. — Jut-e elegendő vásárolni- való az utolsó napokra is? — Sok szép külföldi holmi talált gazdára — válaszolja a fehémeműosztály vezetője — legkapósabbak a görög fazonú női fehérneműk. Alaposan megcsappant férfiingkészletünk is, az ingekhez eddig több száz nyakkendő „kelt útra”. Megnyugtatásul: az ezután vásárolni szándékozókhak is bő választék áll rendelkezésükre. Textilfélékből is sokféle van. Ezt hallottuk az áruház többi osztályán is. A cipőbolt vásárlói szintén elégedetten távoztak. A női csizmákból még mindig gazdag a választék, s az eddig hiányolt tűsarkúkból is. A játékboltban hallottuk: az idén a drágább, de ötletesebb játékokat keresik, amelyekből nincs is hiány! Több száz baba, társasjáték lapul A megszokott vasárnapi utca képe ugyancsak megváltozott: az ezüstvasárnap nyitva tartó üzletek forgalma azonban semmit nem rontott az ünnepi hangulaton. Ünneplőbe öltözött házaspárok, férfiak, nők csomagokkal megrakottan járták az üzleteket. Kevés ember akadt ezen a napon, aki nem „karácsonyi csomagot” cipelt volna. Hogy legtöbbjük természetesen gyerekörömöket vásárolt, ez lehet az oka annak, hogy az üzletekben és az utcán feltűnően kevés gyerek volt látható ezen a napon, A földművesszövetkezeti áruház minipavilonjaiban mindennap türelmesen várakoznak a vásárlók. Türelmesen, mert az osztályok kiürült polcait pillanatok alatt fel- töltötték az áruval bővelkedő raktárból. Azt is megfigyelhettük, hogy a legnagyobb forgalmat mostanában a férfi-, női és gyérmár a szekrények mélyén, sok sípuióverrel, sporttáskával együtt. Az illatszerbolt vevőiközönsége változott napjainkban: most inkább a férfiak keresik a polcokon a díszes csomagolású piperecikkeket, legszívesebben a komplett — parfümöt, szappant, pudert tartalmazó — dobozokat vásárolják. S mit mondanak a vevők? — Van minden, csak a pénztárcánk bírja! (csat—) Holnap délelőtt; városi tanácsülés Holnap délelőtt a városi tanács nagytermében 9 órakor megkezdődik az év utolsó tanács ülése. Kürti András vb-elnök a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról tesz jelentést, majd a városi és járási népi ellenőrzési bizottság következő félévi munkatervét terjeszti Széchenyi János NEB-cInök a tanácstagok elé. Beszámoló hangzik el a pénzügyi állandó bizottság idei munkájáról, végül egyéb ügyekről tárgyal a tanács. ÚJMÓDI BETLEHEMEZÉS Moszkvában Sehetnek májú» 1-én Az Ifjúsági EXPRESSZ 11 napos szovjetunióbeli utazásra ad lehetőséget a ceglédi járás fiataljainak: április 25-től május 5-ig moszkva—leningrádi útra jelentkezhetnek az érdeklődők. A túra részvevői május elsejét Moszkvában töltik, és részesei lehetnek a nagy ünnepség-elvnek. A jelentkezéseket a KISZ járási bizottságára kell küldeni. Jelentkezni január 31-ig lehet 400 forint előleggel; Az utazás további költségeit indulás előtt két héttel csekken kell befizeti. Kiben mi rejlik? Tornásztoborzás BIZTATÓ KEZDET A „SZÜLŐFÖLDÜNK" SZÁRNYÁN messze röppent a hírünk A szép fotókhoz százak zarándokolnak A vasárnapi megnyitó óta nap, mint nap százával jönnek a látogatók az öt világrész fo- toművészete című tárlatra. Nem is csoda, -hogy ekkora népszerűségnek örvend ez a kiállítás, amelyről vasárnap este a tv is beszámolt. Itt a városban jó hírét keltik azok is, akik már megtekintették, így mások is kedvet kapnak, hogy felkeressék a január elsejéig nyitva tartó tárlatot. Külföldre is eljutott már a Ceglédi siker híre, a Szülőföldünk című — külföldön élő magyaroknak szóló — rádió adásban hangzott el interjú Tóth Istvánnal, a Ceglédi Fo- toklub elnökével. A járás községeiből sokan bejegyezték már a vendégkönyvbe nevüket, de jártak itt a szomszédos Nagykőrös, Szolnok és Kecskemét mellett még a távolabbi Debrecenből is. Az elkövetkező napokra szintén jelezték vidéki csoportok érkezését. A helybeli iskolák diákjainak is szép élményt nyújt az öt világrész fotóművészeié. ÖT VILÁGRÉSZ FOTOMŰVESZETE KIVONULÁS äpS.?;-V'Vy.'f Toto: Antonio Persico (Italia) Szombat délután a gimnázium tornatermében rendezte meg a Ceglédi Építők SE tornaszakosztálya, az általános iskolások tehetségkutató versenyét. A válogató bizottságban a tornasport szakemberei élénk érdeklődéssel fürkészték a kis diákokat: kiben mi rejlik? A sok ügyes gyerek közül 30 lányt és 20 fiút választottak ki, hogy a januárban meginduló tornaiskolában megkezdhessék velük a részletes edzői terv .szerinti munkát. A tornaszakosztályba ezután csak azok kerülhetnék, akik az előzetes tornászképzésben részt vesznek és ott jó eredményt érnek el. Kürti Béla edzőt a „toborzás” eredményéről kérdeztük: — Mi a válogató bizottság véleménye a kiválasztott gyerekekről? — örvendetes, hogy valamennyi általános iskolából kerültek be gyerekek ebbe a központi csapatba. Megismertetjük velük a torna szépségét, előnyét, nagy akaratformáló erejét. Bíztató az indulásunk, ami azt bizonyítja, hogy az általános iskolákban folyó kü- löntorna-oktatás jó kezekben van. Sok kislány és fiú ott , szerette meg a tornát azok kö- zül is, akik most kerültek be központi csapatunkba. A válogató bizottság véleménye szerint van tehát tehetség bőven, most már az illetékes járási és megyei sporthatóságokon a sor, hogy az oktatás megindulhasson. Bujáki Gyula Vietnami szolidaritási napok Tegnap délután három órakor ünnepélyes műsort tartottak a járási KlSZ-alapszerve- zetek VIT-körei a KISZ ceglédi járási bizottságán a vietnami szolidaritási napok alkalmából. ELSŐ LETT AZ ÁB-FIÓK Az Állami Biztosító ceglédi fiókjának alkalmazottai eredménnyel vettek részt az 50. évforduló tiszteletére rendezett versenyen. Nagykáta és Monor előtt a tíz fiók közül elsők lettek a megyében. Feletteseiktől átvették az első díjat és a vele járó jutalmat. Este hat óra. Élesen felberreg a csengő. Az előszoba ablaka gyermeki-e j árnyékokat vet befelé. Izgatott suttogás. No — gondolom — megjöttek a betle- hemesek. A feltárult ajtó előtt három tíz év körüli maszatos gyerek. Az egyiknél fűrész, a másik jókora baltát szorongat a kezében. A harmadik a szóvivő. — Néni, nem lenne a ház körül egy kis fűrészelni való fa? — Régen betlehemmel jártak ilyenkor! — mondom meglepetten, mire az egyik: — Ugyan néni! — legyint fitymá- lóan. — Tavaly meg tavalyelőtt csináltuk, de már akkor sem engedtek be mindenhová ... Pedig szép kis ládikót fabrikáltunk. Nagyanyám ideadta összes szentképeit. Gyertya helyett zseblámpával világítottuk ki, de így se volt érdekes. Talán még falun menne ez az üzlet, de itt, a városban... — De így meg dolgozni kell? — Hát az biztos! De tudja, mi ebben a jó? Ha nincs fűrészelni vagy vágni való, onnan sem engednek el bennünket üres kézzel... Megértettem. És én is meghódoltam a szerszámok előtt három szép piros almával. Gyorsan elinaltak. A következő ajtóból még hallottam: „Na, öregem, ráfázunk, ha itt lesz meló." De azért becsöngettek. (cs-i> Munkájáért ki-ki felelős ..Megágyazlak“ a darunak Olajat öntöttek a tűzre és kutat fúrattak Az építőbrigád az új tmk- és asztalosműhely építését végzi Ha kell, hát az egész üzem egyetlen építőbrigáddá alakul! — Ezt tapasztalhatták az elmúlt hetekben a Talajjavító Vállalat ceglédi gépüzemében. Marósok, esztergályosok, szerelők fogtak lapátot, hogy betonágyat készítsenek a forgácsoló zászlósdaruja alapozásához. Az új gépnek mindenki örült. Hát hogyne: nem kell tovább birkózni a mázsás munkadarabokkal gépre emeléskor — ezután elvégzi a daru a munkát. De nemcsak ez a változás történt a vállalatnál. Egész sor új műszaki intézkedés történt. Valamennyi a termelékenység növelését szolgálja — és egyben a minőség javulását is, hiszen ezután személy szerint mindenki felelős lesz saját munkájáért. December elejétől szakosítottan dolgoznak a műhelyekben, ahol a DT—54-esek fődarabjait gyártják és előszerelik. Bővült maga az üzem is. Fedél alá került a tmk és az asztalosműhely, a helyiségeket olajtüzelésű berendezéssel fűtik. Üj kutat furatnak, hogy ivóvizük az egészségügyi követelményeknek megfeleljen. A most fúratott 192 méter mély artézi kút vize minden célra megfelelő. Irta és fényképezte: Jakab Zoltán HATARUNKBAN 200 évvel ezelőtt körülbelül 500 telkes jobbágy 2500 hold szántót művelt. Jószágúllományuk nagyjából számítva másfél ezer ló, ugyanennyi fejőstehén és har- madfélezer igásökör volt. Szerepel még az összeírásokban több mint hatezer, „tavalyi borjú” is. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a megelőző évben minden tehén négyes ikret ellett volna. Talán a „tavalyi” jelző arra mutat, hogy az a borjú már az előző évben is megvolt, és egyik-másik már akkor is öreg lehetett. Járlat- levéllel akkor még nem foglalkoztak. Sok borjú származási helyét nehéz lett volna kinyomozni. A CEGLÉDI JOBBÁGYOK a füves területekből i.-inaen évben 4—500 holdat szántónak feltörtek. A tehén- és igás- ökör-állományuk is gyarapodott évente száz-száz darabbal. A fokozódó igaerőszükség- letet részint a kiskunsági, részint a tiszántúli behozatalból fedezték. A jószágbehozatal útja a beszerzési hely légvonalbeli távolságának elérhette a kétszeresét, sőt esetleg az ötszörösét is— a vételár rendezésétől függően. Voltak esetek, amikor egyes útba eső városok köz- biztonsági szerveit tanácsosabb volt messzire elkerülni mindazoknak, akik ellenszolgáltatás nélkül szerezték be a távoli gulyákból a ceglédi jobbáRégi betyárok, mai bűnözők így oknak olcsón eladott jószágokat. KERÜLŐ UTAKON még a múlt század második felében is hoztak városunkba bizonytalan származású jószágokat. Érthetetlennek találjuk, hogy analfabéta emberek, több napi járóföldről, térkép ismerete nélkül, útjelző táblák nélkül, a legkacskarir.gósabb vonalban haladva, hogyan találtak Ceglédre. Eltűnődünk rajta, hogy sohasem buktak le. Éveken át folytatták mesterségüket, amiből idős korukra jómódot, tekintélyt tudtak maguknak szerezni. Apró emberke voltam, amikor három kiöregedett „első osztályú rabló”-tól nagyapám feddő hangon kérdé: „Nem furdalt benneteket a lelkiismeret, amikor elhajtottátok a más jószágát?” — NÉZD ÖCSÉM — válaszolták neki — azok a birtokok, amiket mi legsűrűbben meglátogattunk, valamikor a Rákóczi-családé voltak. Azok elkobzói nagyobb betyárok nálunk, és az elfogadói nagyobb orgazdák, mint a mi vevőink. Sokszor éreztük mi, mintha tüske szúrná az oldalunkat. Különösen ha űzőbe vettek bennünket. Viszont ugyanakkor azt is éreztük, hogy azok a magas rangú betyárok a kihegyezett petrencerúd szurkálását érdemelnék meg. Az ismerős betyárjaink — magyarázta később nagyapám — a szürke dolmányos varjak taktikájával dolgoztak. Ezeket a madarakat kálvinista varjaknak is hívták, mivel a böjti napokon ettek legtöbb húst, ellentétben a talpig fekete viseletben járó vetési — népd nyelven mondva — pápista varjúval, amely húst csak kényszerhelyzetben eszik. A szürke dolmányos varjak párosával látogatják meg a csirkés kotlót. Az egyik leszáll a csirkéktől 10—20 lépés távolságra és elkezd éktelenül károgni, majd ugrabugrálni a várakozó kotló előtt. Ugyanakkor a párja az ellenkező irányból csendesen lesurran a magukra hagyott csirkék közé, és elcsen egyet-egyet közülük, így csinálták a mi betyárjaink is. Ketten-hárman gyorsjáratú lovon nagy füttyögés és kurjongatás között a nyíltabb terep felől megközelítették a legelő gulyát. Majd megfuta- modásukkal a gulyásokat bojtárjaikkal, kutyáikkal együtt messzire elcsalták a nyájtól. Ugyanakkor a többi betyár a rejtekhelyről rárohant az őrizetlenül maradt nyájra, annak egy részét elszakítva, a zsákmánnyal együtt az ellenkező irányba elvágtatott. Ha naplementéig nem akadtak nyomukra, akkor a vakmerő vállalkozás sikerült. A MI IDŐNKBEN is vannak még bűnöző emberek. A betyár elnevezéssel azonban ne sértsük meg őket, amikor azt sem tudjuk, hogy az azonosítás ellen a sírban porladó régi bűnözők nem tiltakoznának-e. Mert hiszen mondhatunk a régi betyárokról sok rosszat. De nem biztos, hogy képesek volnának a dolgozó emberek kerékpárjáról lecsavami a dinamót, vagy összetörni a Benin-park villanykörtéit, avagy az ágyban fekvő féllábú rokkant háztáji kukoricáját disznókkal összeroncsoltatni. Nem volna szívük sikkasztani a közös gabonából sem. Valószínű, hogy a képesújságok fedőlapjaira kívánkozó fiatal hölgyeket sem ■vinnék ki az erdőbe, hogy ott őket hiányos öltözetben lefényképezzék. Menyasszonya sem volna mindegyiknek öt-hat. A JÖVÖ NEMZEDÉK boldogulásának anyagi feltételeit a gazdasági fejlődéssel, az erkölcsi feltételeit pedig jó példaadással segítjük elő. Ismerjük el és ismertessük el mindenkivel annak a régi mondásnak örökérvényű igazságát, hogy nehezebb a becsületes élet, de jobb. Egy tanyai öreg paraszt l
