Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-15 / 270. szám

Ezt olvastuk pf«T Hfctfvfi ufot A» KlhtfttKtAfcfeA Verekedés „futóvendiég" A város szórakozóhelyein — a legutóbbi ellenőrzések során — semmi rendellenességet nem találtak a rendőrség jár­őrei. A zárórát minden zenés szórakozóhely vezetője betar­totta. Egy órakor már az fmsz ét­terme is bezárt, azonban o he­lyiségből nagy zajt hallottak ki a rend őrei. Mint később kiderült, Nagy Sándor 30 éves ceglédi lakos — mivel már nem akarták kiszolgálni — székeket, asztalokat borított Jel és a felszolgálók kérésére sem akarta elhagyni az étter­met. Dulakodás támadt, majd Nagy, amikor meglátta a rend­őröket, futásnak eredt. A fel­szolgálók azonban a Szabadság téri parkban utolérték és bekí­sérték a rendőrségre. Közben az ittas „futóvendég” bántal­mazta a pincéreket, sőt még a rendőröknek is nekiment. Az izgága Nagy Sándort 600 fo­rint pénzbírság megfizetésére kötelezte a szabálysértési ha­tóság. mohod »vmin A PEST ME G Y,E I. H I R L A P K IX. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1967. NOVEMBER 15., SZERDA Kevés már a kukoricaszár A KISZ Központi Bizottsága ; emléklapjait kapták j. Kedves kis ünnepség szín­helye volt a nagykőrösi műve­lődési otthon ifjúsági klubja. Itt -rendezték meg a KISZ— Komszomol találkozót. Káló József városi KISZ-titkár megnyitó szavai után a leg­jobban dolgozó KISZ- és úttö­rő-aktivistáknak átadták a KISZ Központi Bizottság em­léklapjait és ajándékait. Az ünnepség után a fiatalok fehérasztal mellett ismerked­tek egymással. A jó hangulat­hoz hozzájárult az ifjúsági klub zenekara is; ők szolgál­tatták a talpalávalót. VÁCI MA BÚ Kiadó egy kastély A penci Menyecske-hegyen van egy nagyon szép kis kas­tély, mindeddig a Turistaháza­kat Kezelő Vállalat tulajdoná­ban. Ám — úgy látszik — er­refelé nem túl nagy az idegen- forgalom, mert a vállalat sza­badulni akar a kastélytól. Át, is adná a községi tanácsnak. . De a tanács mit kezdjen ve- le? Ezen törik a fe­jüket a község vezetői... S miközbeh meditálnak, ott áll a kastély kihasználatlanul. Meddig? Ha másra nem, munkásszál­lónak kitűnően megfelelne, az ott dolgozó földtani kutatók­nak. Éppen csak intézkedni kel­lene az átadás ügyében ... Movemher végéig: mélyszántás A mezőgazdaság ősz végi mérlege A járási tanács mezőgazda- sági osztályának tájékoztatása szerint: ' A legutóbbi, november 11-i felmérés adatai beszámolnak arról, hogy a járás közös gaz­daságai november 4-én befe­jezték a kalászosok vetését. A gépigényes munka befejezése után a felszabaduló erőgépe­ket beállítják szántani, hogy a mélyszántás minél előbb befe­jeződjön. így egy-két tsz kivé­telével november végéig a terve­zett területen befejezik a mélyszántást. Befejeződött a kukoricatö­rés, a szárvágás üteme is megfelelő. A kukorica összte­rülete a járásban 12 995 hold — 11 172 holdon levágták a szárat. A szár behordása gyorsab­ban, szervezettebben tör­ténik, mint az éveikben. elmúlt Bár a terület egy részén kú­pokba hordták a levágott ku­koricaszárat — a teljesen le­hordott terület 8092 hold, az összterület 63 százaléka. A cukorrépa szedését az egész területen, összesen 175 holdon befejezték. A péteri Rákóczi Tsz kivételé­vel már el is szállították a cu­korgyárak a termést. Október 16-ig a 988 holdról betakarították a silókukoricát. A kukorica törését általában november 6-án befejezték, a pilisi Uj Elet pedig a szárle- hordással késett meg egy ki­csit, 188 holdon kell elvégez­nie a letakar!tás't. A kertészeti növények beta­karítása zavartalan. (d) „Állami megrendelések“ 1968-ra A statisztikai felmérés ta­núsága szerint az őszi beta­karítás befejeződött a járás­ban. Földbe került a jövő évi termés magja is, és je­lentkeztek a felvásárló vál­Per a kerítés miatt Kereshetik utcahosszat Még egyszer a mérnöki kőről Talán emlékeznek még né- hányan a nemrég megjelent „Óvd a mérnöki követ!" című cikkre. Ezúttal nem a plakátról, hanem valóban a mérnöki kőről lesz szó. A cikk megjelenésének nap­ján beszélgettem Hajdú Lajos műszaki mérnökkel, aki el­mondta, hogy a mérnöki kö­vet tényleg nem nagyon is­merhetem, mert sajnos csak elvétve akad egy-kettö belőle Monor területén. A beszél­getésből kiderült, hogy nem vélt, hanem nagyonis való­ságos problémák zajlanak a mérnöki kő körül, s ezeket a problémákat ismertetni nem­csak hasznos, hanem már nagyon aktuális is. — Ez a térkép egy 1882- ben készült monori helyrajz másolata. A rajzból látható, hogy minden utcasarkon áll egy kő, amely a telek, illetve a házhelyfelméréseknél rend­kívül fontos. Tudniillik, ha meg akarjuk határozni egy telek nagyságát — ami a mai rohamosan gyarapodó építkezéseknél szinte min­dennapos feladat — a kiin­dulópontunk ez a kő. Ha hiányzik — ami bosszúsá­gunkra nagyon gyakran meg­esik —, meg kell keresnünk a legközelebbit, s attól visz- szaszámolni az adatokat. Ez sok időt vesz igénybe, és még több munkát igényei Meg­esik, hogy 10—20 méter tá­volságról mérhetnénk, de a kő hiányzása miatt utcahosz- szaikat kell haladnunk, amíg a legközelebbit megtaláljuk — mondta Hajdú Lajos. Megtudtuk még, hogy a mérnöki kő rendkívül fon­tos a földhivatal munkatár­sainak és minden olyan mű­szaki dől gőzön alt, aki terület­méréssel foglalkozik. Sokan puszta hanyagságból mozdít­ják el, vagy teszik tönkre a mérnöki köveket, de még többen vannak, akik nem is­merik a jelentőségét, s mivel semmi fontosat nem tulaj­donítanak neki, beássák a földbe, vagy az árok mélyére dobják. A mérnöki kövek hiányzásából bírósági ügyek is születtek. Például az illető méretek hiányában szom­szédja kertjébe építette a kerítését, s ezt a szomszéd nem hagyta annyiban. A viták né­ha tettlegességig is fajultak. Mégis úgy látszik, hiábavaló a felhívás: a több száz kö­böl csak itt-ott látni néhá­nyat. A beszélgetés meggyőzött. A mérnöki kőre valóban vi­gyázni kell, ezzel sok bosz- szúságot, s a műszaki ügyin­tézőknek felesleges és fárad­ságos munkát takaríthatunk meg. Koblencz Zsuzsa laiatok, hogy a jövő évi ter­mésre szerződést kössenek. Eddig 198 vagon kenyér- gabonára, 1595 darab sertés­re, 663 darab vágómarhára, 765 vagon zöldségfélére, 141 vagon burgonyára kötöttek felvásárlási szerződést. OTTHON SENKI SEM PRÓFÉTA ? Csehszlovákiába utazik a vecsési kiváló együttes Nagy meglepetés ért a sok ünnepi fekete ruha láttán, amikor a Fészek Klub díszes társalgójának süppedő pam- lagjaira, foteljeibe telepedtünk. Nem tulajdonítottunk nagy je­lentőséget az eseménynek elő­zőleg — amikor megkaptuk a szíves invitálást, amelyben az állt, hogy a vecsési Jókai kul- túrcsoport színjátszóit a kivé­teles rangot jelentő kiváló együttes címmel tünteti ki a Művelődésügyi Minisztérium. Amikor aztán a minisztéri­um megbízottja elmondotta, hogy a döntést igen komoly szelektálás előzte meg, amely­nek során figyelembe vették a szó szerint vett művészi szín­vonal mellett a megalakulás óta a közösségi szellem kialakí­tása érdekében végzett munka értékét is, s amikor kihirdet­ték, hogy az egész ország te­rületén mindössze 16 együttes maradt a „rostában”, ők része­sülnek most ebben a megtisz­telő és megkülönböztetett ki­tüntetésben — kezdtünk büsz­kék lenni az Üllői Általános Fogyasztási és Értékesítési Szö­vetkezet által patronált és tá­mogatott kultúrcsoportra. A kitüntetettek között volt a KPVDSZ szimfonikus zene­kara, a tatabányai bányász szimfonikus zenekar, a televí- j zióból ismert pécsi bábegyüt­tes, a szombathelyi és a sze­gedi városi énekkar, a Vihar­sarok híres Balassi népi tánc- együttese, a debreceni Csoko­nai Irodalmi Színpad, a máté­szalkaiak 25 éves múltra visz­szatekintő és a fél világot be­járt cigányegyüttese, a miskol­ci városi énekkar, az egri Gár­donyi Irodalmi Színpad, amely a műsorának egy részét be is mutatta, a Vasas művészegyüt­tes népi tánccsoportja — hogy csak néhányat említsünk. Ilyen társaságban még utol­sónak lenni is dicsőség, a ve- csésieket pedig az elsők között említették ... Nem mintha ez rangsorolás lenne ... Nem is tudjuk bizony, mi­lyen gazdag értéket rejt ez a 20 éve működő együttes. Ideje lenne már járásunk területén is megismerni eredményeiket, műsoraikat. A napokban cseh­szlovák vendégszereplésre in­dulnak. Tokaj vidékéről most érkeztek meg, hívják őket az öntevékeny művészeti csopor­tok kaposvári fesztiváljára, a szarvasi vendégszereplés kitün­tetéssel fejeződött be. Egyszer azonban már követ­kezzék Monor, Gyömrő és Üllő is. — Hívjanak — válaszol a szerénységéről híres Kiss Ist­ván, az együttes életrehívója, vezetője. A tél folyamán élünk is a lehetőséggel. Kiss Sándor Tanácstagi beszámolót tart holnap délután 16 órakor Berzsenyi Zoltán járási ta­nácstag a Monori Gépjavító Állomás kultúrtermében. Befejezés előtt a monori-erdei új orvosi rendelő Penészes falak, utcán ácsorgó emberek Ha kétszázan mennek a lagziba Új, tágas helyiségbe költözik a monori kölcsönzőbolt WSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSS, Nem is tudom már, hogy a milánói Scala előtt álltunk-e, vagy éppen a Szent Márk tér galambjait ke­csegtettük, amikor Irén katonásan ki­vágta a történelmi nevezetességű mon­datot: — Egy frászt az is­merősöknek! Csak nem gondolod, hogy abból a rongyos het­ven dollárból fogok nekik ajándékot ven­ni? Majd elintézzük otthon! Csak az asszonyt lelemény képes ilyes­mire. Szégyellem be­vallani, nekem eszembe sem jutott volna. Szerencsére éjszaka érkeztünk haza. A re­dőnyöket nem húztuk fel. Senki sem sejt­hette, hogy hazakeve­redtünk. Reggel ko­rán indultunk bevá­sárolni, és tíz órára minden ismerős szá­mára megvettük az Szirakuzai szőlőgyökér ajándékot. Nem ke­rült az egész három­száz forintba. Az asztalra kirak­tuk a holmikat. Olyan hevenyészet­ten hagytunk min­dent, mintha csak né­hány perccel ezelőtt csomagoltunk volna ki. Mami boldogan si­mogatta a harminc­forintos bugyogót. — Gyerekek, lát­játok, finom dol­gokért csak külföldre szabad menni — re- begte. — Tapogassá­tok meg ezt a bárso­nyos műanyagot. Mi­kor lesz a magyar ipar ilyen fokon? Sárika körültán­colta a szobát a ny­lon csipkekesztyűvel. — Ennél nagyobb örömet igazán nem szerezhettetek volna. Hogy tudnak ezek az olaszok! Elemér boldogan simogatta a parányi manikűrk észletet. Próbálgatta az ollót, a körömpiszkálót, a reszelőt. — Micsoda anyag! Biztosan kiszolgál egy életen át. Sándor maga nyúlt a csibuk felé. Az egyetlen dohányos a családban. Tudta, hogy az ő ajándéka. — Köszönöm, gye­rekek — vizsgálhatta a pipát. Szájába il­lesztette a csutorát. Csettintett. — Csodás! Fogad­junk, hogy valódi szi­rakuzai szőlőgyökér! Mindenki nagyon boldog volt. A meg- ^ lepetés akkor jelent- S kezeit, amikor mami% megtalálta a bugyo- § gón az árcédulát. ^ — Gyerekek, hi- § szén ez magyar por-\ téka! ^ A kesztyű dobozán$ is magyar védjegy ^ aranylott. Elemér elbődülte§ magát: — Gyerekek, hi- § szén ez a manikűr isS . Dohos szag üti meg orrun­kat, ahogy a nyikorgó ajtón belépünk a szűkre szabott, ki­csi helyiségbe. A szürke színű penészlept^ falak mellett kö­zel 100 ezer forint értékben háztartási kisgépek, igen ke­resett kölcsönzési eszközök so­rakoznak. A tenyérnyi pulton a szem­felszedő gép duruzsol, ez is hozzátartozik ahhoz, hogy a háziasszony gondja egyre ke­vesebb legyen... — Csak a helyiség lenne na­gyobb — panaszkodik a bolt­vezető, Szabó Dezsőtié. hasai! Sándor agyarán§ már vígan füstölt pipa. A vén huncut^ rámkacsintott. Rájött a turpisság ra, de nem leplezett § le bennünket. ^ — Legyetek busz kék a magyar iparra,*, gyerekek. Ügy lát-% szik, ha a taljánok^ szép és értékes hol-§ mikat akarnak árul-§ ni, akkor magyar^ portékát tartanak boltjaikban. Éljen a ^ magyar ipar! ^ (rossi) £ — Különösen a reggeli órákban érezzük a helyi­ség szűkös voltát — három-négy ember áll és vár ott kint, a boltajtó előtt. Nyáron még csak kellemes ez az állapot, de télen, a hideg­ben ... Ide pedig egyszerre csak egy ember fér be, annak is sietnie kell, mert kint már nyugtalankodnak. Pedig ér­demes lenne körülnézni, hi­szen az új mosógépek mellett itt vannak a centrifugák, porszívók, padlókefélőgé­pek ... Kiszálkásodott mosóteknő, „sikárkefe”, meg avasszagú háziszappan vajon melyik háznál van még? Vajon ki emlékszik még a nádból font hajlékony „prakkerra"? — azzal püfölte az ember a ke­rítésre terített értékes sző­nyeget, az alapos veréstől romlott, foszlott a finom sző­nyeg, s az ember tüdeje is a portól. Ma a mosás nehéz gondját jfeledteti a mosógép, könnyeb­bé vált ez a derékfájdító mun­ka, s a gép kíméli a ruhát iá ... S a porszívó? Halk zizegés- sel teszi percek alatt tisztává a bútort, szobát, szőnyeget. No persze van itt modern mintás fal­festőhenger, táskarádió — igaz, kissé megrongált ál­lapotú egyik-másik — magnetofonok, fényképe­zőgépek. A gyerekek téli szórakozásá­ra korcsolyák, a felnőttek szá­mára nyárra házsátrak, gu­mimatracok. Divatos sport- és mély gyerekkocsik, baba- és piaci mérlegek, hátipermete­zők is megtalálhatók Mono- ron, ebben a kis piactéri köl­csönzőboltban. Kétszáz személyes lakoda­lom teljes edényszükségleté­nek összeállítása sem okozna különösebb gondot. Ide értve a nagy fazekakat, lábasokat is... Vannak már kézihajtású kolbász- és hurkaíöltő- gépek és húsdarálók is. Es vadonatúj valamennyi. És mind ez a sok értékes holmi ebben a szűk kis helyiségben. No, de nem sokáig. A na­pokban már költözik a köl­csönzőbolt a Petőfi utcaid tá­gas, új helyiségbe a posta mel­lé. Ott folytatja hasznos te­vékenységét. K. S. Vb-ülés lesz ma 14 órai kezdettel Ká­ván, ahol az 1967. évi karban­tartási hitelek felhasználásá­ról tárgyalnak. Tápiósápon 15 órakor ülése­zik a vb. Napirenden a lakos­ság téli tüzelőellátása és az 1967. évi építőanyag-ellátása szerepel. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Patyomkin páncélos. Monor: Veszedelmes szerep (szé­les). Tápiósüly: A Tenkes kapitá­nya I—II. Űri: A férfi, akit szere­tek (széles). Vecsés: A dzsungel macskája.

Next

/
Thumbnails
Contents