Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-11 / 267. szám
/19< if Ed f/tllíop 1967. NOVEMBER 11., SZOMBAT NLF-ultimátum A Dél-Arábiai Nemzeti Félsz abadítási Front (NLF), amely a hadsereg támogatásával gyakorlatilag már átvette az ellenőrzést a bomlófélben levő államszövetség fölött, felszólította a rivális FLOSY-t, hogy pénteken 14 óráig tegye le a fegyvert A Kairó rokonszen- rét élvező FLOSY (a Megszállt Dél-Jemen Felszabadítást Frontja) a közelmúltban azt közölte, hogy nem nyugszik bele a vereségbe, folytatja a harcot Aden „igazi függetlenségéért”. Az NLF azt ígéri a FLO- SY-harcosoknak, hogy ha a megadott határidőig leteszik a fegyvert, nem lesz semmi bántódásuk. Azt azonban nem közölte: mi történik, ha nem engedelmeskednek az ultimátumnak. Az NLF egységei egyébként már csütörtökön megkezdték az adeni lakosság lefegyverzését. A FLOSY azzal vádolta az angol hadsereget, hogy átjátszotta a hatalmat az NLF-nek. Ezt az NLF cáfolta. Az AFP illetékes forrásra hivatkozva, olyan hírt közölt, hogy angol vadászbombázók csütörtökön közvetlenül beavatkoztak egy ütközetbe. A harc Adentöl nyolcvan kilométernyire, Kirs község mel(Folytatás az 1. oldalról) lett zajlott le. A FLOSY-erők aknavetőkkel lőtték az NLF- hez átállt dél-arábiai hadsereg egyik őrjáratát. A brit vadászbombázók két hullámban 0* Tanács előtt kifejtette a há- támadták a FLOSY-alakula- ors“S által előterjesztett határozati javaslat lényeges Hétfőn folytatódik a Biztonsági Tanács rendkívüli közel-keleti vitája tot, amely ezután átmenekült a jemeni határon. Brandt: Legyen Nyugat-Németországban kommunista párt Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter pénteken sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. A megelőző napokban hírek terjedtek el Bonnban arról, hogy Kiesinger és Brandt között nézeteltérések vannak a Szovjetunióval való tárgyalások kérdésében. A kancellár ugyanis negatívan nyilatkozott ilyen tárgyalások kialakításáról. Brandt — nyilván a kancellárral való megbeszélése alapján — igyekezett megÖsszeül az AESZ különbizottsága Kinshasában Az Afrikai Egység Szervezet különbizottsága, amelyet a zsoldoskérdés rendezésére alakítottak és Kongó, valamint nyolc szomszédországa képviselteti magát benne, Kinshasában összeül. A Kongóból azóta kivert zsoldosok még mindig a szomszédos Rwandában létesített menekülttáborban várnak sorsukra, az AP jelentése szerint csütörtökön este hat és fél tonna amerikai élelmiszert szállítottak repülőgépen a menekült- táborba. Mobutu elnök csütörtökön este megbeszélést folytatott Diallo TeLlivel, az AESZ főtitkárával és külügyminiszterével, Justin Bombokoval. A megbeszélés után Bomboko elmondotta az AFP tudósítójának: teljesen megalapozatlanok a hírek, hogy Kongó Rwandával szemben kiadatási kérelmének erőszakkal akar érvényt szerezni. A jelentések Szerint a kongói kormány már nem ragaszkodik a zsoldosok kiadásához, de valamilyen biztosítékot követel, hogy a leszerelt zsoldo- so’- többé nem támadják meg Kongót. győzni a tudósítókat, hogy ma már nincs véleménykülönbség közötte és Kiesinger között ebben a kérdésben. Kifejtette: egyetért a kancellárral abban, hogy közvetlen szovjet—nyugatnémet tárgyalások most nem vezethetnek gyors eredményre. Brandt olyan értelmű kijelentést tett, amely szerint a Jugoszláviával való diplomáciai kapcsolatok felvétele a közeljövőben megtörténik. Azt mondta, hogy a két ország tényleges viszonya jó és alig van olyan kérdés, amely gondokat okozna. Brandt a szociálderfiokrata párt elnöke minőségében kijelentette, nagyon amellett van, hogy legyen Nyugat-Németországban kommunista párt, ehhez azonban újjá kellene alakítani a kommunista pártot és elfogadtatni az alkotmányt a párt részéről. A Thomson—Smith találkozó után Magyarázkodó korát George Thomson, az angol kormány nemzetközösségügyi minisztere csütörtökön befejezte rhodesiai tárgyalásait. Pénteken rövid magyarázkodó körútra indult Zambiába, Kenyába és Ugandába, majd jelentéstételre hazautazik. Thomson két napig alkudozott a fajüldöző kormány vezetőivel a békülés feltételeiről. Ezek a tárgyalások — a körmönfont közleményből ítélve — nem hoztak drámai eredményt A felek az „összes alkotmányjogi szempont áttekintése után” megállapodtak, hogy a továbbiakban is foglalkoznak a megtárgyalt kérdésekkel. ían Smith miniszterelnök azonban pénteken délelőtt újságíróknak kijelentette: úgy érzi „lehetséges”, hogy a tárgyalások közelebb hozták az angol—rhodesiai kiegyezést. Cáfolta viszont azt a londoni hírt, hogy hamarosan ismét találkozik Wilson miniszter- elnökkel. vonásait. A rendkívüli ülésen felszólalt Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes is. A szónok hangoztatta, az izraeliek idegen földön megszálló rendszert hoznak létre és valójában az arab területek gyarmatosítására törekednek. Valamennyien tudjuk — folytatta Kuznyecov —, hogy a Szuezi-csatorna térségében mennyire izzó a helyzet. Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy az Izrael által provokált fegyveres összeütközések szélesebb katonai konfliktussá változhatnak. A szovjet külügyminiszterhelyettes támogatásáról biztosította az India, Mali és Nigéria képviselője által előterjesztett határozati javaslatot. A Biztonsági Tanács ülésén felszólalt Armand Berard, Franciaország képviselője. Hangsúlyozta, Franciaország véleménye szerint a közel-keleti helyzet megnyugtató rendezése érdekében vissza kell vonni a megszálló izraeli csapatokat és biztosítani kell valamennyi közel-keleti állam számára azt a jogot, hogy biztonságban élhessen. A Biztonsági Tanács rendkívüli ülése pénteken reggel félbeszakította munkáját. Elhatározták, hogy az ülést hétfőn délután folytatják. Hétfőn elsőként Abba Eban izraeli külügyminiszter szólal fel. Az Egyesült Államokban tartózkodó Husszein jordániai király újabb beszédet mondott az egyik amerikai egyetemen. Kijelentette, hogy az arab—izraeli háború hatása kijózanító volt mindkét fél számára és megvan a remény, hogy a belátható jövőn belül a problémákat békésen rendezzék. Fátyolt kell borítani a múltbeli sérelmekre most, amikor a jelenlegi nézeteltérések gyakorlati megvitatása a cél — mondotta. Heikal, a kairói AZ Ahram főszerkesztője újabb vezércikkében arra a megállapításra jut, hogy a közel-keleti probléma politikai megoldásának lehetőségei kimerültek, s kikerülhetetlen a háború folytatása Izraellel. Tájékozott kairói források szerint Algéria, az EAK legharcosabb szövetségese az arab világon belül, lazított eddigi hajlíthatatlan álláspontján. Fenti források szerint kész szabad kezet adni Egyiptomnak és nem szándékozik elítélni az esetben, ha sikerül békés megoldásra jutnia Izraellel. rsüértnm LESZÁLLT AZ APOLLÓ ŰRKABIN Nicaragua csapatokat küld Dél-Vietnámim? An Hoa térségében, Da Nangtöl 43 kilométerre délre, amerikai tengerészgyalogosok 26 órás elkeseredett ütközetet vívtak a dél-vietnami szabadságharcosokkal. Saigontól 66 kilométerre északnyugatra a 25. amerikai gyalogos hadosztály állásai ellen intéztek tüzérségi támadást a DNFF harcoló alakulatai. Csütörtök éjjel B—52-es stratégiai nehézbombázók a térségben harcoló 4. amerikai gyalogos hadosztály támogatására mintegy 150 tonnányi bombát szórtak le a szabadság- harcosok feltételezett állásaira, Dák To-tól 19 kilométerre délnyugatra. A kedvezőtlen időjárás miatt a VDK elleni amerikai légitámadások csütörtökön főleg az ország déli része ellen irányultak. Az amerikai parancsnokság jelentése szerint bombatalálat ért több raktárépületet, teherszállító gépkocsit és tüzérségi állásokat. Anastasia Somoza tábornok, nicaraguai diktátor kijelentette, csapatokat szándékozik Dél-Vietnamba küldeni. Somoza megjegyezte, hogy ez a lépés bizonyítja majd kormányának hűségét az Egyesült Államok iránt, háláját a juttatott kölcsönökért Johnson váratlanul New Yorkban „vacsorázott Johnson amerikai elnök csütörtökön váratlanul New Yorkba repült, hogy részt vegyen egy zsidó munkásszervezet vacsoráján. Az időszerű kérdé- I sekről szólva Johnson szembefordult bírálóival és mind- j azokkal, akik azt állítják, hogy j a vietnami háború akadályozza az amerikai haladás ügyét. | . A közel-keleti helyzettel j kapcsolatban annak a vélemé- { nyének adott kifejezést, hogy 1 a béke igen távolinak tűnik, mé‘> abban az esetben is, ha érdemleges tárgyalásakra kerülne sor. Azt állította, hogy amennyiben a jelenlegi amerikai célok elérése mind Távol- Keleten, mind Közel-Keleten sikertelen maradna, úgy „egy sokkal rémületesebb háború kockázata merülne fel”. Az elnök a vacsora után rögtön visszarepült Washingtonba. Az Apolló 4. amerikai űrkabin csütörtökön este az előre jelzett időpontban, vagyis magyar idő szerint 21 óra 37 perckor a Hawaii-szigetek közelében leszállt a Csendesóceánra. Az Apolló 4. magyar idő szerint csütörtökön 18 óra 49 perckor érte el pályája tetőfokát, ekkor megkezdte visz- szafelé vezető útját a Földre. 21 óra 11 perckor az űrkabin sebessége felgyorsult, óránként 40 000 kilométer sebességgel hatolt be a Föld légkörébe és néhány perccel később már látható volt a Csendes-óceán felett. Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere (felső képen jobbról), a Biztonsági Tanács ülésén követelte, hogy Izraelt kényszerítsék, vonja vissza csapatait a megszállt arab területről. A középső képen Arthur Goldberg, az Egyesült Államok állandó képviselője az ENSZ-ben. Az alsó képen középen Vaszilij V. Kuznyecov, szovjet külügyminiszter- helyettes, balról Fedorenko, a Szovjetunió állandó képviselője az ENSZ-ben ISMERKEDJÜNK AZ ÚJ TÖRVÉNYEKKEL (I.) Az új munkajog alapeivei Amióta az országgyűlés megvitatta és elfogadta a Munka Törvénykönyvét — amelyet történelmünk során első ízben tárgyaltak a legfőbb törvényhozó testület fórumán — a közvéleményt élénken foglalkoztatja az a kérdés, mennyiben tér el a munkajogi szabályzás a régitől, milyen új elvek érvényesülnek a munkát, munkaviszonyt, munkakörülményeket meghatározó rendelkezésekben. A jelenleg még érvényben levő, túlcentralizált, központi utasításokra épített gazdaság- irányítás — saját logikáját követve — központilag szabályozta a munkával összefüggő kérdéseket is. A különböző változások, amelyek az utóbbi években a munkaerőhelyzetben bekövetkeztek, több ízben a szabályok módosításához vezettek, s igy nem egy rendelkezés a sok módosítás következtében ellentmondásossá, az egész törvénykönyv áttekinthetetlenné vált. Emiatt is sor került volna előbb-utóbb a Munka Törvénykönyve átdolgozására. De meggyorsította ezt a folyamatot az, hogy az 1568. január 1-ével életbe lépő gazdaságirányítási rendszer a munkajogi szabályozásban is lényeges változást követel. Az új Munka Törvénykönyve, a gazdaságirányítás reformjával összhangban, elsősorban abban tér el a régitől, hogy csupán a szabályozás elveit rögzíti, s a részletes intézkedések kidolgozásában messzemenő önállóságot ad a vállalatoknak, teret enged a helyi körülményeket, feltételeket számba vehető mérlegelésnek. A vállalatvezetés és a dolgozókat képviselő szakszervezet kollektív szerződésben állapodik meg tehát a munkaviszonyt érintő minden lényeges kérdés szabályozásáról. A helyi körülményekhez, szakmai feltételekhez történő önálló alkalmazkodás egyben a dolgozók jogainak bővítését, érdekvédelmének fejlesztését is lehetővé teszi, mert helyileg számtalan olyan probléma megoldható, amelyre a központi szabály nem lehet tekintettel. A vállalatok a központi elvek szem előtt tartásával módot találhatnak a szakmával. az egészségi állapottal, a családi körülményekkel, a korral kapcsolatos sajátos dolgozói érdekek érvényesítésére. De maguk az elvi szabályok is sok tekintetben — a jutalomszabadság, a hátrány nélküli munkahely-változtatás biztosításával, a jubileumi jutalom feltételeinek egyszerűsítésével bővítik azokat a jogokat, kedvezményeket és juttatásokat, amelyek a dolgozókat megilletik. • A törvény elfogadását megelőző vitákból úgy tűnt: sokan tartanak az önálló szabályozás lehetőségétől, vagyis attól, hogy a vállalati vezetők visz- szaélhetnek az önállósággal és önkényes intézkedésekkel megsérthetik a dolgozók jogait. A törvény azonban nagyon egyértelműen és határozottan állást foglal az önkényeskedéssel szemben, szigorú szankciókkal sújtja a joggal történő visszaélést és biztosítja, hogy a dolgozó bármely ránézve sérelmes intézkedéssel szemben a munkaügyi döntőbizottsághoz, illetve a szakszervezethez forduljon. A legfőbb garanciát a joggal való visszaéléssel s az önkényeskedéssel szemben a szakszervezetek törvénybe iktatott képviseleti ós érdekvédelmi tevékenysége biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági vezetők minden, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésben csak a szakszervezet meghallgatásával, egyetértésével dönthetne*, s ha egyes esetekben a döntés sérti a törvényeket, a szocialista erkölcs szabályait, a dolgozók igazságérzetét, a szakszervezet vétót emelhet a döntés ellen, s végrehajtását mindadig felfüggesztheti, amíg az illetékes szerv — egyedi ügyekben a Területi Munkaügyi Döntőbizottság, a dolgozók nagyobb csoportját érintő kérdésekben pedig a vállalat felettes szerve és a szakszervezeti felsőbb szerv — állást nem foglal. Joga van a szakszervezetnek továbbá arra is, hogy a vele egyetértésben hozott döntések végrehajtását ellenőrizze, s a különböző kérdésekben tájékoztatást kérjen a gazdasági vezetőktől. A szakszervezet észrevételeire a gazdasági vezetés köteles válaszolni, megindokolni az észrevételezett intézkedést. A vállalati szociális és kulturális alapok fel- használásáról pedig a szak- szervezet dönt, meghallgatva a gazdasági vezetés véleményét. • Mivel a szakszervezet aktivistái jogaik gyakorlása közben összeütközésbe kerülhetnek a gazdasági vezetőkkel, a Munka Törvénykönyve védelmet nyújt az esetleges retorziókkal szemben, s a szakszer- vezeti tisztségviselők munka- viszonyának megszüntetését a felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásától teszi függővé. S. E.
