Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

XfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS s Láss, láss, láss, ne csak nézz! 4 TISZTI FOORVOS FIGYELMÉBE G VL.E í. Hl RLA P Kp-L Ö N;K I AP Á S A 1967. DECEMBER 2., SZOMBAT A híreszteléssel ellentétben: nem lesznek drágábbak a vasúti bérletek VB-ÜEEST tartanak ma Úriban kilenc órai kezdettel, ahol a decem­beri tanácsülés anyagát vi­tatják meg. OLVASÓNK ÍRJA A gorombaság rossz reklám Újra az Ady utcai csatornáról Többször szóvá tettük már a monori Ady Endre úti csa­torna elszomorító állapotát. A jámbor halandó, aki megköze­líti a sorompó környékét — legközelebb igyekszik elkerül­ni az orrfacsaró bűzt árasztó helyet. A csatornában vasta­gon összesűrűsödött kékes­fekete folyadék adja ezt a kel­lemetlen szagot, amely min­den évben visszatérő jelen­ség. Az orrfacsaró folyadék fel­tehetően a Járási Szolgáltató Ktsz Vörös Hadsereg utcai kékfestő részlegéből kerül a fedetlen csatornába és a so­rompó előtt „megreked”. Ez az állapot közegészség­ügyileg tarthatatlan. A csa­tornában tenyészik a patkány, a bacilus — fertőzi a környé­ket. Szállóigévé válik lassan, hogy a kis presszóban azért isszák a tömény italt a vendé­gek, hogy el tudják viselni az „illatos levegőt”. Intézkedés mind ez idáig nem történt. (en) A gyors- és gépírás, ügyiratkezelés legjobbjai Gép- és gyorsírásban mér­ték össze tudásukat néhány napja a járási tanács és a községi tanácsok gyors- és gépírói. Harminc résztvevője volt a gépírási, 15 a gyorsírási ver­senynek, 25-en versengtek .azért, hogy az ügyiratkezelési szabályzat legjobbjaiként tá­vozzanak a versenyről. Gyorsírásban a legjobb eredményt Lovász Lászlóné, a járási tanács titkárságának dolgozója érte el, 2. Kovács Imréilé (járási tanács, igazga­tási osztály), 3. Szarvas Gyu­lává (járási tanács, titkárság, szervezési és jogi csoport), 4. Fekete Sándorné (titkárság), 5. Kovács Imrévé (szervezési és jogi csoport). Gépírásból, 350 szótaggál: Lovász Lászlóné; 250-es szó­taggal: Fekete Sándorné, Szar­vas Gyuláné, Kovács Imrévé (titkárság), Varga Pálné (tit­kárság, szervezési és jogi cso­port). Ügyiratkezelési szabályzat­ból 1. Fekete Sándorné, 2. Oláh Irma (Űri, községi ta­nács), Kovács Sára (járási ta­nács, igazgatási osztály). Ötórai tea Monoron Műsoros esttel egybekötött ötórai teát rendez a községi nőtanács december 3-án éjjel 12 óráig a monori községi mű­velődési otthonbah, melyre szeretettel várunk minden­kit. A műsorban fellépnek: Ko­vács Éva, Magócsi Károly is­kolaigazgató. Berkes József, Haraszti Borbála és még so­kan mások. A zenét az Ezüst- csillag-zeneipar szolgáltatja. Belépődíj személyenként nyolc forint. A műsoros est tiszta bevéte­lét jótékony célra fordítják. ÜGYELETES ORVOS Bényén, Gombán, Káván és Pándor: dr. Pénzes János, Gyomron: dr. Balogh Sándor, Monoron: dr. Balogh József, Pilisen: dr. Illanicz Elemér, Üllőn: dr. Csík Pál, Vecsésen: dr. Pauchly Géza tart ügye­letet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a fő­téri, Vecsésen az Andrássy te­lepi. EV VÉGI ER TEKELES: Monori SE: elégséges Az 1966-os bajnoki évben kevés hiányzott ahhoz, hogy a monori kék-fehérek feljussa­nak az NB III-ba. A tavalyi gárda megmaradt, sőt erősö­dött. Nagyon sokan a bajnok­ság' egyik esélyeseként emle­gették. Hideg zuhanyként ha­tott a kék-fehérek ez évi sze­replése: csak a bajnokság haj­rájában sikerült biztosítani a bennma r adást. Nehéz magyarázatot találni a gyenge szereplésre, hiszen a csapat nagyon jó képességű, amit a hajrában elért egy-két eredménye is bizonyít. (Pécel ellen 5:0, Érd ellen 4:1.) így még furcsább a helyzet, de ez már sejteti.a gyenge szereplés egyik okát. Konkrétan a lel­kesedés, az akarat hiányára gondolok. Tény, hogy ez a „le- zserség” majdnem szétrobban­totta a monori labdarúgást. Hála Kubik Ferenc edző oda­adó oktatói munkájának, ez nem történt meg. Sikerült rendet teremtenie a csapat há­za táján és biztosítani a benn­maradást. .Neki köszönhető, hogy fizikailag jól felkészült és harcos csapat vette fel a küzdelmet a fináléban. Statisztika az évi teljesít­ményről: A gyenge szereplésre azonban a siralmas idegenbeli eredmé­nyek adnak magyarázatot. Egy ilyen képességű csapatnak hatnál több pontot kellene szereznie. A csatársor és a vé­delem nagyon gyengén ját­szott. Különösen a védelemre vonatkozik az. Tavasszal: Ősszel: 15 4 S 5 23:23 1« 15 6 1 8 23:33 11 A csapat mindkét szezon­ban közepesnél rosszabb tel­jesítményt nyújtott. S hogy mégis elégségest kell adnunk. annak az a magyarázata, hogy ilyen képességű csapatnak nem lenne szabad kiesés ellem küzdenie. A monori együttesben sok a tehetséges, fiatal labdarúgó, de az akarat hiányzik belőlük. Ezen sürgősen változtatni keli. Reméljük, nem ismétlődik meg az idei év, hiszen a mo­nori labdarúgás nagy értéke járásunknak. Szalontai János Repülő csészealj Otthon: Idegenben: ti. Monor 15 9 3 3 32:18 21 15 1 4 10 14:38 6 30 10 7 13 46:56 27 Az otthoni teljesítmény ki­elégítőnek mondható, bér az elhullajtott pontok száma sok. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Szólítson ügyvédnek, Gom­ba : Ezek a fiatalok (széles). Gyömrő: Agyaggalamb. Maglód: Fogas kérdés (széles). Mende: A nagy medve fiai (széles). Monor: Kedves Brigitte (széles). Nyáregy­háza: Szevasz Vera (széles). Pé­teri: Mona Lisa tolvaja. Pilis: Ki­hágás szerelem miatt. Tápiósáp: Aranysárkány. Úri: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán (szé­les). Üllő: Főnök inkognitóban (széles). Vecsés: A párizsi Notr« Dame (széles). Mától Tápiósápon játsszák az Aranysárkány című, színes ma­gyar filmet, amelynek egyik kockáját mutatja be képünk. I nak, a gyömrői vasútállomás főnökének. Amit elmondott, biztosan lecsillapítja az alaptala­nul felizgatott kedélye­ket. Azzal kezdte a tájékoztatá­sát, hogy már hallott ezek­ről a hírekről. Kétségtelen, hogy lesznek változások a vas­úti díjszabásban január elsejétől, de ezek nem érintik közvetlenül az embereket. Megszűnik a hetijegy, helyet­te félhavi és havi jegyeket adnak ki. A jegyekért a be­járóik nem fizetnek többet mint eddig. Két hetijegy áráért lehet kapni egy fél­havi jegyet, illetve négy he­tijegy áráért adnak egy havi jegyet. A változás csak annyi lesz, hogy egyszerre kell a be­járóknak kettő vagy négy­heti jegy árát kifizetniök. Ezenkívül az új félhavi és havi jegyekkel nemcsak mun­kába lehet utazni és nem­csak munkából lehet haza­utazni, de vasárnapi utazásra is igénybevehetök. Sőt nemcsak egyszeri utazás­ra jogosítják a tulajdonost, hanem naponta többszöri uta­zásra is. A MÁV eddig ráfizetéses üzem volt, s a dolgozók heti és havi bérletének a kiegé­szítését állami támogatás for­májában a Pénzügyminiszté­riumtól kapta. Most, vagyis január el­sejétől ezt a különböze- tet az üzemek fizetik a MÁV-nak alkalmazottaik félhavi és havi jegye után. A vállalatok ezt a pénzt ter­melési költség címén számol­ják el. Érdeklődtem, hogy az úgy­nevezett „maszek” vasúti je­gyek ára, vagyis a teljes díjú jegyek ára drágább lesz-e? Kelemen Pál hatá­rozottan azt válaszolta, hogy a rendes vasúti jegyek sem drágulnak. Változatlanul hét forintért lehet Gyömrőről Budapestre, a Keleti pálya­udvarra utazni. Sőt, az úgy­nevezett retúrjegy ára is 11 forint marad. M. J. Hát igen! Ez a dal slá­ger lett. Ami pedig még ennél is többet mond, nem­csak a fiatalok, de az idő­sebbek tetszését is elnyer­te. Hogy miért? Valószínű­leg a szöveg aktualitása miatt. Tessék csak idefigyelni.: Hogyan örül az az ifjú sze- i relmes, aki e sláger hatá- i sara nemcsak nézheti, dei már láthatja is társát. Mennyire bánkódik az az! ember, aki eddig csak néz- j te, hogy üres a pénztárca-! ja, s most már látja is. \ Avagy, mennyire örül az! a vásárló, aki a keresett\ árut eddig csak láthatta, s: most már nézheti is. S mennyire örülnének; azok az utasok, akik végre; Monoron, a buszvégállo- j máson, a sok nézés után, > végre láthatnák is a váró- S termet... És én pedig mennyire! örülnék, ha az illetékesek\ e néhány sort nemcsak néz- \ nék, hanem meg is lá tnák. \ (berla) J Ahogy közeledik 1968. ja­nuár 1-e, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének időpontja, úgy terjednek el különféle híresztelések. A bejárók hiszékenyebbjeit fog­lalkoztatja az a hír, hogy január elsejétől drágábbak lesznek a vasúti jegyek. A sok embert aggasztó kér­dést feltettük Kelemen Pál­A KUTATÓÁSÓ NYOMÁBAN Őskori temetkezési szokások IV. Bronzkor A monori járásban öt réz­kori és ugyanakkor félszáz bronzkori lelőhelyet ismerünk eddig, ami világosan mutatja a népesség számának ugrásszerű megnövekedését. Egységes bronzkori sírvilágról nem le­het szó, sőt az ezeréves idő­szakban számtalan műveltség­csoport élt itt mind más és más elképzelést alkotva a túl­világról. A Duna fontos, kul­turális választóvonal hazánk bronzkorának „műveltségzó­nái” között. Most az alföldi fontosabb kultúrák rítusait is­mertetjük. Korai bronzkorunk emlékeit fedőig Üri-Nádasvölgy, vala­mint Tápiósáp—Kovács ház le­lőhelyen találták meg. A nagyrévi kultúra népének sír­jait rejti a föld mindkét he­lyen. A temetési mód: halott - hamvasztás. A csontmaradvá­nyokat vagy urnába hslyezik, vagy a puszta földre szórják le (szórthamvas temetkezés) és köré rakják a mellékleteket. Itt találjuk meg a kettős, sőt négyes nyakú edényeket, amelynek furcsa alakját még nem sikerült megmagyarázni. A kora bronzkori sírok a fém drágasága miatt meglehetősen fémszegények. Középső bronzkorunkat a vatyai és a hatvani kultúrás népek sírjai képviselik, Illet­ve azok telepei, mert temető helyét ebből a korból eddig nem ismerjük, csak a nagyobb feltárt temetőkből levont rítu­sok alapján tudunk e. népek hitvilágába bepillantást nyer­ni. Az urnasíros temetkezés itt is megszokott, de az urnák mérete megnő, sokszor túlha­ladja a fél métert is, díszíté­sük bekarcolt fésűs vonalköte- gekből, bütykökből áll. A ham­vakat rejtő urnát kétfülű tállal fedik le. A halottal együtt égetik el az ékszereket, így a hamu között gyakran összeol­vadt fémdarabokat találha­tunk. A kísérő edények száma megnő, sokszor több fogásos lakoma kerül a sírba útrava- lóul. Az ovális, vagy kerek sír­gödrök nem mélyek és csak ritkán találunk egymásba ásott sírokat, valószínűleg megjelöl­ték a sírhelyeket. Az urnák fe­nekén, vagy az urna alatt fér­fisíroknál előfordul a rövid nádlevél alakú szegecselt bronztőr, vagy bronz harcicsá­kány is, ám ezek nem kerül­tek a máglyára, mert szinte minden esetben épek. A temetőket soha sem tele­pítik távolabb 3—600 méternél a falutól, ám aránylagos sír­mélység miatt hiteles temető járásunkban nincs. Gombán, a Várhegy temetője a falu építkezései során feltételezhe­tően elpusztult, csak az emléke él a „penészes réznek” meg a „mállott fazéknak”, amely an­nak idején tömegével került elő a földmunkák során. Cyömrőn a folyamatos mély­szántás teljesen kiforgatott • egy vafyai temetőt, amikor megtalálták a lelőhe­lyet már csak izzé-porrá tört kerámiatöredékek ezrei borí­tották a szántóföldet. Mendén a leányvári Vatyai- telep és földvár temetője fölé telepítettek egy akácerdőt, amit a folyamatos földmunkák még épségben hagytak, azt az erdő örökre befedi majd. Káván a hatvani földvár te­metőjét, illetve temetőit —, mert két temetője volt — szin­tén elpusztíthatták. Az egyiket tönkretette a szölőforgatás, a másikat kitermelte egy lelkes, ám laikus gyűjtő és csak egy ruháskosár edény maradt meg belőle addig, amíg az illető ha­lála után el nem ajándékozta a család. Sajnos, középső bronzkorunk telepeihez tartozó temetők fele áldozatul esett a földmunkák­nak, másik fele még a fö'd alatt várja a feltárást. Nagy, temetőket feltételeznek Tápiósülyben, Üllőn (többet is), Gyomron és Mendén (többet is). A késői bronzkorszak állan­dó háborúskodásai és a nép­elemek ilyen jellegű keveredé­se érezteti hatását a temetke­zési szokásbknál is. A halom- síros kultúra már nevében hordja az új temetési mód­szert. Erről azonban a jövő hé­ten lesz szó, amikor a késői bronzkor és a vaskorszak né­peivel foglalkozunk, amelyet járásunkban több feltárt, vagy feldúlt temető képvisel. Rolkó István — A vecsési méhész szak­csoport viasz—cukor csereak­ció keretében 15 kiló méh­viaszt küldött el az Országos Méhész Központnak. Wi V clöUI liV, 11 UUU-tCA KJ műszerész levélben panaszol­ta el, hogy a múlt hónapban a monori József Attila utcai szeszfőzdébe három hektoli­ter szilvacefrét vitt, s hogy ezt az esetet még mindig nem tudta elfelejteni, annak a szeszfőzde vezetőnőjének „fe­lejthetetlen* modora az oka. „Mikor a kijelölt időpont­ban megjelentünk a szeszfőz­dében, közölte, hogy a cef­rénk már fel van téve, egy­úttal bejelentette, hogy 19 li­ter vodkával indulunk. Mikor letisztította a vodkát, hoz­záfogott a pálinka fokmérésé­hez. Érdeklődésemre, hogy hány fokos, nem válaszolt, csak azt közölte, hogy 11 liter pálinkát kapok. Ezután megírta a jegyzéket 500 egynéhány forintról. Ek­kor tudtam meg, hogy az ösz- szes pálinkám 11 liter és nem a kedvezményesen elvihető mennyiség 50 százaléka any- nyi. Mondtam, csak a felét vi­szem el. A vezetőnő mérgesen felelősségre vont, miért nem i mondtam előbb, s miután új- jegyzéket állított ki — 61,60 y forintról, útravalóul hozzá- i fűzte: — Ne is lássam magukat, 1 többé ide be ne tegyék a lá- 1 bukat. i (A dolog rendje az lett vol- .. na, hogy a főzde vezetője azonnal megkérdezi, hány fo­kos pálinkát kérek, elviszem-e az egészet. Mellékesen az in­gerült hölgy a származási jegyzékre törkölyt írt, holott szilvát főztem.) 1 Szerényen közbeszóltam,- hogy tudomásom szerint nincs j joga kitiltani a szeszfőzdéből. A vezetőnő azzal fejezte be a í vitát, hogy »nem érdekli a dolog tovább, az én két liter j pálinkámon nem fog meg- . gazdagodni-«." Olvasónk egy kérdéssel és i egy javaslattal zárja a leve- 5 lét: Mikor adják át rend el te­- tésének a régóta épülő, új szeszfőzdét? ' Javaslata a következő: az i új épületbe ne vigyék át a ré- i gi modort. az ablakon. Csak néztem és azt hittem káp- ^ rázik a szemem. Az égen két hold volt. Két ^ fényes gömb. Az egyik a csészealj ... borsód- ^ zott végig a hátam. Biztos mások is meglátták ^ már és most mindenki kint van az utcán és & ezt a tüneményt nézi. Én is öltözni kezdtem. ^ Az óra pont éjfélt mutatott. Az udvaron is $ nappali világosság volt, jól lehetett látni a $ dértől csillogó fűszálakat, az ezüstös háztető- $ két. § Csend, némaság. Kihalt volt minden, s a fe- | jem felett is csak egy gömb világított és az a $ hold volt. Néztem jobbra, balra — sehol a má- ^ sik. Pedig itt volt. Dideregve mentem vissza $ a szobába és már éppen be akartam bújni a ^ meleg takarók alá, de megint kinéztem a ^ holdra, az ablakon át. Megint kettő volt. Dör- ^ zsöltem a szemem, kettő volt. Kimentem — ^ egy volt. Bejöttem — kettő volt. Csak azt fúr- ^ csálltam, hogy mintha mind a kettő nevetett!; volna. Hm... a csészealjak nem nevetnek és $ nincs arcuk — ilyesmit nem írt az újság. $ Most már nem a szememet dörzsölgettem, ha- ^ nem az ablaküveget. És egyszerre csak egye- ^ elül maradt a hold. * % Azóta mindennap lemosom az ablakot. Nem ^ akarok többé repülő csészealjat látni. 5 Ferenczy Hanna £ Már nem tudom, hogy hol is olvastam elő­ször repülő csészealjról, de sose érdeklődtem különösen utána. Csak legyintettem —, az is valami? Láttam én már bögrét és tányért is repülni, nemcsak csészealját. De most már a vastagbetűs szedés arra késztetett, hogy elolvassam, miféle csészeal­jak is röpködnek a fejünk felett. Álmélkodva tettem le az újságot. Egész biztos a Venus- lakók szondázzák a földet, megelégelték a sok molesztálást. Jó lesz vigyázni. Az ember gyanútlanul köz­lekedik az utcán és egy ilyen csészealj leveri az új kalapját, felgyújtja a tupirját, vagy va­lami delejes izével felragadja az űrbe. Ettől kezdve mindig felfelé kémleltem, de nem lát­tam semmit. Míg aztán egyik éjjel magam sem tudom, miért — felébredtem. A szoba szinte nappali fényben úszott. Az üvegezett képek foszforesakáltak a falon és a páfrány c rádió mellett furcsa árnyékot vetett a falra. : Felültem és álmélkodva néztem szét. — Ol­i vasni is lehetne —, dünnyögtem magamban i—, milyen szépen süt a hold... — Kinéztem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents