Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-15 / 296. szám
r*cr KKTII (riap 1967. DECEMBER 15., PÉNTEK • • Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) alakított árak érvényesülési körében az új termek árát a felek — természetesen a hatósági előírásokat tekintetbe véve — maguk állapítják meg. Az új termék árformába sorolásával kapcsolatos vita esetén az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke dönt. Árszabályozó rendelkezéseket rendelet, utasítás, vagy az érdekeltekhez intézett leirat útján lehet kiadni. A lakosságot érintő ár- szabályozó rendelkezés leirat! úton nem adható ki. Az árszabályozó rendeleteket és utasításokat közzé kell tenni s tájékoztatásul a leiratokat is — esetleg kivonatosan — közzé lehet tenni az Országos Anyag- és Árhivatal „Árszabályozás és termékforgalmazás” c. hivatalos lapjában. Az ár és a minőség között a szoros összhangot biztosítani kell; az árnak mindig valamely meghatározott minőségre kell vonatkoznia Nem hatósági áraknál a minőségben a felek állapodjanak meg, kivéve, ha a minőséget kötelező rendelkezés (szabvány) írja elő. A fogyasztói árakat a termékeken, csomagolásukon, vagy az elárusító helyiségben történő kifüggesztés útján és minden esetben a kirakatban is, jól látható módon fel kell tüntetni. A rögzített és a maximált hatósági fogyasztói árat a termékeken maradandó módon fel kell tüntetni. Az osztályba sorolt árukon szerepelnie kell a minőségi osztálynak. Ahol az árak a helyiség osztályba sorolásához igazodnak, ,az árakon kívül a besorolási osztályt is meg kell jelölni. A gazdaságirányítás új rendszerében az árstabilitást a tényleges gazdasági adottságokat tükröző arányok hivatottak előmozdítani. Emellett fokozott gondot kell fordítani a folyamatos ár- ellenőrzésre. Ennek érdekében valamennyi árformába tartozó termékről kötelező az árvetés elkészítése, valamint a bizonylatok megőrzése — hacsak az árhatóság másként nem rendelkezik. Az illetékes árhatóság árellenőrzési hatáskörében bármely államigazgatási szervet, állami intézetet, vagy intézményt megkereshet, bármely vállalatot, szövetkezetét, ezek érdekképviseletét, vagy szervezetét, vállalkozót, vagy más személyt felhívhat az áralakulás szempontjából lényeges, vagy az árszabályozáshoz szükséges adatok bejelentésére, iratok, minták és egyéb bizonylatok bemutatására, valamint az árellenőrzés eredményességéhez szükséges minden felvilágosítás megadására. A kormány rendelet« jogi biztosítékot is nyújt az olyan esetleges törekvéssel szemben, ha valahol jogellenesen, visszaélésszerűen alakítják ki az árakat. Nem szabad a piac felosztására megállapodást kötni, mert ez korlátozná a fogyasztók választási lehetőségét a beszerzési források között. Az árakra vonatkozólag sem köthető olyan megállapodás, amely akadályozza a verseny kialakulását. Továbbra is érvényes „a méltányos hasznot meghaladó nyereség” (tisztességtelen haszon) fogalma. Ezzel összefüggésben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy nem fondorlattal, csalárdsággal, a monopolhelyzettel visszaélve, áru- szűkét előidézve érték-e el a nyereséget. Amennyiben megszegték az árszabályozó rendelkezéseket, vagy megállapításra került, hogy nem hatósági árak körében a társadalmi érdekek megsértésével tisztességtelen haszonra tettek szert, az illetékes szervek gazdasági bírságot vetnek ki (illetve a kisiparosokat, kiskereskedőket kötelezik, hogy a jogtalanul felvett összeget forgalmi adóként fizessék be.) A gazdasági bírság, illetve kisiparosoknál és kiskereskedőknél a külön forgalmi adó kivetése nem érinti a felelős személyek fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, kártérítési vagy egyéb vagyonjogi felelősségét. Aki a hatósági árnál magasabb, valamint a nem hatósági árak körében a méltányos hasznot meghaladó nyereséget magában foglaló árat érvényesíti, árdrágítás bűntettét követi el, s ellene büntető eljárást kell indítani. A kormány rendelete 1968. január 1-én lép hatályba. ★ A dolgozik betegségi biztosításáról szóló kormányrendeletet a Minisztertanács az alábbiak szerint módosította: A táppénzjogosultság időtartamának megállapításánál ez ideig azt a munkaviszonyt tekintették folyamatosnak, amelyben megszakítás nem volt, illetve a megszakítás nem haladta meg a 30 napot. A munkaviszony folyamatosságát 30 napon túli megszakítás esetén is fenntartotta a keresőképtelenség ideje, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság, valamint a mezőgazdasági biztosítottaknál a december 1. és március 31. napja közötti idő. Az új rendelkezés szerint a folyamatosságot a felsoroltakon felül fenntartja a rokkantsági nyugdíj, az átmeneti segély, továbbá a rendszeres szociális járadék folyósításának ideje is. Eddig munkaviszonyuk időtartamától függetlenül kaphattak táppénzt azok a dolgozók, akik iskolai tanulmányaik befejezése után két hónapon belül elhelyezkedtek. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a fiatalok nem mindig állhatták munkába két hónapon belül (építőtáborozáson vettek részt; egyetemi felvételre készültek; egyeseknek elhelyezkedési problémáik adódtak; stb.), ezért a kormányrendelet a kéthónapos határidőt 180 napra emelte. Az eddig érvényben volt rendelkezések szerint fizetésének (jövedelmének) 75 százalékát táppénzként az a dolgozó kaphatta, aki legalább két éven át megszakítás nélkül ugyanannál a munkáltatónál állt munkaviszonyban. A dolgozó áthelyezése nem számít megszakításnak. A kormány- rendelet 75 százalékos táppénzt biztosít annak a dolgozónak is, aki 1967. december 31-én fennállott munkaviszonyában ez időpont után bekövetkezett egyszeri munkahely-változtatás miatt a kétévi megszakítatlan munkaviszonyt ugyanannál a munkáltatónál nem tudta megszerezni — feltéve, ha a két munkaviszony között 30 napnál hosszabb idő nem telt el. Ez ideig a határozott időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozó — amennyiben munkaviszonya ugyanannál a munkáltatónál két évnél rövi- debb volt —, akkor sem szerezhetett 75 százalékos táppénzre jogosultságot, ha megelőzően megszakítás nélkül munkaviszonyban állt. Több olyan munkakör van azonban, amelyeknek sajátosságai miatt a dolgozó ennek a feltételnek nem tehet eleget. Ezért a kormányrendelet előírja, hogy a 75 százalékos táppénzre való jogosultság megállapításánál megszakítás nélkülinek kell tekinteni a határozott időre szóló munkaviszonyokat is, amennyiben a dolgozó a munkaszerződés lejárta után nyomban elhelyezkedik, és kétévi munkaviszonnyal rendelkezik. A jogszabály megállapítja a vállalatok, intézmények, mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek által fizeten- | dü biztosítási járulék mértékét 1 is. A kormány rendelete 1968. január 1-én lép hatályba. ★ A gazdasági mechanizmus új rendszerében az újítómozgalomnak fokozottabban lesz feladata a dolgozók alkotó tevékenységének kibontakoztatása, a technika fejlesztése. Az 1968. január 1-én hatályba lépő új jogszabály a korábbival szemben több lényeges változást tartalmaz. Ilyenek többek között: újítás lehet az olyan — jelentős alkotó tevékenységnek minősülő — megoldás is, amelyet a dolgozó saját munkakörében hoz létre; újításként csak műszaki, illetőleg üzemszervezéssel kapcsolatos megoldás értékelhető; az újításnak nem közvetlenül a népgazdaság, hanem a hasznosító vállalat részére kell — annak megvalósítása és esetleg értékesítése útján is — eredményt hoznia; az újítási díj mértéke tekintetében a felek megállapodása irányadó, ennek hiányában a díj az egyévi eredménynek legalább két százaléka. Karácsonyi vásár Berlinben Berlinben megkezdődött a karácsonyi vásár. A főpolgármester ünnepélyes megnyitója után szállt az utcákon a verklizene, a pörkölt mandula és a sült csirke illata, a kirakatok hívták a vásárlókat A Karl Marx Allee ismét ünnepi fényben cs iilog, s a megnyitás napján mint 150 ezer berlini kereste fel nem kevesebb, Ceansescn Moszkvában Csütörtökön délelőtt a Nico- lae Ceausescu vezette román párt- és kormányküldöttség az Kiült az ágya szélére... A tizenkettedik nap SZKP Központi Bizottsága , és a szovjet kormány meghívására hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A szovjet főváros Kijevi- pályaudvarán a román vendégeket Leonyid Brezsnyev, Alekszej Kosziéin, valamint más vezető párt- és állami személyiségek fogadták. Louis W ashkanskynak, az új szívű embernek egészségi állapotáról a fokvárasi kórház a jövőben nem ad ki orvosi jelentést, közölték a Fokvárosban. Újabb orvosi jelentést ezentúl csak a tájékoztatásügyi minisztérium tesz közzé. Washkansky egyébként, a szívátültetés utáni 12. napon, szerdán kiült az ágya szélére és így várta 15 éves fiát és a család többi tagját. Két nyugatnémet profesz- szor, a müncheni sebészeti kísérleti intézet munkatársai, akik kedden érkeztek meg a Fokvárosba, hogy tanulmányozzák a Groote Schuur kórház szívsebészeinek munkamódszerét, úgy vélik, hogy a szívátültetést végrehajtó orvoscsoportnak „valami titka” van. A titok nyitját nem is annyira az operáció végrehajtásának mikéntjében, hanem inkább azoknak a gyógyszereknek az összetételében sejtik, amelyek révén megakadályozták, hogy Washkansky szervezete kivesse az új szívet. CSAK RÖVIDEN... AZ AMERIKAI LÉGIERŐ csütörtökön délben tömegtámadást hajtott végre Hanoi ellen. SZERDA ESTE ÓTA lángokban áll a lisszaboni Teatro Avenida színház épülete. BRÜSSZELBEN véget ért a NATO miniszteri tanácsának háromnapos ülésszaka. A PÁRIZSI TŐZSDÉN tovább tart az aranyfelvásárlási láz. A BIAFRAIAK ellentámadásba lendültek Nigériában. Bonny szigetének térségében. A GÉNÉI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET január 18-án folytatja munkáját. AZ ALGÉRIAI ÍTÉLETIDŐNEK harminckét halálos áldozata van. MEGHALT Anglia valószínűleg legöregebb lakója, a 109 éves Mary Hill „kisasz- szony” Liverpoolban. Jarring Izraelbe utazott Gunnar Jarring, U Thant ENSZ-főtitkár közel-keleti különmegbízott ja befejezte a közel-keleti válság megoldásáról Libanonban folytatott tanácskozásait és csütörtökön Bejrutból Izraelbe repült. Három szovjet dolgozó — Szta- nyiszlav Bugrov orvos, Leonard Szmiricsevszkij mérnök és Jevge- nyij Tyerescsen- ko új se "ó — 70 napot t. iött kísérletki p pen egy szűk, elszigetelt, minden kényelemtől megfosztott szobában. A kísérlet célja annak megállapítása volt, hogyan működnek az ember szervei az említett körülmények között, amelyek például egy mélytengeri megfigyelőgömb (betiszféra) kabinjában fennálló állapotokhoz hasonlítanak. Mindegyikük testén kis rádióadókat helyeztek el orvosi ellenőrzés céljából. Étrendjük a kísérlet alatt húsból, túró70 NAP ból, különféle konzervekből, koncén trátumok- ból állt. Napi programjuk elsősorban munka volt. A kísérletnek alávetett személyek naponta végeztek különböző izomerősítő gyakorlatokat. Mégis izomrendszerük a napok folyamán részben petyhüdtté vált, pszichikai elváltozások is mutatkoztak. Három ' hét el- ' teltével Tyeres- csenko ezt jegyezte fel: „Ébredés, táplálkozás, orvosi vizsgálat, alvás. Életünk valamilyen lázas, de egyhangú ritmussá vált. Szabadidőnk jóformán nem marad. Már kezdjük érezni a kimerülést.” Bizonyos ;dő múlva a kísérletnek alávetett személyeknek megengedték, hogy szabadon válaszszák meg életmódjukat: ha nem akarnak, ne dolgozzanak, csak olvassanak, sakkozzanak, stb. Ez a rendszer rósz- szabbnak bizonyult. A három férfi elmondta, hogy napjaik ily- módon lassabban teltek, idegfeszültségük fokozódott, álmuk nyugtalanná vált, halluci- nációk jelentkeztek. Álmukban zenét, éneket, repülőgépzúgást hallottak. A kísérleti személyek szervezete a kísérlet végeztével rövid" idő múlva újra normálisan működött. A Bolla-ügy 9. Erdősiné háza szép, tekintélyes ház a ráckevei Duna-par- ton. Mégis meglep, amikor ajtót nyit nekünk és Bolla néni szájából a köszöntés mellé ragasztva ezt hallom, „tekintetes asszony”. A tekintetes asszony csodálkozik. — Együtt jöttek, Bolla néni? Bólintunk. — Akkor kerüljenek beljebb. Erdősiné törékeny, őszhajú öregasszony. Enyhén, de kedvesen raccsol. Bevezet egy szalonféle szobába. Leülünk a merevhátú székekre. — Hát mi járatban, Bolla néni? — Egy papír kéne, tekintetes asszony, hogy a férjem itt dolgozott maguknál. — Csak tőlem? — Igen, tekintetes asszony. — Dehát mondtam magának Bolla néni, hogy ha többen írják alá, azok is, ahol még a maga férje dolgozott, akkor aláírom én is. De egyedül? — felém fordul. — Ha hatan vagy nyolcán írják alá ... Mert én is csak 400 forint nyugdíjból élő özvegyasszony vagyok ... — Magyarázatképpen hozzáfűzi: — Jegyző volt az uram régen, de innen ment nyugdíjba a gimnáziumból, mint gondnok. — Ismét Bolla nénihez beszél: — És nem írhatok alá valótlant sem, mert nem írhatom alá, hogy csak nálunk dolgozott. Két-három napnál többet nem dolgozott nálunk... — Ezt kéne leírni, tekintetes asszony. — Hát ezt szívesen aláírom, Bolla néni. De ér ez valamit? A fiatalember, vagy fiatalúr, nem is tudom hógyan szólítsam, azt mondta, hogy ilyen papír kéne ... — De akkor engem megbüntetnek és utólag ki kell fizetni az SZTK-t is... Hallgatunk. Erdősiné várakozásteljesen néz rám. — Én segíteni szeretnék a Bolláékon. Beteg lett szegény ember, és ki tehet róla? Aláírom! Aztán elgondolkozik. — Nem is tudom... Átfussak az ügyvéd barátunkhoz? — Föltétlenül kérdezze meg. Hiszen ha aláírja, anyagi felelősséget is vállal — mondom. Kis pohárkákba likőrt tölt nekünk, aztán átfut a szomszédba. Koccintunk Bolla nénivel és megisszuk a likőrt. Nagy, tömöttszőrű macska sompolyog körülöttünk. — Milyen jó kövér állat — mondja Bolla néni. — Hát jó dolga is van itt. Nagyon kedves emberek voltak az Erdő- siék mindig Mondták is: ha rádiót akarnak hallgatni, csak jöjjenek át hozzánk. — Nincs rádiójuk? — Most már van. Olyan kis néprádió. De csak a Kossuthot lehet rajta fogni. Erdősiné visszatér, mondhatnánk, fürge kis alakjával visz- szaviharzik a szobába. — Hát ez az ügyvéd ... ! Hogy csak vigyázzak! ő nem mond semmit, mert már nyugdíjban van! De vigyázzak, vigyázzak, mert fizetni fogok ... — rám néz. — Hát mennyi büntetést vethetnek ki rám? — Fogalmam sincs. — Hát csak nem ezreket?! Az életemet csak nem veszik el? Na, hol az a papír, kedves Bolla néni? — A tekintetes asszonynak kéne megírni. Erdősiné már ott is van az íróasztalnál, befűzi a papírt a kis írógépbe, gondolkodik, mikor is volt a szüret 1955-ben, aztán írja: Nyilatkozat Mely szerint Erdősi Andor- né, Ráckeve, Kossuth utca 76. sz. alatti lakos elismeri, hogy Bolla István, Ráckeve, Széchenyi utca 61. sz. alatti lakos 1955. évben a szüret alkalma- iiái, október 5. és 8. között, három napot a préselésnél dolgozott. Ráckeve, 1967. december 3. És az aláírás következik, régimódi, szép, szálkás betűkkel: Erdősi Andomé. 10. Meglenne tehát a nyugdíj? Futok az állomás felé. Elérem a vonatot. És örülök. Még akkor is, ha félek, ez a papír sem biztosítja a sikert. Mégis előveszem és többször elolvasom. Aztán eszembe jut Bolla István. Ahogy kapaszkodik a tűzhely szélébe. Az örömnek egy pillanat alatt vége. Akarom, nem akarom, mégis feltámad, mert ez a néhány nap, s e néhány nap alatt megismert férfiak és nők azt bizonyítják, hogy mi, emberek, alapjában és végeredményben jók vagyunk. Jók vagyunk, mert nemcsak a törvények kampóiba kapaszkodunk, hanem engedünk a bennünk munkáló, mélyebb, emberi törvényeknek is. Csakhogy ezekben a napokban az is be- bizonyosult, hogy ha egy törvény nem enged utat a jó- szándéknak, akkor a puszta lelki jóság önmagában nem elég! Nádas Péter (Vége)
