Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
Másnál volt a „pénztárkulcs” Pénzt kapnak a jogszabályok mellé A lakóhelyi közösségben élő ember — aki mindennapos tapasztalataiból tudja, hogy életét alapvetően befolyásolja a település is, ahol lakik — természetes jogának tekinti a beleszólási, döntési lehetőséget a helyi ügyekbe. Ügy tűnik, erről viszonylag kevés szó esik mostanában, bár az új gazdaságirányítási rendszer alapél- veinek kialakítását megelőző vitákban sok fontos elvi kérdést kellett ezzel /összefüggésben eldönteni. A tanácsi demokratizmus tartalma természetesen nem lehet vitakérdés: hiszen köztudomású, hogy tanácsaink népi önkormányzati szervek, amelyek egyesítik az államhatalmi és az igazgatási funkciókat. Ám hogyan valósítható meg a tömegek hatékony beleszólása, ha figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tanács természetesen nem lehet független ország a népgazdaság hatalmi és igazgatási irányításától? A korszerű államigazgatás és a helyi gazdálkodás irányítása sajátos szakértelmet kíván; és ennek segítségével érvényesül a demokratizmus is, mert a demokratizrus tartalmi, lényegi erősítése azt jelenti, hogy a helyi lakosság választott szervei valóban minden, a területüket érintő lényeges kérdésben dönthetnek és döntési szférájukba kerülnek a területi fejlesztéshez szükséges anyagi eszközök is. Ami az önállóság ez utóbb említett sarkpontját, az anyagi eszközöket illeti, meg kell jegyeznünk, hogy az elmúlt évek változásai lényegében már előkészítették a jövő évtől várható nagyobb anyagi önállóságot. A tanácsok mind jelentősebb feszegekkel gazdálkodtak, amit a tanácsi költségvetések gyorsan bővülő keretei jeleznek: 1957-ben például 7,4 milliárd volt országosan a tanácsi költségvetések összege, amely 5966-ban 18,8 milliárdra emelkedett. Ezen belül különösen gyors ütemben nőttek az úgynevezett községfejlesztési alapok — amelyek felhasználásáról a tanácsok eddig is teljesen önállóan dönthettek: 1957- ben 322,2 millió forint volt ez az összeg, 1966-ban pedig elérte az 1338,9 milliót. Mindez azonban csak azt jelzi, hogy a tanácsi gazdálkodás jövő évi változásai nem minden előzmény nélkül valók. Kétségtelen azonban, hogy 1968-tól nem egyszerűen a korábbi tanácsi hatáskörben levő feszegek bővítéséről, hanem ennél sokkal többről: elvi változásokról van szó. Eddig a helyi érdekeket iga- sán befolyásolható ügyek egész sorában az úgynevezett „kettős irányítás” elve érvényesült. Ez azt jelentette, hogy bár formailag a választott tanács — és ügyintéző szerve: a végrehajtó bizottság — vezette a tanácsapparátus osztályait, ugyanakkor azonban ezek az osztályok saját ágazati minisztériumuknak — illetve „magasabb fokú*’, tehát járási, megyei, kerületekkel szemben pedig: városi tanácsoknak is közvetlen felelősséggel tartoznak. Ilyen módon az ágazati, minisztériumi irányítás Budapestről döntött az ipari, a kereskedelmi, a munkaügyi kérdések többségében. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ahol a pénz — és hozzá: a magasabb szintű hatáskör — ott az érdemi döntés lehetősége is, márpedig ez ideig a minisztériumok kezében volt. Így alakult ki az a sajátos munkamegosztás, hogy — némi túlzással szólva — az igények összegezése, tehát a kérés tartozott a helyi emberekre, de másnál volt a „pénztár- kulcs”. Igaz, a tanácsok ezután sem gazdálkodnak „nyitott” pénztárból. Ám o kettős irányítás elve jogszabályi döntéssel megszűnt: 1988-tól a választott tanács felelős a tanácsapparátus munkájáért és a minisztériumok csak a tanácson keresztül irányíthatják a szakigazgatási osztályokat is. Korántsem formai változás ez, a jogszabály ugyanis azzal is számolt, hogy ellenvélemény alakulhat ki a miniszter és a megyei tanács között; ilyenkor a döntés a Minisztertanács elé terjeszthető. Az új kormányrendelet szerint, a tanácsok éppen úgy, mint az üzemek, maguk dolgozzák ki hosszú- és közép távú — ötéves —, valamint éves terveiket. A megyei tanácsok részt vesznek az országos tervezésben is, ami módot ad az ágazatok, iparvállalatok területpolitikájának összehangolására. A tanács — bevételeiből és az állami hozzájárulásból — fejlesztési alapot képez, amire akár bankhitelt is felvehet. Ami — látjuk — alapvetően különbözik a „pénzkérés” módszerétől; ez már valóban gazdálkodás. Fontos új tényező továbbá, hogy a tanácsok általában ötéves időszakra — most átmenetileg; 1970-ig — előre tudják milyen összegekkel gazdálkodhatnak, s így hosszabb időre szóló, jelentősebb fejlesztési előirányzatokat valósíthatnak meg. Gazdálkodásuk jelentős eleme, hogy az illetékességi területükön működő állami és szövetkezeti vállalatok nem élveznek majd — mint eddig — szinte „teljes területenkívüliséget”, hanem meghatározott kommunális adót fizetnek a tanácsnak, amely később az adókulcs „mozgatásával” vonzóvá teheti, vagy ha szükséges, nehezítheti új vállalatok telepítését, illetve a korábbiak bővítését, a helyi igényeknek megfelelően. Kétségtelen, hogy mindez azt jelenti, hogy a helyi lakosság választott szerve: a tanács valóban érdemiben irányíthatja a gazdálkodást, a fejlesztést. Tábori András A P E S.T M 6 G Y.E f H, I R LAP IX. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM 1967. NOVEMBER 26., VASARNAP Hosszú út — lilába Naponta százan és százan Akadozik a gázellátás a sülyi cseretelepen Tápiósülyben négy község középpontjában, az állomás közelében létesült a fogyasztási szövetkezet gázcseretelepe. Kezdetben mindössze mintegy , ötszázan rendelkeztek gázpalackkal. Jelenleg az igénylők száma ezerháromszázra emel- / kedett. A gázellátás kisebb zökkenőiktől eltekintve a nyár és az ősz folyamán kielégítő volt. Két hete akadozni kezdett a szállítás. Pedig a gázra most is nagy szükség van. A Gyufával játszottak Téli íŰKrendés*e<i ellenőrzések a járásban A fűtési idényben gyakoribbak a kéményt üzek és a lakóépületekben keletkezett tűzesetek. Előfordul még, hogy a kéménybe beépített fagerenda fog tüzet és veszélyezteti az egész épületet. Gyakori előidézője a tűznek a fűtéssel kapcsolatos tűzrendészet! szabályok megszegése. Nincs biztosítva a kellő tűztávolság, vagy éppen tűzveszélyes folyadékot használnak a begyújtáshoz. Tűzveszélyt jelenthetnek az elektromos berendezések és különféle gépek, a gáz és olaj- tüzelésű berendezések, ha helytelenül használják őket. Sok bajt okoznak a magukra hagyott gyermekek. A lakóépületek megnövekedett tűzveszélye szükségessé 90 éve született Látogatás Adyfalván Szeptemberben feleségemmel Romániában jártunk — írja Szabó József gyömrői olvasónk. — Ellátogattunk Adyfalvára, meghatva álltunk a múzeumnak berendezett nádfedeles kis ház előtt. \ Lefényképeztük az útmutató táblát, a múzeum előtti Ady-szobrot. Elbeszélgettünk a nagyon készséges gondnoknövel, aki készségesen adott felvilágosítást az Ady-csa- ládról, a költő fiatalkoráról. Köszönjük olvasónk sorait és a fényképeket. Ezennel — Ady Endre születésének 90. évfordulója alkalmából — átnyújtjuk őket olvasóinknak. KÖNYVESPOLC Alekszandr Lebegyenko SORSOK ÉS SZERELMEK Andrej Martinovics Koszt- rov petrográdi egyetemista volt 1914-ben. A petrográdi egyetemisták élete nagyjából megegyezett a világ bármelyik táján élő fiatalok életével: teli voltak vidámsággal, kalanddal, szerelemmel, valami igazi nagy tett- revágyással; mind meg akarta mutatni, hogy ő az igazi, aki megváltja a világot. A regény cselekménye két síkon bonyolódik. Egyrészt Andrejt követjük nyomon a háború forgatagában és a hátországban átélt kalandjaiban, másrészt Tatjána sorsát ismerhetjük meg, aki tragikus haláláig reméli, hogy Andrej újra az övé lesz. Alekszandr Lebegyenko Sorsok és szerelmek című könyve kitűnő regény. Hömpölygő epikája a klasszikusok stílusát és cselekményszövését idé2i fel az olvasóban. Tanulunk belőle, mert alapos és rendszerező tudása bőven vázolja fel a történelem eseményeit, izgulunk és lelkesedünk, mert története fordulatos, stílusa olvasmányos. tette, hogy tűzrendészeti hatóság fokozottabban ellenőrizze a szabályok betartását. Ezen a télen ellátogatnak a községi önkéntes tűzoltótestületek tagjai minden épületbe, a helyszínen megvizsgálják a tűzrendészeti előírások betartását. A tűzrendészeti hatóság kéri a háztulajdonosokat, bérlőket, tegyék lehetővé, hogy a tűzoltóság tagjai felülvizsgálhassák épületeiket, mert az alapos vizsgáltat sok bajtól, bosszúságtól mentheti meg a tulajdonosokat, lakókat. Az ellenőrzések során tapasztalt hibákat a megadott határidőn belül ki kell javítani. Néhány fontosabb tűzrendészeti szabály: gyermekeket nem szabad bezárt lakásban magukra hagyni, Éppen ebben az évben csaknem tragikusan végződött Vecsésen az a játék, amikor a lakásba bezárt gyerekek gyufával játszottak. A lakásból való távozás előtti meg kell győződni arról, hogy a tüzet elzártuk, s az elektromos gép nem maradt áram alatt. Fontos a tüzelőberendezések és az éghető anyag között a szükséges tűztávolság betartása. Gáz és olajtüzelésű fűtő- és melegítőberendezése- ket csak a kezelési utasítás szerint használjuk, de a villamosberendezések szerelésénél és használatánál is körültekintően kell eljárni, mert a szabálytalan szerelés és használat baleset és tűz előidézője lehet. A fenti tűzrendészeti rendelkezések betartása, a lakóépületek megelőző tűzrendészetének a biztosítását jelenti. A tűzrendészeti hatáság a szabálysértők ellen — a vétség súlyossága szerint — szabálysértési eljárást indít. Fülöp József tűzoltó főhadnagy ÜGYELETES ORVOS Bényén, Gombán és Pándon: dr. Kárpáti Ervin, Gyömrön: dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron: dr. Péterffy Gusztáv, Pilisen: dr. Pázmány Elemér, Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszer- tár Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen a János utcai. MŰSOR MOZIK Ecser: Az utolsó vérbosszú. Gomba: Egy magyar nábob és Kárpátliy Zoltán (széles). Gyömrő: Nikki. H: Folytassa, cowboy. Maglód: Segítség, gyilkos (széles). Első előadáson: Egy kis csibész viszontagságai (széles). H: Aranyember (széles). Mende: Egy asz- szony járt itt (széles). H: Segítség, gyilkos (széles). Monor: Csapa jev. Matiné: Robbantsunk bankot. H: Csapajev. Nyáregyháza: A férfi, akit szeretek (széles). Péteri: Nocturne. Pilis: A múmia közbeszól. H: Tartalékos sztár. Tá- piósáp: Hamis pénz. Tápiósüly: Folytassa, cowboy. Úri: Tartalékos sztár. Üllő: Don Quijote fiai. H: A férfi, akit szeretek (széles). Vasad: Autót loptam. Vecsés: Mindenre emlékszem, Richárd (széles). Matiné: És akkor a pasas. H: Mindenre emlékszem, Richard (széles). sütés-főzésen kívül a disznóvágások idején perzselésre is felhasználják. A telep vezetője, Cseri Istvánná bosszankodva legyint: — Tessék elhinni — mondja — nagyon el vagyok keseredve. Naponta százan és százan jönnek ide, s igen sokan nyolc-tíz kilométerről, de néhányan naponta kétszer is megteszik ezt a hosszú utat. A szájoil és budaörsi gáztöltő telep rendes körülmények között hetenként kétszer is küldött háromszázötven gázpalackot. A múlt héten mindössze százat hoztak. Érdeklődésemre a rakodó munkások azt mondták, hogy azért nem töltöttek többet, mert a munkásoknak gyűlésre kellett menniök. Tegnapelőtt ismét csak száz palackkal jelentkeztek. Ezúttal nem adták semmi okát a hiányos szállításnak. Lerakták a palackokat és villámgyorsan eltűntek. (—ky) Fzrenczy Hanna: NOVEMBER Kialudt a fény. Ködbe veszett a világ. Utszélén állok... Hallgat az árok. Víz se csörög, fű se női. Messzire mentél... Eső szemerkél. Didergetőn, konokul. Nagy telet érzek... Magányos fészek ring az ágon üresen. Szívemben bánat... Nézek utánad — Fenn az ónos ég alatt madarak szállnak. Javaslatra javaslat Zengjen a dalf szálljon az ének Furuglyás Géza néhány nappal ezelőtt az általános iskolai nagykórusok járási találkozójáról írt. Ebben néhány kritikai megjegyzése mellett elismerőleg, s egyben elma- rasztalólag említ néhány vecsé-. si együttest, többek között az én kórusomat is. Igaz. Igaz, mert hatodik éve va-. gyök vecsési munkahelyemenh s ez idő alatt úttörőkórusom 18, középiskolai énekkarom 27„ férfikarom 67 alkalommal lé-, pett fel. Ebből erre az évre vajmi kevés esett. Az év nagy részében betegeskedtem, hóna-, pokat töltöttem kórházban. Azt hiszem, hogy alibim tökéletes. Egyébként itt szeretném megemlíteni, hogy egy kórus minőségi és mennyiségi mun-, kája nemcsak a karvezetőn múlik. Számos gátló tényező beleszól egy énekkar belső életébe. Valamennyi kórusvei zető jól ismeri ezeket. A cikkíró javaslatait üdvöz-> löm. őszintén kívánom, hogy megvalósuljanak. Somogyi La-, jós karnagy, zenei referens, művelődésiotthon-igazgató dicséretes kezdeményezését, az 1964-ben megvalósított járási, ének-zenei találkozót valóban, rendszeresíteni kellene. Mivel a kórus ügyét, mások mellett én is szívemen vise-, lem, szabad legyen egy-két javaslattal élnem: Minden év tavaszán rendezzék meg az általános iskolai nagykórusok találkozóját (ne csak a kamarakórusokét), a felnőtt öntevékeny énekka-, rok. és zenekarok fesztiválját, középiskolai kórusok bemutatóját, valamennyi községben, május 1-én egy összkar szereplését. Az ünnepi beszéd előtt két-három kórus együttes éneke máris megteremtené a, szép ünnephez méltó hangula-. tot. Ugyancsak itt említem meg, hogy járásunk ének-zene ügyéi nek fejlődése érdekében járási pedagógusénekkart kellena létrehívni. Ének-zene tanára- ink, karnagyaink bizonyára örömmel fogadnák a megvalósítást, hiszen az több célt is szolgálna. Kedvezően befolyásolná a községek, S az iskolák zenekultúráját. Valentsik István TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓJA Tanácstagi beszámolót tart holnap 18 órakor a monori Kossuth-iskolában Gál János- né és 18 órakor a monori - erdei tanácskirendeltségen Hajdúk Bálint járási tanácstag. Sportjegyzetek Akik a gólokat rúgták A megyei labdarúgóberkekben eddig is Ismerték, de idén még jobban megtanulták a monori Szabó nevét. Szabó Bolya titkát, a góllövés tudományát nem sok csatárnak sikerült elsajátítani. Mi kell hozzá? Gyorsaság, cselezőkészség, lövőkészség. Csak? Tegyük a szívünkre a kezünket, hány ilyen csatárunk van? Nem sok. Monoron csak egy. A gólok felét ő rúgta. Hogy mikor lesz a monori csatársor még veszélyesebb? Ha Monoron lesz még egy Szabó Bolyához hasonló játékos. Mert egy csatárt még úgy-anogy lehet semlegesíteni, de kettőt már nehezen. Szabó Bolya az idei megyei góllövőlistán a legjobbak között szerepel. Amikor az év elején a várható vecsési gólok számáról vitatkoztunk, mindenki Kra- usz nevét emlegette a vecsési gólkirályi tisztségben. Ami ezt illeti, valóban igazuk lett. Krausz Pista lett a vecsési góllövőlista első helyezettje — de jóval kevesebb góllal, mint ahogy azt vártuk. Persze ennek több oka is volt. A bajnokcsapat ellen minden csapat védekezésre állt be és a védőfal mellett Krausznak külön őrző is jutott. Néhányszor Cserháti gyengélkedett, amikor pedig Cserhátinak ment a játék, Krausz fogott ki rossz napot. Tulajdonképpen csak egyszer-kétszer játszottak igazán jól. Mit kíván Krausz jövőre? Több gólt szeretne lőni és ismét vecsési gólkirály lenni, és ... De ezt majd meglátjuk. N Üllőn is hamar megszerette a közönség az egyik örökmozgó, fiatal csatárt. Neve Szűcs Attila. Nála külön a keresztnevet is ki kell hangsúlyozni, hiszen bátyja, Szűcs István is tagja az üllői gárdának. Szűcs Attila annak idején ontotta a gólokat az ifiben. Ezt a jó tulajdonságát megtartotta a felnőttek között is. Minden energiájával a kapura tör. Vérbeli csatártulajdonság ez — amelyet a gyorsasága szerencsésen kiegészít. Erre szükség is van, hiszen fizikailag elég gyenge felépítésű. De ez vonatkozik monori és vecsési gólkirály társára is. Idén megdőlt az elképzelés, hogy a gólkirálynak feltétlenül erős fizikai felépítésűnek kell lennie. A jó technika, a gvorsasásr, lövőkészség pótolhatja a fizikai erőt. Szalontai Attila Raktárkönyvelőt, képesített központi raktárkezelőt 5 éves állami qazdasáqi vagy termelőszövetkezeti gyakorlattal FELVESZÜNK Ajánlatokat levélben kérünk az új Élet Tsz. Gomba címére
