Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-30 / 283. szám

*%/£trlap 1967. NOVEMBER ?0„ CSÜTÖRTÖK Jógii ismeretterjesztés Törvényesség, demokrácia, új mechanizmus összefoglalva tehát: a tör­vényesség mint követelmény és jogszabály fogalom a feudális rend elleni harcban a polgári forradalmak jelszavaként me­rült fel, és csupán a burzsoá­zia uralmának egy — a véghez vitt polgári forradalmak kö­vetkezetessége által meghatá­rozható — kezdeti szakaszára jellemző, de akkor is megfele­lő kivételekkel és határok kö­zött; a burzsoá törvényesség a tőkés fejlődés imperialista sza­kaszában az általános felbom­lás útjára kerül, ahol — a fa­sizmus uralomra jutása esetén — a burzsoá törvényességnek még a látszatát is felszámolja. II. 1. A szocialista törvényesség e szocialista jognak legsajáto­sabb jogi alapelve. Megtartá­sának jelentőségét és óriási vonzerejét aláhúzza az a nagy értékű határozat is, amelyet — a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követően — a vi­lág első szocialista államéiban a Munkás- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek VI. összoroszor- szági rendikívüli kongresszusa hozott 1918. november 8-án a törvények pontos megtartásá­ról. A határozat rögzíti: a mun­kások és parasztok hatalmá­nak további fejlődése és meg­erősödése szemponjából a tör­vények megtartása elengedhe­tetlen; az állampolgároknak, az állami szerveknek és hiva­talos személyeknek a legszigo­rúbban meg kell tartaniuk a szocialista állam törvényeit, a I központi hatalom rendeletéit és határozatait. A legkisebb törvénytelenség, a szovjet rend legkisebb megszegése is olyan rést jelent, amelyet az osztály- ellenség azonnal kihasznál — mondta Lenin a Kolcsak felet­ti győzelem egyik tanulsága­ként, de az egész orszáigra egy­ségesen érvényesülő törvényes- ■ -Rág alapvető követelményére hívott fel 1922-ben az ügyész­ség feladataival foglalkozó, Sztálinnak írott levelében is, mondván: a törvényességnek .. egész Oroszország, sőt a Szovjet Köztársaságok egész föderációja számára is egy­ségesnek kell lennie”. (Lenin: VáL Művek. II. 614. old.) Az SzK(b)P XIV. konferen­ciája — 1925-ben — határoza­tot hozott a forradalmi törvé­ny ességrőL A határozat a for­radalmi törvényesség legtelje­sebb megerősítését tűzi ki fel­adatul, mint a proletárállam megszilárdítása és a dolgozó parasztság állam iránti bizal­mának megteremtése zálogát, és arra hívja fel a kommunis­ták figyelmét, hogy a pártszer­vek minden segítséget ad­janak meg a bíróságoknak és az ügyészségeknek a szocialis­ta törvényesség biztosítása és megszilárdítása érdekében vég­zett munkájukhoz. „A forradalmi törvényesség­nek kezdettől fogva lényeges vonása az volt — mondta egyik előadásában Samu Mihály —, hogy új jogszabályokkal bás­tyázta körül a szocialista for­radalom eredményeit. Ennek tudható be az, hogy az Októ­beri Forradalom után rövide­sen elkészült az új szovjet al­kotmány, és jelentékeny vál­tozások születtek az új bírósá­gok működésének rendszerével kapcsolatban.” (Samu Mihály: A szocialista forradalom ha­tása az állam és jog fejlődésé­re. Előadás a TIT előadói kon­ferenciáján. 1967.) A továb­biakban kifejtette: a bíróságok működését illetően jelentékeny problémát vetett fel a jogsza­bályok kérdése. Noha egy ideig a forradalom érdekeivel nem ütköző jogszabályok érvénye­sítése lehetséges volt — a to­vábbi fejlődéssel a régi jogsza­bályokat ^egészében hatályon kívül helyezték, és új dekrétu­mokat alkottak. Lenin úgy lát­ta, hogy a szocialista állam ké­pes a gyors fejlődés követésé­re és újabb és újabb jogszabá­lyok megteremtésére; olyan gyors törvényhozást tartott le­hetségesnek — egyben szüksé­gesnek is —. amelyre a polgári államok képtelenek voltak. A szocialista forradalom jo­gának fejlődését illetően a pol­gári jogászok igen gyakran fel­vetették a törvénytelenség vád­ját. Ez a vád azonban az úgy­nevezett polgári törvényesség megtartásával kapcsolatos igényből fakad. „Nyilvánvaló — mondotta a fent idézett elő­adó —, hogy a szocialista for­radalom nem köti magát a ko­rábbi társadalom azon törvé­nyeihez, amelyek akadályozták a munkásmozgalom erősödését, a dolgozók alapvető jogainak és érdekeinek védelmét. A pol­gári törvényességgel szemben a forradalmi törvényesség bon­takozik ki, amelynek lényege az, hogy a munkásosztály, a dolgozó tömegek érdekében ál­ló jogszabályok születnek, és az igazságszolgáltatási eljárás is a dolgozók érdekeit szolgál­ja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt fél év­század eredményei világosan mutatják, hogy e törvényesség nélkülözhetetlen feltétele volt és lesz mindig a szocializmus, a kommunizmus építésének. 2. A Szovjetunió ötvenéves történelme a tapasztalatok szinte kimeríthetetlen tárházát teremtette meg a szocializmus útján járó népi demokratikus országok — közöttük hazánk — számára az élet minden terü­letén, így államuk és joguk fejlődése tekintetében is. „A népi demokratikus országok­ban — írja Szabó Imre már idézett művében (116. old.) — a munkásosztály hatalmának megszilárdításával szintén elő­térbe került a szocialista tör­vényesség alapelve — jelentő­ségének felismerése azonban a fejlődés szocialista szakaszára váló rátérés sajátosságaiból adódóan is lassúbb folyamatot jelentett. A törvényesség alapelvének forradalmi, újszerűsége — fejti ki tovább — a régi jogszabá­lyok egy részének hatályban tartása, és az új államappará­tus megteremtésének fokoza­tossága miatt kevésbé tűnt elő; kibontakozására hátrányosan hatottak megsértésének a sze­mélyi -kultuszból származó sú­lyos esetei; érvényesülését egyébként fékezte az új jog je­lentőségének lebecsülésién ala­puló bizonyos „jogi nihiliz­mus” is. Mindeme nehézségek ellenére s a feltért hibák fel­számolása után a népi demok­ráciákban is általánossá váltós megszilárdult a szocialista tör­vényesség, amelynek további erősítését a népi demokratikus országok kommunista pártjai­nak számos határozata tűzte ki célul az állami szervek és az állampolgárok elé, és amely­nek érvényesülése érdekében a népi demokratikus állam szá­mos érdemi és szervezeti in­tézkedést tett és tenni kíván a jövőben is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongressszusának határozata rögzítette: „A tör­vény előtti teljes állampolgár! egyenlőség a törvényesség szi­gorú megtartása, a párt türel­me és humánus politikája tár­sadalmunk egységének erősö­dését, a szocializmus jayát szol­gálta ... A szocialista nemzeti egység kiszélesedése tovább erősítette és szilárdította a szo­cialista államhatalmat. Népi államunk a társadalom vala­mennyi becsületes tagja szá­mára biztosítja a szilárd jog­védelmet, a demokratikus jo­gok gyakorlásának széles körű lehetőségeit, de elnyom min­den — szocialista vívmányaink, a népi hatalom, a törvényes rend ellen irányuló restaurá- ciós törekvést. Szocialista vív­mányaink fejlesztése és az el­lenséges törekvések elnyomása szocialista államunk két, egy­máshoz szorosan kapcsolódó feladata.. 3. Az elmondottak alapján | összefoglalóan megállapítható, ; hogy a szocialista törvényes* i sóg a munkásosztály, a dolgo- ! sók érdekeit szolgáló normái- I nak — a jogalkotó és jogalkal- I mazó szervek, a társadalmi j szervezetek és az állampolgá- I rok által történő — megtartá- ; sát és megtartatását jelenti, s I ez a tény a szocialista törvé­nyességet a szocialista jognak | olyan feltétlen alapelvévé eme- I li, amely végső fokon a szo­cialista termelési viszonyokon j alapulva, a dolgozók államha- ; tóiméból egyenesen követke- i zik, és megfelel azoknak a jel- j legbeli követelményeknek, ; amelyeket a szocializmust, a j kommunizmust építő társada­lom állít fel a fejlődés meneté- | ben. ! A szocialista törvényesség | fejlődése egyrészt a múltbeli I maradványok és régi gondol- j kozás elleni harcban, másrészt a szocialista törvényesség ele- i áhéinek bővülése, a szocialista jogrendszer objektíve törvény- szerű kiépülése, majd megszi­lárdítása, az állami szervek munkájának állandó javulása, az állampolgári fegyelem nö­vekedése közepette megy vég­be. Ennek megfelelően egyrészt a jogalkotói munka kibontako­zása, másrészt a jogalkalmazás tartalmának fejlődése, har­madrészt az állampolgárok jog­szerű magatartásának egyre ál­talánosabbá válása feltétele a szocialista törvényesség fejlő­désének. E feltételek, illetve jellemvonások szocializmust építő társadalmunkban adot­tak, és ez alapvetően megha- I tározza a felvetett probléma- j körben fejlődésünk irányát és ; tartalmi mélységét, gazdagsá- ' gát Dr. Dér Ferenc (Folytatjuk) „Alagút" a Jurisics-várban Részleges födémcsere kez­dődött a 700 éves kőszegi Jurisics-várban. Az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség 400 000 forintos költséggel ki­cseréli a több száz éves fa- gerenda-óriásokat, amelyek a vár déli részén és a mú­zeumi részen felmondták a szolgálatot. A nagyszabású munka márciusra készül el. Addig a várba látogató sok kiránduló és turista részére ideiglenes „alagutat” építet­tek, amelynek védelme alatt a födémcsere idején is meg­tekinthetik a vár nevezetes­ségeit. A tűz után PÉLDAMUTATÓ ÖSSZEFOGÁS CEGLÉDEN — Tűz ütött ki az ÉVIG ceg­lédi gyáregységének Béke téri j üzemében! — a hír percek I alatt elterjedt a városban. Egy ! olajfűtésű kemence hevítőbe- ! rendezésétől kigyulladt az ön- I íöderész födémszerkezete, és a tűz villámgyorsan átterjedt a I fából készült épületszerkezetre j is. A tűzoltóság segítségére j siettek Kecskemét és Szolnok ] állami, Abony önkéntes tűzol­tói. A honvédség alakulató is 1 segített az értékes gépek men­tésében. Mindez november 15-én tör- i tént. A tűzoltók, katonák és a I gyáriak igyekezete megmentet­BEMUTATAS ELŐTT Homályból - fény felé Film az évszázados Akadémiáról Széchenyi szavait idézi a j film nemcsak a tudományos cím s vele is kezdődik a Ma- | érdeklődésű nézőt köti le, de gyár Tudományos Akadémiá- J maradandó élményt nyújt ról készült tv-film. Nemrég j mindenkinek, aki szán rá öt­feltárt értékes lelet ad rövid j venöt percet — vasárnap este. történelmi visszapillantást. | _ soós _ A z Akadémia jelenlegi épü­lete 1865-ben készült el. Az ott dolgozó asztalosok levelet írtak, ládába tették s elrejtették. Soraikból -kikerekedik egész életük; mennyit kerestek, mennyi volt a búza ára, mit fizettek a borért... Annak a reményüknek adnak kifeje­zést, hogy aki megtalálja - e sorokat, annak jobb élete lesz. Padlócserénél került elő a ka­zetta, s értékes dokumentum­mal gyarapodott történettudo­mányunk. A film, amely az Akadémiá­val ismerteti meg a nézőt, nem i akadémikus. A professzorok, j akik munkájukról beszélnek, i szin,te személyes ismerőseink | lesznek. Tarjáni professzor a | természet harmóniájáról, a rendről beszél, S felhívja a figyelmünket arra, hogy ép­pen .......... ...... a rend megbomlásának, a diszharmóniának köszön­hetjük például a tv képer­nyőjét, az egyenirányítókat. A kettőt tellát mindig együtt, dialek­tikusán kell vizsgálni. Dr. Gegesi-Kis Pál az anyag és a lélek egységét hangoztatja. A pszichológiai tényezőnek leg­alább olyan szerepe van a gyógyulásban, mint az orvo­si beavatkozásnak. A fémek is élnek — lep meg bennünket Milner Tivadar akadémikus; s egyszerű példával érzékel­teti, magyarázza meg. Emberközelbe, életközeibe kerül Jégfőbb tudományos központunk munkája az aka­démikusok szavai nyomán. A te a lángoktól az értékes gépek nagy részét, az üzem fontos helyiségeit, de a közös erőfe­szítés ellenére is komoly kár keletkezett az épületben. Hétfőn két műszakban meg­kezdődött a termelőmunka a színesfémöntödében. A szánkó- fetartó-szerelde a vész után egy nappal már ismét műkö­dött. A sajtoló- és a galván- üzem rongálódott meg a leg­jobban. Ebben csak napol múlva láthatnak ismét munka hoz. Javában folyik a födém és tetőszerkezet helyreállítás: Itt dolgozik a központi villany szerelő brigád, a Vörös Csilla Tsz ácsbrigádja, segítségül je lentkeztek a KGV kőművest és a Kossuth Tsz is küldőt két kőműves szakembert. A próselők és galvánozók séta tétlenek, míg munkahelyük cl nem készül: a pesti központban kaptak gépeket, a nyersanyag és a munkások naponta Pestre utaznak tehát, hogy a tűzkár ne okozzon a termelésijen pó­tolhatatlan kiesést. Előrelátha­tóan a jövő hét végére teljese » elkészülnek a helyreállítással, és ismét teljes erővel dolgozik majd az ÉVIG üzemegysége. (—es) A baromfigyár Belföldi és külföldi asztalokra A baromfi feldolgozásához az utóbbi években az iparnak már megfelelő minőségű nyersanyag áll rendelkezésre. Amíg azelőtt 1 kg csirkehús előállításához 4—5 kg takar­mányra volt szükség, ma 2,60 —2,70 elegendő. Az előállítási idő is megrövidült: átlagosan 8 hét. Sokan idegenkednek a hű­tött baromfi vásárlásától. Nem találják elég tisztának. Vajon igazuk van-e az óvatosoknak? A Baromfiipari Országos Vállalat budai old gyáregysé­gében műszakilag jól felsze­relt, a liyg'énia kívánalmai­nak megfelelő feldolgozó üzemben, ennek az aggálynak az alaptalanságáról győződtem meg. A Pest megyei tsz-ekből és állami gazdaságokból menet- rendszerű pontossággal érkez­nek a jó minőségű hibrid csir­kék. Ezek azonnal vágásra ke­rülnek, majd a legmodernebb gépsoron dolgozzák fel őket. A hygéniikus termelést állatorvo­sok ellenőrzik. A munkafázi­sok során, legalább 6 alka­lommal mossák folyóvízzel a baromfit, ezzel műiden szennyet eltávolí­tanak. Az áru egy részét darabolják, másikat egészben csomagol­ják. Érdekes a hűtés. Attól függően, milyen' a csomagolás (zsugorított, vagy polyetilén) gyorsfagyasztó atógútban, vagy folyadékkal hűtenek. A budafoki üzemegység csi­nosan csomagolt készítményei nemcsak a hazai, de sok külföldi család asz­talára is eljutnak. Az NSZK, Ausztria, Svájc, Olaszország és az arab álla­mok ragaszkodnak Budafok készítményeihez. Ugyanitt dolgozzák fel a to­jást is. Különleges gépsor.tel­jesen automatikusan súly sze­rint osztályoz. 1867-ben, eddig 45 millió tojást szállítottak. (G. M. E.) Halál helyett repülés A nyugat-németországi Buchholzban öngyilkossági kí­sérlet következtében felrob­bant egy családi ház. Egy 26 éves asszony propángázzal akart véget vetni életének a ház konyhájában. A gáz a tűzhely parazsától méggyu’- ladt, a robbanás levitte a ház tetejét és az asszonyt kivetet­te a házból, de életben ma­radt. Az esernyő K aptam ajándékba egy esernyőt. Szép, karcsú, elegáns exkluzív, fekete jószág, a férfi divatlapok ma­nökenjeinek kezében látni ilyene­ket. Óemyőségével már sokat sze­meztem egy kirakatban. Ilyenkor el­képzeltem, amint séta közben szinte önálló létet élve egy ilyen fekete se- íyemernyő táncol a kezemben. Az ernyő számomra mindig az elegan­cia és a jólét szimbóluma volt. ,És íme: van ernyőm. Éppen ideje már úgyis, hogy véget vessek ennek az orkánkabátos, hajadonfős lezser- kedésnek. Túl vagyok jócskán a teen­ager koron, nem illik már a suhan- cot játszanom. Másnap reggel — bár verőfényes idő volt — kezembe vettem az er­nyőt. Elindultam, hogy bejárassam. Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Hogy kell egy ilyen ernyővel közle­kedni? Ha rátámaszkodom és min­den lépésnél előrébb teszem, akkor olyan vagyok, mint egy botra tá­maszkodó nyomorék. Ezt könnyed eleganciával kell vinni... így sem­miesetre sem. Olyan, mintha súlyos terhet cipelnék. Vajon, hogyan sétál ernyővel a walesi herceg, vagy Che­valier? Gondterhelten álltam meg. És íme ösztönösen rátaláltam, hogyan kell ernyővel megállni. Az ernyő hegyét mintégy fél méterrel a cipőmtől te­szem le. Könnyeden rátámaszkodom, amitől az ernyő enyhe ívbe hajlik ... Ez kitűnő. De nemkülönben ele­gáns álló helyzet, amikor az ernyő hegye közvetlenül a cipőm mellé ke­rül. Nyújtott karral a fogantyúját messze eltartom testemtől. A mozdu­lat sugallja a könnyed eleganciát. Í gy hát állni már tudok az ernyő­vel. De menni egy lépést sem. Nos próbáljuk csak. Hónom alá ve­szem, lépek kettőt. Képtelenség. Ügy viszem, mint a keretlegények a gép­pisztolyt. Kísérletként pördítettem rajta egyet. A lámpát sikerült lever­nem, ettől függetlenül a mozdulat suta és idétlen volt. Egyik barátom, aki megfigyelt egy nyugdíjas minisz­teri tanácsost, azt javasolta, hogy a jobb karomat könyöknél hajlítsam derékszögbe. A vízszintes alkarra akasszam rá az ernyőt és így sétál­jak. Az ötlet kitűnőnek tetszett, de a felső testem megmerevedett, úgy éreztem magam, mint egy csípőfica­mos. A lábam minden lépésnél az ernyőbe ütközött és fennállt a ve­szély, hogy hasra esen» és ez semmi­képp nem elegáns. Megpróbáltam én mindent. Vál­tómra vettem, mint Kakukk Marci a vándorbotit, közepe táján marokra fogtam, de egyik tartás sem lett ele­gáns. De ez még csak a kisebbik baj. Kiderült azonban, hogy az ernyőhöz fel kell öltözni. Az elegáns, vékony, fe­kete selyemernyő nem fér meg a ki­hajtott inggel, nem tűri a sportpuló­vert, a vastag gumitalpú cipőt. És ra­gaszkodik a kalaphoz. Eme ernyő mellé szentségtörés lenne baszk­sapkát húzni és már a gondolat is borzasztó, hogy netán hajadonfővel induljunk útnak, ö és én. Annyit még egy divatanalfabéta is tud, hogy az ernyőhöz fehér ing és sötét nyakkendő illik. Ormótlan tap­pancsaim helyett be kell szereznem egy hegyesorrú, fekete cipellőt és el­engedhetetlen egy sötét, lehetőleg fe­kete kalap. Ahhoz viszont nem megy világos, mintás felöltőm sem. Kell tehát egy sötét színű, elegáns felöl­tő is. Ehhez már természetes követ­kezmény egy drága selyemsál. Majd’ elfelejtkeztem a legfontosabbról. Puha — lehetőleg szarvasbőr — kesztyű nélkül egy lépést sem tehe­tünk ketten. És ha lefagy a kezem, akkor is az egyik kesztyűt nem sza­bad felhúzni. így elegáns! A külsőmet tehát az ernyő már átalakította. De ahogy eddigi szere­lésem nem ment az ernyőhöz, ehhez a habitushoz nem viselhetem eddigi modoromat sem. Az elegancia köte­lez. Embertársaim az ilyen külső mögött egy udvarias, sima modorú, kulturált, halk szavú férfiút képzel­nek, nem csaphatom be őket. k z ernyővel már nem mondhatom A azt, hogy „szevaszmivan” ?. He­lyette ez a helyes: „Szervuszkérlek- miújság?” Ilyen szavakat kell majd használni: Kiváltképpen, felettébb, mindazonáltal, aproximatíve satöbbi, helyesebben: et cetera. Ami eddig klassz volt, az ezután felséges, a fej az férfiú, a csehó, az csapszék. de ide ezzel a külsővel már nem illik be­menni. Nem lehet továbbá szaladni, villamosra ugrálni. Nem lóghat a szám szélén cigaretta és megbocsát­hatatlan anakronizmus lenne zsebből töpörtyűt, vagy tökmagot enni. Fé­keznem kell mozdulataim lendületét, az ernyőhöz nem áll jól a hevesség, gesztikulálni pedig egyenesen lehe­tetlen. Aki ernyőt visel, legyen hű­vös, kissé konzervatív. Nem véletlen, hogy eddig egyetlen forradalmárt sem láttam esernyővel, Chamberlain pedig elképzelhetetlen paraplé nél­kül. És még mindig nem vagyunk az ügy mélyén. A külső, a modor, a vi­selkedés mind felszínes dolgok. Eze­ket viszonylag könnyű megtanulni és az ernyőhöz alkalmazni. De a termé­szetet, vérmérsékletet, jellemet, az ember örökli, majd évtizedeken át alakítja. Vannak emberek, akik er­nyővel jennek a világra, mert ezt most már tudom: erre születni kell. Hiába minden igyekezet, tehetek én a fejemre akár pincsit is. az ernyő akkor is úgy áll a kezemben, mini a tisztességtelen leányzóéban a liliom. Az esernyős önmagam tehát meg­alapozatlan álomkép volt csupán. Ballonban nőttem fel, erltánban ér­tem férfivá, ha egyik sem volt, be­álltam az eresz alá. amit eső után nem kell tovább cipelni. Viharos esők elől, presszókban és csellókban kerestem menedéket és sosem jutott eszembe, hogy miiven jó lenne ha ernyő-tulajdonos lennék Most már csak rzt teli eidönte- nem; mit csináljak az ernyjvei. Oda- ajándék znám egy barátomnak, de miért okozzak neki is ilyen válságot? Leghelyesebb lesz, ha elviszem sé­tálni, és ottfelejtem valahol... Ez jó... Illetve, hogy vinném eí, ami­kor nem tudok vele közlekedni? O ’thagyom az előszobafogason. Időnként ránézek, ilyenkor rá­jövök, hogyha kedvem szottyanna az elegáns, konzervatív, sima modorú úriemberkedésre, hát ernyőm már van hozzá... Ősz Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents