Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-14 / 269. szám

fWSsfsssrssssfsssssm'sssfMrssssfsssss/^ szített interjút a riporter. ^ ; Megkérdezte, miért válasz- ^ ! tóttá azt a pályát, milyen ^ zenét szeret és — uram bo- csá! — mi a kedvenc tán-fc ca? Az ötperces interjúból^ ennyire futotta. Mellesleg ^ még egy kicsit talán példa-§ ként is állított egy fiatal^ nevelőt, aki évek óta azért ^ fárad többet — bár ezt el- ^ kerülhetné — mert megbe- ^ csüli a munkáját segítő jós feltételeket. Inkább vállal-$ ja a többlet fáradságot. s Egy véletlen beszélgetés ^ alkalmával az interjúalany ^ egyik felettese elmondotta:^ nem ért egyet a cikkel. A ^ hangvételével. Sajnálta, ^ hogy ő nem vett részt a be- ^ i szélgetésben, hiszen akkor : talán másféle cikk született S | volna, | Mert ilyet kérdezni egy ^ ! tanártól, hogy miért lett az, ^ ; ami lett? Vagy pláne, mi a ^ ; kedvenc tánca? Hol tölti ^ ! szívesen a szabad Idejét? ^ | Ez ismert diagnózis, úgy ^ : hívják: prüdéria! — A ki- § : fogásoló így reagál: helyte- 5 : len volt így írni egy tanár- § i róL Szerinte másképpen S j kell írni egy pedagógusról, ^ másképp az adminisztrá- $ torról, másképp a marósról ^ és megint másképp az igaz- ^ I gatóról. Tehát a riporter ^ legalább egy tucat skatu- ^ lyában hurcolja a szemlé- ^ létéit. (Eszerint az elv sze- rint ugyanis több kell ne- § ki.) I Miért? Azért, mert aki § j tanár és véletlenül olyan § i „pechje” van, hogy még ^ \ fiatal és modern, arról ^ ! „nem szerencsés” megírni, ^ I hogy milyen ruhát hord és ^ i még táncolni is szeret. Az ^ ilyesmi talán aláássa a ta- nári tekintélyt? Sajnos, akik ilyen doboz- ^ ; kákba skatulyázzák a Iá- ^ i tásmódjaikat, azokkal ^ I könnyen megeshet, hogy ^ I éppen az embert veszi- ^ I tik szem elől. Nagy kár, ^ : hogy pontosan az emberpa- s I lánták egyik nyesegetője $ * vélekedett így ... (-i) 5> S S ^ssrssssssssssssssssssssssASsssssssssssssJs Ez aztán szemlélet! Fiatal pedagógussal C PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁROS XI. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1967. NOVEMBER 14., KEDD ABONYI KRÓNIKA Az igazság győzni fog! A Hazafias Népfront fel­hívására az abonyiak is be­kapcsolódtak a vietnami rzo- lidaritási hét akciójába. A köz­ségben különböző időpontok­ban 16 helyen tartottak gyű­léseket, amelyeken elítélték az imperialisták agresszióját, s tiltakozásukat táviratban juttatták el az USA buda­pesti nagykövetségéhez. Ugyan­akkor a DNFF budapesti iro­dájának szolidaritási távira- namba. taikat küldték el. KÉCSKEI ÚT 3. A szavak mellett tettekkel is igyekeztek segítséget nyúj­tani. A Lenin Tsz tagjai kö­zül 133-an egynapi keresetü­ket ajánlották fel, a tsz ba­romfigondozó asszonybrigád­ja másfél napi keresetét aján­lotta fel. Az összegeket már be is fizették. Segítséget aján­lott fel a Kossuth Tsz nőta­nácsa is. Fehérneműt, hasz­nálati cikkeket juttat el Viet­Polyák János Szénát ropogtatnak a mének Csikók, tudományos alapokon Cserélik a kitérőket A ceglédi vasútállomás vá- gányfektetési munkáját a ki­térők cserélésével kezdték meg. A munkával úgy igye­keznek, hogy még az iáén 70 kitérő cseréjét elvégezhessék. A munkát 110 segédmunkás és 12 szakember végzi —, a mun­kaerőhiányt a munkába állí­tott gépekkel igyekeznek pó­tolni. A munkások legtöbbje nyírségi ember: a szolnoki munkásszállásról járnak át Ceglédre naponta. Az átépítés téliesítését hamarosan meg­kezdik, mihelyt fagypont alá Száll a hőmérséklet, és lehull a munkát akadályozó hó. Az előkészületeket már megtették. A legszorgalmasabbak voltak: a Munka és a Napsugár őrs tagjai A városi úttörő elnökség a tanév kezdetén versenyt hir­detett az úttörő őrsöknek az őszi mezőgazdasági munka se­gítésére. A versenyen bárme­lyik őrs részt vehetett,, ha tag­jai valamelyik tsz-ben vagy állami gazdaságban, esetleg a mezőgazdasági terményeket feldolgozó üzemek egyikében vállaltak munkát. A verseny­ben részvevőket munkalapok­kal látták el, amelyeken kísé­rőjük és a gazdaság illetékes KOSÁRLABDA \ Békéscsabán két vereség, egy győzelem A Kossuth Gimnázium ko­sarasai — az ifjúsági játéko­sok — ifjúsági tornán vettek részt Békéscsabán, az Orszá­gos Ifjúsági Kupa elődöntő­jén. Az elődöntő küzdelmeit az ország nyolc városában bonyolították le. A ceglédi együttes nehéz csoportba ke­rült, a KSI-vel, Nyíregyháza és Mezőberény csapataival sorsolták össze. Az első ellen­fél a Központi Sport Iskola ötösfogata volt. KSl—Cegléd: 100:27. A ta­lálkozón kömiyedén szerezték pontjaikat a fővárosiak. Irá­nyították a játékot, a mi együt­tesünk a lényegesen nagyobb tudású csapat ellen nem tu­dott kibontakozni. A gimná- ziisták legjobbja Szabó Zoltán volt. Nyíregyháza—Cegléd: 35:34. Ezen a mérkőzésen már na­gyon akartak a fiúk, balsze­rencsés vereség volt! Itt Horváth is kezdett magára ta­lálni, tizenhét pontot ért el. Még Szabó és Füle játszott jól. Az utolsó mérkőzésen végre sikerült győzni: Cegléd—Me- zöberény 70:39. Olajozottan gördültek a tá­madások és néhány kivételtől eltekintve a kqsárdobás is ment. Nyúl dobta a legtöbb kosarat — bár sok jó hely­zetet kihagyott. Szabó és Füle ezen a mérkőzésen is kiemel­kedő teljesítményt nyújtott. Gór István vezetőjének aláírása igazolta a gyerekek munkájának meny- nyiségét és minőségét. Termé­szetesen csak azok az őrsök versenyezhettek, amelyek nem alkalomszerűen alakultak, és legalább négy napot dolgoztak. A versenyben a ceglédi út­törőcsapatok szinte valameny- nyi őrse részt vett. Munkalap­jaik október 30-ig megérkez­tek az úttörőelnökséghez, és alapos vizsgálat után az ün­nepélyes eredményhirdetésre is sor került. Az első és a má­sodik helyre a kisegítő iskola Munka, és Napsugár őrse ju­tott. Ajándékba 200 és 150 fo­rint értékű társasjátékot kap­tak. A többi helyet a Táncsics iskola négy úttörő őrse’ a Gyöngyvirág, a Barátság, a Sirály és az Oroszlán őrs sze­rezte meg. AZ ABONYI RÉGI város­háza udvaráról már évekkel ezelőtt áttelepítették a közsé­gi fedeztető állomást. Az át­telepítésnek több oka is volt — a régi telep elavult, korsze­rűtlenné vált, egészségügyi szempontból sem felelt meg a követelményeknek. A Kécskei út 3. alatti telep kívülről nem sokat mutat, bár maga a pati­nás főépület korának jellegze­tességeivel kiemelkedik az új házak gyűrűjéből. Semmiféle tábla nem hirdeti a rendelte­tését. Csizmadia István, a telep vezetője szerint az érdekeltek már jól tudják, hol találják meg. Tágas és meglepően tisz­ta istállóba lépünk. A gondo­san csutakolt, erőtől duzzadó, csillogó szőrű mének illatos szénát ropogtatnak. A meny- nyezetet zsupszalmából font, érdekes szalmafüggönyök dí­szítik. A mének között fürge lovász serénykedik, balkezé­ben nagy ruhadarab, jobbjá­ban csinosító kefe van. A vá­laszfalak és az oszlopok olyan tiszták, mintha mindent fris­sen festettek volna. A mé­nek mögött külön külön adat­táblácskák sorakoznak. Egy állványon katonás rendben a szerszámok. A kövezet is szo­batisztán várja a látogatókat. Sehol pókháló vágy szemét. — Nem is istálló ez, lókórház­nak is beillene. A szolgálati helyiségben, asztal, székek és vaságyak. Az Gyenge védekezés — szigorú ítélet Egy deci pálinkát ivott — egy évig nem vezethet Détári Ferenc, 34 éves gép- tözőszekrényében tartott üveg- kocsivezető ittas állapotban bői. Az egyik mérnök délelőtt való gépjárművezetés miatt 10 óra tájban észrevette, hogy kerül bíróság elé. Május végén munkahelyén, az 1-es AKÖV ceglédi kiren­deltségén, reggel 7 óra tájban, egy deci pálinkát ivott az öl­UTIJEGYZETEK Itália kék ege alól VELENCE, A TENGER KIRÁLYNŐJE HIÁBA OLVAS az ember útleírásokat, beadeckereket, ha megérkezik egy számára teljesen ismeretlen országba, annak is egy olyan városába, amely a turisták paradicsoma <— tanácstalanul álldogálhat az állomás forgatagában, megka- varodva a zajtól, a bábeli nyelvzavartól. így jártam én is, mikor megérkeztem — Ve­lencébe. Fehér libériás, kifogástala­nul öltözött emberek serege fogadja az állomás előtt az ér­kezőt. Valamelyik szálloda, vagy panzió aücalmazottai — ügynökei. Gyors beszéddel, kézmozdulatokkal igyekeznek a vendég tudomására hozni, hogy az általuk képviselt cég 0 legjobb, legkellemesebb he­lyet adó, és természetesen a legolcsóbb is. Akit a szóára­dattal meg nem győznek, an­nak térképpel ellátott kis cégkártyát nyújtanak át. „Tes­sék uram, itt kellemesebb lesz, mint bárhol másutt!” De a vendégkeresőkkel nemcsak a Pályaudvaron, hanem szinte 1 város minden pontján talál­kozni lehet. Ügyesen, lelemé­nyesen dolgoznak. Érthető, áisz nekik a meggyőzés az üz­az üzlet pedig létkérdés. néhány névjegykár­tyával a zsebemben ma­gam is szálláskereséssel kezd­tem az itáliai szép napokat. A velencei piacsor elején magyar szót hallottam. Honfitársak közt nem nehéz a beszélgetés — és a témánk épp a szállás- kérdés volt. Valamelyikünk kiejtette a „panzió" szót. Ab­ban a percben őszes, hajlott hátú férfi lépett hozzánk. Per­gő mondataiból csak annyit értettem, hogy panziót kínál, olcsót, kényelmeset és nagyon tát. A honfitársak, akik már tapasztaltabb turisták voltak, megnyugtattak: ez itt a szokás. AZ ÜGYNÖK fogva tartotta a karom, és csak akkor en­gedett él, amikor bizonyos volt már abban, hogy vele tar­tok. Kérő-könyörgő pillantását nem felejtem el. ötszáz lírát kért a segítségért. Olaszor­szágban ez negyed kiló hús ára ... Kifizettem. Mikor szo­bámban kényelmesen elhe­lyezkedtem, eszembe jutott megint. Negyed kiló hús... Vajon talál-e még aznap más szálláskeresőt is, vagy ez volt a napi keresete? ... Gyuráki Ferenc (Folytatjuk.) TÉLÉN - TAVASZIT Nem kis része volt a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemé­ben a B-műszak 50-es és 56-os szalagjának abban, hogy a ju­bileumi munkaversenyben 103,1 százalékos munkát végez­hettek. A szalagon, ahol 150 nő készíti a szövetkabátokat, igen példás volt a műszaki vezetés és a dolgozók közös tenniaka- rása. Naponta 420 kabát kerül le erről a szuper-szalagról. A munkát nehezítette az is, hogy nem egy fajtát varrtak, ha­nem nyolcféle kabát készült, és a fazonok mindegyike külön átállást kívánt. A minőségnek hibátlannak kellett lennie, hi­szen készítményeik nagy része exportra indul és külföldön öregbíti a hazai ipar hírnevét. A dolgozók lelkes, lelkiismeretes munkája nem maradt jutalmazatlan. A gyár vezetősége 27 ezer forintot tűzött ki prémiumképpen. Irta és fényképezte: Jakab Zoltán Détári italos, ezért hazaküld te. Détári motorra ült, és azon indult el csemöi lakására. Út­közben a motorral megállt és az út szélén lefeküdt. Egy óra tájban így talált rá a rendőr- járőr. A vérvétel kimutatta, hogy Détári Ferenc közepesen alkoholos állapotban volt, amikor délelőtt motorkerék­párjával elindult. Azzal védekezett, hogy munkahelyén nitrófestékkel dolgozott, ennek a szaga fel­kavarta a gyomrát, ezért ivott pálinkát. A bíróság ezt a véde­kezést nem fogadta el, ezer forint pénzbüntetésre ítélte és a gépjárművezetéstől, mint foglalkozástól, egy évi időtar­tamra eltiltotta. — A pénzbün­tetést — meg nem fizetés ese­tén — ötven forintonként egy napi börtönre kell átváltoztat­ni. — Az ítélet nem jogerős. egyik szobában elismerő okle­velek borítják a falat. Vala­mennyi Csizmadia Istváné, aki közel negyven éve foglalkozik lovászattal. A legrégebbi kel« tezésű 1924-es. Egy üvegszek­rényben orvosi műszerek és különféle gyógyászati eszkö­zök. — EZ A LABORATÓRIU­MUNK és az irodám is. A tá­gas térség a fedeztetünk — mondja Csizmadia István. Az abonyi méntelep. megyei viszonylatban is az elsők közé tartozik. Távolabbi vidékek gazdaságai is felkeresik. Szép számmal akadnak azonban még magán tartók is. Abonyi viszonylatban, a helyi Kossuth Tsz volt a legnagyobb megren­delő ebben az évben. Komoly gondot fordítanak a megfelelő fajták kiválasztására és ke­resztezésére. A darabonként 60 000 forintra biztosított mé­neket rendszeresen és megha­tározott időközönként vizsgál­ják, ellenőrzik az állatorvosok. A gépesítés következtében megcsappant lóállomány ne­mesítését és szaporítását tudo­mányos alapokra helyezték. Az igavonó lovak még ma is nél­külözhetetlen kellékei a mező- gazdaságnak. A mének iskolá­zása és betörése gondos és fá­radságos munkát igénylő fel­adat. A SZAKEMBEREK ELÉ­GEDETTEK az abonyi mén­telep munkájával. Sok-sok ér­tékes lovat adott már az or­szágnak. Csizmadia István ke­ze alól jutott ló a versenypá­lyákra és külföldre is. A lel­kiismeretes és szakszerű mun­ka bizonysága a sok elismerő oklevél. Skultéti József Bélyegkiállítás Vasárnap délelőtt népes közönség gyűlt össze a ceg­lédi Kossuth Művelődési Hóz Petőfi szobájában, ahol kiállí­tás nyílt: a hagyományos, évenkénti bélyegkiállitás. A magyar posta százéves év­fordulója alkalmából képes­lap is készült. Kallós Elek szobrászművész Cegléd neve­zetességeit ábrázoló reliefjét szintén örömmel fogadta a közönség. Vizsgát tehet, mester lehet Mestervizsga-előkészítő tan­folyamot hirdet ismét a KIOSZ. A tanfolyamra az ács és a kőműves szakma kivételé­vel lehet jelentkezni november 21-ig, a Kossuth Művelődési Házban működő KIOSZ iro­dában. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Nyársapáton épület eladó 800 n.-öl szőlő­vel. III. kér. Almosdű­lő 2. szám, Emődi ta­nya. Érdeklődni le­het: Cegléd, Alszegi út 51. sz. _______________ K isgyermek gondo­zását vállalom egész napra. Cegléd, Mun­kácsi köz* 3. szám. 140 liba és toll eladó. XIII. kér. 317. szám. 1100 n.-öl príma szán­tóföld közvetlen a Pesti műút mellett, a várostól 1 kilométerre sürgősen eladó. Gyü­mölcsösnek, házhely­nek igen alkal­mas. Értekezni lehet: Cegléd, Törteli út 9. szám alatt. _____________ 2 méteres Fikusz el­adó. Buzogány utca 17. szám alatt. Kernácstelep 12. szám alatti ház azonnal beköltözhetően eladó. Üj típusú mély baba­kocsi eladó. Thököly utca 4. szám alatt. Jó karban levő mély gyermekkocsi eladó. Rákóczi út 62—64. földszint 2._____________ Magányos asszony, megbízható, elmenne gyermek mellé, vagy kisebb háztartást ve­zetni. Címeket kérek a ceglédi nyomdába leadni._______ ______ K ossuth Lajos utca 30. szám alatt 144 négyszögöl porta el­adód___________________ E lveszett egy német boxerkutya. Megtalá­lóját jutalomban ré­szesítem. Décsi, Nyúl utca 22. Egy jó állapotban le­vő mély gyermekko­csi, 125-ös Danuvia el­adó. Petőfi utca 5. Eladó inga falióra, nagy szekrény, ágy­betét. X. kér. Urbán Pál utca 4.______________ E lveszett november 6-án délben egy Corn­wall fekete 8 hetes malac. Megtalálóját jutalmazom. Csemő, II. kér. 123. Palotai István._________________ J ó állapotban lévő TISZA televízió eladó. Rákóczi út 62. Jusz­tin. Eladó 300 n.-öl telek jó tanyával, elkelés esetén azonnal beköl­tözhető. Érdeklődni lehet, Plangár György, Csemő dűlő 278. szám. 1 Már savanyodik a káposzta, uborka és a paprika Télre készül a tsz házi üzeme A ceglédi Kossuth Termelő­szövetkezet savanyú káposztá­ját, uborkáját és paprikáját nemcsak a ceglédi asszonyok, hanem a járás területén igen sokan megkedvelték. Ezt bi­zonyítja, hogy az idén 4 va­gonnal több savanyított árut értékesítettek a kis házi sava­nyító üzemből, mint az elmúlt esztendőben. — A „házi” üzemünk ma már gépekkel könnyíti munká­ját — mondotta Körösi Gyu­la főagronómus. — Az évi, il­letve egy szezonban előállított 18—20 vagon káposztának, 200 mázsa uborkának és mintegy 6 vagon paprikának savanyítását öt asszony végzi, a szeletelő, szurkáló masinák segítségével. — Mennyire munkaigényes a savanyítás? — Nem annyira munkaigé­nyes, mint inkább hosszabb időt igényel. Az előkészítés el­ső fázisa már augusztusban megkezdődik. Majd a beérés után folyamatosan csomagol­ják és értékesítik. — Hova szállítják? Tekintélyes mennyiséget ad el a piaci stand és a ceglédi Fűszert Vállalat több egysége. Ezenkívül a mo- nori járás boltjai értékesítik és egy-két fővárosi üzletbe is szállítunk. Több igényt már nem is tudnánk kielégíteni, sokszor — különösen decem­ber és január hónapban ezeket az elárusító helyeket is nehezen győzi a még kis ka­pacitással bíró üzemünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents