Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-16 / 297. szám

TANÁCSÜLÉS lesz ma nyolc órakor Péteri­ben. Napirenden az 1967. évi igazgatási -“munka értékelése, valamint a községi tanács jövő évi munkaterve szerepel. Úriban és Monoron tsz-fiatalok parlamentje Ma Úriban a helyi és a kör­nyező t,sz-ek fiataljait (Mende, Süly, Sáp, Gomba, Bénye, Ká­va) hívta össze tanácskozásra a járási KISZ-bizottság. A ta­nácskozás célja — a mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok helyzetének felmérése és az országos tanácskozás küldött­jeinek megválasztása. Monoron 21-én, csütörtökön, tanácskoznak a tsz-fiatalok. Tűzoltó közgyűlések Szombaton Vecsésen 18, Tá- piósülyben 17, Nyáregyházán 19 órakor, vasárnap Csévha- raszton 10, Péteriben 15 óra­kor tartanak közgyűlést a köz­ségi tűzoltótestület tagjai. KONOMDtel PEST MEGYEI HÍRLAP KIJE Ó N K I A-0 Á S A IX. ÉVFOLYAM, 296. SZÄM 1967. DECEMBER 16.. SZOMBAT Mi újság az ipari szövetkezeteknél? Biztató kezdet az UGM küszöbén Ráfizetésből — milliós haszon Több bedolgozó kell jövőre A járási pártbizottság mellett működő ipari bizottság fel­mérte az ipari szövetkezetek munkáját az új gazdasági me­chanizmus küszöbén. A tapasztalatokat a párt járási végre­hajtó bizottságának legutóbbi ülésén vitatták meg. A bedolgozó-rendszert első­sorban a Gyömrői Szabók, a Vecsési Fehérneműkészítő, a Vecsési Vasipari Ktsz és a Ve- csés és Környéke Háziipari Szövetkezet kívánja fejleszteni. Járásunkban kilenc ioari szövetkezet működik. Ezek kö­zül nyolc ktsz és egy háziipari szövetkezet. A felmérés arra mutat, hogy e szövetkezetek globálisan is, de külön-külön is tcl­Hogy a jövőben kevesebb tűzeset legyen... A hol u tanács irányította a tűzrétlclmet ■ és ahol ncwn A községi önkéntes tűzoltó- testületek jelentősége évről évre nő. A múltban a tűzoltó­ság feladata a keletkezett tűz eloltása volt, ma jő feladata a megelőzés megszervezése, a tűzrendészeti előírások betar­tásának ellenőrzése. Példamu­tató, önzetlen és sokszor fá­radtságot nem ismerő munká­val dolgoznak azon, hogy mi­nél kevesebb tűz keletkezzék. Munkájuk eddig sem volt eredménytelen, mert ellenőrzé­seik és felvilágosító tevékeny­ségük nyomán járásunk terü- detéji is csökkent a lakóépüle­tekben, gazdasági udvarok­ban. középületeinkben keletke­zett tűzesetek száma. A tűzoltótestületek a rájuk háruló egyre nagyobb felada­tot csak akkor láthatják el, ha élükön megfelelő személyek­ből álló, munkáját becsülete­sen elvégző vezetőség áll. En­nek szem előtt tartásával fo­lyik községeinkben a vezető­ségválasztó közgyűlések előké­szítése, az új vezetőségi tagok kijelölése. A fennálló rendel­kezések értelmében a jelenle­gi vezetőség mandátuma lejárt. Az elmúlt ciklusban tevé­kenykedő tűzoltótestületi ve­zetők nagy többsége becsület­tel elvégezte feladatát, segítő és irányító tevékenységével nagymértékben hozzájárult a megelőző és mentő tűzvéde­lemhez és a testületi élet ki­alakításához. Akadt azonban néhány testület a járás terüle­tén, ahol nem érvényesül a ve­zetőség irányító, segítő tevé­kenysége. Egyes vezetők nem tették magukévá a rájuk há­ruló feladatokat, ezért ezek a testületek nem is tudtak meg­felelő eredményt elérni. A hibákból okulva, a taná­csoknak segíteniük kell, hogy olyan emberek kerüljenek az új vezetőségekbe, akik a vál­lalt kötelezettségeknek eleget tudnak tenni. Az eddigi példák azt bizonyítják, hogy ahol a községi tanács megfelelően irányította a tűzoltótestülete­ket, ott nem volt baj. Fontos, hogy a vezetőség ne csak el­vont fogalom legyen, hanem konkrét irányítója, vezetője a községi tűzoltóságnak. Ha a tanácsok függetlenített vezetői vállalnak tisztséget a testüle­tekben, és kezükbe veszik a testület vezetését, irányítását — hiszen a tűzoltótestületek munkájáért, működéséért a tanácsok a felelősek —, az eredmény sem marad el. Az új vezetőség minden tes­tületben fogjon hozzá a tűz­oltótestületek újjászervezésé­hez, a megelőző és mentő tűz­védelem javításához, úgy dol­gozzon, hogy a jövőben keve­sebb legyen a tűz. Fiilöp József tűzoltó fhdgy. jesítik idei termelési ter­vüket, amely meghaladja a tavalyi termelés mennyiségét. Javult a jövedelmezőség Ez különösen áll a Monori Járási Építőipari és Karbantartó Ktsz-re, amely az 1966. évi 320 ezer forint veszteséggel szemben egy­millió forintos haszonnal zár ebben az évben. Jelentősen növekedett az előző évekhez viszonyítva az export- termelés. Ez bíztató kezdet az új gazdasági mechanizmus első évére. A jövő évre a kapacitás nö­vekedésével számolhatunk. Ez részben az earport-megrende- lések hatása, másrészt gépesí­tés következménye. Általában 3—30 százalék közötti növeke­déssel számolnak szövetkeze­teink. Az új árak bevezetésével, il­letve az árengedményekkel a szövetkezetek versenyképességüket kí­vánják biztosítani. A jövő évre szövetkezeteink 70—100 százalékban már bizto­sították maguknak a megren­deléseket. A kötött anyaggazdálkodási rendszer megszűnte után szö­vetkezeteink bíznak abban, hogy a jövőben az anyagellá­tás könnyebb lesz. Egyes szö­vetkezetek már közvetlenül szerződést kötöttek az alap- anyaggyártó vállalatokkal. Biztosították az exporthoz szükséges anyagot, hiszen ezt maguk a külkereskedelmi vál­lalatok garantálták. Szövetkezeteink jövőre is az ideihez hasonló munkáslét­számmal dolgoznak. Nagyon helyes viszont, hogy 1968-ban a bedolgozó- rendszert továbbfejlesztik. Növelik a bedolgozók számát. Más mód híján a termelés nö­velését így kívánják szolgálni. B. M. (Folytatjuk) Modern serfésól Mendén és Pilisen Az ország húsellátásának ja­vítása érdekében a mendei Le­nin Tsz 1968-ban — ha a szük­séges ártámogatást megkapja — fűthető, modern, 300 férő­helyes sertésfiaztatót és hiz­laldát szeretne felépíteni a sa­ját építőbrigádjával. Hasonlóan modern, de na­gyobb, 600 férőhelyes beruhá­zást tervez a pilisi Hunyadi Tsz. ÜGYELETES ORVOS Bényén—Gombán—Káván és Pándon: dr. Pénzes János, Gyomron: dr. Balogh Sándor, Monoron: dr. Huszár Sarolta (egészségház), Pilisen: dr. Páz­mány Elemér, Üllőn: dr. Ley- rer Lóránt, Vecsésen: Őr. Si­mon Sándor tart ügyeletet va­sárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Ve­csésen az Andrássy telepi. .4 mester esők ja Liszt egy alkalommal homlokon csókolt egy fia­tal hölgyet, amikor a hölgy felállt a zongora mellől. A művészjelölt szülei majd­nem elolvadtak a boldog­ságtól: Mit tanácsol, mes­ter — kérdezte az apa. — Kivel taníttassuk? — Adják férjhez a kisasszonyt. — De hiszen... de hiszen a mes­ter homlokon csókolta ... — Én igen, de a múzsám nem — felelte Liszt. Kézilabdában is aranyérem Ismét a megyei /. osztályban a Vecsési VÍZÉP Vecsésen — a labdarúgás Bizakodó volt a hangulat a után — a kézilabda a legnép- múlt szombati évadzáró ősz-, szarűbb sport, de 1967 kudar- szejövetelen is. A sportkör el­cot jelentett a vecsésieik szá­mára. Kiestek a megyei osz­tályból. Mentőkörülményül szolgált, hogy az együttes leg­jobbjait behívták katonának. 1967 azonban rendbehozta a szakosztály tekintélyét, mert a területi csoport „B” osztá­lyában nyolc ponttal nyerték a bajnokságot. A leszerelt ka­tonák csatasorba álltak, s Pécsi Árpád edző — aki kö­zel nyolc éve működik Ve­csésen — fáradságot nem kí­mélő munkával oly nagyszerű gárdát „hozott” össze, amely a legszebb reményekre jogo­sít. nöke, Drabek Károly biztosí­totta a szakoszályt támogatá­sáról. Ha a vecsési kézilabdá­zók idei bajnokságát értékel­jük, a sikert kiharcoló Boda, Horváth, Helfeinbeim, ifjú Drabek, Balázs, Tolnai, Raszl, Tamasi, Szijjártó, Eisen és Mátyáson kívül elismerés il­leti mindazokat a sporttársa­kat, akik fáradtságot nem is­merve segítették a község ké­zilabda sportját. Gáspár Béla, Eisen József, Boda Béla, Dra­bek Ferenc, Geringer János, Németh László, Mészáros Ottó neve kívánkozik ide elsősor­ban. Fekete József Holttest a széken De ki a gyilkos? Kétrészes tv-krimi A hivatalból már mindenki elment. A takarítónő az egyik szobában hullát pillant meg a széken késsel a hátában, Bero­han a másik szobába, hogy a rendőrségre telefonáljon, s amikor hátrafordul, kiderül, hogy a hulla is átjött vele — ezzel a hátborzongató jelenet­tel kezdődik a televízió kará­csonyi fő műsora, a Miért be­szél annyit Mrs. Piper? című krimi. Mire kijön a rendőr­ség, a holttest eltűnik, s a ta­karítónő bajba kerül, hiszen nem tudja bizonyítani állítá­sát. S a későbbiek folyamán is mindennek nyoma vész, ami őt igazolná. Ezzel állandóan kihozza sodrából a náthás fő­felügyelőt, meg azzal, hogy szünet nélkül beszél. Így bonyolódik Jack Pople- well bűnügyi vígjátéka, amely bővelkedik meglepetésekben, s ahogy az már ilyenkor szokás: harsányan kacagtató. A szerző szinte Gobbi Hildára írta a da­rabot, aki a cselekményt bo­nyolítja. Mrs. Piper végül is kezébe veszi a nyomozást, s a felügyelő akarata ellenére ő keríti elő a tettest. Hogy ki a gyilkos, azt az ün­nep másnapján tudják meg a nézők. Természetesen az, akire legkevésbé gondol az ember. MAI VHJSOR Gomba: Hanka asszony naplója (széles). Gyömrő: Az özvegy és a százados. Maglód: A tettes elrejti arcát (széles). Mende: Finom trig háború (széles). Monor: Segítség, gyilkos (széles). Nyáregyháza; Sellő a pecsétgyűrűn I—II. Péteri; Orvosság a szerelemre. Pilis: Torn Jones. Tápiósáp: Hűtlenség olasz módra. Úri: Cartouche (széles). Üllő: Botrány (széles). Vecsés; Hamis pénz (széles). Mától GyÓmrőn játsszák Az özvegy és a százados című filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk. Vecsésen ugyanezt a filmet hétfőtől vetítik. Kutafóásó nyomában „Hunniából fura népség érkezett” Álbérlők és ágyrajárók \ ' /. Tapintatból szeretnék eltekinteni a nevek kiírásától és a helyszín pontos megjelölésétől. Célom nem X, vagy Y lelep­lezése, hanem a monori albérlők helyzetének ismertetése. Muszáj Magas, vékony fiatalember. Segédmunkás. Vidékről jött, itt dolgozik Monoron. — Havonta 300 forintot fize­tek. Ellátás? Nincs. Csak ágy­nemű és fűtés. Villany egyál­talán nincs a házban. — Mennyi ideig tartózkodik a lakásban? — Amíg alszom. Munkaidőm lejárta előtt nem mehetek ha­za, olvasni nem lehet, baráto­kat. ismerősöket vem fogadha­tok. — Miért lakik albérletben? — Nincsenek szüleim. Azt hiszem, ez elég ok. Munkás- szállás ríincs. Egyszóval: mu­száj. Építeni szeretnénk Hároméves házasok. Másfél éves kislányuk van. A férfi so­kat utazik. A nő irodában dol­gozik. Szoba konvhájuk van a község szélén. — Mennyi a lakbér? — Általában 500 forint ha­vonta, villannyal együtt. Ügy egyeztünk meg annak idején, hogy 450-et fizetünk, plusz a villany felét. A háziaknak há­rom szobájuk van, mosógép, televízió, háztartási gépek. Így felmegy a havi villany 100— 130 forintra. És ennek a fele ... — Mennyit keresnek ha­vonta? — Három-háromezerötszáz forintot. Igaz, hogy sok ez a bér, de jó a lakás. A bútor fele a főbérlőé, a másik fele a miénk. És főleg, a háziak nem törődnek azzal, hogy mit csi­nálunk. Csak a lakbért meg­kapják. Jövőre? Építeni szeret­nénk. Van valamennyi pén­zünk, és OTP-kölcsönt ven­nénk fel hozzá. Poros is, nedves is Fiatal házaspár. Alig más­fél éve házasok. Hathónaoos kisfiú ül a gyerekágyban. Ós­di bútorok. A falakat másfél méter magasságig zöld-sárga kartonnal fedték be. Ahol nincs papír, látszik az omlado­zó, vizes fal. A nedvesség né­hol átüt a kartonon. A szobát spanyolfal választja ketté. — Ez itt a konyha, ez a szoba — mondja nevetve a fia­taléra t>er. — Mennyi a lakbér? — Háromszáz, plusz a vil­lany. Ahhoz képest, hogy a központban van, nem is sok. Fűtést, ágyneműt persze nem kapunk. — Nem árt a nedvesség a gyereknek? — Csak este vagyunk itthon. A nedvesség talán nem is annyira veszélyes, mint a por. A padló résein át minden lépésnél ömlik a por. Érde­kes különben nagyon. Vizes is, poros is. — Nem találtak jobb helyet? — Hová menjünk? Máshol szóba sem állnak ötszáz forin­ton alul. Eddig egyedül keres­tem. Feleségem nem kap anya­sági segélyt, és dolgozni is csak két hete dolgozik. Fia rossz is, de legalább nem kell érte sokat fizetni... (F. L.) (Folytatjuk) ötszáznyolcvankilencben ezt írja egy görög történetíró: „Hunniából fura népség érke­zett a városba, aki magát avar­nak nevezte ..Ezután ha­zánkat nem mint Hunniát, ha­nem mint Avarországot emle­gették a krónikások. Az avar megszállás első hul­láma a stratégiailag fontos te­rületeket érintette, így már a legkorábbi időben Üllő kör­nyéke nagyobb fontosságot ka­pott, mint a Szolnok—Pest és a Kecskemét—Pest vonalátj követő hadiutat védő bázis. A korai avar leletek jellem­ző darabjai a rojtmintás ló­szerszámveretek, hosszú fülű kopjak, lapos, magos nyakú kengye­lek. Többször temettek el a távol csatatéren elhunyt férfi tiszteletére jelképesen lándzsát és lószerszámot. Ilyen leletet találtak a gyömrői Márta-ta- nyán. Az üllői avarok több teme­tője ismert. Az első temető leg­korábbi halottjainak a VII. század elején vetették meg földágyát. Hosszú homokháton terül el a teljesen feltárt te­mető 259 téglalap alakú sírja. Harcosok fekszenek itt, íjjal vagy nehéz nyilakkal és rövid, egy- vagy kétélű karddal. A sírok többsége női, amit a (AVAROK 4.) 1 többnej őséggel igyekszenek magyarázni, pedig ez csak az avar felső „tízezer” kiváltsága volt. A sok női sir inkább a csaták férfihalottjai­ra tereli a figyelmet, akik nem kerülhettek a nagy családi te­metőbe. Az üllői „kuturgur- bolgárok” — ahogy őket Lász­ló Gyula nevezi — sírjai mel­lett nem találunk lovat, ami egyesek szerint azt bizonyítja, hogy az üllői avarok vagy ku- turgur-bolgárok nem voltak lóhúsevő népek. Ez tévedés. A pusztai nomádok nem táplálé­kul helyeztek lovat a halott mellé, hanem a túlvilági lo­vaglásra gondolva. A sírok nagy száma egyesek szerint belső vándorlások ered­ménye. Ennek ellentmond a logika, mivel belső vándorlá­sokra e szűk földrajzi környe­zet eleve nem adott módot. In­kább a majd két évszázados ittlétben kell az okot keresni. Érdekes a temetők népének leletanyaga — ezen kimutatha­tó különbség. Az első temető fegyveres férfiakat, ékszeres nőket fogadott be, a második temetőben szegényesebbek n leletek, nem hadfiak nyugszanak itt, fejük mellett hullámvonalas díszű cserép­bögre hever, kezük ügyében pedig inkább szerszám a mel­léklet. Ez a temető valószínű­leg a szolgasorba hajtott szláv nép halottjainak nyughelye le­hetett. Ezt a temetőt még nem tárták fel teljesen, eddig hi­vatalosan 169 sirt bontottak fel. Mindkét temető közös vo­nása, hogy a sírok egy-egy „gazdagabb” sír köré csopor­tosulnak. ezeket a halottakat ásták a legmélyebbre, ők kap­ták a legtöbb mellékletet. A második szláv temetőben nyolc ilyen, viszonylag gazdag sír köré csoportosulnak a többi sí­rok. Egy-egy ilyen csoport egy- egy nagy család lenne? A teme­tőben vannak üresen hagyott sírhelyek is, ami azt bizonyítja, hogy Itt már életükben előre meghatározott helye volt min­den családtagnak. Ha később elköltözött a család, vagy va­lamelyik családtag a távolban hunyt el (főleg ha férfi volt), akkor a sírhelye üresen ma­radt, vagy jelképes sír került a helyére (lásd Gyöm­rő. Márta-tanya). Az avar fejedelmek, főembe- -ek megkülönböztetett teme­tésben részesültek, és miután a Üllőn is van egy ilyen sír, a j lelet fontosságára való tekin- l tettel a témának szentelem a ' sorozat befejező cikkét. Rolkó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents