Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-17 / 272. szám

’/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSSSSSS'* § $ I Nyelvújítás | ^ § ^ Az önkiszolgáló bolt pol- § I cain ott sorakoznak a tet- ^ ^ szetős, cseh söröspalackok. ^ ^ A vevő látva ismerős for- ^ ^ májukat, megkérdezi: I — Pilseni sör kapható? ^ § — Ugyan kérem — így a | ^ kiszolgáló — piiseni nines, 8 ^ de budavári sört vihet. I - Vi sör? ^ — Dehogy új, régi ez! | | Es valóban, a cseh Búd- \ ^ var sör régi, ha igaz, fél § S évezrede főzik azonos re- ^ 8 cept szerint, csak a kiszol- ^ ^ gáló új. Minden márkát ő ^ § sem ismerhet, még ha nagy ^ betűkkel ordítja is a pa- i lack: Made in Czehoslova- § |kia. | ^ No, de nem ez, az aroma § S a lényeg. Az pedig pompás ^ ^ — nem lehet összetéveszte- ^ ^ ni a Budavára közelében, ^ Kőbányán főzött világossal. § ^ Csak egy kicsit drága... ^ A PEST MEGVEI HÍRLAP KO LÖN KIADAvSA XI. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM 1967. NOVEMBER 17., PÉNTEK A KISZ-bizcttság terve nyomán Issz-e úttifrőpark a Cifrakertben? Vendégek Csehszlovákiából Kedden vendégek érkez­tek a Toldi Miklós Élelmiszer Szakközépiskolába a csehszlo­vákiai Ciferből. A ciferi élelmiszer-iskola Igazgatója és baromfifeldol­gozó üzemének küldöttsége a körösi fiúk nyári látogatá­sának viszonzásaképpen jött el az iskolába, illetve a kon­zervgyárba. Miről tárgyal a Petőfi Tsz küldöttgyűlése A Petőfi Termelőszövetlce- zet ma reggel 8 órakor c művelődési ház előcsarno­kéban küldöttgyűlést tart. Megvitatják a termelőszö­vetkezet gazdasági és pénz­ügyi helyzetét, szó lesz az őszi munkákról, tagfelvéte­lekről, illetve a kilépésekről és egyebekről. Érdekes tervvel fordult a városi tanácshoz a városi KISZ-bizottság. A Cifrakertet úttöröparkká szeretnék átala­kítani. A tervet a művelődési osztály támogatja. A tervek szerint a fiatalok itt külön ifjúsági sportpályá­kat kapnának. Labdarúgó-, ké­zilabda-, körfutó- és atlétikai pályát építenének mintegy 1600 négyszögöles területen a KRESZ-pálya a gyerekeknek Színpad, nyári napközi Sportkombinát mostani satnya alíácos helyén. A parkot nem bántanák, sőt még újabb 25—30 paddaí sza­porítanák a padok számát. Külön érdekesség, hogy KRESZ-oktatópályát is ké­MIT TUD MAR A BABA? EGY KIS (NEM UNALMAS) KÖZGAZDASÁG: Miről szól az agrármérnöknő naplója? Amikor a Pest megyei ter­melőszövetkezetek sorában a Szabadság Tsz az elsők között kezdte el nagyobb arányokban a korai fóliás zöldségterme­lést, sikerében sokan kételked­tek. Azóta — a nyáron — a termelőszövetkezet. fólia­ágyainak százaira országszerte felfigyeltek. Az országos kerté­szeti fórumok is több látoga­tást tettek Kőrösön és érdek­lődtek az eredményekről. A kertészetben Nagy Tibor- né agrármérnök, pontos fel­M érték — győztek! 60,49 százalék tiszta haszon Jó üzlet a fólia jegyzéseket vezetett a fóliás­termelés költségeiről és bevé­teleiről, s azokból érdekes ki­mutatást állított össze. Most már biztos, bizonyított tény, hogy a fóliás termeléssel érde­mes foglalkozni. haszon arra ösztönzi a Szabad­ság Termelőszövetkezetet, hogy jövőre még inkább ki­használják a korai zöldségek­ben rejlő pompás üzleti lehető­séget. Az új fóliatakarókat már meg is rendelték, s ha minden jól megy, a tavasszal már mintegy 600 fóliaágyat ál­lítanak fel. (kcpa) szilemének, ahol mini mé­retekben tanulnák meg a gyerekek a közlekedési szabályokat; Hasznosítanák a színpadot is. Az aréna, amely oly sokáig csak raktár volt, most szertár­rá, illetve belső színpaddá ala­kulna. Ülőhelyek a most átépí­tendő művelődési ház felesle­ges székeiből kerülnének ki. A tervek szerint valamennyi úttörő-foglalkozást, illetve mű­velődési rendezvényt itt bo­nyolítanának le a város úttö­rői pontos ütemterv szerint. A vakáció idején sem ma­radna kihasználatlan a park. Nyáron az iskolás napkö­zi otthonok gyerekei ven­nék birtokba. Szórakozásuk is biztosítva len­ne, és így nem zárt helyen töl­tenék el napjaikat azok a gyer­mekek, akik nyáron is a nap­közire szorulnak. A munkát részben társadal­mi munkával szeretnék a fia­talok elvégezni. Az átalakítás így olcsón megoldódna. A ter­vek szerint jövő augusztus 1-re a kész, komplett parkba az úttörők „beköltözhetnének”. Szombaton választóik elé állnak November 18-án délután 4 órakor Zabodul Dénes tanács­tag az árbozi iskolában, Hege­dűs István pedig a homolytáji iskolában számol be munkájá­ról. 5 órakor Grónai István, a Brassói utca 1. szám alatt, Pej János pedig a KIOSZ-ban tart beszámolót. A Jókai utcában megkezd­ték a betonjárda építését. EZEK A MAIFIATALOK! ____________ - - — ■ —i» Ta nárnőnek készül a kétezredik Tizenhat éves és a szociológia a kedvence Nyílt arcú, törékeny kislány Fejér Zsuzsa, aki néhány nap­pal ezelőtt iratkozott be a vá­rosi könyvtárba. Ö a szeren­csés kétezredik. Érdeklődésemre elmondja, hogy tavaly is tagja volt a könyvtárnak. Az idén azért iratkozott be ilyen későn, mert édesanyja betegsége miatt kevesebb ideje jutott az olvasásra. Az iskolai könyvtárból azonban — má­sodikos gimnazista — rend­szeresen vitt ki olvasnivalót. Amikor megmutatja az ál­tala kiválasztott ajándék- könyvet, Mocsár Gábor: Ná­lunk vidéken___ című tanul­m ánykötetét, kicsit meglepő­döm ... Tizenhat éves diák­lány és szociológia?! ö ezt nem tartja furcsá­nak. — Szeretem az irodalmat, a történelmet és a földrajzot. A szociológia is érdekel, mert kapcsolatban áll ezekkel. Én nem félek az úgynevezett „komoly” könyvektől. — Rendszeresen olvas? — Igen, ha az időm megen­gedi. Szeretem a könyvet. Ott­hon van is már néhány köte­tem. — Mennyi? — ötven-hatvan darab. Amikor lehet, veszek egyet- egyet... — Mivel foglalkoznak a szülei? — Édesapám a Petőfi Tsz tagja, növénytermesztő. — Milyen pályára készül? — Tanárnő akarok lenni. Erre a pályára érzek kedvet és egyre inkább rátermettséget is. K. L. Tokajtól Badacsonyig és a Fekete-tengerig Gyöngyélet a borászélet Röpke beszélgetés gimnazistákkal A Pesti úton, a Hunyadi Tsz új szőlőjében mozgást látok. Közelebb érve látom, lányok, fiúk szorgoskodnak ott. Ugyan kik lehetnek? — Honnan jöttetek? — kér­dem tőlük. — A gimnáziumból. Borá­szok leszünk. — Most mit csináltok? — Tőkepótló mélybujtatást — vágják ki nagy peckesen. — Jól hangzik, de értetek is hozzá? Nem sértődnek meg, nyu­godtan válaszolják, hogy igen. — Láttatok már szőlőt a körösi határon kívül? — Láttunk. Voltunk mi To­kajtól Badacsonyig sokfelé, sőt... — Sőt? — A nyáron, illetve már szeptemberben tizenihat na­pot Bulgáriában töltöttünk. — Bulgáriában? — Igen. Együtt dolgoztunk, a közös pénzt összeraktuk és ebből fedeztük a bulgáriai tanulmányutat. — Megérte? — De még mennyire! Jár­tuk az országot keresztül- kasul. Láttuk Várnát, Szó­fiát, a hegyeket, és termé­szetesen a Fekete-tengert. Voltunk szőlőgazdaságban, lát­tunk bőrgyárat. Olyan volt minden, mint egy mese. Szép élmény marad ez az út. Kár- hogy jövőre vizsgázunk, s vé­ge a gyöngyéletnek. (fehér) ITT A KÖRÖSIEK BESZELNEK Amiről többnyire hallgatnak... Mi tagadás, nem beszélnek róla, mert azt hiszik — strucc módjára —, hogy így megkerü­lik a bajt. Pedig bizony elő­fordul, hogy kisebb-nagyobb dolgok eltűnnek az iskolában. Ha ceruza, toll vagy sapka tűnik el, az ügyet szerfölött egyszerűen intézik el: „Ha nincs meg, hát nincs meg.1” jel­szóval. De amikor pénz tűnik el, akkor megkülönböztetett buzgalommal keresik a tet­test. Akár tíz forintról, akár ötszázról van szó. A minap is így történt az egyik iskolában. Ügy véltek, a pénzt már ke­60 százalékos tiszta haszon A kimutatás szerint, a ter- mot, májusban paprikát ültet- melőszövetkezetben a fűtés tek. A korai zöldségekből az nélküli fóliás hajtatóágyak összárbevétel, 1 098 961 fo- összterülete 33 638 négyzetmé- rint, az összes költség 443 176 tér volt. Ezt háromszoros tér- forint volt. A tiszta jövedelem meléssel hasznosították; már- tehát 664 784 forintot tett ki. dúsban tavaszi salátát és ka- Ez testvérek között is több, ralábét, áprilisban paradicso- mint hatvanszázalékos haszon. Paprika kontra paradicsom ? bruttó bevétel és nettó jövede­lem esett. Az alábbi táblázat ékesen beszél erről. Rendkívül érdekesek azok a feljegyzések, amelyek arról szólnak, hogy egy négyzetmé­ter fóliaágy területre mekkora az egy négyzetméter fóliaágyra eső bruttó be vétel nettó jövedelem 420 ágy paprika 240 ágy saláta 151 ágy karalábé 357 ágy paradicsom Ezek a számok félreérthete t- lenek, még akkor is, ha figye­lembe vesszük, hogy a para­dicsom „lemaradását” a táb­lák megbetegedésével magya­42.85 Ft 33,78 Ft 30,31 Ft 20.85 Ft 29,64 Ft 20,51 Ft 16,71 Ft 8,92 Ft rázhatjuk. A sztár egyértel­műen — a paprika. Jövőre: így tovább! A fóliás termesztés tehát be­ütött. A 60,49 százalékos tiszta OTT ÜLTEM a tanácsháza ; előtti kis pádon. Élveztem a j már-már ajándékszámba menő őszi napsugarakat, midőn ma­gabiztosan közeledett felém egy öreg ember, kezében görbe bottal és kis kék borítékkal. A pádhoz érve barátságosan kö­szöntött és letelepedett mel­lém. — Napozunk? — kérdezte mosolyogva. Tekintetéből lát­tam, hogy ismer. Én is érez­tem, hogy találkoztam már ve­le. — Hogy is hívják, bátyám? — szóltam, hogy megbizo­nyosodjak. — Kosa Fehér József va­gyok, a Mizsei utcából. — Hányadik esztendőt ta­possa? — E hónapban lépek a nyolcvannyolcadikba — mon­dotta, s igazolásképpen mutat­ta a személyi igazolványát. — Hogy szolgál az egészsé­ge? — Elég tűrhetően. Néha fáj ugyan egy kicsit a lábam, de doktornál még nem voltam. — Mi a foglalkozása? — PARASZTI MUNKA”' végeztem én egész életemben. Többnyire szőlővel bíbelődtem, de hosszú esztendőkre ki-ki­zökkentett a katonaság. — 1901-ben huszonegy esz­A KEK BORÍTÉK tendős voltam, amikor beso­roztak a 38-as közös gyalogez­redbe. Az okkupáeióval Auszt­ria—Magyarországhoz kap­csolt Boszniába vittek. A két esztendőt Szarajevóban szol­gáltam le. De nem közönsé­ges katona voltam ám! Addig próbálgattam, íújogattam a szép, bojtos sárgaréz kürtöt, hogy megtettek századkürtös­nek. Azután Pestre mentünk és ott kaptam meg az obsitot, 1904-ben. — BELEESTEM az 1914-ben kezdődött világháborúba is. Harmincnégy éves koromban hívtak be megint. Először az olasz frontra vittek, majd nemsokára a Kárpátokba men­tünk, ahol akkor nagy erővel támadtak az oroszok. Kegyet­len télen, súlyos harcokon es­tem át, 1916-ban, sebesülten, orosz fogságba kerültem. • A fogságban, a kórházból kiadtak munkára egy kispa- raszthoz, Szidbogocska község­be. Nem volt rossz ember. Együtt kapáltunk, arattunk, de neki is szűkösen vc.lt az elesé- ge. A legtöbbször kását ettünk, melyet egy kis napraforgóolaj­jal ízesítettek. — A háború végén hazajöt­tem. A feleségem és a fiam szeretettel vártak. Üjra hozzá­fogtam a szőlőmunkához és szépen eléldegéltünk. A bor sohase fogyott ki a kamrám­ból, zsírozó is akadt hozzá. Bi­zony, vizet nem igen ittam. Megesett, hogy a borocskát megsokallotta a szervezetem, de néhány gerezd fokhagymá­tól mindig rendbejöttem. — MOST TIZENHÉT ÉVE szakadt reám a legnagyobb csapás. Meghalt a feleségem. Hetvenegy éves voltam akkor, s nagy mértékben kezdett fogyni az erőm... De hát tag lévén, megkaptam a 260 forin­tos kis nyugdíjat, a Dózsa Ter­melőszövetkezet 800 négyszög­öl háztájit is adott, egy kis szőlővel. Csak hát most már nem bírom magam munkálni, és így bor alig-alig szürem- kezik belőle. — Mi volt életében a legna­gyobb élménye? — kérdeztem végül tőle. — Ez — mondotta. — Meg­hívtak és bevettek Tormásban, az öregek napközi otthoná­ba... — és boldog nevetéssel mutatta a kezében tartott kék borítékot? (kopa) resni kell, sőt ilyenkor nem árt igénybe venni a rendőrsé­get sem. Érdekes kettősség ez, valamiféle régi, avatag „tan­ügyi szemlélet”. A tíz forintot — mert az pénz — lázas buz­galommal keresik. De ha csak egy tolltartó tűnik el, benne háromszáz forintos készlettéI, akkor így érvelnek: „Ugyan, kicsodán keressük, nem lehet a gyerekek önérzetét megbán­tani! Kit gyanúsítsunk! Kérjük a hatóság segítségét? De hi­szen az iskola jó híréről van szó. . ." Hát igen, éppen erről van szó. Az iskola jó híre vajon jobb lesz attól, hogy egy-két megtévedt gyerek büntetlenül lophat sok száz becsületes el­lenében, s mint morzsa a mé­zet — megrontja az egész kol­lektíva hangulatát? Vagy csak azért hallgatnak, mert kényel­metlen utánajárni vagy „meg­sérteni” a szülőket azzal, ha figyelmeztetik őket, hogy gyer­mekük letért a becsület útjá­ról? Furcsa logika ez. Vajon kit sértenek meg a hallgatással? Az iskola jó hírét, a megtr- vedt gyermekek szüleit vagy azokat, akik becsületesek, és jogosan háborodnak fel tűr­hetetlen esetek megismétlődé­sén? Egy aggódó anya LATUNK MA A MOZIBAN? Mindenre emlékszem, Ri­chard. Izgalmas történet, szov­jet filmen. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: A fa és az ember. , Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. Felhívja az Áramszolgáltató Vállalat a lakosság figyelmét ar­ra, hogy 1967. november 19 én reggel 7 órától délután lő óráig a II.. III., IV, V, VI. VIII, IX. kerületekben karbantartás miatt áramszünetei tartunk.

Next

/
Thumbnails
Contents