Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-19 / 299. szám
4 1967. DECEMBER 19., KEDD Kinek az érdekeit szolgálja a biztosítás ? 40 ezer káreset - 9 hónap alatt Új biztosítás a mezőgazdaságban — Kevesebb panasz Pánczél István tájékoztatója Dobogókő műiden évszakban kedvelt kirándulóhely, de most, hogy leesett a hó is, ki tehetik a „megíelí”-táb- lát az Eötvös Loránd turistaházra. Télen 67 szálló- vendéget tudnak fogadni, s január 20-ig már minden hely foglalt. A turistaházban felkészülten várják a hétvégi „rohamokat”, hiszen vasárnaponként az is előfordul, hogy 400 vendégről kell gondoskodniuk. Az ünnepeket itt töltők Vsem panaszkodhatnak majd. meggyorsítja. Gyál ©lég nagy, megél benne két új élelmiszerbolt is. A ceglédi vállalat különben bejelentette, hogy később még két telekre tart igényt, mert 1970-ig tej-, és hústooltot is óhajt nyitni Gyáiott. Az ételek és italok sokfélesége bő választékot kínál. Specialitásuk: a csőben sült sertésborda. Változatosnak ígérkeznek a halételek is. Természetesen a hagyományos diós, mákos beigliben sem lesz hiány. Több mint 200 liter pezsgővel koccinthatnak szilveszterkor, s a 40 akó bor a külföldi italoktól a kedvelt hazaiakig minden igényt kielégít majd. A hangulatról a zenekarok gondoskodnak. Százéves védett tölgy Védetté nyilvánították Haj- dú-Bihar megye legszebb tölgyfáját. A hajdúhadházi erdőben található gyönyörű fa még „csak” 100 esztendős, de 28 méteres magasságával és különleges szépségű koronájával méltán került a védett fák sorába. Elfogták a helesi rablógyilkost A rendőrség elfogta a heted rablógyilkost. A 23 éves Ré- pási Tibor december 3-ra virradó éjjel a Somogy megyei Hetes községben a papiakban megölte Hollós Béla 53 éves esperes plébánost, és 73 éves édesanyját, özp. Hollós Bélá- nét. Répási Tibor a paplakot jól ismerte, ott gyermekkorában többször járt, mivel apja abban az időben sekrestyés- harangozó volt. Répási Tibor a bűntettet anyagi haszon- szerzés végett követte éL Szeptember végéig 40 ezer különböző „káresetet” rendezett Pest megyében az Állami Biztosító. Ennyi, kisebb-na- gyobb baleset, tűz, rongálódás, jég-, vihar-, viz-, állat-, vagy fagykár érte az ügyfeleket. Bár, az idei esztendő — a ritkábban előforduló elemi pusztítás miatt — szerencsére viszonylag „nyugodt” évnek számít, az eddig kifizetett 40 millió forintos kártérítés önmagában is bizonyítja a biztosítás szerepét, fontos társadalmi jelentőségét. Pánczél István a megyei igazgatóság vezetője — szokásos évvégi sajtótájékoztatójában elmondotta, hogy az idén tovább növekedett a biztosítás iránti bizalom. Részben a saját, de legtöbb esetben a mások példája döbbentette rá az embereket, mit jelent a kollektív összefogás az egyén teherbírását meghaladó káreseteknél. Negyvenezer új biztosított Kilenc hónap alatt megyénkben 228 600-ról, több mint 40 ezerrel növekedett a vagyon- és személybiztosítással rendelkezők száma. Ma már valóban elmondható, hogy nincs a megyében olyan család, amely ne rendelkeznék a biztosítás valamilyen formájával. Legtöbben az új ügyfelek közül a január 1-én élet- belépett, úgyszólván valamennyi veszélynemre kiterjedő biztosítási fajták közül választottak. Az épület-háztartási biztosítások száma 14 ezerrel, az új rendszerű háztáji biztosítás 4300-zal emelkedett, míg a vállalatok és intézmények önsegélyező csoportjaiba 15 400-an léptek be. Sok a baleset Az idén élőfordult „ügyeket” elemezve, megállapítható, hogy a legtöbb kár ismét a mezőgazdaságot érte. Jelentékeny pusztítást okozott a termelőszövetkezetekben, de a háztáji gazdáknak is a jég, az állatelhullás, de sok áldozatot, rokkantságot követeltek a mezőgazdasági balesetek is. Tovább emelkedett a háztartási és a közlekedési balesetek száma. A biztosító egyre több gondot fordít a károk megelőzésére. Ugyanis jobb a bajt megelőzni, mint elszenvedni. E gondolat jegyében állandó kapcsolatot tart és együttműködik a Közúti Balesetelhárítási Tanáccsal, a rendőrséggel, a tűzoltósággal, a Vöröskereszttel, iskolákkal. Különböző kiadványokkal segíti elő a felvilágosítást, a károk és balesetek megelőzését. Nemrégiben a szőlősvidékeken, Cegléd és Örkény környékén pero- noszpóra-jelző állomásokat állítottak fel, hogy a gazdaságok idejében tudomást szerezhessenek az ültetvényt fenyegető veszélyről és megtehessék a gyors védekezést. Most például tervbe vették a termelőszövetkezeti tagok téli, baleset- védelmi oktatását. Új mezőgazdasági biztosítás Minthogy a megye elsősorban mezőgazdasági jellegű, és az ügyfelek nagy része is a termelőszövetkezetekben található, a biztosító szoros kapcsolatot tart fenn a közös gazdaságokkal. A kártérítés legnagyobb részét is a mezőgazdasági üzemek kapják — az idén eddig már kerek 30 millió forintot fizettek ki a termelő- szövetkezeteknek. Január elsején lép életbe az új mezőgazdasági biztosítás, amely a korábbinál szélesebb körű kockázatot vállal. így például: megtéríti az őszi, téli, tavaszi kipállás és felfagyás, valamint a belvíz okozta károkat, a tavaszi palántázás fagykárait és a homokverés pusztításait. Ugyanígy a téli almaültetvények augusztus 15. és október 31 közötti vihar okozta hullását stb. A termelőszövetkezetek helyesléssel fogadták a kockázat kiterjesztését, amit az is bizonyít, hogy a közös gazdaságoknak már, több mint a 90 százaléka az új rendszerű biztosítás mellett döntött. Az új biztosítás egyébként az állettenyész- tésben is előnyösebb. A kényszervágott állatok esetében például nem vonják le a kifizetésre kerülő összegből a kényszervágott áilat értékesítéséből származó bevételt. Teljes egészében megtérítik a jószágok állatkórházi kezelésének és szállításának költségeit is. Ezenkívül még több olyan előnyös változást hoz, amely a gazdaságirányítás reformjának megfélel. Kapcsolat az ügyfelekkel Az Állami Biztosító — érthető módon — arra törekszik; hogy minél jobb kapcsolatot alakítson ki a termelőszövetkezetekkel, intézményekkel, de az egyéni ügyfeleivel is. Az új biztosítási forma megválasztásánál a biztosító a termelőszövetkezetek kívánságát messzemenően tiszteletben tartja. Valamennyi közös gazdasága saját anyagi helyzetéhez, termelési struktúrájának megfelelően választja ki a számára legelőnyösebb formát. A biztosítottak növekvő száma — mint végül az igazgató hangsúlyozta — mindennél jobban kötelezi az apparátus szakembereit. Féltő gonddal óvják a kialakult, bizalmat, s arra törekszenek, hogy a legkisebb panaszt is gondosan kivizsgálják. Az elmúlt kilenc hónap alatt hetvenkilenc reklamáció érkezett a megyei igazgatóságra, ennek legnagyobb része a biztosítási feltételek hiányos ismeretéből származott. Még ilyen esetekben is megnyugtató módon rendezték a vitákat. Versenytárs az üzlethálózatban Bevonul a tanácsi kereskedelem Gyálra Amióta megszűnt a szövetkezeti és tanácsi kereskedelem területi elhatárolása, első eset, hogy kereskedelmi vállalat boltnyitásra készül a teljes egészében szövetkezeti területnek számító dabasi járásban. Értesült róla a Ceglédi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, hogy Gyál jelenlegi bolthálózata nem elégíti ki a község lakosságának igényeit, mire néhány nappal ezelőtt megbízottjai felkeresték a községi tanácsot és közölték, hogy szívesen nyitnának korszerűen berendezett élelmiszerboltot. Rövid megbeszélés után körülnéztek, hol találnának alkalmas helyet, majd abban állapodtak meg a tanáccsal, hogy a volt sportpálya területén üzletházat építenek. Azóta írásban is leszögezték, hogy a tanács által rendelkezésükre bocsátott telken 1968. elején megkezdik és ha csak lehet, jövő év végére be is fejezik az új élelmiszerbolt építését. A terület régi kereskedelmi gazdája az Öcsa és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet szintén foglalkozott hasonló tervvel, amelynek megvalósulását a versenytárs megjelenése talán Arany János Társaság alakul Megyénk munkásmozgalmának kutatóközpontja: Vác Pest megye történelmi múltú és néprajzi hagyományokban gazdag tájain kulturális központok létesülnek. A megyei tanács tervei szerint az első ilyen centrum Szentendre lesz, ahol a világhírű roű- vésztelep, a környéken élő német, szerb és szlovák nemzetiségek népi hagyományainak ápolása áll majd a kulturális munka középpontjában. A kiállítások, rendezvények otthona a városban felépülő megyei művelődési ház lesz, amelyben helyet kap a megyei könyvtár is. Tervezik a Ferenczi Károly Múzeum bővítését. A patinás Emberharapást kutya szőrével Egy esős vasárnap délután Mo- kány Alfonz előre megfontolt szándékkal megharapta Csont Alajost. A harapás harminc napon túl gyógyuló, súlyos lelki sértést okozott, de hat hét Után már kutyabaja sem volt Csont Alajosnak, aki élete utolsó húsz évében megszokta már a harapd álá sokat. A harapás nyilvánosan történt, ugyanis egyik hetilapunk közölt egy kritikát, melyben Mokány Alfonz, az isipert műkritikus meglehetősen harapós hangulatban írta meg véleményét Csont Alajos költő és drámaíró legújabb drámájáról a Négylevelű lótetű-ről. A kritika hemzsegett a súlyos lelki sértésektől!, Mokány többek között kijelentette, hogy Csont Alajos apo- litlkus, tehetségtelen, öreg és csúnya, a Négylevelű lótetű pedig egy közönséges tetű a magyar drámairodalom egén, még akkor is, ha a közönség esténként véresre vakarja és tapsolja a tenyerét. A cikket több tízezer ember olvasta el, és szó nélkül tudomásul vették, mert tudták, hogy drámaíróknál a kritika foglalkozási ártalom. A lelki sértéseken senki nem háborodott fel, Csont Alajost senki nem sajnálta, a szerkesztőséghez nem írtak felháborodott leveleket, csak Csont Alajos vonult el sebeit nyalogatva alkotóházába, hogy megírja következő drámáját, amiről majd Mokány Alfonz ismét megírja, hogy stb, stb, stb. Történt, hogy egyik héten színházaink nem mutattak be új magyar drámát, és mert a kritikusnak a kritikára dráma nélkül is szüksége van, Mokány ismét belekötött Osont Alajosba. Azaz, hogy nem is Csont Alajosba, hanem csak a kutyájába. Egyik képes folyóiratunk fényképet közölt Csont Alajosról és Lóri kutyájáról. A képen egymás mellett állt kutya a Csontjával, illetve Csont a kutyájával, és mindketten bánatosan a semmibe meredtek. Ezt a képet látta meg Mokány, és mert mint már említettem, más témája nem volt, megharapta Csont kutyáját is. A cikkben, mit hetilapja ismét leközölt, megírta, hogy milyen helyes kutyája van Csont Alajosnak, de kár, hogy öreg, hogy beteg és korcs. Viszont nem írta meg, hogy apolitikus, tehetségtelen stb, stb. A cikket több tízezer ember olvasta, és valamennyien felháborodtak. Tiltakozó levelek százai, telefonok ezrei érkeztek a szerkesztőségbe, a lap előfizetését többen lemondták, Mo- kányt számosán telefonon keresztül életveszélyesen megfenyegették, sőt egy körúti öreg kuvasz egyik este sarokkőnek is nézte. Mokány Alfonz két hete egyik kórházunk idegosztályán fekszik, és időnként, ha altatás után magához tér, szent esküvel fogadja, hogy többé soha az életben nem harap meg kutyát, csak embereket és drámaírókat. Csont Alajos pedig megdicsőül- ten j ár-kel Pesten és az irodalmi kávéházban, és Lóri kutyáját úgy hordja a mellén, mint egy kitüntetést. Hát ilyen bonyolult itt Pesten az élet, a kritika és az irodalom. Pedig milyen egyszerű lehetne, ha má emberek egymást is legalább annyira szeretnénk — mint a kutyákat. Miklósi Ottó Megtelt a turistához Csőben sült borda — 40 akó bor városka határában épül az országos szabadtéri múzeum, ahol hazánk 24 néprajzi tájegységének hagyományait mutatják be. A nyári kulturális események központja a történelmi múltú Visegrád jesz. A várjátékok, vitézi tornák felelevenítésén kívül bemutatják a különböző korok zenéjét is. A tervekben szerepel újabb művésztelep létesítése, Zebe- gényben, Szőnyi István emlékmúzeumának szomszédságában. Vácott, az énekkarok rendszeres hangversenyeivel a kórushagyományok ápolását I tűzik ki célul. Ezenkívül a városban működik majd a megye munkásmozgalmának kutató- központja. Rangos helyet kap a múzeumok sorában az aszódi, ahol a gazdag Petőfi-gyüjte- mény mellett bemutatják majd a Rákos-völgye és a Galga- mente népművészetét. Cegléden megkezdték a parasztmozgalmak történetének és tárgyi emlékeinek gyűjtését. A megye irodalmi központja Nagykőrösön létesül: ismét megalakul az évtizedekkel ezelőtt feloszlott Arany János Társaság. Rendelő — orvospénzen Az orvos építi a rendelőt Pi lisszentkereszten. A dobogókői üdülőből jön le dr. Tribek László, áld évekkel ezelőtt már gyógyított a községben, és most itt akar letelepedni. Jövő nyárra elkészül a háza, amelyhez rendelőt is építtet. A falu lakói szeretik a doktort, és társadalmi munkában vállalták a kőműves és segédmunkákat. Nem kell többé Pilisszántóra menni, ha gyors segítségre van szükség. dYURKÓ GtZA P uszpáng Amália, férjezett Kajevác Tődor- né, mélyen belenézett férje mind a két szemébe, s csak ennyit kérdezett: — Szeretsz te engem? Kajevác rémülten sóhajtott. Erezte a veszélyt. Nem tudta, még mi vár rá, de azt tudta, hogy a felesége csak akkor szokott behatóan érdeklődni iránta érzett vonzalma felől, ha férje nyugalmát tornádóként óhajtja felkavarni. — Na és mi van, ha szeretlek? — próbált Kajevác diplomata módon viselkedni: semmit sem vállalni, de semmit sem tagadni. — Válaszolj egyenesen és kertelés nélkül, Tódor... Szeretsz te engem, vagy nem szeretsz? — makacskodott Amália, mert igazi Puszpáng-lány volt. — Amália, lelkem.'.'. Mit akarsz te most tőlem? Csak nem fogok a füledbe gügyögni... Érett férfi vagyok, megfontolt elme. sokat dolgozó egyéniség, akitől távol állnak a fecsegés üres szavai... Így tehát... — Szóval, nem szeretsz? — Azt nem mondtam — tiltakozott Kajevác és körülnézett ki áll közelebb az ajtóhoz. Amália! — De azt se mondtad, hogy szeretsz. Nem mondtad, mert éppen most mondtad, hogy megfontolt ember vagy. Tehát megfontoltan nem szeretsz... Engem tizenöt évi házasság után, akkor, amikor ifjúságom és leánysá- gom... Pimasz vagy, ne legyingess! Igenis leányságom adtam neked. Es miért? Na, miért? Semmiért! Kajevác leroskadt a fotelba, mert tudta, hogy ezt állva kibírni nem lehet, s azt is tudta, hogy ebben az egyoldalú párbeszédben egyetlen vesztes lehet csak, s az nem Amália lesz. Csak azt tudná, hogy mit akarhat. Amália már könnyezett, zsebkendőjével szakértő módjára gyömöszölte szemét és orrát. Ez még nem zavarta volna Kajevácot, aki ismerte a nőket, s tudta, hogy könnyebben sírnak, mint férjhez mennek, pedig az utóbbit is felettébb szeretik. — ...és te csak nem törődsz velem;'.. miért is törődnél te és pont énvelem... — hallotta fél füllel Amália rekviemjét, amellyel lánysá- gát, éveit, önmagát, a világot, a napsütést és természetesen férjét is elsiratta, s úgy érezte magát, mint valami maradék csirkepaprikás, amit bezártak egy frizsiderbe, ahonnan csak a tányérba van menekülés, de az legalább mégis melegebb. — Mondd már meg végre, mi bajod? — nyögte ki Kajevác, mert már megfájdult a feje, már a füle mögé ugrott a gyomra, kissé reszketett a keze is, ahogy hallotta és látta is, mint ömlik a könny és a szó Amáliából. Pedig bátor férfi volt. Fiatalabb korában fél kézzel olyan pofont adott egyszer valakinek, aki szemtelenkedni mert Amáliával, hogy négy hétig kezelték azt vészes csuklással, és tudományos értekezést is írtak róla. De a könnyeket és a szavakat együtt, nem, azt nem bírja... — Hogy mi a bajom? Még azt kérded? Hát az, hogy nem szeretsz... — Szeretlek, a mindenségit neki.., Jujuj, de nagyon szeretlek... — Ha szeretnél, nem feledkeztél volna meg rólam... — Nem feledkeztem meg — sikóltotta most már Kajevác... — De igen — feleselt vissza Amália magabiztosan, mert érezte, közeleg a győzelem pillanata. — Igenis, megfeledkeztél rólam, meg a születésnapomról — szipogta és felszáradó szemmel nyújtotta a kezét, mert látta, hogy férje inkább szeretni is képes, áldozatot is hoz, hiszen, ím, már nyúl is a belső zsebébe ... — Mennyire szeresselek? — búcsúzott Kajevác álmától, a bundabéléstől, értve és megértve mindent. — Láttam egy cuki kis prémet nagyon jól mutatna az új télikabátom gallérján... Ha ideadsz négyszázat, azt hiszem, abból megvan, te drága... Hogy szeretlek, hogy így szeretsz — csicseregte Amálka boldogan. — Hányadik születésnapod van? — jutott eszébe Kajevácnak... — Hát nem mindegy az neked? — vélte Amálka és csókot lehelve Kajevác Tódor homlokára, megnyugodva távozott. Mert nagy szó az egy nő számára, ha szeretik. Mennyei gondok 1— Ha ilyen alig szoknyába mentek a földre, miről tűi ják meg az emberek, hogy ai gyalok vagytok? — Mert nekünk glórián van. A szabál az szabá! W Péter: Ajándékot csak közületi blokkal számoljuk el. (Pásztor Péter rajzai)
