Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

Holnap ulázik... Kenderes Laci a forradalmi expresszen Itt, az igazgatói irodában ül mellettem Kenderes Laci, a boldog első, aikiről különben már az első szavaknál kide­rül, hogy eddig minden bizo­nyítványa kitűnő volt. — Anyukám már járt kinn a Szovjetunióban — mondot­ta Kenderes Laci — és én nagy örömmel forgattam azo­kat a szép, színes prospektu­sokat, amelyeket anyu onnan hozott. Attól kezdve minden nagyon érdekelt a Szovjet­unióról. Amikor belterültem a csapatba, tréfásán, de min­den szándiák nélkül azt mondtam, hogy én nyerem a vetélkedőt. Az iskoláiban leg­alább még barmi,ncam-negyve- nen vannak, akik hozzám ha­sonlóan megnyerhették volna a versenyt. — Közben majdnem becsú­szott egy gikszer is. Két-há- rom nappal a vetélkedő előtt megbetegedtem. A start előtt néhány perccel szaladt el ér­tem egyik osztálytársam, s már az iskola kapujában csat­. lakoztam a csoporthoz. A ve­télkedőn körülbelül harmin­cán voltunk. A selejtezés az­zal kezdődött, hogy minden­kinek le kellett írnia annyi orosz szót, amennyit tud. Én fél perc alatt nyolc szót írtam le. Utána az Aurora cirkáló­ról tettek fel kérdéseket, majd a következő kérdéscso­port az űrhajózásra vonatko­zott. — A döntőben tizenketten maradtunk. Borítékokat húz­tunk és röviden, frissen kel­lett a kérdésekre válaszolni. A döntőben nem álltam va­lami jól. Kisegített azonban a következő kérdés: hányféle szovjet autót ismerek. Rögtön fdrukkoltam a harmadik hely­re. A következő feladattal pe­dig elértem az első helyezést: soroljak fel hárem szovjet új­ságot. —/Voltál már ekkora úton? — Külföldön voltam szüle­immel, turistaúton, de ilyen nagy távolságban még nem. — Mit viszel magaddal? — Ajándékot a szovjet pio­níroknak, diáktársaimtól. Ismét magnóról és filmről­Arany emiékünnepség II. rész Arany János születésének 150. évfordulója alkalmából városunkban rendezett ün­nepségek eseményeit mag- netofonszalagról és filmről dr. Törös László, az Arany Já­nos emlékmúzeum igazgatója november 3-án este 7 óra­kor a gimnáziumban meg­ismétli. Ez az előadás fol"- tatása az október 20-án el­hangzott előadásnak. Az ese­ményekről készült filmet is levetítik. Élmény volt az első rész meghallgatása, a második rész még érdekesebbnek ígér­kezik. A PEST MEGVEI Hl RLAP KltlöNKIADASA XI. ÉVFOLYAM, 259. SZÄM 1967. NOVEMBER 3., PÉNTEK Szombaton ms ifsíiljsbbezn Szombaton délután 5 órakor a Nagy Október jubileumára vetélkedőt tartanak a város ifjúsági klubjában. A Ki mit tud a Szovjetunió­ról? vetélkedőt Tóth Tibor ve­zeti. Következik a nagy pillanat... A munkások visszamenők a tsz-be — Mégis teljesítették a tervet A jövő héten céljutalmat oszt a ládagyár A ládagyárban nem he­nyélnek. A bejárathoz kö­zel hatalmas, új hídmérleget építenek, mivel az eddigi­nek sem a helye, sem a teljesítménye nem felel meg a fejlődő gyár követelmé­nyeinek. Pusztai János telepvezető kérdéseinkre elmondotta, hogy az idén is túlnyomórészben exportra dolgoznak. Görögországnak, Egyip­tomnak, Nyugat-Némeí- országnak és Franciaor­szágnak készítenek és szállítanak könnyen összerakható láda­alkatrészeket. A teljesen kész ládák szállítása ugyanis nagy helyet foglalna el és sokkal többe kerülne. — Annak ellenére, hogy so­kan visszamentek a termelő- szövetkezetekbe és munkás­létszámunk közel százzal csökkent, előirányzott ter­vünket becsülettel teljesítet­tük, sőt az exporttervnél túlteljesítettük. — Az év elejétől szocia­lista munkaversenyek zaj­lanak üzemünkben. Az em­berek úgy dolgoztak, hogy nélkülözni tudtuk a teljes létszámot. Természetesen ez megtakarítást jelent. Novem­ber 3—5-éra termelési ta­nácskozásokat tartunk, ame­lyen megvitatjuk, hogy az 56 ezer megtakarított forin­tot miként osszuk szét azoknak, akik megérdemlik. Úgy terveztük, hogy a cél­jutalmakat november 10 kö­rül kifizetjük. (—k—) Sokat írtunk róluk, amikor megszüntették és amikor új­ból kezdték berendezni a tég­lagyárat. Korszerű gépeket kaptak és a nyár óta szünte­lenül építkeznek. Az üzem hi­vatalos megnyitása tulajdon­képpen még nem is történt meg és mégis örömmel újsá­golhatjuk, hogy eddig — rö­vid két hónap alatt — 710 ezer darab téglát gyártottak. A sok teendő mellett a leg­fontosabb, hogy a kemencé­vel elkészüljenek. A tervek Az jár jól aki hamarabb vásárol Újabb árleszállítás — a rizikóalapból Jól gazdálkodtak a kocká­zati alappal a szövetkezeti áruházban, mert még egy no­vemberi vásárra is futotta be­lőle. Érdeklődésünkre Németh Ambrus áruházigazgató el­mondta, hogy még 150 ezer fo­rintot tudnak nyújtani a vá­sárlásokhoz és ezért rendez­ték meg a novemberi alkalmi vásárt. — Mikor kezdődött és med­dig tart ez a vásár? és e hónap 20-án zárjuk. Termé­szetesen az jár jobban, aki hamarabb vásárol. — Mennyi áruról van szó? — Több mint félmillió értékű árut kívánunk harminc-negy­ven százalékos engedménnyel eladni. Vannak benne férfi­öltönyök, átmeneti kabátok, teddyber és nyúlprémbundák, leányka- és fiúkabátok. De ilyen kedvezménnyel megy a tréningruha, a kötött kesztyű, a meleg pizsama, a pulóver, a férfiing. (bakonyi) ^rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssss^ I Ugyan miért? | s ^ ^ A Szabadság Termelőszö | vetkezet elnöke a pártbi-1 § zottság végrehajtó bizottsá- ^ ^ gi ülésén szóvá tette: a § ^ termelőszövetkezetekben $ ^ egyre gond, hogy nincs ^ ^ kellő utánpótlás az állatié-1$ ^ nyésztésben'és a növény-§ ^ termelésnél. A termelőszö- ^ ^ vetkezeteknek sürgősen^ $ tenniök kell valamit a ? § szakemberek pótlására. ^ ^ A probléma valós, de az ^ S okot is keresni kell — mi- ^ ért e baj? ^ ^ Vajon nem azért, mert ^ ^ a rendelet biztosította 10 ^ ^ százalékos szakmunkás- ^ ^ pótlékot a legtöbb esetben ^ ^ nem adták meg a szakvizs-1 ^ párott termelőszövetkezetig \ tagoknak? Vajon nem § ^ azért ment el a kedvük, § $ hogy megszerezzék a na- § ^ gyobb tudást, mert azt sen- $ § ki nem honorálta nekik? J ^ A panaszkodás helyett ^ | nem volna jobb ezt fonto- ^ | lóra venni ? t s wyyrssMwyw»///////////////////////A HIRES karnagy VÁROSUNKBAN A konezrvgyár fúvóézeneka- ra az utóbbi esztendőben so­kat fejlődött. Nemcsak külső­ségekben, de művészi produk­ciójuk is lépést tart az igé­nyekkel. Most újabb segítséget kap­tak.' Simon István karnagy mellé leszerződtették Eördögh Jánost, az országos hírű kar­nagyot, aiki havonta két pró­bán vesz részt, tanácsot nyújt és segít az új darabok beta­nításában. szerint körülbelül egy hé múlva végeznek a munkák­kal, és ekkor következik t nagy pillanat: a kemence be gyújtása, amely az üzem hi­vatalos startját jelenti. (Foto: Gábor) EGY PERC TELEFON Ki !esz a kétezredik? — Halló, városi könyvtár? — Igen, tessék parancsolni! — Mi újság a nyomtatott be­tűk birodalmában? — Központi könyvtárunkban a kétezredik olvasót várjuk, akit könyvjutalomban akarunk részesíteni. November 8-án pe­dig eredményt hirdetünk az általános iskolák vetélkedőjé­ben. Sok gyerek versenyzett, s mindegyik széles körű irodal­mi és történelmi érdeklődési készségről tett bizonyságot. — Melyek a legkeresettebb könyvek mostanában? — A kötelező olvasmányo-' kon kívül Solohov Csendes Donja, és Cervantes Don Qui­jote című könyve. — Milyen közeli kulturális eseményt ígérnek? — November 10-én délután 5 órakor Fodor Andrást, a köl­tőt és műfordítót látjuk ven­dégül a könyvtárban. Erre az alkalomra ezúton is meghív­juk a körösi közönséget. (karai) Pszichológus a klubban Ma este nyolc órakor az ér­telmiségi klubban Igler György tart előadást a modern szo­ciálpszichológiai irányzatokról. Vasárnap nyit az öregek napközi otthona Vasárnap délelőtt 10 óra­kor avatják fel az Örkényi úton, a Dózsa termelőszövet­kezeti klubban, az öregek nap­közi otthonát. S PORT Itt maradt a Miskey birkózókupa Ars emlékverseny fjyáatese Nagykörös A nirí n r* nli-nl n ni 1 r 1* í 1 X -n rí f oaton xanowaic a nagyoma- riyos Miskey Árpád emlékver­senyt. öt birkózócsapat küld­te el legjobbjait: Kalocsa, Abony, Cegléd, Ganz-MAVAG és az Egyesült Tiszti Iskola —, valamint szőnyegre léptek a vendéglátó nagykőrösiek. A birkózóverseny csapat­elsője — immár ötödször — Nagykőrös lett 28 ponttal. A második Abony 16 ponttal, a harmadik az ÉTI 15 ponttal. Egyéni eredmények: 69 kilogrammos súlyban: 1. Hon-kó Dezső, 2. Oláh Dénes. 78 kilogrammos súlyban: 1. Gyulyás János... 3. Ronkó Sándor. 87 kilogrammos súlyban... 2. Csábi Pál, .97 kilogrammos súlyban ... 2. T. Szalkay István. Nehézsúlyban: 1. Dányi Ist­ván, 2. Varga Ambrus. Az emlékversenyen megje­jat árnyas janos nagy Körösi versenyzőnek nyújtotta át. Labdarúgás Fürst SE—N. Építők 3:1 (0:1) Építők: Soós — Kristóf, Gu­lyás II, Orsányi, Gulyás I, Vilcsák, Fehér, Bakonyi, Bar­iba, Bata, Tolnai. Góllövő: Gulyás II (11-es- ből). Jók: Gulyás II, Bakonyi, Fe­hér. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Majdnem baleset. Angol filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Rozsdaszere­lem. Előadás kezdete: 5 és fél 8 Levél az egészségügyi osztály címére * „közétkezők“ kínjai az Aranykalászba $ Abrosz nincs - Víz sincs - Az étel botrányos s § Színhely: az Aranykalász ^ Étterem kétesen fehér abrosz- | ezal terített asztala. Mint „közétkező’’ az ebédjegyemet $ lobogtatva várva várom, hogy § leveshez jussak. Megjelenik a •5 pincér. Csodálkozó arccal és § nem éppen udvariasan érdek- % lődik óhajom iránt. Midőn í felfedezi kezemben az ebéd- § jegyet, imigyen szól: § — De kérem ez az asztál... S> mégis ... hát le van terítve, $ tessék talán beljebb fáradni. ^ Valóban tudhattam volna... $ Hiszen négy éve minden dél- ^ ben az Aranykalászban ebé- ^ delek és ^ ott hátul, az a három te­rítetten sor a miénk ... ^ No, de nem ez a probléma, í Azt még tavalyról megszok­$ tűk, hogy önkiszolgálóként la- $ vírozunk végig az éttermen, § ha vizet akarunk inni. Az idén ^ már erre sincs mód. Több- i szőr szólunk a pincérnek, leg- ^ több esetben a füle botját sem $ mozdítja. Időnként a középső $ sor asztalon — ahol a legtöb- § bet reklamálnak — talál- > ható víz, vagy két személyre elegendő, de akikor miért tesznek öt, illetve hat teríté­ket a különben négyszemé­lyes asztalra? Az amúgy is zsúfolt asztal- . ról a piszkos tányérokat nem létezik, hogy elvigyék. ■ Mit tehet ilyenkor a vendég? * Átrakja azokat a másik asz­talra. Azután onnét is tovább - rakja valaki egy harmadik asztalra es ez így megy to­vább. A só itt luxusszámba megy. De csak nekünk, „közétkezők­nek”. A hús és egyéb ételada­gok mennyiségét sem ártana időnként ellenőrizniük az ille­tékeseknek. A hidegtől meg­meredt tésztákról nem is szól­va... A választékról ennyit: He­tente kétszer borsostokány a közétkeztetésnek! — ez már szinte jelszóvá vált. S ami még cifrább: nyáron — de még néha most is — több al­kalommal szagos húst tálal­nak fel. Telefonáltunk mi már ez ügyben a városi tanács egészségügyi osztályára, nevet, munkahelyet meg­adva. Semmi válasz. Pedig, be jó lenne már a vé­gére jármi ezeknek á kellemet­lenségeknek. Hát ilyen a helyzet az Aranykalászban. Pedig, állí­tólag vannak olyan helyek, ahol még „jó étvágyat” is kívánnak. Igaz, ott biztosan van mi­hez. Gótzián Zsuzsa Az ínségmunkától a tanács­titkári székig című tegnapi cikkünkben az utolsó bekez­désbe számhiba csúszott. A mondat helyesen így szól: — 1956 óta vagyok a városi ta­nács titkára. Szégyen és titok A MINAP KORA HAJNAL­BAN idegen asszony csengetett be hozzánk. Kanna tejet szo­rongatott kezében, miközben sorolta, sorolta, hogy ő igazán nem tehet semmiről. Álmos voltam és a gyors hadarásából nehezen vettem ki a lényeget. Végül megtudtam, azért zavart fel álmomból, mert előtte való este paprikát lopott az egyik boltból. Nem értettem, miért sorolja nekem a történteket. Megmagyarázta. — Tetszik tudni, mindent kifizetek én, csak ne tessék megírni az újságba, hogy én voltam. Nem élném túl a szé­gyent. — Lopni nem szégyellt? — kérdeznem. — Tetszik tudni, nem ott voltam, ahová járni szoktam. Elfogyott a pénzem, a paprika meg kellett. Azt hittem, nem látják meg. Elvégre, van ott sok. — Hát, ha így volt, akkor vállalnia kell a következmé­nyeket — érveltem én. — Agyonver az uram, ha megtudja! Meg mit mondanak a szomszédok, ha meghallják. Mert nagy ám a mi bajunk ... Higgye el, annyi gond szakadt ránk. Leégett a házunk, meg miegymás — s máris mutatta a személyi igazolványát, hogy ha a szabálysértés a szerkesz­tőségbe kerül, tudjam, hogy róla van szó. Ahogy néztem az adatokat, eszembe jutott, hogy nem is olyan régen éppen ennek a családnak siettek a segítségé­re. amikor leégett a házuk. Akik segítettek, nem kérdez­ték, kicsoda-micsoda. Segítet­tek, mert segítségre szorultak. FURCSA DOLOG. Akkori­ban, amikor a segítség kellett, ez az asszony nem félt a nyil­vánosságtól. Sőt, örült neki, hiszen a közösség segített raj­ta. (Most, amikor megkárosí­totta a közösséget, most ismét segítséget kér. Csakhogy most nem a nyilvánosság, hanem a titkolózás segítségét. Furcsa logika. Néztem az asszonyt, kezében a kanna tej­jel. Az „elsimításért” hozta — mondotta —, mert a hivatal­ban igy szokás ... Nem értette, miért nem fogadom el. Állt és fogadkozott. Szipogott Sunyi szemmel leste a hatást. Ígére­tet várt, hogy az ő neve nem kerül bele az újságba. Nem kapott ígéretet. — Hát jó — mondta és ki­perdült a kapun, mintha mi sem történt volna. — Ha nem kell a tej, jó lesz a malacok­nak! Bizonyára. Oda váló. (t. p.)

Next

/
Thumbnails
Contents