Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-30 / 283. szám

JfSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSAt \ l-SMERLEK! ^ Kifogás, bemutatkozás. $ 8 Ez a fiatalember a tizedik. \ 5 Kellemetlen szokás ez az ^ *1 értelmetlenül malzogott § I név. Például ez a fiú. Bol- | í dogan csillog a szeme, ráz- > | za a kezem; s közben vala- $ | mit nyöltög, hebeg. — Üdvözletem ... öööi... § : smerlek... Ö, engem ? Még hogy is- | 5 mer? Sose láttam! Es tegez. | § Nahát, ez kicsit sok. Es te-§ ^ gézi a kollégámat, a mel-^ § lettünk és a körülöttünk ^ § állókat. Közli minddel: ööö ^ ^ meg ááá — és hogy „ismer- $ | lek”. | | — Ki ez a fickó és hon- S $: nét ismer mindenkit? — $ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ki tud gyorsabban, bibátlanabbul írni ? Írógéppel rajtoltak Percenként 150—200 szólag került a füzetbe XI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1967. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Felsőbőrt szabó és szélező géppel 5 kérdezem. mindenkit? s------------ | § — Dehogy ismer! Most ^ § került a városba, egy hó- § § napja. Smerlek a vezeték- S ^ neve, és kicsit dadogás. De ^ asért kedves fiú... (*•> | ^ssMsMrwwfsm/rssfsrsM'sssMM. ( lést tart a városi tanács vb Holnap délelőtt 9 órai kez­dettel ülést tart a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a városi tanács emeleti kister­mében. A napirend szerint a Cerje-Perje Vízgazdálkodási Társulat munkájáról szóló je­lentést vitatják meg. könnyebb lesz a gyermekcipők gyártása GYÓGYBETÉTESBŐL HÚSZEZERREL TÖBB A Ceglédi Cipőipari Válla­latnál nem okoz nagy gondot az év végi hajrá; a megszo­kott munkatempó így is bizto­sítja az éves terv teljesítését, sőt két nappal hamarabb zár­ják az évet. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben 20 ezer pár gyógybetétes gyermekci­pővel többet szállítottak a Ci­pőnagykereskedelmi Vállalat­nak, mint amennyire szerző­dést kötöttek. — Az első félévben ugyan zökkenő zott' mutatko­— mondja Tiszavölgyi Béla műszakvezető —, de ezt sike­rült az év második felében ki­küszöbölnünk. — Az első osz­tályú minőség gyártásában 85 százalékot tudtunk elérni, ami körülbelül 6—7 száza­lékos nyereséget jelent a vállalatnak. , — Milyen tervekkel kezdik a jövő évet? CSAK ÚGY VISZIK A DELFINEKET! Az alvégtől a felvégig mindenki lelkes olvasó «I ezlbfrtirsni histttfriú thstst Albertirsán a művelődés egyik forrásához, a községi könyvtárba látogattunk. Arra voltunk kíváncsiak, vajon ta­lálunk-e ott fiatalokat? A kedves könyvtárcwnő, Fe­kete Valéria éppen új tagok felvételével foglalatoskodott iskolás kislányok jöttek be­iratkozni, még kissé bátorta­lanul. A gazdag könyvespol­cok láttán álmélkodóan csil­logott a szemük. Nagyon meg­örültek, hogy máris választ­hatnak olvasnivalót. Bíró Éva, n Petőfi Sándor Általános Is­kola hatodikos tanulója köny­vekkel a hóna alatt érkezett. Régi tagja már a könyvtárnak, most a Csili Csala csodáit hoz­ta vissza. Ilyenkor ritkán ér rá olvasni, mert a tanulásra akar jobban rákapcsolni. Arany János verseskötetét ne­vezi meg, mint egyik legked­vesebb olvasmányát. Iskolatár­sai szintén szívesen járnak a könyvtárba. A tananyaghoz szükséges kötelező és ajánlott irodalmat kölcsönzik elsősor­ban. A hosszú állványok labirin­tusában több „öregebb” fiatalt is találunk. Egyikük betegsza- badságos pesti bejáró. Ottho­nosan igazítja útba a tájéko­zatlanokat. Hosszúra nyúlt kényszerszabadságát olvasás­sal tölti, így szerzett házigaz­dának is beillő jártasságot a könyvek között. A teenagerek képviselőire is rábukkantunk. Csodák csodája: nem gitárral a kezükben, nem hosszú ha­jdan, nem is detektívregények után kutatva. A kultúra vilá­ga című vaskos kötetet tanul­mányozták nagy érdeklődés­sel. Turcsán Misi meg Nagy Pali, a budapesti Kandó Kál­mán felsőfokú híradástechni­kai technikum diákjai, szíve­sen magukkal vinnék a köny­vet A matematika, fizika és kémia tárgyköréből tartalmaz sok hasznos tudnivalót. Sajnos, a kézikönyvtár anyagához tar­tozik, így nem adható ki. Ol- vasótermül viszont legfeljebb a kis szoba egyik sarka szol­gál, ahol a nagy jövés-menés zavarja az olvasókat A lcönyvtárosnö örömmel újságolja, hogy készül már ez új épület. Jövő nyárra belső berendezésére is sor kerül. Ad­dig azonban könnyen hajlék nélkül maradhatnak, mivel mostani kultúrházbeli helyi­ségüket is átalakításra ítélték. Búcsúzóul a kapós könyvek felől érdeklődünk. — Kicsiknek a meseiroda­lom, nagyobbaknál a fantasz­tikus írások keresettek. Olva­sottak a Delfin könyvek is. Fiatalok és idősebbek köré­ben népszerűek a Rejtő Jenő, regények. Egyetlen Winnetou kötetünkért szinte versengés folyik. A községi könyvtár tíz­ezer kötetnyi állománnyal rendelkezik. Ebből több, mint kétezer az ifjúsági könyv. Az albertirsai fiatalok több­sége nem veti meg a könyvek barátságát. A homokrészi is­kolások még szüleiket is ellát­ják olvasnivalóval. A távoli tanyák közé is eljut az olvas­mány. Irta és fényképezte: Jakab Zoltán — Már a jövő esztendőre is megkötöttük a szerződést régi megrendelőnkkel, a Cipőnagy­kereskedelmi Vállalattal. A következő évekre azonban az eddigi < 400 ezer párral szemben 460 ezer pár gyermekcipő gyártását vállaltuk, ugyanis mintegy 220—230 ezer forintos költséggel három fel­sőbőrt szabó és két ugyancsak felsőbőrt szélező gépet vásá­rolunk. — Létszámemelés? — A jelenlegi 278-as létszá­mot öt százalékkal kívánjuk növelni, hogy a szerződés fel­tételeit biztosíthassuk. Csvros Tibor saeraői estje December 6-án este hatórai kezdettel a művészeti szabad- egyetem negyedik előadására kerül sor. Ez alkalommal Cse­res Tibor szerzői estjét ren­dezik meg a Kossuth Művelő­dési Ház klubtermében. Kedden délután a városi ta­nácsháza egyik hivatali helyi­ségében tizenegy Remington, Olympia, Uránia, Erika gyárt­mányú írógépet sorakoztattak fel. Mellettük izgatottan vára­koztak azok a hivatalnoknők, akik napi munkájukat részben mint előadók, részben mint adminisztrátorok e gépek se­gítségével végzik. A tanácsoknál dolgozók me­gyei szakszervezete kezdemé­nyezésére indtilt városunkban is a vetélkedés. Ki tud gyor­sabban, hibátlanabbal, szeb­ben gépelni? Pontosan három órakor je­lent meg a teremben Márfai Emília, a gépíróiskola igazga­tója, hogy levezesse a ver­senyt Dr. Lakatos József vb- titkár a tanács, Halasi István pedig a szol tszervezet megbí­zottjaként volt jelen. A legfiatalabb versenyző alig pár hónapja került ki az iskola padjaiból, a legidősebb pedig... no, de erről ne be­széljünk. Az igazgatónő fi­gyelmeztette a jelenlevőket, hogy most az egyszer ne iz­guljanak. Bizony nem volt sok foganatja ennek a jó ta­nácsnak. Kiosztották a hivatalos pa­pírlapokat, majd a leírandó szöveget. Még néhány szó, el­igazítás, ezután a „rajta” ve­zényszóra szinte egyetlen pil­lanatban beindult a tizenegy gép. Hát tavasz idején a kuko- ricapattogatás hangja a rosta fölött ehhez az egyöntetű, egy­másba folyó, tizenöt percen keresztül egy pillanatra meg nem lankadó ropogáshoz ké­pest csak halk zümmögésnek lett volna mondható. Az arcok kipirultak, a tekintet a máso­landó szövegre tapadt, és a fe­hér lapokon sebesen szaporod­tak a sorok. Aki gyorsan vég­zett a szöveggel (mert ilyen is akadt), az azonnal kezdte elölről. Mikor lejárt a versenyidő, egy pillanat alatt, a „vége'' kiáltásra, csend lett. Olyan csend, hogy szinte a szívek heves dobogását is lehetett hallani. Alig fejeződött be ez a ver­seny, már a gyorsíróknak kezd­te diktálni Márfai Emília a szö­veget. Ez a verseny kis bemc - legítővel kezdődött, utána öt percig írták a versenyszöve­get, percenként százötven szó­tagos sebességgel. Az. áttételra 40 percet kaptak. Mikor ez is befejeződött, indult a kétszáz szótagosok versenye. No, d9 elvkor már az izgalom teljésen lécsillapodott, mert a ver­senyt a részvevők teljesen megszokták. Itt hallottuk azt is, hogy c*. a próbálkozás tulajdonképpen még csak a selejtező volt. A járási tanács gép- és gyorsíró) hasonló versenyt rendeztek hétfőn délután. Ott hét ver­senyző mérte össze tudását, % hozzájuk csatlakozott a járás- bíróságtól két gépíró. A leg­jobb három-három jut tovább a megyei döntőbe. (Sz. I.) SPORT Új sportág a tollaslabda Sportbeli kulturáltságunk egyik jellemzője a sokoldalú­ság. Szinte az országos je­lentkezéssel egy időben szüle­tett meg városunkban is ez a a máris nagy közkedveltség­nek örvendő játék, amely a tenisz és a röplabda „rokon­ságához” tartozik, 13,7x6,1 mé­teres pályán játszik, tehát a teremsportok közé is sorol­ható. Cegléden a Vasutas SE-ben működik ez a szakosztály, mintegy 18—20 versenyzővei, méghozzá figyelemre méltó eredménnyel. Országosan férfi és női egyé­ni, — páros — valamint ve­gyes páros versenyeket rendez­nek. Ez idő szerint NB I és NB II szinten folyik szervezett bajnokság. Ezenkívül meg­rendezték már a Budapest Kupa-versenyt és szervezés alatt a Vidék Kupa is. Hogy hol tart a ceglédi tol­laslabda, azt megállapíthat­juk, ha a Budapest Kupa fő­városi küzdelmeire tekintünk: a CVSE férficsapata (a Bp. Élelmiszeripar SE legyő­zésével) a legjobb nyolc közé jutott! Dr. Pipicz Imre, Pipicz Sándor (a kiváló fogász-sport­ember fiai) és Kenéz József alkotják e csapatot. •— A jövő évben több orszá­gos verseny szerepel terve­inkben — mondják a Pipicz- testvérek, akik megalapítói <» mindenesei városunkban en­nek a sportágnak. — Szívesét látunk minden érdeklődőv fiúkat, lányokat egyaránt. A: edzéseket szerdán, csütörtö­kön és szombaton este tartjui a CVSE sportcsarnokban. (V.) Úttörők az MHS2 klubjaiban A Magyar Honvédelmi Szö­vetség ceglédi és járási cso­portjait nemcsak a 16 éven fe­lüli fiatalok látogatják. A je­lentkezők között egyre gyako­ribbak az úttörők. A*fiatalo­kat 12 éves koruk betöltést után már szívesen fogadják i szakköri és a klubfoglalkozá­sokon. A gyerekek a kispuskát lövészettel, barkácsolássá, technikai feladatok elkészíté­sével, modellezéssel foglalkoz. hatnak az MHSZ-hen. Száguldhat a szegedi gyors A ceglédi vasútállomáson tovább folyik a kitérők cseré­je, a pálya átépítése. A mun­kát télen is folytatják, a kö­rülményeknek megfelelően. A komolyabb fagyok előtt elké­szült a vágányok alépítménye, amelyet zúzott kővel boríta­nak. A munkák során kitermelt főidet is felhasználják: a sze­gedi új vonal vágányépítésénél hasznosították. Mint ismeretes, a szegedi vonatok is gyorsab­ban közlekednek a jövőben: a gyorsok akár 125 kilométe­res óránkénti sebességgel ha­ladhatnak, ha megépül telje­sen a jobb vonal. Tizenöt év után ismét dobogón A Ceglédi Vasutas SE ifi birkózói az országos csapat- bajnokságon vettek részt, jó eredménnyel. A ceglédiek kö­zül Hetényi László, Hering Antal, Kovács Károly, Lengyel János és Miskolci Pál, fiatal birkózóink, érdemelnek elis­merést, de a többiek is min­dent megtettek a siker érdeké­ben. Eredmények: Canz-MA­VAG-gal 5:5, Ózdi Kohásszal 5:5 és a Szegedi Vasutassal 5:4, míg Orosházától és a Budapes­ti Vasastól vereséget szenved­tünk. Végeredményben a csa­patbajnokságban 1. Budapesti Vasas, 2. Orosházi Spartacus és a 3. Ceglédi Vasutas SE. . (sz) KEZDETBEN élt itt egy I Cegléd nevű ember, egy, hon­foglaláskor megtelepedett nagy család feje, róla nevezték ei a falut. Valószínű, hogy a hon­foglalók régi török ágából származott, lévén a Cegléd ős­török szó, amely vesszőt adó fát jelentett. A cigié hajdani szókincsünkben szerepel, de már évszázadokkal ezelőtt ki­szorult, ma már nem haszná­latos. Javíthatatlan szófejtők azt a ! hibás magyarázatot fűzték e j szóhoz, hogy városunk azért i lett Cegléd — azaz valamiféle fűzfa nevű —, mert mocsaras ; vidék volt, amelyben könnyen megtermett nagy sokaságban 1 az a bizonyos vesszőt adó fa. NEM VOLT a mi falunk annyira mocsaras, mint gon­dolják. Az akkori kis határú, mindössze ezerötszáz holdas telep szántóit, legelőit ma jó­formán mind ellepi a város házaival, utcáival, tereivel. Ami nádas, mocsaras hely leng, susog a széleken, az va­laha nagyon is partos volt, földjét elhordták az építkezé­sekhez. A Malomtó százötven évvel ezelőtt még agyagásó volt. Az uradalom téglavetői, égetőkemencéi, szárítószínjei a vasút felé porosodtak, azon a helyen, ahol most a nagy gyű­Cegléd apánk, VÁROSUNK ALAPÍTÓJA mölcsfelvásárló telep terpesz­kedik, szemben a villanyíej- lesztő művel, az agyagot a —'szédos gödrökből mélyí­tették a sporttelepig. És ez az agyagmező folytatódik a mai téglagyár vidékére. Malomtó neve nem régi, azóta használ­ják, hogy a múlt század utolsó harmadában megépítették a nagy malmot. És a többiek: a Csíkostó, Kosárhegy. a vágó­híd, a kaszárnyák és a Csenge- ri vizei a kibányászott homok és agyag után termettek meg. Egyetlen sekély vizű tavunk volt, a Déllő, amelyet nem is olyan régen töltöttek fel, he­lyén házak állnak, emlékét a Déllő utca őrzi. Az Értem vi­ze, Cigánvszék Varjas, Ken­gyel, a Gerjemocsár és a Tó- fő más faluk határában szity- tyogott lármázó madaraival és a mocsarat kedvelő csíkokkal, varíyogó békákkal. A MAI szemlélőt az tévesz­ti meg, hogy ezeket a vízállá­sokat, semlyékeket, szikes la­pályokat, fűzfás árkokat ma mi bírjuk. Már halszáz éve. Az elnéptelenedett halmokat, fe­kete földeket és homokbucká­kat az ugyancsak személynévi eredetű Bede, Berencsik, Bécs, Borz, Cseke, Csemő, Erkus, Fe­kete, Füle, Hold, Kappan, Má­té, Mike, Szök, Tompa fölége­tett faluktól, amelyeket a nany kán száz vad hadtesté­vel, félelmetes lovashadával színig lerontatott, és az ottani népeket leölette. Pusztává szenesedtek a katonafaluk. amelyekből a honfoglaló törzs- szövetség rendeléséből Vár- kony avarjait tartották szem­mel, azok fegyvereseink féken tartására: Besnyő, Nyilas, a bolgár-török Bércéi, a bese­nyő Értem és az őstörök Kó­mán. A faluknak két profán nevük is fönnmaradt, mint Csekének. amelyet másként Berencsiknek is mondtak. Er- kust összetettek Budával. Több telepet védőszentje után is megneveztek, mint Ceglédet Szentkeresztnek. Az északi ha­táron Szentdemeternek csak ag egyházi neve maradt fenn az oklevelekben. A HELYNÉVVIZSGÁLA7 megérteti a honfoglalók etni- kumának összetételét, mer: soknyelvű nép élt itt, magyar, avar, bolgár^örök, alán, balká­ni volt hegyilakó odalentről Bosznia vidékéről, délszláv kazár. Száz év kellett, míj összegyalulódott a különbőz* kultúrákon nevelkedett nép, i mai Cegléd területén. Külön­féle isteneknek áldoztak a sá- mánhitűek, keresztények, zsi­dók és mohamedánok. Nem voltak még megkülön­böztető családi nevek, minden­kit mástól saját egysejtű neve különböztetett meg. Senkinek nem jutott eszébe eddig a gya­kori Kámán szerrébmevet vi­selő faluról azt állítani, hog’’ ott sámánok laktak, mivel j hun-avar kámán sámánt je­lent. Az újszülötteknek állat­nevet is adtak a szülők. Se .sze­ri. se száma a Farkas, Róka Medve. Tinik, Csikó személy­neveknek. NAPKELETEN született, lo­von járt a nagy folyók közén, üldözte besnyő, nádi farkas Harcolt bizánci zsoldban, fel­jött a Duna mentén népével megtelepedett a Gödöllő dombvidék legvégső ormán Cegléd apánk, városunk alapí­tója. Hídvégi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents